Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-14 / 11. szám

tM6< január 14.

y

4

Péntek

Állatorvosi tanácsok a baromfinevelés eredményesebbé tételéhez

A Baromfiipari Országos Vállalat Békéscsabai Gyáregységéből csupán 1965 novemiberé- oen 14 234 mázsa vágott baromfi,

139 q libamáj és 1 728 000 tojás került exportra. A Szovjetunió, Cseh- .szJováikia, Nemet Demokratikus Köztársaság, Német Szövetségi Köztársaság, Svájc, Franciaország, Olaszország, Ausztria. Görögország és az utóbbi időben Spanyol- ország területéin is megtalálható a Békés megyéből származó baromfi.

Nemzeti jövedelmiünk jelentés hányadát adja a baromfi- és a íojásexport, a mezőgazdaságból eredő exportcikkeik között körülbelül 25 százalékra tehető a részvételi aránya.

A második ötéves terv idején az, ország 27 milliós baromfiállománya 32 millióra növekedett. Vágóbaromfi exportunk 12*2 százalékkal, tojásexporiunk 84 százalékkal növekedett. Baromfitenyésztésünk jelentősen fellendült. .Az első ötéves tervben nem voltak ritkák a 10—20 százalékos el- ■ hullások a baromfitenyésztésben, 1965-ben ez a szám 2 százalékra ősökként.

1965 és 1970 között á baromfi- áflamány lényegesen nem fog változni, de pozitív vonatkozású minőségi változásokkal (fajta, termelékenység fokozása sfb.) a vágott baromfiból 10—12 százalékos, a tojásból 12 százalékos növekedést kell elérni. ,

A múltbeli eredmények és a jövő célkitűzéseinek a megvalósításában jelentős szerepe van annak, hogy az ország bamomiöáUo- mányának milyen az egészségügyi helyzete. Ha ugyanis az elhelyezés, a tartás, takarmányozás és a betegségek eilend védekezés tekintetében valami kimarad, csekélyebb lesz a termelés, megbetegedések, elhullások jelentkeznek, a bajokból egészségügyi probléma alakul.

H

a visszatekintünk az elmúlt fél évtized nagyüzemi baromfitenyésztésének egészségügyi kérdésére, országos, de megyei vonatkozásban is súlyos hibák kellemetlen emlékei idéződnek lel. Szívós küzdelmet kellett folytatnunk a megfelelő elhelyezésért. Küzdenünk kellett a zsúfoltság ellen, sók kellemetlenség forrása volt a nem megfelelő fűtés, a hiányos vagy éppenséggel rossz takarmány. Ezeknek a kérdéseknek a rendezése eredményi hozott. Ott, ahol az áUatlhigién.iai kérdéseket az állatorvosok szorgalmazása nyomán az állattenyésztésben dolgozók megértették és végrehajtották, mind jobb és jobb eredmények születtek. Általánosságban javulás észlelhető nemcsak a fejlettebb tartási módszerekben, hanem a jobb takarmányozás t gyári topok, premixek) hasznosításában is.

Ahhoz, hogy a .jövőben a ba- rotrnffinevelés és baromfitenyésztés még termelékenyebb legyen, célszerűnek látszik néhány olyan feladat felsorolása, mely a megelőzés szempontjából döntő jelentőségű.

Az elhelyezés és tartás körülményeinek kialakításánál szükségessé vált a különböző korú ba- i orrúik részére külön előnevelő, utónevelő és törzstelepek megalkotása, a meglevő telepek korszerűsítése. kornplettírozása. s különösen a fűtés, a szellőztetés és a vízellátás javítása. Az úi telepek létesítésénél mind a dolgozóik, mind az állattenyésztők, mind az állatorvosok véleményét tallgassák meg és vegyék figyelembe a tervezőik és kivitelezők. A baromfiólakban a normák szerinti állatsúrűségel kell megvalósítani a káros túlzsúfoltság helyett. Elengedhetetlen a telepele bekerítése, a fertőtlenítő állomások felállítása. A törzstelepeken gyepes, bök ros kifutók megalkotása is szükséges. Nagy gondot kell fordítani a fűtőberendezések üzembiztonságára, és a megkívánt tererohő- mérséklct ellenőrzésére. A szellőz- retést úgy kell megoldani, hogy egyrészt állandóan friss, levegő

iiljon. az állatok rendelkezésére,

másrészt a beáramló levegő ne legyen túl hideg. Szorgalmazni szükséges a keletkező trágya él- hordását; és a kihordott trágya megfelelő kezelését. 'Körülkerítés, leföldelés, azonnali alászán- tás.) — A higiénikus tojástermelés érdekében megfelelő számú, tisztán alkalmazott tojófészket kell üzemeltetni. A tojásbegyűjtést a törések elkerülése miatt lehetőleg már szabvány tálcákon eszközöljük és az elszállításra kerülő tojások fagy elleni és felmelegedés elleni védelmét is szervezzük meg. Nagy gondot kell fordítani a telepek általános rendjének és tisztaságának fenntartására.

A tápok takarmányozását is célszerű szorgalmazni, ezeket szükségszerűen olykor kiegészíteni. Ha tápok nem kaphatók, gazdasági takarmányokból kell helyes összetételű takarmánykeveréket alkotni. figyelembe véve a baromfi fehérje-, különböző vitamin- és ásványi anyag szükségletét. Ehhez mindig jó az. ha az állatorvosok nagy tapasztalatát és szemléletét az állattenyésztők igénybe veszik és figyelembe veszik tanácsaikat, előírásaikat Gondosan kell ügyelni a takarmányok és tápok helyes tárolására, mivél a magas fehérjetartalmú anyagok igen bomlé- konyak,

E

lengedhetetlen a csíbegondo- zök személyi higiéniája (munkaköpeny, munkakezdés előtt lábbeli fertőtlenítés, kézmosás, kézfertőtlenítés stb.). Fordítsunk nagy' gondot a megfelelő al- mozásra. A növendék baromfi számára legjobb, ha szecskázott szalmából készül, vastag rétegben. Lényeges és fontos követelmény a fűtés, a takarmányelőkészítés, az etető-, itatóedények, a tojások összegyűjtésének, tárolásának a rendes és tiszta körülményeit között való biztosítása. Alapvetően fontos az, hogy a baromfitenyésztésben lehetőleg szakmunkások tevékenykedjenek, akiknek oktatásáról és neveléséről állandóan gondoskodnak,

A fertőző betegségek megelőzésére a legdöntőbb tényező a be- hurcolás megakadályozása. (Forgalmi korlátozások, kerítés, fertőtlenítők, új állatok elkülönítése 30 napra stto.) Baromfi pestis ellen immunizálni szükséges a keltetőkben napos korban, a gazdaságokban 4—5 hetes és 8—10 hetes korban. Itatás útján a növendékeknél félévenként a törzsállományokat H-vakcinával kell oltani, kivételes esetben meg lehet elégedni a 4 havonkénti D-vakcinás itatásos immunizálással is. A törzsállományokat beállításuk előtt baremfitífuszra irányuló vér- vizsgálatnak kell alávetni, a reagálókat kiemelni, s a 'telepeket minden vérvizsgálat után fertőtleníteni szükséges. E vizsgálatokat kedvezőtlen eredmény esetén havonta, kedvező eredmény esetén 2—3 havonta meg kell ismételni. A növendék állatoknak a tífusz és coccidiózis kártételének megelőzésére, az egyéb általános egészségügyi rendszabályokon felül, 1—9 hetes korig folyamatosan kell biztosítani az állatorvosok által megszabott mennyiségben Tikofuránt. Azokban az állományokban, amelyekben a himlő elő szokott fordulni, évente kell himlő ellen oltani. Ahol a myoopkon- nózis jelen van, az állományban célszerű havonta 4—6 napon át a takarmányba 1 százalékos Erra— 6-ot etetni. — Olyan állományokból, melyekben bármilyen heveny vagy fellobbant idült betegség van, tenyésztojást szállítani nem szabad.

E

gyrészt a különböző betegségek mielőbbi felderítése, másrészt a közvagyon védelme céljából az elhullott baromfiakat boncolás végett a kezelő állatorvosoknak szükséges bemutatni, mert csak így biztosítható a baromfitelepek rendszeres állategészségügyi ellenőrzése és szükség esetén a gyors orvosi beavatkozás

Dr. Földházi Sándor vezető állami szakállatorvos

Kulturális szerződést kötött a Petőtí Művelődési Ház a Vörös Csillag Tsz-szel

(T udósí tón letólt

Kulturális szerződési Kötött az orosházi Petőfi Művelődési Ház az orosházi Vörös Csillag Tenne- I lőszövet kezet tel. melynek értelmében a tsz tagságának ismeret- terjesztő előadásokat, filmvetítéseket, színdarabokat és ünnepi műsorokat biztosít a művelődési ház. Többek között szakmai előadást tartanak majd a növényiéi1- | mesztésről, a kérni tolásról, a trá- j gyázásról és a, baromfitenyésztés- J ről. Ezenkívül szórakoztató filmeket vetítenek, s előadásra kerül Bárány Tamás: A fiam nem a lányom című háromfelvonásos vig- jáíéka is y

— ti —

Megjelent a Búvár ez évi első számat

A keltetőállomáson

Az elmúlt évben csaknem négy és fél millió csibeegységet keltettek a Békés megyei Baromfikeltető Vállalat telepei. Közülük országosan is csak a csabai telep volt az. amely egész télen leállás nélkül üzemelt. Január 12-én az idei 150 ezredik csibét, adták át. Ebben a hónapban előreláthatólag 220 ezret keltetnek ki.

Fotó: Malmos

c>0000cx)00«^y300000c)0000000000000000c)0000000txxi0c

Az eddigi Élővilág folyóirat

biológiai továbbképző feladatait átvéve a Búvár igényes, változatos. érdekes cikkeit es rovatait tárja sok szép illusztrációvá] XI. évfolyamának 1. szántában olvasói elé

A gazdag tartalomból:

A fehérjeszintézis mai állása — Az antropológia szenzációja a vértesszöllősi előember-lelet — Kígyóméregtermelés Magyarországon — Szibériai tájakon, a jávorszarvas háziasítását kutatva — Brazíliai riport az óriás pirá- ják felfedezéséről — A rovarirtószerek és a biológiai védekezés — Kenyai riport Elza és kölykei történetének megfilmesítéséről. — A kuvasz — A házikert tervezése — Kísérletek a kanári és más pinty- fajok keresztezésére — A konty- virágíélékről — Trópusi díszhalak öröklődő színváltozatai — A kaktuszok téli öntözése — Mi újság az állat- és növénykartjeimkben?

FANTASZTIKUS

... egy angol lelkész ezt a táblái akasztotta az ajtajára: „Ha gondjai vannak, lépjen be és közölje velem. Ha nincsenek gondjaii lépjen be és mondja el, hogyan csinálta.'’

. . . a legudvariasabbak, a jelek szerint a japánok. Japánban egy tisztviselő minden 11 percben üdvözöl valakit, egy vasúti kalauz naponta kétezer-egyszázszor köszön, a nagy áruházak liftkezelői napon la 2500-szor köszönnek.

...New York közelében, Long Island szigetén a bejáratnál a gyors vezetést kedvelők ezzel a szívélyes figyelmeztető táblával találkoznak: „A távírópóznák csak .jogos önvédelem esetén rongálják meg a gépkocsikat.”.

*

,. . Tristan Bemard öiveneves születésnapján tömegével kapta a

FURCSASÁGOK

gratuláló leveleket és táviratokat. Hogy az üdvözléseket megköszön je, ezer darab levelet nyomtatott ezzel a szöveggel: „Az ezer üdvözlés között, amit kaptam, az öné szerezte a legnagyobb örömet.”

... a Harvard-egyetem kiadóvállalata egyik előfizetőjének, aki jelenleg történetesen az Egyesült Államok elnöke, Texasba küldött levelet a régi címére. A levél a következő megjegyzéssel érkezett vissza: 4,Címzett ismeretlen helyre távozott.”

*

... a milánói Tempo közli, hogy Umberto Vale megszökött a börtönből a bilincsekkel együtt. A

bilincseket postán visszaküldte ezzel a megjegyzéssel: „Nem akarok kárt okozni az államnak.”

Fény a Szlányi soron

Niedermaier János párttitkárral

este 6 órára beszéltünk találkát.

— Olvastam a Gyulai Hírlapban, hogy este szabad pártnap lesz a városban. Idejönnek-e az emberek vagy pedig a városba?

A titkár mosolyog

— Mi. akik itt, a Szlányi soron és környékén élünk, ide jövünk a kultúrba. a városban lakók pedig a szabad pártnapra — hanghordozásából valami nagyon nagy biztonság csendült. — Ismerem a mieinket, eljönnek s meglátja, jót beszélgetünk. .

.Ügy érzem, hogy most utólag felül kell vizsgálnom az akkor k' nem mondott gondolataimat. Korábban megfordultam néhány helyen, s a tapasztalt aktivitás alapján olyan okok után kutattam, ami miatt a közügyek iránt megcsappant a helyi érdeklődés. Vajon itt, a tanyavilágban, a várostól 6—7 kilométer távolságra összejönnek-e az emberek? Esetleg a napi munka után elhomályosodnak a tanyai ablakok s aludni térnek?

Az ajtó nyílik, csukódik, a kul- túrból jókedv, derű szűrődik. Kint éles szél fúj. A kopasz föld csonttá fagyott. Kucsmás, csizmás emberek jönnek. Nyakukat vastag sál melegíti. Az ajtó nyílikj csukódik. A kultúr’ egyik telében biliárdgolyók koccannak, a villany alatt asztal, körülötte ultiznak. Amoda a fekete figurával sakkot adnak. A kályha körül asszonyok beszélgetnek. Akinek nem jutott hely a biliárdasztalnál vagy az ultiban, véleményt cserél. Van miről beszélniük.

Hét óra előtt néhány perccel a teremben 30—35 ember tartózkodik. Várják Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes televízióműsorát a korszerű eljárások és eszközök alkalmazásáról a mezőgazdaságban.

A titkár magabiztosságát csak most kezdem érteni. Ű csakugyan ismeri gazdatársait, akik odahaza a rossz idő miatt házőrző kutyáikat meleg helyre zárják, s ők maguk pedig két-három kilométert gyalogolnak és jönnek a kivilágított tsz-kezpontba. A közügyel; iránt a Szlányi soron most is ugyanolyan nagy az érdeklődés, mint évekkel, évtizedekkel ezelőtt. A ma közügye itt mindjobban a szövetkezet. A gazdák; akik tsz-be lépésük előtt ezen a részen Gyula módosabb paraszti rétegéhez tartoztak, érdeklődésüket, szorgalmukat nem hagyták a háztájiban, mint nehány helyen, hanem szív_ vei-lélekkel a közös gazdaság erősítésére összpontosítottak,

LVletcz József főagronómus néhány növény terméshozamának alakulásával bizonyítja a megváltozott gazdasági helyzetet.

— Hat-hét évvel ezelőtt, az egyéni gazdálkodás virágkorában a Szlányi soron holdanként átlagosan 7—8 mázsa búzát termeltek. Az a gazda, aki 10 mázsa búzái takarított be, kiválóan gazdálkodott, értett a hátas, lankás, néhol bizony szikes föld nyelvén. — Akkoriban ezt tartotta a közvélemény. — Tavaly a tsz 830 hold búzavetéséről átlagosain 12,9 mázsa termést takarítottunk be.

— De ez az átlag még nem a plafon — vág közbe Rotyis György —, mert voltak itt olyan búzatáblák is, melyek holdanként 21 mázsát teremtek. Azután így folytatja: a kukorica valamikor holdanként nyolc mázsa szemes terméssel fizetett. Tavaly gazdasági átlagban 24 mázsa szemes termést takarítottunk be. Ez holdanként 4,7 mázsával több, mint 1964-ben.

Japport Józsi bácsi közbeszól:

— A cukorrépa termesztésében is

igen nagyot léptünk előre. Valamikor 50—60 mázsa termés itt megfelelt az igényeknek, lehetőségeknek. 1965-ben 110 holdró’

átlagosan 208,5 mázsa répát takarítottunk be.

Fapp Péter, az elnök súgja:

— Kérdezze meg, hogy az ő répája milyen volt?

— Holdanként 300 maffiát tét-