Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-11 / 8. szám
Világ proletárjai, 1966. JANUAR 11., KEDD Ara 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM Evekre szóló felelősséggel Hideg-meleg tantermek — Félévi értesítők — Látogatás az iskolákban a téli szühet után Ezekben a hetekben nagy körültekintést és felelősséget igénylő munkát végeznek a mezőgazdasági nagyüzemekben. December közepén jelent meg a földművelésügyi miniszter rendelete az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek és a termelőszövetkezeti csoportok állóeszközeinek újraértékeléséről. Azóta már az üzemek és az értékelést végző, illetve arra felügyelő járási és megyei szakbizottságok kézhez kapták a részletes útmutatókat, árjegyzékeket. A december 31-i állapotnak megfelelően pontosan leltárba vették mindenütt a vagyontárgyakat és január elsejével megkezdődött a gépek, épületek, felszerelések újraértékelése. Nem váratlan, máról- holnapra történt elhatározásról van szó. Az MSZMP Központi Bizottsága 1964 februári határozatában ezt így fogalmazta meg: „Olyan intézkedések megtételére van szükség, amelyek hatására növekszenek a ter- mélőszövetkezetek gazdasági Eredményei s ezáltal a jelenleginél nagyobb mértékben lehetővé válik, hogy saját erőből pótolják elhasználódott termelőeszközeiket, visszafizessék a felvett hiteleket és a termelés fejlesztésével összhangban növelhessék tagjaik jövedelmét.” Az újraértékelés nem befejezése, hanem kezdete egy folyamatnak; kezdete annak, hogy a termelőszövetkezetek és állami mezőgazdasági nagyüzemek a valós értéknek megfelelően számoljanak gépeikkel, épületeikkel és azok elhasználódásával. Minden termelési folyamatban az új értékek előállításához használt eszközök bizonyos idő alatt elkopnak. A közgazdaságtudomány ezt így fogalmazza: a termelőeszközök értéke bizonyos idő alatt a megtermelt áruk értékébe megy át. A mezőgazdaságban ilyen termelőeszköznek számít a traktor, minden munkagép, szerszám, épület, berendezés, felszerelés. Mi sem természetesebb tehát, hogy mindezek elhasználódását figyelembe kell venni a termelési költségeknél. Eddigi gazdaságirányítási rendszerünk a mezőgazdasági termelőeszközök kopásával nem számolt megfelelően. A termelőszövetkezetekben, például a termelési költségek meghatározásakor, nem vették figyelembe a valóságnak megfelelő amortizációt, azaz a termelőeszközök értékcsökkenését. Nyilvánvaló, hogy ilyen körülmények között nem lehetett ésszerűen és gazdaságosan megszervezni az elhasználódott gépek, épületek és más állóeszközök pótlását sem. A párt Központi Bizottságának 1964 februári határozata és a földművelésügyi miniszter mostani rendelete tehát szerves részét és mintegy kezdetét jelenti a következő években megvalósítandó gazdasági reformnak. A mezőgazdasági állóeszközök újraértékelése mindenekelőtt lehetővé teszi, hogy a mezőgazdasági nagyüzemekben a valóságnak megfelelő, pontos képet kapjanak termelőeszközeik értékéről. Az újraértékelés módot nyújt arra is, hogy a következő években a termelés fejlesztését, a termelőeszközök pótlását és az új értékek beruházását pontosabban megtervezzék. E célokat figyelembe véve mondja ki a földművelésügyi miniszter rendelete, hogy a termelőszövetkezetek állóeszközeinek újraértékelésekor kell meghatározni egy-egy termelő- eszköz új bruttó értékét, vagyis azt az árat, amelyért az eszköz 1965. június 30-án beszerezhető volt. Tartalmaznia kell az újraértékelésnek a termelőszövetkezeti bekerülési értéket isi vagyis a bruttó értékből le kell vonni az állami támogatás összegét. Az értékcsökkenés leírási kulcsát az a százalékszám mutatja, amely kifejezi az állóeszköz értékének egy évre jutó elhasználódási hányadát Az újraértékelő bizottságok jó szakértelemmel állapítják meg minden vagyontárgy hátralevő élettartamát és ennek, valamint az előbb felsorolt tényezőknek alapján jelenlegi nettó értékét. Végeredményben tehát minden mezőgazdasági nagyüzem az újraértékelés elvégzése után valósághű képet kap tartós termelőeszközeinek értékéről, azok elhasználódási üteméről és arról, milyen feladataik vannak állóeszközei pótlásában, illetve újak beszerzésében. Az újraértékelést végző szak- bizottságok feladata és felelőssége különösen nagy a termelő- szövetkezetekben. A szövetkezeti gazdaságok minden vagyontárgya a tagok közös tulajdona. A következő években a termelőszövetkezetek önállósága olyan értelemben is nagyobb lesz, hogy termelőeszközeik pótlását, új beruházások megvalósítását saját elhatározásuk szerint, saját erejükből és az eddigieknél nagyobb felelősséggel végzik. A termelő- szövetkezetek vezetői és tagjai maguk gazdálkodnak nemcsak a földdel, a terményekkel, az állatállománnyal, hanem a gépekkel, épületekkel, gazdasági felszerelésekkel is. És az egész gazdálkodás eredményétől függ az egyes termelőszövetkezeti családok jövedelme, megélhetése. A mostani úiraértékelés tehát évekre szóló felelősséget hárít a szakbizottságokra. Horváth László A diát:szerencséhez tartozik az is, hogy az igazi tél — a szánokra váró fehér hótakaróval, s a korcsolyákra váró sima jéggel — január 10-re, a téli szünidő utáni első tanítása napra érkezett meg. No meg a félévi értesít» is. Eny- nyj „csalódás” után vajon várták-e az általános és középiskolák meleg tanteremmel és- jó félévi értesítőkkel a diákokat? — Erre kért választ lapunk. Hideg tantermek A békéscsabai 3. számú általános iskola egyik osztályfőnöke nem valami rózsás hangulatban válaszolt kérdéseinkre: — Az ón tantermemben mindössze 11 fok a hőmérséklet, de a politechnikai műhelyünkben, amelynek a padozata beton, mindössze 3 fokot mutatott a hőmérő. Hogy mi ennek az oka? Az, hogy vasárnap fűtöttek be és a több mint élteit két hét alatt egyszer sem. Elgondolkodtató, vajon észszerű takarékosség-e az, hogy esetleg száz forint fűtési díj megspórolásával 50—60 gyermekünk megbetegszik... Ügy véljük, hogy ez a látszólag korai félévi értesítőoeztás, amely csupán tájékoztatja a szülőket a gyermek eddig végzett iskolai munkájáról, beválik». — Nálunk nem válik be... A békéscsabai 7. számú általános iskolában nyilatkozzék ezt.! Speciális gonddal küzdenek, ala. posan megtizedelte az iskolába • járást novemberben az influenza- járvány. Bizony, ha még rendelkezésükre állna a betegségükből felgyógyult tanulóknak egy hónap, sokat javíthatnának eddigi eredményükön. — Iskolánkban a szünetben is fűtöttünk, amikor láttuk, hogy zordabbra fordul a tél. Ellenőrzésünk során 17—18 fokos hőmér- sékletűeknek találtuk a tantérTsz-gazdák lakásépítési akciója Immár kétéves hagyománya van a termelőszövetkezeti gazdák kedvezményes lakásépítési akciójának. 1964-ben, amikor az akció megkezdődött, megyénkben 80 tsz-tag vette igénybe az állam nagyarányú segítését, 1965-ben pedig — végleges adatok még nem állnak rendelkezésünkre — száznál jóval több tsz-gazda rakott családi fészket a járási tanácsok és az OTP-fiókok segítségével. Ebben az évben ismét megszervezik a kedvezményes lakásépítési akciót. Azok a szövetkezeti gazdák, akik városban laknak s ott valamelyik gazdaságnak tagjai, 70 ezer, a falusi tsz-gazdák pedig 50 ezer forint házépítési hitéit vehetnek féL Az akciót to-1 vábbra is fenntartják — amint azt Szabados Károly, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának főelőadója is közölte — a tsz-be kihelyezett dolgozóimái is. Ök 90 ezer forint hosszú lejáratú kölcsönt kaphatnak lakásépítés cél-: iára, 1 mehet, s kérdésünkre: ks óhajtja felvenni a télikabátját, senki sem mozdult Reméljük, pár nap alatt meg tudjuk teremteni a 20 fokok Szervezettebb őszi munkát t — Örömmel segítünk a mező- gazdasági betakarítási munkálatokban, de kérjük az illetékeseket, tervszerűbben igényeljék a támogatást. — Böőr Ferenc, a békéscsabai Rózsa Ferenc Gimnázium igazgatója így kezdi nyilatkozatát, s e gondjait kapcsolja a félévi értesátőosztáshoz. — Elvileg teljesen egyetértünk azzal, hogy a téli szünet után közvetlen ül tájékoztassuk tanulóinkat és szülei, két eddig végzett munkájuk értékéről. Azonban, amikor a Művelődésügyi Minisztérium törvényerőre emelte az értesítő kiosztásának ezt az időpontját, nem tudta betervezni azt a sokszor spontán feladatot, amely mind tanulóinkra, mind tanárainkra hárult az alkalmi mezőgazdasági munkák végzésénél. A feleltessek folytonossága, a természetesen a felkészülés folytonossága szenvedett csorbát ezzel. Különben, mint tapasztalt pedagógus, jónak tartom az értesítő kiosztásának ezt az időpontját, hiszen a diákok a tanév első három-négy hónapjában tudnak a legtöbbet megérteni, és agyukba vésni a különféle tantárgyakból. Tantermeinket sikerült jól fel- íűteni úgynevezett előfűtésekikel, s járványos megbetegedések sem növelték az osztályonkénti egykét hiányzó létszámát. Piros kályhák Nagyszénáson A nagyszénási általános iskolában napokkal előbb megkezdték a fűtést. Külön örül az intézmény igazgatója, hogy hiányzásmentesen kezdték a január 10-i tanítás és értesítőoszitás napját. — Nagyon jó érzés, hogy iskolánk tanulmányi átlaga 3,4. Csák azt szeretnem, hogyha a már két tanulócsoporttal működő gimnáziumunk is megkapná a régóta óhajtott és* oly’sokszor megígért villanyt. <t. f.) Virág kétmillióért... 1965 ben kétm'lliő forint értékű virágot termelt és értékesített a Gyulai Kertészeti Vállalat. Híresek szegfűi, rózsát, de a többi virágai is, amiket szerte az őrsi-ágban szívesen vásárolnak a virágkedvelők. Fotó: Malmos
