Békés Megyei Népújság, 1966. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
1966-02-16 / 39. szám
1966. február 16. 3 Szerda Nem jóléti intézmény Szakmunkás-tanulók között Egyes üzemekben maguk a munkásuk teszik szóvá, hogy tűrhetetlenül nagy az improduktív létszám. Tudják, hogy itt is. ott is a munkásállomány terhe re „bújtatott” emberek „dolgoznak”. A tevékenységük rendszerint abban merül ki, hogy kényelmesebbé teszik egyes vezető beosztású személyek munkáját, mentesítik őket a rájuk háruló apró, de huzamosabb időt igénybe vevő feladatok végrehajtásától. Az is előfordul, hogy valakit csak azért „bújtatnak”, mert különböző okok miatt „kímélni” akarják a nehezebbnek tartott fizikai munkától. Az okok közé tartozik néha a jó ismeretség, a sógor, koma kapcsolat is, vagy az. hogy az illetőt valamilyen funkcióból időközben leváltották. Azt talán érdemes lenne mindenkinek tudomásul venni, hogy a fizikai munkának éppen annyi a becsülete, mint bármilyen másnak. A mérce az, hogy a maga posztján ki hogyan végzi el a rábízott feladatot. A „bújtatottak” pedig általában vajmi csekély mértékben veszik ki részüket a közös tevékenységből. Egy vállalat vagy üzem sem jóléti intézmény, ahol meg nem dolgozott munkáért pénzt lehet kifizetni. Ha valahol mégis ezt teszik, a munkások, az egész társadalom érdekeit megsértik vele. Éppen ezért nem ártana, ha a termelési tanácskozásokon ezzel a kérdéssel Is többet foglalkoznának. —or. Nyereséggel zárta az évet a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat Az f96ö-ös esztendő sóik gondot okozott a Békés megyei Nyomdaipari Vállalat dolgozóinaik. Különösen az év elején mutatkozó papírhiány hátráltatta a munkát Nagyrészt erre a körülményre vezethető vissza, hogy 91,8 százalékra teljesítették múlt évi tervüket. Az anyaghiányból adódó ikiesésft célszerű munka- szervezéssel, takarékoskodással és helyes létszámgazdálkodással igyekeztek pótolni. így a tervlemaradás ellenére számottevő nyereséggel tudták zárni az esztendőt. Jelenleg az idei év előkészítése és az első negyedéves tervek teljesítése a legfontosabb feladat. Főként kereskedelmi nyomtatványokat, reklámlapokat, moziplakátokat nyomnak, valamint a megyei napilapokat. Idén az első negyedév végéig 1 millió 730 ezer forint értékű munkát tervez elvégezni a Békés megyei nyomda. Több mint egymillióról forintot fordítanak az idén a szarvasmarhatenyésztés beruházásaira A mezőgazdaság fejlesztésében az idén az eddiginél nagyobb szerepet kap a belső ellátás és az export szempontjából egyaránt egyik legfontosabb ágazatnak számító szarvasmarhatenyésztés. Beruházásaira ebben az évben több mint egymilliárd forintot fordítanak. Az idén 54 telep komplettirozá- sán dolgoznak, ezek közül 47-et ebben az évben be is fejeznek, s ezzel megkétszereződik az állami gazdaságok komplett szarvasmarhatelepeinek száma. Egy-egy ilyen telep 23 féle létesítményből áll, közülük 10 magasépület: a tehén- istállókon kívül többek között ellető istálló, borjúnevelő, tejház, valamint a szociális helyiségeket is magában foglaló irodaépület. A termelőszövetkezetekben 28 OOü tehén részére épül új férőhely, 5500-zaI több, mint tavaly. A termelőszövetkezetek az idén 778 millió forintot költenek szarvasmarhatenyésztési épületekre. Ennek az üzemágnak a fejlesztését szolgálja azonban a közművesítésre és bekötő út építésre fordítandó 426 millió forint nagy része is. A 200 ásott és fúrott kúton kívül mintegy 300, többségében szarvasmarhatartó termelőszövetkezeti majorban épül vízvezeték, 255-ben pedig belső villanyhálózat. A helyi iparosítás magját szorgalmasan vető tanácsoknak arra is kellett ügyelniük, hogy olyan munkára kerüljenek az emberek, amit el is tudnak végezni. Az ipari képzettségükhöz, leginkább képzetlenségükhöz kellett igazodni. A szakma valamennyi lépcsőfokát végigtipegő iparteremtök menet közben felneveltek egy új, kvalifikált munkásgárdát. Hiszen, mert sokféle termékkel foglalkoztak és kevés volt az igazi szakmunkás, ezért sok szakmát és a szakmán belül is mindent el kellett sajátítaniuk. Egy idő után azonban — amikor már felnőtt az új szakmunkáskollektíva, megizmosodott az üzem — a gyárral együtt létrejött műszaki, gazdasági értelmiség annak is keresi az útját, hogyan lehetne minél gazdaságosabban, hasznosabban dolgozni. Most már nem csupán munkahelyre gondol! nak, hanem a gazdaságos termelésre, az olcsón előállított termékekre is törekszenek. Nehéz örökséggel kezdtük az ország formálását a felszabadulás után. Nagy felelősség súlyosodott a tanácsokra is. Munkalehetőséget kellett teremteni, hogy ezzel kénye1 is adjanak. Eddigi eredményeiket ismeri el — és újalbb munkára ösztönöz — a kormányhatározat, amikor a tanácsok hatáskörét és önállóságát hangsúlyozza. D e ezzel az önállósággal élni is kell. Mint ahogy sok helyütt példásan éltek már eddig is. A munkájúkat mindenütt siker koronázta. A gomba módra megszaporodott kis üzemekből jól gazdálkodó, neves üzemek nőttek fél. Sok helyen a tucatnyi munkást foglalkoztató műhelyekből valóságos gyárak lettek, olyanok, amelyeknek már olykor népgazdasági méretben is nélkülözhetetlen a munkájuk. / Mindennek az alapját egy-más- i'él évtizede kezdték lerakni. Nem volt könnyű dolguk a tanácsoknak, de — ott, ahol a tömegszerveze- ték útján az emberek akarására és erejére támaszkodtak — szép eredményeket értek éL Egy körforgásról van itt szó, amely elindult azzal, hogy ipart teremtettek a semmiből, s ez az ipar visszahat az emberekre. Miközben változik — változtat is. Ez a változás aztán a városra is kiterjed. Egyre igényesebb körforgásról van itt szó, ahol egyik a másikat kiegészíti és továbbviszi. Bán János Békésen A mezőgazdasági .szakmunkás- ( szén es működésének elvét ma-I képzés Békésen új iskolával bő- gyarázza többek köizt Balázs, vült. A korszerű épületben íeb- Györgynek, Szőlős! Andrásnak, [Varga Artúrnak, akik valaroeny- ;nyien mezőberényiek, Kopányi Já- 'nosnak (Köröstarcsa), Túrái Jánosnak (Lökösháza). Bobus Györgynek (Tarhos), Szabó Ig- nácnak (Dévaványa), valamint Bak Sándornak (Körösladány) — Sok a tamdnivaló? — kérdeztem Szőlősí András másodévestől Hajnóczi Vilmos igazgató. — Nekem van mit pótolnom. Az általános iskola nyolc osztályát tanyán jártam s érzem, nem ismerem úgy a tanult anyagot, mint azok, akik más körülmények között tanulhattak. Tavalyi átlageredményem kissé gyenge volt. Az idén jobb osztályzatot szeretnék. Egy másak tanteremben Kiss Lajos műszaki oktató a traktor vezetésére tanítja a fiúkat. Maga köré gyűjti őket, s magyarázza az MTZ-traktor beindító motorjának szerepét. Körülötte is sokan vannak Békés megyeiek. Nagy Felsmerkednek a fiúk az MTZ beindító motorjával. ruat első felében elkezdődött a S munka. Az intézet tanulási és kol- ; légiumi elhelyezést biztosít 160 termelőszövetkezeti fiatalnak. Az iskola állami beruházásból készült s ez jogalap arra, hogy a Tiszántúl megyéiből is itt tanuljanak öntözéses növénytermesztő gépész szakmát a fiatalok. Amikor ott jártunk, • már teljes üzem volt. Fényképezőgépünket Hajnóczi Vilmos, az iskola igazgatója kalauzolta. * Hajnóczi elvtárs az új szakmunkás-iskola építéséért sokat fáradozott. A beruházás megszervezéséért szinte mindennapos ügyfele volt az FM-nek és a megyei tanácsnak. Amikor az építkezést engedélyezték, a tantestület összeállítása és a tanulók toborzása jeFöldrajzórán. Ab erőgép működési dve. renc Gerléről, Fehér János Nagy- bánhegyesről, Bagi Kálmán Me- zőberényből, Hmcsjár György Csabacsűdről. Ettől a tanteremtől néhány lépésre van az étkezde. A konyhában Liszkai Istvánná és Balogh Gáborné a vacsorához tejet, grízt, kakaós cukrot készít. — Ki a konyha kedvence? — fordultam Ldszkainéhoz. — A másodéves Varga Miska. Ügyes, szorgalmas, ha teheti, sokat segít. Mi egy kis repetával viszonozzuk igyekezetét. Az intézetben intenzív az élet Hajnóczi elvtárs különösen a traktor vezetését szorgalmazza, hogy mire beköszönt a tavasz, a tanulókat tavaszi feladattal is megbízhassa. Dupsi Károly Fotó: Demény lentette számára a legfőbb gondot. Most, amikor az épület már áll, és a fiatalok tanulnak, újabb célt tűzött ki: kollégiumot is kellene építeni, ahol a jelenleginél jobb elhelyezést és művelődésre alkalmas lehetőséget biztosíthatnak a tanulóknak. Az egyik teremben Nagy Györgyné, a föld országairól tart előadást: földrajzóra. A fiúk: Prókai István LökösházáróJ, Fekete József Jászladányból, Németh József Szászberekről és Nagy Imre Sarkadról. Az oktatás óraszámait tekintve, a szakmai képzés foglalja éL a legjelentősebb helyet. Érthető, hiszen itt minden tanulónak él kell sajátítania a legfontosabb szakmai ismereteket. Szántó Mátyás műszaki oktató az egyik műhelyteremben az erőgép szerkezeti réK észül a vacsora.
