Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-11 / 8. szám

Ä66. Január 11. 4 SUM Illetékesek válaszolnak: Jelenleg nincs módunkban ... Szerkesztőségünket ..Bizakodó utasok” aláírással panaszosok ke­resték lei, akik azt kérték, hogy a Sarkad—Üjszalonta—Kö legyén autóbuszvonalon nagyobb kocsi közlekedjen és csökkentsék a zsú­foltságot. A levelet elküldtük az Autóközlekedési Vállalatnak, ahonnét a következő választ kap­tuk: „Tisztában vagyunk azzal, hogy az említett vonalon is a téli hó­napokban megnőtt a forgalom, és az ott közlekedő autóbusz az összes utazási igényeket nemigen tudja maradéktalanul ellátni. Meg kell jegyezni, hogy az utasok szá­nugyobb mértékben — megnőve­kedett Sajnos azonban, vállalatunk ko­csiparkja már két éve nem emel­kedett, így egyelőre, hogy a fenti vonalon közlekedő 41) személyes autóbuszt cseréljük fel nagykocsi­ra, jelenleg nem áll módunkban teljesíteni. Értesíteni továbbá a levélírókat, hogy a fenti vonalon közlekedő autóbusz 1961 óta van vállala­tunknál és 1964. január 23-án volt teljesen felújítva. Az autóbuszt ez évben újra felújítják. így a természetes elhasználódás követ­keztében, sajnos, a kocsi* meg­Laczó ma a megye valamennyi vonalán hibásodása is gyakoribb és járatán szintén — még talán] János• állomásfőnék.” Milyen is a Gyár utca 9 Szerkesztőségünk levelet kapott Gajdács Jánosné Gyár utcai la­kostól. Levélírónk szóvá tette, hogy évek óta tanácstagi beszá­molókon, s egyéb összejövetele­ken mindig szó esik a Gyár utca állapotáról. A levelet szerkesztő­ségünk elküldte a Békéscsabai Városi Tanács V. B. Építési és Közlekedési Osztályának, ahonnét a következő választ kaptuk: .JK Gyár utcai lakosok panaszai, valamint a helyszíni szemle alap • ján megállapítottam, hogy az ut­cában levó bölcsődében a Hajnó- czi utca felöli sarkán az; aknából tört fel a víz. Az akna a Baromfi- feldolgozó Vállalat hűtővíz-tápve­zetékéhez tartozik. A járdán való közlekedés megkönnyítése érde­kében osztályunk intézkedett, hogy a járda mély fekvésű része salakkal legyen feltöltve. Felhív­tuk a Baromfifeldolgozó Vállalat figyelmét, hogy a bejelentések ta­nulsága szerint a telepen a pat­kányok igen elszaporodtak s ve­szélyeztetik a környéket. A rág­csálók irtását, sürgősen el kell kezdeni.” Most kíváncsian várjuk, hogy a Baronri'ii'eldolgozó Valladat az épí­tési közlekedési osztály és a pa­naszos levelére, valamint a nyil­vánosság tájékoztatásának érde­kében milyen intézkedéseket tesz. hogy megszűnjenek a panaszok a Gyár utcában. Az ifjúsági szervezetek erősödése jó alap az ez évi feladatok megvalósításához A megye KISZ-vezetőinek értekezlete Békéscsabán Szombaton értekezletet tartot­tak a KISZ-apparátus függetlení­tett dolgozói, a nagyüzemi KISZ- titkárok, KISZ tanácsadó tanárok s a különböző társadalmi bizott­ságok vezetői. Az értekezleten az 1966, évi KISZ-feladatokról volt szó. > Az összejövetelen íészt vett K. Nagy István, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője és felszólalt. Az előadói beszédet Petrovszki István, a KISZ megyei bizottságá­nak első titkára mondotta. Beveze­tőül értékelte az TO65. évi KISZ- í eladatok végrehajtását, s megál­lapította, hogy pozitiven értékel­hető a megye elmúlt évi ifjúsági tevékenysége. — Jelentős ered­ményt értek el a KISZ-fiatalok a termelést segítő tevékenységben. Előrelépés történt a politikai ne­velő munkában, annak ellenére, hogy a kívánt színvonalat nem sikerült elérni, de a szervezeti élet erősödése jó alapot teremteti az, 1966. évi feladatok eredménye­sebb megvalósításához. Az ez évi munkákat illetően to. vábbra is a legfontosabb az ifjú­sági szervezetek számára a nép- gazdasági tervek maradéktalan teljesítése, a harmadik ötéves terv elsőéves célkitűzéseinek valóra váltása. Megállapította Petrovszki elv társ, hogy a lagösszeíras során rí j aktívák­kal gyarapodtak a KlSZ-szer- vezetek, s ez jelentős segítség a Amiből nem ártana, ha több lenne A békéscsabai Petőfi utcai tej- csarnokban délelőtt tíz óra körül már nincs akkora forgalom, hogy Wallíisoh Sándor, aki itt üzletve­zető és elárusító egy személyben, ne szánihatna némi időt egy kis beszélgetésre. Csemegeüzletről, ruházati boltról, vendéglőről, presszóról ugyanis már sokat ír­ták a lapokban, de tejcsamokról alig-alig. Most tehát a „csarnok'’- nak nevezett, de valójában alig négyszer három méter alapterületű boltocskában ennek az „üzlettí­pusnak” az élete kerül terítékre. A boltvezető 1963 óta dolgozik Sitt. Azelőtt fúszereskedett. Két év alatt — mint mondja — nagyon megszokta és megszerette a he­lyet A környékbeliek is már jól ismerik a „tejes bácsit”. Tíz cv körüli kislány nyit be: — Csókolom, Sanyi bécsi Saj­tot szeretnék venni. — Most sajnos, nincs kislányom, jöjj holnap. Mikor p lányka után becsukó­dik az ajtó, j,Sanyi bácsi” — aki nem több 26—“27 évesnél — elko­molyodva közli, hogy az ellátás bizony nem a legjobb, a kelendő áruk köz.ül sok hiánycikknek szá­mít — Tulajdonképpen, mit lehet itt kapni akkor, amikor minden van? — Ami a cégtábla feliratának a fogalmába csak beletartozik: te­jet és számtalan tejterméket, va­A perion feltalálója Magyarországon Pénteken Budapestre érkezett dr. Paul Schlack, a stuttgarti mű­szaki főiskola professzora, a per­ion feltalálója. A nemzetközi hírű tudós hétfőn előadást tart a Bu­dapesti Műszaki Egyetemen a szin­tetikus szálak történetéről és je- ÉKilegi problémáiról. lammt kávét; kakaót és egyebe­ket. — Mikor tart nyitva és milyen a forgalom? — Csütörtök szünnap, egyéb­ként egész héten reggel fél hat­tól a tejcsarnok a vevők rendel­kezésére áll. A forgalom a reg­geli órákban a legnagyobb, első­sorban a tej miatt. A napok kö­zül pedig a szombat és a vasárnap a legmozgalmasabb. Igen keresett cikk a tejen kívül még a tejfel, túró, vaj. A heti bevételem átlag 18—20 ezer forint. Decemberben, az ünnepek miatt nagyobb volt a forgalom, mint máskon-. — Mi a véleménye: nem lenne szükség több tejcsamokra ilyen —; vidéki szempontból — elég nagy városban, mint Békéscsaba, amelyik megyeszékhely is egyben és így jelentős „külső” emberfor- galma is van? — Nagyon is kellene! Például a vasútállomásnál és az autóbusz­végállomásnál. Ezt már itt, a bolt­ban is többen felvetették. A reg­geli vonatokkal és buszokkal Csa­bára érkező munkások, hivatali dolgozók nagyon örülnének, ha — Szolnokhoz ás más városokhoz hasonló lehetőség esetén — meleg tejet, kávét, kakaót reggelizhetné­nek péksüteménnyel. Hely is akadna és a nagy forgalom miatt ráfizetésről szó sem lehetne! Ha egyszer az. ország minden na. gyobb városában található több tejcsarnok és tejcsárda is egyszer­re, magam sem értem, miért ép­pen nálunk nincs. Mert bizony az a két tejbolt, ami a megyeszékhe­lyen működik, édeskevés. Nyílik az. ajtó. újabb vásárlók érkeznek. Megfigyelhetem, hogy nemcsak vesznek és fizetnek, ha­nem közben röviden szót váltanak a. fehér köpenyes üzletvezető-el­adóval az időjárásról, sportról, er- ről-anól. Az ilyesmire mondjuk, hogy „jó a kapcsolat a felek közt”. Tehát minden rendben Is volna. Azonban azt, hogy kellene-e vagy sem az állomáson és másutt tej­ivó, befejezésül ismét felvetem és ügy vélem, a legmegfelelőbb vá­laszt nyugodtan az olvasóra bíz­hatom. Huszár Gabriella KISZ-vezetők számára az új feladatok megvalósításához. Leszögezte az MSZMP Központi Bizottságának 1963. december 8-i határozata kötelező érvényét a KISZ-munkában. 7- Jelentősen javítani kell- en­nek érdekében az exportra terme­lő ifjúsági brigádok szervezett irányítását, mozgósítását a nép­gazdaság exporttervének előmoz­dítása végett. Az eredményes munka érdekében döntő feladat a népgazdasági tervek sokoldalú ismertetése, részleteiben való megvitatása. Az üzemi KlSZ-szie evezetek igen fontos teendője az üzemi ta­nácskozásokon 1 való részvétel, teladatok vállalása. Épnek érde­kében •ovább kell fejleszteni a szocia­lista brigádmozgalmat, nagyobb segítséget kell nyújtani az ex­portra termelő brigádok mun­kájához. Megállapította Petrovszki elvtárs,, hogy megyénkben az exportra termelésnek különcsen nagy je­lentősége van. Az elkövetkezendő évben az előzőekhez viszonyítva az exportra termelés fokozódik, s ebből részt kell. hogy vállaljanak a KISZ-szervezetek is. A mezőgazdasággal kapcsolat­ban Petrovszki elvtárs hangoztat­ta: a helyi termelési versenyekben 1885-ben 11600 fiatal vett részt. Ez a szám nem rossz, de ahhoz mérten, hogy a mezőgazdaságban csaknem húszezer fiatal dolgozik, akkor itt is van még tennivaló. Feltétlenül javítani kell a mező- gazdaságban dolgozó fiatalok be­kapcsolását főleg a zöldségfélék termesztésébe. Mozgósítani kell a fiatalságot a mezőgazdasági gé­pek gyors, szakszerű javításit ér­dekében. Különböző helyi verse­nyeket keli ezen a területen is Szervezni. Az állattenyésztés, a hústermelés szempontjából igen nagy jelentőségűek a rét- és lege­lőjavítások. Ezért > eredményesebben -szükséges mozgósítani a különböző terüle­teken dolgozó fiatalságot a rét és legelő javításának fokozásá­ra. A szakmunkásképzésről szólva az előadó megállapította: megyei vonatkozásban a mezőgazdasági szakiskolákban sikerült az erede­tileg tervezett létszámot az el­múlt évben betölteni. Ezen a té­ren döntő a színvonal fokozása. Az egyéb irányú szakmunkásta­nuló-iskolák felé a jövőben foko­zottabban kell érvényesíteni, hogy k.i-ki a maga szakterületén ve­gyen részt a mezőgazdaság meg­segítésében, a középiskolákkal karöltve. A KlSZ-munka fellendítéséért, s a termelést segítő tevékenység­ben nem mellőzhető nevelési té­nyezők érvényesítése. Feltétlenül tudatosítani kell, mit miért cse­lekszenek a fiatalok, mert csak így lehet eredményes a munká­juk. Rendszeresen értékelni kell a termelési versenyek eredményeit, s azt széles körben terjeszteni. A továbbiakban szó volt a KISZ -szervezetek akcióprogram - jának készítéséről. A megyei első titkár megállapította: tartalmi vo­natkozásban új feladatokkal kell kiegészíteni az akcióprogramokat, amelyek vonzók, s mozgósító ere­jűek az ifjúság egészére. Az ak­cióprogramban a termelési és kul­turális feladatok mellett jelentős helyet kell biztosítani a továbbta­nulásra való ösztönzésnek. Befejezésként a szervezeti élet erősítéséről, s az apparátus dol­gozóinak felelősségteljesebb, lel­kesebb munkájáról volt szó. A beszámoló után felszólaló K. Nagy elvtárs az aktuális belpoli­tikai kérdésekről beszélt s részle­tesen magyarázta az ár- és bér- politikai intézkedések szükséges­ségét és azok várlrató népgazda sági hatását. Háió Heren* ........ ................... .j.j'u A vállalati jellegű gazdálkodás fejlesztése a termelőszövetkezetekben felmerülő kiadásaikat, tehát azt. hogy pótolják a.z elhasználódod termelőeszközöket', visszafizessék az esedékes ál lóesaközhi téteket. növeljék álló- és fogyóeszköz állományukat és végül, hogy tag­jaiknak a társadalom többi ré­tegeinek jövedelmével arányban A mezőgazdaságnak az utóbbi gazdálkodásban fellelhető nem. álló keresetet biztosítsanak. Egy­évesben elért eredményei jelen- kívánatos vonósok és fogyatékos- szóval, hogy összerej ükből bizto- tősek, ugyanakkor több olyan ságok. Ellenkezőleg; a szövetkeze- sítsálr a bővített újratermelés za- fénnyel találkozhatunk, amelyek Ü nagyüzem a mezőgazdasági tér- vartaton folyamatát, a gyorsabb fejlődés akadályait melés fejlesztésének kiváló szer-- a termelőszövetkezeti jelzik. Ilyen tény az. hogy vi- vezeti és gazdasági kerete. elszámolás és önigazgatás elvé­szonylag lassú a termelés növeike- A szövetkezeti forma előnyei nek érvényesítése egyel jelent dérének üteme, s nem emelke- természetesen csak akkor kerül- azoknak a közgazdasági feltóte- dik kielégítő mértékben a nettó hetnek felszínre, csak akikor érvé. leknek és alapoknak megterem termelés, és a munkatermeié- nyesíthetik kedvező hatásukat, ha kenysóg. A tsz-ek hitelterhei no- a társadalom vekednek. de a megvalósult be­onálló ruházások mégsem elegendőek, hogy saját erejükből továbbfej­lődjenek. A gyenge tsz-ek száma a sorozatos intézkedések ellené­re sem csökkent kielégítően. Az új agro- és zootechnikai eljárá­sok. az új növény- és állatfajták meghonosítása, termelésbe való bevezetése rendkívül vontatott. ősével, amelyek a szövetkezetek tudatosan olyan többségében — továbbra is figye- gazdaságpoliti'kaí feltételeket ala- lembe véve az állami hitelnyúj- kít ki, amelyek megfelelnek az tás lehetőségeit — biztosítják az adott fejlődési követelmények- újratermelés bővítését. Feltété­nek, az üzemvezetés pedig alkat - iezve, hogy a mezőgazdasági ter- mas arra, hogy kihasználja a ked- mékek felvásárlási árszínvonala vező feltételeket. Ebből követke- általában fedezi az újratermelés zik, hogy á tsz-ek gazdálkodását költségeit, feltétlenül szükségsze- általában jellemző problémák rű, a temreiőszövetkezetekben ed- nem a szövetkezeti tulajdonlói'- óig meglevő elosztási rend. s az mából, hanem abból erednek, alapok képzésének gyakorlata hogy a jelenlegi gazdaságirányí- alapvetően megváltozzék. Tovább tart a tsz-tagság elörege- tasj rendszer már nem alkalm as A vállalati jellegű gazdálkodás ­dése és több közös gazdaságban termelőszövetkezeti formában ra való áttérés azt jelenti, hogy jelentős munkaerőgondokkal kűz. rejlő kedvező adottságok teljes a jövőben a termelőszövetkezeiék- denek. értékű hasznosítására. nek maguknak kell gondoskod­Vajon e negatív jelenségeik a a gazdasági irányítás átfogó niuk az állóeszközök pótlásáról termelőszövetkezeti gazdálkodás reformjának végrehajtása előre- és felújításáról, tehát a szövetke- velejárói, vagy gazdaságirányítá- láthatóan alapvetően megváltoz- zetekben is meg kell teremteni az sí rendszerünk fogyatékosságai- tatja a szövetkezetek önálló gaz- amortizációs alapot. Az amortizá- ból erednek? A szövetkezeti gaz- dálkodásának feltételeit és lehető- ciós alap mellett az éves tervben daságok társadalmi, gazdasági síi. séget teremt a gyorsabb, kiegyen- le kell vonni a bruttó termelés játosságainak, jellemző Vonásai- sűlyozottabb fejlődéshez. A szó- értékéből a termeléshez szükséges nak vizsgálata azt mutatja, hogy vetkezetek jelenlegi helyzetére természetbeni (vetőmag, takar- a szövetkezeti formából nem az jdllenizo, hogy árbevételei kbói mány stb.), valamint pénzben! következnek szükségszerűen a nem képesek fedezni ténylegesen forgóeszközöket, illetve a fel nem

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents