Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-13 / 10. szám
HUM. jamut 13. 4 Csütörtök A termelési feladatokon túl • •. Példák a békéscsabai szocialista brigádok életéből AZ ELMÚLT ÉV ELEJÉN tíz Szocialista brigád címért közdő kollektíva alakúit a Békéscsabai Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezet munkahelyein. Ezek a brigá- dok még nem egészen egyéves múltra tekinthetnek vissza, mégis olyan hangulatot, munkaszellemet teremtettek már maguk körül, mintha ki tudja hány‘év óta segítenék céltudatosan üzemük dolgozóit a szocialista tudat kialakításában. Legutóbb párttaggyülésen számolt be Szabó László szövetkezeti, bizottsági titkár arról, hogy mit értek él a szocialista brigádok. A i aggyülésnék ezt a napirendi pontját több mini két órán át tárgyaltaik a kommunisták, s ebben is kifejeződött a brigádmozgalom jelentősége. De a keret, amelybe ágyazódik a szőnyegszövőben a szocialista brigádok szerepe, még inkább megérteti, hogy miért foglalkoznak a vezetők oly nagy súllyal ezzel a kérdéssel. A békéscsabai szőnyegszövő ugyanis az idén már a világ 26 országába kiüld! a kiváló minőségű perzsa-ér torontáli szőnyegeit. Egy év alatt 1,10 tonna fonalat dolgoznak fel, mintegy 30 millió forint termelési értékben, A konlcurrencia a világpiacon igen megnövekedőit. Jugoszláv és román szőnyegszövők váltak az új versen ypartnerekkt* es bizony alaposain néki kell gyűrkőzni, hogy megállják velük szemben is * versenyt, ne veszítsék el megrendelőiket. Az élet nem ismer pardont a baráti országok viszonylatában sem, állandóan törekedni kell tehát a mindig jobb minőségű, nagyobb választékú termékek előállítására, méghozzá a mind gazdaságosabb előáll! tásá- na. Nos. ennek a törekvésnek váltják fő hordozóivá egy év alatt a szocialista brigádok. A BÉKÉSI TELEPEN dolgozóik például elnyerték az egész járás legjobb szocialista brigádja elismerési. háromnegyedévi munkájuk alapján. Mit tettek? Vállalták : csak exporbminőségei adnak ki a kezükből, és azt be is tartották. Ogy. mint a békéscsabai brigádok is. A szövetkezetben 15 százalék a „megengedett” hulladék. A szocialista brigádok elhatározták, hogy „megnyesik” ezt a normát s két .százalékkal csökkentik a hulladékot. Értékelték ennek állását október elsejéig. Kiderült, hogy nem két, hanem ennél jóval többet, 5—6 százalékot sikerült megtakarítaniuk a rendelkezésre álló anyagokból. Könnyű kiszámítani i, hogy a fenti 110 tonna szükséglet mellett, az importfonal beszerzésében milyen ragy jelentőségű az ilyen vállalás teljesítése. S ehhez még hozzá kell tenni, mindezt tudják róluk brigádon kívüli társaik, s éppen ezért változik jó irányban a munkaszellem a szövetkezetben. A TANULÁSBAN a az egymáshoz való viszony fejlesztésében elért eredményeik is jelentősek. Valamennyien részt vesznék valamilyen oktatásban s legtöbbjük szakmailag i? • tovább képezi magát. A rendezvények nagyrészt ma már a szocialista brigádok szervezésében folynak le a szövetkezetben, s talán éppen ezért látogatottak is. Az egész kollektíva egyre jobban összeforr hatásuk nyomán, s bizalommal fordulnak hozzájuk szakmai és egyéb segítségért dolgozótársaik. Ez a segítőszándék túlmegy a szövetkezel keretein. Erre hadd mondjunk csak egy példát. A békési Tyereskova brigád rendszeres vendége a tarhosi gyógypedagógiai intézetnék, mert védnökséget vállalt az ott tanuló és nevelkedő gyermekek felett. Nyáron és több napos ünnepekkor a brigád tagjai magúkhoz veszik ezeket a gyerekeket s a család melegét varázsolják körűjük állandó gondoskodásukkal. A szociális otthonból egy mindkét lábát baleset következtében elvesztett tehetséges fiatalembert patronálnak. Festményeit terjesztik s vállalták, hogy saját költségükön Nyugat-Német országból műlábakat hozatnak neki. Tehát a .termelés mellett emberségből is jól vizsgáznak a brigádtagok. Varga Dezső Felelősöket igényel az áruértékesítés A békési járás termelőszövetkezetei az elmúlt évben -42 százalékkal, vagyis 55 millió forint értékkel több árut értékesítettek, mint 1960-ban. Az áru átadását, a minősítés ellenőrzését a különböző vitáik elkerülése végett felelős személyekre bízták a kamuit Béke, a kétsopronyi Dózsa, a békési Egyetértés és Október 6, a mezőberényi Aranykalász és Petőfi termelőszövetkezetékben. Ez megkönnyítette a vállalatok részére is a szerződéskötést, az átvétel. a szállítás idejének meghatározását, s összezörrenés is kevesebb volt az áruértéit esi iési fele-r lősök beállítása óta. Ennek a hat termelőszövetkezetnek a példája sürgeti, hogy a békési járás többi termelőszövetkezetében is gondoskodjanak áruértékesítési felelősök megválasztásáról. Sok a pénz a gyermekeknél — Nem találtam osztályomban olyan tanulót, akinél ne lett volna pénz. Harminchét ötödikesnek vagyok az osztályfőnöke; kíváncsi voltam, mennyi pénzt tartanak maguknál ezek a tizenegy éves gyermekek. A legkisebb összeg két forint, a legnagyobb száz volt. — Aztán még azt is hozzátette, hogy az ő gyermekkorában az tűnt fel, ha valakinél pénz volt. Arra úgy néztek, mint valami csodalényre. Persze, hozza kell tennünk azonnal, hogy azóta az életkörülmények alaposan megváltoztak. A szülők állandó munkalehetőségei, tisztességes kereseti lehetőségei módot adnak arra, hogy a gyermek zsebében állandóan csörögjön néhány forint: kiflire, csokira, alkalmi irka. ceruza vásárlására... De! Álljunk meg itt egy szóra! Az említett tizenegy évesek közül heten raktak ki a padra öt ven forintnál nagyobb összeget. Négyen bevásárlást emlegettek, ketten hímeltek-hámol- tak. egy pedig: — őrá visszatérünk... Jó dolog az. hogy a gyermeket a szülő önállóságra, munkára neveli; elküldi bevásárolni, meg a kútra vízért. De vajon miért van az. hogy sokkal több gyermeket lehet látni a csemegeboltokban. mint a munka végzésének egyéb területein? A válasz egyszerű: mert az önkiszolgálóban a kiS bevásárló legelőször a csokis polcoknál keresgél (a kúton ez nehezen menne), s aztán töri rajta a fejét, mivel is bízták meg odahaza. S van rá példa (sajnos) elég. hogy az otthoni elszámolás akadozik: meg olyan is, amikor a gyerek „kalkulál”: fél kiló zsír helyett negyven dekát vásárol, de az előbbi értékével számol el otthon. S a szülőnek eszébe se jut. hogy néha ellenőrizze a bevásárlót; legfeljebb a boltost szidja, hogy most kisebb ez a darab zsír, mint legutóbb volt... És az az egy, akire vissza kell térnünk! Százharminc forint volt köpenye zsebében. Kitűnő tanuló a kislány. Szülei végtelen szorgalmas, egyszerű, takarékos emberek. Magukkal szemben. De az apa azt mondta a tanév kezdetén, hogy minden ötös feleletért öt forint prémiumot ad a kislánynak. S az ötösök szaporodtak az ellenőrzőben, az öt forintok fogytak a családi kasszából. Nem lehetne inkább ennek a nagyon jó szándékú, igen értelmes kislánynak megmagyarázni, hogy az otthoni ellátás, a szép ruha, a szülői szeretet elég jutalom a kitűnő bizonyítványért?! Hogy' az kötelessége a gyermeknek is, nemcsak a felnőttnek, hogy képességei szerint dolgozzék? Hiszen a tanulók körében akad szép számmal olyan kitűnő tanuló is. aki — dorgálást kap. ha nem felel ötösre, akinél az a természetes. hogy jól tanul... Jutalmazni kell a kiemelkedő munkát felnőttnél, gyermeknél egyaránt — az ésszerűség, s a hasznos pedagógia szellemében Anyagi megbecsülésben kell részesíteni azokat, akik arra érdemesek, de — az anyagiakat is meg kell becsülni! Ne ártsunk gyermekeinknek azzal, hogy a pénzt könnyen lehet szerezni! Ternyák Ferenc ' Hatnapos társasutazást szervez a KISZ A KISZ békéscsabai városi bizottságának sport- és turisztikai csoportja a napokban elkezdte egy hatnapos moszkvai társasutazás szervezését a fiatalok körében. A résztvevők repülőgéppel utaznak majd a Szovjetunióba, ahol megtekintik Moszkva és környékének nevezetességeit és gazdag programiban ás lesz részük. Már eddig nagy az érdeklődés a társasát iránt, melyet a KISZ az jSxpressz Ifjúsági Utazási Irodával együttesein szervez. A KISZ városi bizottságánál már többen jelentették be részvételüket. Az utazásra előreláthatólag áprilisban kerül sor és január 25-ig még elfogadnak jelentkezéseket. Megtartották Békéscsabán az első Vöröskereszt vezetoségválasztó taggyűlést A népgazdasági és a vállalati ellentétek feloldásának lehetősége Január tó-én, Békéscsabán meg- i ártották az első Vörös kereszt- vezetösép vá 1 asz tó taggyűlést, melyet az éhhez hasonló összejövetelek sorozata követ majd ebben a hónapban. A 2-es számú bölcsődében megtartott ünnepélyes gyűlésein a tagság 100 százalékban vett Amcsin Pélné titkár beszámolt az alapszervezet kétéves munkájáról és ismertette a különböző rendezvényeket, előadásokat. amit tartottak az elmúlt időszakban. Többek között elmondotta, hogy első ízben jutalmazták meg az elmúlt évben azokat az aktívákat, akik tíz vaigy ennél több éve tevékenyen részt vesznek a Vöröskereszt munkájában. A vezetőségválasztó taggyűlésein megtárgyalták az 1966. évi feladatokat is. ta ...... elleni bizottság tanácskozása J anuár 14-én, pénteken délelőtt Békéscsabán, a Vöröskereszt megyei titkárságának helyiségében ülést tart a megyei alkoholizmus elleni bizottság. A tanácskozáson a megyei . tanács kereskedelmi, egészségügyi és művelődésügyi osztályának előadói, ezenkívül a megyei rendőrfőkapitányság, a MIESZÖV, a vendéglátóipari vállalat, a szaikszerve z e lek és egyéb szervek képviselői vesznek részt, loggy tapasztalataikról és az alkoholizmus elleni küzdelemben végzett munkájuk nil beszámoljanak. A tanácskozás további célja, hogy a különböző intézmények, vállalatok és szervek, valamint a tömegszervezetek képviselői megbeszéljék az 1966 évi feladatokat, munkaprogramot, mely tartalmazza majd, hogy hogyan küzdhetünk az alkoholizjhus ellen, milyen társadalmi összefogásra van szükség ahhoz, hogy jobb eredményeket érjünk el ezen a téren, A szocialista népgazdaság rendszerének kiépítése egy sor országban azt jelentette, bogy a gazdasági életből kioktattuk az anarch L át teremtő, válságokat szülő spon_ tán automatizmusokat, amelyek önműködően: íejlesztették, módosították a gazdaságot, sok zavart, termelési aránytalanságot, visz- szaesést, de átmenetileg olykor- látványos fellendülést is okoztak. Azt mondtuk, hogy a proletár- forradalom- vívmánya; a gazdasági élet központi tudatos irányítása. az egész népgazdaságnak a társadalmi érdek szolgálatába állítása. A központi gazdaságvezetés képes felismerni az objektív törvényeket, s azokat felhasználva, a tervutasítások rendszerével képes irányítani, szabályozni az egyes vállalatok. tevékenységét. Az anarchia, a zűrzavar elhárításának, a fejlődés- arányosságának a termelési eszközök társadalmi tulajdonán túl az a feltétele, hogy az egyes vállalatok termelését, gazdálkodását központi utasításokkal egyeztessük, koordináljuk. Ügy véltük, hogy amennyiben vállalataink a tervfeladatokat teljesitik, akkor megvalósul tevékenységükben g& érdek. Nem hagytuk eközben figyelmen kívül a lenini útmutatást: nemcsak az emberek Öntudatára, hanem anyagi érdekeire is építeni kell. A váüalatotkmaik bizonyos önállóságot adtunk a tervi eladatok végrehajtásának részletkérdés serben. Azt mondtuk: amire nincs utasítás, azt magának a vállalati és egyéni, anyagi érdekeltségnek kell megoldania. Az érdekeltséget szinte kizárólag a tervfeladatok teljesítésének rendeltük alá. A terv nemcsak jogi értelemben lett kötelező törvény, hanem teljesítése prémiumfeltétel is. Az érdekeltség azonban olyan szerepet is játszott, amely nem- kívánatos volt. Nemcsak erősítette a tervek kötelező erejét, hanem módosította a tervutasítások eredeti tartalmát is. Nemcsak összekapcsolta a vállalatokat, hanem el is választolttá őket egymástól. ‘ Hamarosan kiderült, hogy a tervelőírásokban szereplő mutatószámok nem tükrözik hűségesen azokat a gazdasági jelenségeket, amelyek irányítására, mérésére alkalmazzuk őket. Általánossá vált a felismerés, hogy a termelés árösszege nem fejezi ki kellően a termelés valódi nagyságát, illetve annak változásé t. A termelékenységi mutató nőhet úgy is, ha a vállalati munka társadalmi termelékenysége nem emelkedik. Ha a vállalatnak módjában volt növelni a kisebb munikadgénye-sségű termékek részarányát, akkor termelékenységi népgazd^a- javult, függetlenül attól, hogyan dolgozott. A vállalatoknak minden törekvése arra irányult, hogy termelési és termelékenységi mutatóikat minél inkább túlteljesítsék, mert ettől függött a kifizethető bérösszeg és a prémium nagysága. Meg is ragadtak minden eszközt a mutatók javítására. Az eszközök gyakran tértek el a központi gazdaságvezetés kitűzött céljaitól. Kitűnt, hógy a Vállalati érdek nem feltétlenül egyezik a népgazdasági érdekkel Igen sok módosítást hajtottunk végre az érdekeltség, a bérgazdálkodás területén. A már nagy rutinnal rendelkező vállalati vezetők minden esetben megtalálták az érdekeltségüket legjobban szolgáló módokat, amelyek sokszor megint csak nem voltak alánosak a népgazdasági érdek irányával. A népgazdaság a maga egészében viszonylag gyorsan fejlődött, de mindjobban kiütköztek a tervutasításos rendszer gyengéi. A vállalatok önállósága formális volt." Azt kellett termelniük, amit számukra előírtak. Olyan költségkeretből gazdálkodtak. 18831210
