Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-12 / 9. szám

I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA i960. JANUÁR 12., SZERDA Ar» HO fillér XXI. ÉVFOLYAM, 9. SZÁM k Munkásnak — vezető; veze­tőnek — munkás. Amikor már harmadik helyen hallom ugyan­azt a megfogalmazást, próbá­lom a lényeget egy szóba zsu­gorítani: kapocs? ...Mert a mun­kás azonnal a művezetőhöz ro­han. S az üzemvezető? Ö is el­sőnek hozzá siet. Ez így is van rendjén, hiszen a művezető el­sősorban gazdasági-műszaki pa­rancsnok. Olyan vezető, aki a zavartalan munka felett őr­ködik. A tényleges hivatása gyakor­lására azonban sajnos, kevés ideje marad. A napi nyolc óra nem jelentéktelen része elmegy olyan tennivalókkal, amelyek lényegében diszpécseri feladat­körbe tartoznak. Ha azt akarja, hogy ne álljon mozdulatlanul a gép, magának kell az anyag után néznie; ha azt akarja, hogy megjavítsák az eltört or­sót, magának kell a TMK-hoz rohannia. S közben műszaki is­mereteinek, szakmai tapaszta­latainak kamatoztatására mar nem marad sem energiája, sem ideje. A legtöbb művezető — és gondjaik azért is közérdekűek, mert harmincezemél is többen tevékenykednek az országban — nem tud eléggé foglalkozni az új szakmunkás-generációval, nem marad egy perce sem ar­ra, hogy az idősebbeknek segítsen, hogy munkatársai ügyes-bajos dolgaival törődjék. A prémiumrendelet —amely január 1-én lépett életbe és a gyárak most ismerkednek vele — elsősorban a műszakiak tevé­kenységét sarkantyúzza, széles körű lehetőséget tartogat a mű­vezetés számára is. Olyan le­hetőségeket, amelyek közepet­te megmutathatja: mire ké­pes, mennyire ismeri az üzemét, mennyire tudósa szakmájának... Azonnal előtolakszik a kér­dés: vajon a diszpécseri és ad­minisztratív munkával amúgy ■ is elhalmozott művezetőknek nem nehezedik-e majd ezzel még több a vállára? A művezető, aki ismeri az üzemét — és melyik művezető nincs birtokában a műhely leg­féltettebb titkának is! — s sze­reti szakmáját, csökkenteni tudja az önköltséget, ismeri a módjait, hogyan lehet ésszerűb­bé tenni a munkafolyamatokat, melyik szakmunkást melyik gép mellé kell állítani, hogy a leghasznosabb feladatokat vé­gezze. A munkás és a gép kap­csolatának legfőbb ismerője a művezető. S ha egy esztendő alatt csupán egy százalékkal csappan az önköltség vagy emelkedik a termelékenység — és ezt mindegyik művezető elő­segítheti —, sokkal hasznosabb és szakismeretének megfelelőbb munkát végez, mintha mások helyett lót-fut. Természetesen ezt elképzelni vagy elhatározni kevés. Ha a diszpécseri munkát valóban a diszpécser végzi; ha a javítá­sokról — a művezető sürgetése nélkül — gondoskodik a TMK; az anyagról pedig az anyagel­látási osztály; ha olajozottan gördül az üzemi munkát szol­gáló és előkészítő szervezet, ak­kor valóban ott fejtheti ki ténykedését a művezető, ahol a legértékesebb munkát tudja el­végezni. Az új prémiumrendelet mel­lett a művezetők munkájának fokozott anyagi elismerését je­lenti a fizetésrendezés. „Aki többet ad munkájával a társa­dalomnak — jelentette ki Ká­dár János elvtárs legutóbbi nyi­latkozatában — az annak ará­nyában többet is kapjon a ja­vakból.” S ez a gondolat egy sor tennivalót ró a vállalatok­ra. Szó sincs arról, hogy egy­formán mindenki kapjon fize­tésemelést és prémiumot, ha­nem igenis csak azok, akik rá­szolgáltak. Csak az kapjon töb­bet a javakból „aki többet ad munkájával a társadalomnak”. Ha mindezeket most a műve­zetőkre vetítjük, akkor még ar- : ra is kell gondolni a helyi ve­zetőknek, hogy — most, ami­kor az anyagi elismerés felté­tele adott — ne feledkezzenek meg a művezetők erkölcsi el­ismeréséről sem. A kettőt egy­mástól nem szabad elválaszta­ni. Művezetőink eddig is bebi­zonyították, hogy a szakmáju­kért sokra képesek, és legtöbb­jük kevesebb pénzért is vál­lalta a megbízatást. Nem csupán az anyagi, hanem a fokozott er­kölcsi elismerés is megilleti őket. És ezzel párhuzamosan és ettől elválaszthatatlanul —vár­ják, hogy végre a maguk mun­kakörében, felhalmozott szak­mai ismereteik alapján fejthes­sék ki képességeiket. Ha a vállalatok élnek — a' rendeletek szellemében — a műveztők anyagi és erkölcsi elismerésével, bizonyára ka­pocsnak érzik majd magukat az üzemben. Kapocsnak: a mun­kás és az üzemvezetőség kö­zött. Kapocsnak: a jó üzemi hangulat és a hasznos üzemi te­vékenység között!.,. Vontatók, szórógépek, hóekék állnak rendelkezésre az utak téli rendben tartásához Korlátlanul vesznek fel hómunkásokat szükség esetén — Gondoskodjanak a házfelügyelők a járdák letisztításáról Tájékoztatást kértünk a kerté­szeti és köztisztasági vállalat igaz­gatójától, Hrabovszki András elv­társtól azzal kapcsolatban, ho­gyan készültek fel Békéscsabán az utak téli rendben tartására, mi­lyen intézkedéseket tettek az eset­leges hóakadályok gyors megszün­tetésére, valamint az utak forgal­mának biztosítására. J Elmondotta az igazgató, hogy még a nyár folyamán mintegy 300—400 köbméter homokot tárol_ tak. Az útkereszteződéseikhez, át­kelőhelyekhez, hidskhoz pedig már az ősszel kihordták a rostált salakot. A jeges utak leszórására ezen felül mintegy 150 mázsa ipa­ri sót biztosítottak, melyet ho­mokkal keverve terítenek az utaAra szükség esetén. — Eltérően az előző évektől — mondotta Hrabovszki elvtárs — éjszakai ügyeletét szerveztek * megyeszékhelyen és ezzel együtt riasztási tervet dolgoztak ki. Így, ha éjszaka nagyobb mennyiségű hó esik vagy ólmcs eső teszi ve­szélyessé az utak forgalmát, az ügyeletes időben riaszt és reggelre a vállalat rendbe tudja tenni az utakat. — Milyen géppark áll rendelke­zésükre? — Négy vontatóval, kilenc lo­vas!*, esi val, két szórógéppel ál­lunk szükség esetén a munkához. Ezenkívül a két locsológépre is felszereltettük a hóekéket. Ezután elmondotta, hogy 48—50 állandó munkaerővel dolgozna , az utakon, de nagyobb hóesés ese tén korlátlanul tudnak felvenni hómunkásokat is. Hozzátette, hogj ezen felül — ha a helyzet úgy kí­vánja — a parkosításnál dolgozó embereket is átirányítják az utak forgalmának biztosításához. Végül azt kérte, hogy mind ae. állami házak házfelügyelői, mind a háztulajdonosok gondoskodja­nak a járdák letakarításáról, va­lamint leszórásáról. Reméli a vál­lalat, hogy ha csak egészen rend­kívüli időjárás nem lesz, biztosí­tani tudják a veszélytelen közle­kedést. x. i Megyeszerte kiállítások, előadások az ország-világjárók rendezésében Eredményesen zár’a az évet a békéscsabai pamu'szövő A békéscsabai pamutszövőben is összesítették az elmúlt évi terv­teljesítés legfontosabb adatait. Eszeilnt mennyiségi tervüket 100,1 százalékra teljesítették. Az 1965-ös esztendőben főképp inlet- féle ágyneműhuziatckat, közvetett exportra camping-anyagokat, fér­fiing puplinfélesőgaket és Szaha- ra-tropikált szőttek. A termelés minőségi mutatója a tervezett 96 3 százalék helyett 96,1 százalék lett, amit egy bizonyos gyárt­mány kooperációs nehézségek folytán keletkezett minőségi problémád akoztak. Az üzem ter­melékenysége . jelentősen — mintegy 5 százalékkal — jobb az A Békés megyei Ország-Világ­járók Baráti Köre számos elő­adást és kiállítást rendez megye­szerte a téli hónapokban. Békéscsabán Baramgo'ás a Ma­gyar Alpok vidékén címmel Bé­res István szakvezető tanár, or­szágjárás-vezető január 28-án tart előadást a TIT Értelmiségi Klub­jában. Ugyanitt február 25-én kö­tetlen klubest keretében nyitják meg a baráti kör fotókiállítását, melynek érdekessége: a kiállítás­ra beküldött legszebb színes dia­képeket a közönség nyilvánosan zsűri zi. Orosházán január 26-án kerül sor az idei első előadásra, ame­naplóját ismerteti Lehóczky Lász­ló tanár, országjárás-vezető. MindkéP előadás a Petőfi Művelő­dési Házban hangzik el. Békésen február 15-én Észak- M agyarország festői tájait diave­títéssel egybekötött előadáson Puskás László osztályvezető ta­nár, a TIT Földrajzi Szakosztá­lyának alelnöke ismerteti a mű­velődési otthon Értelmiségi Klub­jában. Mezőberényben ma este 7 óra. kar a Barangolás Nyugat-Ma- gyarországon című előadást hall­hatják az érdeklődök Soós István szakfelügyelő tanár ismertetésé­ben. alő'rtnál. Ilyen Hursan György, a TIT me- Holnap este 6 órakor Gyomén, 1966-os negyedévi program telje- természettudományi titkára. a művelődési otthonban Szilagyi sítése. A gyártás alapos elök^szi- j mondja el útiélményeit. Kassától. István IBUSZ-irodavezető Déd- tésére jellemző, hogy a mai na- az Abcrony-Tátráig címmel. Feb-' Dunántúl legszebb tájait és vá­a Sí ruár m-éD A n3'pf6nyeS Adria , rcsait mutatta * az érdeklódók- vezettnél. 1 partvidékén című jugoszláviai úti. ' nek. Meghalt Sasztri laskent. Január 10 én éjszaka szívroham ko.etae.tehen váratlanul elhunyt Lai Bahadur Sasztri indiai minisz­terelnök. Képünkön: Alekszej Koszt gin szovjet miniszterelnök (halról) és Ajut Khan pakisztáni elnök (közé­pen viszik Sasztri koporsóját ax Cj-Delhib* induló repülőgéphez. .

Next

/
Thumbnails
Contents