Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-13 / 10. szám

1966. JANUÁR 13., CSÜTÖRTÖK Ára 6« fillér XXI. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM Világ proletárjai Taskenti tanulságok Az élet néha szeszélyesen ke­gyetlen: Sasztri indiai minisz­terelnököt alig néhány órával azután ragadta el a halál, hogy államférfiúi működésének egyik nemzetközi jelentőségű aktusa­ként aláírta Taskentben az in­diai—pakisztáni csúcstalálkozó záróokmányát. Bármily meg­rendítő is ez az emberi tragé­dia, a világpolitika gépezete megy tovább — remélhetőleg azon az úton, amelyet a csúcs­találkozó egyik részvevőj eként maga Sasztri is egyengetett, s amelynek irányát „taskenti szellem” néven jelölik a kom­mentátorok. Ez a szellem: a jóakarat és a tárgyalások szelleme. Er^ek a jegyében folytak Taskentben a csúcstalálkozó egy hétig tartó eszmecseréi, s ennek a megtes­tesülése az a tízpontos okmány is, amely a két szomszédország, India és Pakisztán békéjének helyreállítását célozza. Ha meggondoljuk, hogy csak­nem két évtizede tartó viszály, s az utóbbi hónapokban né­melykor szabályos háború le­zárása felé tettek lénést Tas­kentben a tárgyaló felek: ért­hető, hogy ez a hétszer huszon­négy óra alighanem jelentősebb határkő az indiai—pakisztáni viszonyban, mint az elmúlt hó­napok és évek bármelyik pár­beszéde. Amit korábban, az ó- esztendőben nem sikerült elérni az ENÍ3Z üvegpalotájában. Taskentben sikerült: a két fél kötelezettséget vállalt, méghoz­zá a legmagasabb szinten, hogy visszavonja csapatait, kicseréli hadifoglyait, befogadja egymás diplomatáit — amint ennek részletei a közös közleményben olvashatók. De van a közleménynek egy pontja, amely túlnő ezek­nek a nagyon fontos gyakorlati lépéseknek a keretein, és ez az az elvi állásfoglalás, hogy a két ország nem folyamodik erő­szakhoz, hanem békés eszkö­zökkel igyekszik megoldani azt a csaknem két évtizedes vitát, amelynek Taskent nem oldhat­ta meg minden fájó mozzanatát, de merőben új mederbe terelte módszerét. És ez Taskent legfőbb tanul­sága. S miközben a világ mél- tókénpen adózik az indiai és a pakisztáni vezető államférfiúi bölcsességének, nem feledkezik meg arról, hogy a szovjet kor­mány jó szolgálataival, az in­diai—pakisztáni párbeszéd kez­deményezésével rendkívül fon­tos szerepet vállalt a csúcstalál­kozón. Az a tény, hogy a tas­kenti zárónyilatkozaton, ké‘ nem szocialista ország megálla- oodásán ott a Szovjetunió mi­niszterelnökének kézjegye is önmagáért beszél. Az AP amerikai hírügynök­ség kommentátora még a tár­gyalások nanjaiban arról írt, hogy a Szovjetunió „átveszi” az USA és Antdia szerepét az in­diai—pakisztáni közvetítésben. Ez igaz is, meg nem is. Igaz. hogy éppen a „kívülálló” Szov­jetuniónak sikerült a közvetítés a Brit Nemzetközösség két tag­államának viszályában, ame­lyek közül az egyik ráadásul az Egyesült Államok szövetségi rendszerének tagja. De nem igaz az. hogy Moszkva „átvette” volna Washington és London szerepét. Míg ugyanis az impe­rialista hatalmak többnyire — a hagyományokhoz híven — olajat öntöttek a tűzre, a Szov­jetunió más módon közelítette meg a viszályt. Annak a lenini kü’politikának a szemléletével, amely a be nem avatkozást és a békés együttélést, a vitás kér­dések tárgvalásos rendezését tűzte zászlajára. Taskentben bebizonyosodott, hogy ez a politika gyümölcsöző. Ilyen értelemben az indiai— Dakisztáni csúcstalálkozó létre­jötte és eredménye valóban a szovjet diplomácia nagy sikere. Tegnap nyílt meg Békéscsabán a közúti közlekedési szabadegyetem A TIT Békés megyei Szervezete, a Magyar Autóklub Békés megyei csoportja, a Közlekedéstudomá­nyi Egyesület megyei szervezete, a megyei közúti balesetelhárítási tanács, a megyei rendőrfőkapi­tányság közlekedésrendészeti osz­tálya és a Gépipari Tudományos Egyesület az 1966. ismeretterjesz- tési évben Békéscsabán általános közúti közlekedési szabadegyete­met szervezett gépjárművezetők részére. Célja a közlekedés biz­tonságosabbá tétele, a közlekedés kulturáltságának növelése és a gépjárművezetők közlekedéssel kapcsolatos ismereteinek sokolda­lú gyarapítása. A szabadegyetemi foglalkozáso­kat kéthetenként tartják, össze­sen tíz előadásra kerül sor. Befe­jezéskor a hallgatók vizsgát tesz­nek. Az előadók a legkorszerűbb szemléltetési módot alkalmazzák, mint a filmvetítést, bemutatnak közlekedéssel kapcsolatos tabló­kat, balesetekről helyszínen ké­szült felvételeket. A szabadegyetem ünnepélyes megnyitóját tegnap, január 12-én tartották meg a Fegyveres Erők Klubjában, melyen több mint 200 hallgató vett részt. Az első elő­adás előtt Benkó Pál, a megyei pártbizottság munkatársa üdvözöl- !te a megjelenteket, méltatta a szabadegyetem jelentőségét, majd sok sikert kívánt az előadóknak és a hallgatóknak a célkitűzések eredményes eléréséhez. Uj szerelőműhelyek, szociális létesítmények a gépfavitó állomásokon Három év alatt 32.5 millió forint beruházási program ralósult meg A gépállomások gépjavító állo­mássá szervezésének folyamata megyénkben bafeje2ődött. A gép­javító bázisok megszervezése a már korábban is üzemelő, kellő­en kiépült gépállomásra ala­pult. Ahhoz azonban, hogy a megváltozott feladatnak eleget le­hessenek és a termelőszövetke­zetek gépparkját megfelelően kar­bantarthassák, szükséges volt egy 3 éves beruházási program ösz- szeállítása, megvalósítása — kö­zölte Csontos Sándor mérnök. 1963 májusában 3 évre beruhá­zási programot szerveztek. A gép. állomások, gépjavító állomások bővítésére, korszerűsítésére, új szerelőműhelyek, raktárak, né­hány helyen szociális létesítmé­nyek készítésére 30 millió forint­ról is többet irányoztak elő. Már 1963-ban kijelölték azt a tíz gépállomást, melynek tovább­fejlesztésére összpontosították a beruházási eszközöket 1963-ban öt és fél, 1961-ben 16, 1963-ben pedig 11 millió forintot fordítot­tak az előbb említett célra. A be­ruházás kivitelezésében főként a házibrigádok vállaltak oroszlán­részt. Vállalati kivitelezésben a Szarvasi Gépjavító Állomás han_ gárszínje, étterme és konyhája, továbbá az Orosházi Gépjavító Állomáson két javítóműhely épült. 1963-tól 1963 végéig»az Orosházi Gépjavító Állomás fejlesztésére fordítottak legnagyobb gondot. Itt a szociális létesítmények is — többségükben — elkészültek, így ez a gépjavító állomás komplett üzemmé válj. Ugyanez nem mondható el a többi kilencről, melyeknél a szociális létesítmé­nyek és egyéb, feltétlen szükséges beruházások még nem valósulhat­tak meg. Ebben az évben egy újabb fej­lesztési programot állítottak ösz- sze, amelyben a gépjavító állomá­sok komplett kiépítését több év­re irányozták elő: így sor kerül a szociális létesítmények felépíté­sére és a közművesítés befejezé­sére. Erre • a célra az előzetes számvetés alapján csaknem ugyanannyi pénzre lesz szükség, mint amennyit az előző három évben a gépjavító állomások fej­lesztésére fordítottak. EgymiHió-nésvszázezer forintos beruházással bővítik a Szarvasi Műanyagipari Ktsz-t Most készülnek a kiviteli ter­vek a Szarvasi Műanyagipari Ktsz termelési kapacitásának bő­vítésére.,, A tervek szerint 1967 januárjától — jelenlegi cikkein kí­vül — 735 tonna műanyag cso­magolószert fog a szövetkezet elő­állítani. A külföldi megrendelés­re készülő cikkek gyártására a fizetési mérleg javító beruházás­ból rendezkednek be. Az 1,4 mil­lió forint értékű bővítés során korszerű gépekkel egészítik ki a szövetkezet berendezéseit. Első­ként két lengyel gyártmányú fröcsöntő gépet állítanak üzembe, melyek teljesen hidraulikus ve­zérléssel " működnek, s értékük meghaladja a 300 000 forintot Száztizenhét tsz-ben befejezték a géppark újraértékelését c A földművelésügyi miniszter j földön épített különféle beruhá­intézkedése nyomán az ország va- j zások kerülnek összeírásra, újra- lamennyi termelőszövetkezetében értékelésre. újraértékelik az állóeszközöket. I A termelőszövetkezetek állóesz- Januárban az előzetes elgondo-közének újraértékelését az tette lás alapján a gépek és felszereié-J szükségessé, hogy a könyvekben sek számbavételét, tulajdonképpe- szereplő érték nem féld meg a ni értékének megállapítását össze- j beruházás használati értékének, gezik a munkával megbízottak.! így nem alkalmas közgazdasági Szóztizenhét tsz-ben ezt már be j vizsgálatokra, nem lehetséges a is fejezték. Februárban és már-' produkált eredmények összeha- ciusban az épületek és a szántó-' sonlítása. Baráti találkozó az NDK magyarországi nagykövetségének munkatársaival Tájékoztató a tavaszi lipcsei vásárról Baráti eszmecsere a német szakemberekkel, prospektusböngészés a Békéscsabán rendezett szim­póziumon. (Képes tudósítás a í. oldalonj * Kucziszk»

Next

/
Thumbnails
Contents