Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-13 / 10. szám
IMS. jamjar IS. 6 CsfitSrtök TUDOMÁNY - TECHNIKA* beteg jó kezekben van __ í \ 'szerű műtőasztalok, höel nyelő műtő1 ampák készülnek — többek közölt — a Medicor Művekben. MTI Fotó — Kácsor László felvétele Sikolt a mentőautó szirénája... A baleset színhelyén csupán két jsszetört karosszéria jú személy, öcsi marad a bémészkcdó tömeggel. Sajnos, nemegyszer lapuink ilyen szomorú jelenetet a f orgalmas utcákon. De mi lesz a sérültekkel? Hova vezet a mentőautó útja? A kórósba érve gondos kezek veszik náris kezelésibe a töréseket és '■első záródásokat szenvedett ál- ozatakat. Különös műtőasztalra erűinek: úgynevezett traumato- ógiai műtőasztalra. S míg az or- osok és ápolók nagy gonddal régzik munkájukat, a főorvostól a gyógyászat új, magyar fejlesztésű egédeszközeiről érdeklődünk. — Kezdjük talán azzal a műtő- ; asztallal, melyet az előbb látott, jlz a budapesti Medicor Művek egyik legújabb konstrukciója: az univerzális traumatológiai műtőasztal a modem töréskezelési módszerek összes alkalmazási lehetőségét biztosítja! Szétszedhető, összerakható, kerekeken gördít- I uető, tehát nem helyhez kötött. A testet tartó felület változtatható a kívánt műveletnek megfelelően attól függően, hogy röntgenvizsgálatot végzünk vagy pedig az alsó végtagot (vagy egyezerre több végtagot is) az asztal iveire a legkülönbözőbb pozícióján függesztjük fel! — A műtőasztal szerkesztése lehetővé teszi a hagyományos, felvételező, hordozható röntgenkészülék használata mellett a törések ellátásában egyre nagyobb bért hódító, esetleg televízióval is kombinált, röntgongéperősítő készülék alkalmazását is, a töréshelyretétel — vagy csontműtétek kontrollálására. — Az előbb a képerősítőt említette! Hallhatnánk az ezzel kapcsolatos műszaki fejlesztésről valamit? — Egyike a friss eredményeknek a korszerű sebészeti képerősítő. A tervezők gondoltak az orvosokra, s ezért a képerősítő éllopenáoió közben a műtéti területről teljesen kifordítható anélkül, hogy az egész állványt elmozdíthatnánk helyéről! A beszélgetés most néhány percre abbamarad: az ügyeletes ápolónő a telemetrikus ellenőrző szobába kéri vendéglátónkat. — Tartson velem! Győződjön meg egy új irányzat gyors térhódításáról az orvostudományban.. Hogy mire jó a telemetrikus ellenőrző rendszer a kórházban? íme egy jellemző példa: a hagyományos EKG-vizsgálat során a vizsgált személy nyugalomban van és vezetékkel létesítenek kapcsolatot közte, valamint a műszer között. Emiatt a vizsgálat csak korlátc-ott ideig végezhető és a vizsgált szemé'y tudatában van annak, ho-gy őt ellenőrzik, ami igen sokszor zavaró tüneteket okozhat! Ezeket a hátrányokat küszöböli ki a telemetrikus adó-vevőrendszer, melyet a Medicor Művek mérnökei bocsátottak gyógyintézetünk rendelkezésére. A miniatűr rádióadót a vizsgált személyre erősítik, és ez sugározza ki az EKG-jeleket. A vevőberendezés a felvett jeleket továbbítja a szokásos EKG-műszerhez, amely rögzíti vagy láthatóvá teszi azokat. így az orvos több szobányi távolságból, innen a telemetrikus központból is végezhet elenőrzést! Századunkban az orvostudomány többek között a technikai segédeszközök révén hallatlan mértékben fejlődött. Elmondhatjuk: kórházunkban olyan technikai segédeszközök vannak, melyek — a Medicor Művek fejlesztőtevékenységének eredményeként — mind nagyobb biztonságot nyújtanak a diagnosztika és a terápia területén egyaránt. Miközben kifelé tartunk a kórházból, gondolkodunk a látottakon: csupán egy töredéke ez mindazoknak a lehetőségeknek, melyek nagyobb biztonságot, fokozott segítséget nyújtanak munványa könnyen gördíthető és operáció alatt is lehetővé teszi, hogy a képerősítő bármilyen helyzetbe kajában a gyógyító orvosnak, s állítható legyen. Az állvány konst- mégis milyen sokat jelentenek! rubciöjának egyik fő jellemzője — Megnyugtató érzést keltenek: a amely eltér minden más gyárt- beteg jó kezekben érezheti ma- mánytól —, hogy a képerősítő a gát..; röntgen sugárforrással együtt L- Gy. MU mond a tudó»? Mesterséges nyelv kell a gépek számára, hogy le tudják írni az emberi beszédet „az önműködő beszédfelismerésről” JANUAR 13. Békési Bástya: Adám két bordája. Békéscsabai Brigád: Akasztottak erdeje I—II. Békéscsabai Szabadság: Ha ezernyi klarinét... Békéscsabai Terv: A katona apja. Gyulai Petőfi: Amerika éjjel. Mezőkovácsházi Vörös Októ- !>er: A Tenkes kapitánya I—H. Orosházi Partizán: A szerelem órái. Sar- teadi Petőfi: Egy szobalány naplója. Szarvasi Táncsics: A lord és bandája. Szeghalmi Ady: Codine, műsora január 13-án, 19.30-koc Battonyán: «0BB NYELVEN BESZELÜNK Az Eötvös LOránd Fizikai Társulatban dr. Tamóczy Tamás, a Magyar Tudományos Akadémia akusztikai kutatócsoportjának tudományos főmunka: ársa megismételte az ősszel Liege-ben, az V. nemzetközi akusztikai kongresz- szuson igen niagy érdeklődést keltett előadását az úgynevezett önműködő beszédfelismerésről. A probléma jelenleg a világ csaknem minden fejlett országában foglalkoztatja a kutatókat. Olyan berendezést már készítettek, amely a „hallott” beszédről oszeillogrammot, vagyis olyan rajzot készít, mint amilyen egy csorba^ csupa szabálytalan, rövi- debb-hosszabb fogakból álló fésű, s amely hosszú gyakorlás után az ember számára is elolvasható. Ez a látható beszéd, a visible speech. Van olyan gép is, amely szabályszerűen és élethűen elmondja a szöveget az oszcillogramm nyomán, még akkor is, ha ezi nem [ gép készítette, hanem ember rajzolta meg. Az önműködő beszédfelismerés ( esetén azonban a feladat egészen más: a gépnek a hallottakat le kell írnia. Márpedig az élő beszédben a hangok csak a legritkább esetben hangzanak el tisztán, többnyire meglehetősen ösz- szemosódnak. így pusztán füllel sokszor alig különböztethető meg az ú és az ó, i és é, az ü és ő, az o és a stb. Még több az átfedés a férfi, a nő és a gyermek által ejtett hangok között. A gépnek ezenkívül meg kellene különböztetnie a hosszú és a rövid hangzókat is. A végső következtetés tehát az, hogy ha már sikerül a megfelelő gépet megszerkeszteni, a legjobb lenne kidolgozni hozzá a számára legkönnyebben érthető mesterséges nyelvet is. Ehhez elég lenne öt magán- és tizenhárom mássalhangzó. Ezekből ugyanis körülbelül 8 millió kombinációt lehet ösz- szeállítani és ha csak ezeknek századrészét használják is fel sza- i vak alkotására, ez a szókincs bőven elégséges lenne az összes le hetséges emberi gondolatok kife jezéséhez. Ha ezernyi kíarinéh.. A prágai modem kisszínpadon nagy sikerrel bemutatott műsor filmváltozata elsősorban a m idcrn zene kedvelőinek jelent élményt. (Bemutatja a békéscsabai Szabadság mozi január 13—1 6-ig.) A Magyar Tv műsora JANUAR 13-ÁN, CSÜTÖRTÖKÖN 8.05 iF'kola-tv. KÖrnyezctlfiLTv^ret. c-i vasás (ált. isk. I. oszt.). A tél. 9.05 Földrajz (áiDt. isk. V. oszt ). Petőfi: Já nos vitéz. I. rész. 10.21 Öh, mr. Porter. Angol filmvígjátiék (ism.). 11.41 A kisöreg. Román kisülni. 13.35 Iskola-tv. Környez-etism-ciret, ol re-is (is>m.). 14.36 Földrajz (is-m.). 15.25 Magyar irodalom (ism.). 17.30 Hírek. 17.35 Hétmórföld-es kamera. Üttörőhíradó (ism.). 17.50 A hét könyvei. 17.55 Mezőgazdasági sza-kfil msorozat. A nagyüzemi szőlő növényvédelmi gépei. 18.10 Telesport. A kamera előtt: az év ifjúsági sportolója. 18.35 Zenekedvelő gyerekek. A Csendes-óceántól a Csendes- óceánig. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.50 A nyomok a hetedik mennyországba vezetnek. Az NDK-televízió magyarul beszélő bűnügyi filmsorozatának H. része. (14 éven felülieknek). 20.40 Parabola. 21.00 Költészet. Bemutatjuk Simon Istvánt. 21.25 Tv- híradó — 2. kiadás. A román (v műsora Csütörtök 18.00 Tv-híradó. 18.15 Iskolások műsora. 19.00 Nők műsora. 19.46 Költők és dalok. 20.00 Híres filmek. 21.00 Regina Smedzianszka lengyel zongoraművésznő hangversenye. 21.25 Tv-híradó, időjár ás jelentés. / Só — bányából és tengervízből — Vietnami Demokratikus Köztársaság: A Hai Chau sómocsarak értékes ásványkincsét a tartomány termelőszövetkezetei jó munkaszervezéssel egyre növekvő mennyiségben termelik ki. A sókitermelés ma már a napi 30 tonnát is meghaladja. 'MTI — Külföldi Képszolgálat Mikor használta az ember először a sót? — erre a kérdésre nem tudok pontosan válaszolni, csak az bizonyos, hogy már a történelem ha jnalán szerepel a só az ember életében. Táplálékát fűszerezi, állatainak ételébe keveri. Konyhasóra az ember szervezetének feltétlenül szüksége van: szabályozza a testnedvek egyensúlyát. Ha testünk sótartalmát kivonnánk, a szervezet életképtelenné válna. Mindez megmagyarázza, miért folytak háborúk a sóért és hogy a közlekedés, a hajózás fejlődését mennyire befolyásolta ez a fontos nyersanyag. A só kitermelése Ő6régi. A kínaiak már ötezer évvel ezelőtt bányászták. A régiek úgy hitték, hogy a só olyasvalami, ami nem vész el, ami maradandó, ezért a tartós barátság, a szövetség jelképének tekintették. Keleti népek, nél ma is él az a szokás, hogy idegenek, vendégek elé sót tesznek, ezzel fejezve ki jó szándékukat és barátságukat. Egyes arab törzseknél a szövetség ünnepélyes megkötésénél a kenyeret megsózzák és úgy fogyasztják el. Honnan szerezték az emberek a sót? Ahol a természetben akadt kősó, ott viszonylag egyszerű volt megszerzése — bányászták. Igaz, a sóbányákat általában a hatalmasak kerítették kézre, a legtöbb országban a király rendelkezett felettük. És ahol nem volt sóbánya, Ott sós források vizéből vaigy a tengervízből párolták, főzték a sót. A történészek véleménye szerint az eiső ipari sófőzést a Fölök" zi-ten- ger partján a rómaiak létesítették. Tengervizet engedtek nagy tartályokba és a vizet elpárologtatlak, A sófőzést az angolok is a rómaiaktól tanulták. De már az Újvilágba érkező Kolumbus is tapasztalta, hogy egyes bennszülött törzsek sós források vizéből vagy tengervízből vonják el a sót. Ma már nagyiparilag is előállítják a sót, mert nemcsak az ember táplálkozásához nélkülözhetetlen, hanem a vegyipar egyik legfontosabb alapanyaga. A modern kémia anyagaiból legalább 90 százaléknak valamilyen formában köze van ehhez a nyersanyaghoz, így ma só nélkül nemcsak az ember nem tud megélni, hanem az ipari civilizáció sem képzelhető eL K. J.
