Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-14 / 11. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ts A MEGYEI. TANÁCS. LAP JA NÉPÚJSÁG 196«. JANUAR 14., PÉNTEK Ara 60 fülét XXI. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM Önállóság ás felelősség Elöljáróban két beszélgetést idéznék fel. Az egyiket me­gyénk jelentős könnyűipari vállalatának igazgatójával foly­tatott eszmecseréből. A mási­kat — bevallom — fél füllel hallgattam ki egyik üzemünk osztályán. Igaz, nem nekem mondták, mégis megjegyeztem. A szóban forgó igazgató arról beszélt, hogy mennyire örül a Könnyűipari Minisztérium idén bevezetésre kerülő rendelkezé­seinek, melyek a korábbinál szélesebb hatáskört biztosíta­nak a vállalatok vezetőinek. A sok mutató helyett csak a leg­fontosabb jellemzőket írják elő központilag, s az igazgatók ma­guk dönthetnek róla, hogy pél­dául milyen létszámmal és munkabérrel dolgoztassanak. Az ellesett párbeszéd pedig akörül forgott, hogy felvegye­nek-e bizonyos adminisztratív dolgozót az osztályra vagy sem. „Nincs semmi értelme, hiszen vagyunk elegen, így is alig tud­juk kitölteni a munkaidőt” — így az egyik hang. Mire a má­sik: „Ne viccelj, miért ne ven­nénk fel valakit, ha van rá ke­ret?” Valljuk csak be, hogy sokan gondolkodnak hasonló módon ma még. Nemcsak képzetlenebb dolgozók, de a vállalatok élén álló, nagyobb áttekintő képessé­gű és felelős beosztású embe­rek is megfeledkeznek néha a legfontosabbróL A különféle vállalati tervmutatók rései kö­zött ügyeskedve elfelejtik szem előtt tartani, hogy a legfonto­sabb célunk mégiscsak a nép­gazdaság fejlesztése. Az érdekes az, hogy éppen ezt a törvényszerűséget figye­lemben tartva vitatkoznak egyesek féltve gazdasági irá­nyításunk hatékonyságáról, a nagyobb vállalati önállóságról, így fogalmazódik a kérdés: va­jon a sokszor emlegetett új me­chanizmus nem jelenti-e a terv- gazdálkodás fellazítását? Az aggodalmat a fogalmak tisztá­zása után könnyű eloszlatni. A gazdasági mechanizmus módo­sítása egyáltalán nem jelenti gazdaságpolitikánk megváltoz­tatását. Csupán a gazdaságpoli­tika célja és a célokat megvaló­sító egységek, vállalatok között más kapcsolat lesz, mint eddig volt. Az áttétéi, ahogy egyes közgazdászok kifejezik, a „transzmisszió” módosul. A szocializmusban az áruter­melés épp úgy bizonyos veszteséggel jár, mint bármi­lyen más társadalomban. Min­den gazdasági döntés kockáza­tos. Az eddigi gyakorlat mégis­csak az volt, hogy a kockázatot voltaképpen az állam viselte. Hány humoreszk, kabarétréfa szólt arról, hogy könnyű ná­lunk az erkölcsi felelősségről prédikálni, hiszen, ha valaki hozzá nem értő vagy felületes munkája miatt kárt okoz, a számlát a népgazdaság rovására írják. Bár a termelőeszközök társa­dalmi tulajdona lehetőséget ad mindenféle gazdasági intézke­dés, döntés magas fokú centra­lizációjára, de a gyakorlatban nem volna célszerű minden gazdasági egység munkáját központilag előírni. A döntése­ket — bizonyos kérdésekben — helyes, ha közvetlenül az érde­kelt gazdasági egységek felelő­seire bízzák. Természetesen a döntések kedvező vagy kedve­zőtlen hatást eredményező koc­kázatáért egyénileg is érdekelt­té kell tenni az illetőket. Az új mechanizmus az áru-, pénzviszonyok újabb aktívabb szerephez juttatásával, a piaci kínálat-kereslet mindenkori fi­gyelembevételével végső soron kapacitásuk optimális ki­használására ösztönzi a vállalatokat. Ugyanakkor, ami­kor a felső irányítás közgazda- sági eszközökkel úgy orientálja az alsó vezetők döntéseit, hogy azok az eddiginél hatékonyab­ban szolgálják gazdaságpoliti­kánk céljait, nagyobb felelőssé­get ró a vezetőkre, de több te­ret nyújt az önálló kezdemé­nyezéseknek, a tehetséges em­berek munkája kibontakoztatá­sának. Hogy ne alkalmazzanak sehol fölösleges embert, csak azért, mert „van rá keret”. v. J. Egyre szervezettebb megyénkben a népművelés — Ölest tartott a megyei népművelési tanács — Tegnap délelőtt ülést tartott a Békés megyei Népművelési Ta­nács Békéscsabán. Dr. Kertész Márton, a népművelési tanács el­nöke megnyitója után Nagy Fe­renc elvtáns titkári beszámolóját ismertette, amelyben szólt az el­múlt év népművelési eredményei­ről, majd ismertette az idei év feladatait. Hangsúlyozta, hogy a megye községeinek művelődésügyi intézményekkel való ellátottsága jóval magasabb az országos átlag­nál. Jelenleg 91 művelődési ott­hon van megyénkben, többségük azonban nem elégíti ki a tárgyi feltételek iránti igényeket. Nem megnyugtató a mezőgazdasági és egyéb szakkörök felszerelése sem. A megye könyvtárainak mintegy 60 százaléka nem megfelelő he­lyiségben működik. Tárgyi felté­tel hiányával küzd a Jólkai Szín­ház is: autóbuszra lenne szüksége. A népművelési munka eddigi eredményeiről szólva hangsúlyoz­ta, hogy tudatossá, rendszeressé vált megyei, városi, járási szinten a népművelés irányítása. A párt, az állami és a tömegszervezetek rendszeresen foglalkoznak népmű­velési témákkal. Kiépült a na­gyobb tömegkulturális bemutatók összehangolt rendszere. Megyénk valamennyi városában van nagy rendezvény. Kiemelkedő eredmé­nyek születtek a dolgozók világ­nézeti, szakmai, esztétikád, tö- megkulturális nevelésében. Az iskolán kívüli népművelés további feladatait a következők­ben jelölte meg: a tudatformálás hatásosabbá, a tanyai népművelés rendszeresebbé tétele; a dolgozók általános és szakmai műveltségé­nek fokozása — ezek, amelyek köz­ponti helyet foglalnak el me­gyénk népművelési munkájában. A beszámolót követően vita ala­kult. A többi között szó esett ar­ról, hogy Békéscsabán reprezenta­tív képzőművészeti kiállítások Tegnap még járhatók voltak az utak, ma reggelre hóakadályokkal számolhatunk — Három közlekedési baleset ebben az évben — Helyzetjelentés megyénk útjairól — Tegnap délután tájékoztatást kértünk a megyei tanácsnál Sza­bó Lajos közlekedési csoportve­zetőtől megyénk útjainak járha­tóságáról. Elmondotta, hogy teg­nap, január 13-án délig az utak még egész megyénkben járhatók voltak. Viszont a tegnapi havazás, valamint a felkerekedett szél már délutánra helyenként igen nehéz­zé tette a közúti forgalmat. Amennyiben a hóesés, valamint a szél nem mérséklődik, úgy min­den valószínűség szerint ma reg­gelre egyes helyeken lesznek hó­akadályok. Joppen ezért mintegy 10—12 da­rab gépjárműt vezényeltek ki az utakra, köztük hótoló tehergépko­csikat, valamint UTOS-traktorok- ra szerelt hóekéket. Ezek készen­létben vannak és elsősorban a Szeged—Debrecen, valamint a Bé­késcsaba—Szarvas közötti útsza­kaszon állnak rendelkezésre. Egyébként — mivel északi sze­let kaptunk — várható, hogy a kelet—nyugati irányú utainkon lesznek jelentősebb hóakadályok. A csoportvezető tájékoztatása sze­rint egész éjjel őrjáratos szolgála­tot tartanak gépjármüvekkel, me­lyek szükség esetén felszórják az utat és eltakarítják a hófúvást. A forgalom biztosítására megyén kí­vüli erőkre nem számíthatunk, éppen ezért a közlekedési csoport azt kéri a szervektől, hogy csak nagyobb szükség esetén indulja­nak ki gépjárműveikkel. A megyei rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osz'ályától megtudtuk, hogy a rosszabb útvi­szonyok ellenére sem történt teg­nap délutánig baleset. Sőt, a gép- járművezetőket dicséri, hogy eb­ijén az évben mindössze három, kisebb jelentőségű baleset történt, melyek sérülést nem okoztak, csu­pán anyagi kár keletkezett belő­lük. megrendezésére alkalmas terem nincs. A termelőszövetkezeti klu­bok nemcsak tárgyi, hanem sze­mélyi gondokkal is küzdenek. A vita során kiderült az is, hogy a múzeumok és a kultúrházak kap­csolata nem megfelelő, a megyé­ben mindössze 6 kultúrház fo­gadja rendszeresen a múzeum vándorkiállításai t. A tanácsülés valamennyi rész­vevője egyetértett abban, hogy a népművelési kezdeményezéseket összhangba kell hozni. Javaslat hangzott el arra is, hogy a kü­lönféle tömegszervezetek megha­tározott tematika szerint, a me­gyei tanács népművelési csoportja irányításával, s ne alkalomszerű­en végezzék kulturális munkáju­kat. Legyen elvi és szakmai irá­nyítója valamennyi népművelési kezdeményezésnek, s teremtsen összhangot a kulturális rendezvé­nyek sűrűjében a népművelési csoport Javasolták azt is, hogy a sajtót mint a nép művelésének egyik igen fontos eszközét, rendszeresen tájékoztassa a népművelési ta­nács. t t, Rz exnortferme'és büfésére * j, korszerű üzemcsarnokot építenek a gyulai bútoripari ktsz-nek Kiemelt beruházásként február végéig elkészítik a Gyulai Fa- és fémbútoripari Ktsz új üzemének kiviteli terveit a Békés megyei Tervező Irodában. Á mintegy 3,7 millió forint értékű ráfordítás az exporttermelés céljait szolgálja, úgynevezett fizetési mérleg javító beruházás. Gyula északi részén a most kiépítendő iparterületen kap helyet (a TÜZÉP-telep mögött) a bútoripari szövetkezet nagymére­tű új üzemcsarnoka. A hagyomá­nyoktól elférő felépítésű, mű­anyag tetős létesítmény korszerű s egyben a régebbi módon kivite­lezett objektumoknál alacsonyabb költséggel készül. Ha az időjárás engedi, márciusban már el akar­ják kezdeni az új telep kiépítését. A tervek szerint 1967-ben kezdő­dik itt a gyártás és ekkor a jelen­leginél már 65 ezerrel több cső­vázas exportbútort készít a szö­vetkezet. Ha az ipartelepítési ter­vek második lépcsőjét is jóvá­hagyják illetékesek, szó lehet ró­la, hogy távlati tervként, 6 milli­ós beruházással tovább bővítik az üzemet, melyben eddigi gyárt­mányai mellett új típusú lakóko­csikat és egyéb campingfelszere- lési cikkeket gyártanak. Est! műszakban is dolgoznak a békéscsabai 5fitő:pari vállala­tai Orosházi úti üzemében, hogy kora hajnalban már kiszál­líthassák az üzletekbe a friss kenyeret. Fotó: Malma*

Next

/
Thumbnails
Contents