Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-09 / 7. szám

1M6. január 9.

4

Vasárnap

Előzetes számvetés a Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalat múlt évi termeléséről és tapasztalatairól

Rendkívül nehéz, megpróbálta- daságosabban, a legkevesebb

iásökkal teli esztendőt zártaik le 1965. december 31-ével az ÉM Békés megyei Tégla- és Cserépipari Vállalatnál. A sok éves átlagnál tavaly jóval szeszélyesebb volt az időjárás. A sok eső, a korai, novemberi fagy mintegy 15 millió nyers téglát tett tönikre. Pedig, ha ez nem történik meg, akikor 1 millió 400 ezer nyers téglával túlteljesítik az éves tervet. Így viszont 13 millió 600 ezerrel elmaradtak tőle.

flagf úr még az idfijárás

Olyan iparág az építőanyag- ipar, ahol az időjárás még gyakran szinte megtizedeli a nyersárut. Híz történt tavaly is. Pedig nem nyugodtak bele a lemaradásba, vasárnapi műszakokat szerveztek, túlóráztatták a munkásokat, a nyerstéglagyártási tervet azonban az említett elemi károk miatt mégiscsak 93 százalékra tudták teljesíteni. Az éves tervet öt gyár teljesítette: a békéscsabai T-es, mezőberényi II-es, az orosházi I-es, a battonyai és az eleki tógfagyár.

Ilyen előzmények után természetesen a téglaégetés is kedvezőtlenül alakult. Az éves tervet a nyersgyártásnál azonban nagyobb arányban, 98,5 százalékra teljesítették. Az elmaradás 2 millió 800' ezerre tehető. Az év végén a fagykárok miatt egyes gyárakban a ervezettnél előbb le kellett állítani az égetést. A cserépéeetcsben mintegy 900 ezer volt év végén az adósság.

Rém 1e?iet erületni...

Ha eddig is tudták, tavaly azonban végérvényesen bebizonyosodott, hogy sem a korai idénykezdéssel, sem pedig a késő őszi termeléssel nem gazdaságosa nyersgyártást erőltetni. Hiába csináltak tavaly is a tervezettnél több nyers téglát, végső soron mégsem teljesítették a terve1, mert a nyersáru egy része elfagyott, tönkrement. Az erőltetés ahelyett, hogy valamilyen hasznot, többletet hozott volna, inkább ráfizetést okozott. Helyénvaló hát az az óhaj, amely összefügg a nagyobb önállósággal is, hogy az

lejttel megoldani.

A vállalat múlt évi termelési értéktervét a több kedvezőtlen körülmény ellenére 98,5 százalékra teljesítette. A korábbi évekhez képest javult a létszám- és bérgazdálkodás. A termelékenységben elért eredmény csaknem megközelítette a 100 százalékot. Bár az önköltséget mintegy 1 százalékkal túllépték, az előzetes adatok szerint a vállalat mégis eleget tesz nyereségbefizetési kötelezettségének. És ez semmiképpen sem lebecsülendő akkor, amikor annyi elemi kár érte a megtermelt nyersárut.

Új intézkedés az új idényre

A tapasztalatokból okultak. A minap tartott tanácskozáson a vállalatnál gokat vitatkoztak arról, hogyan lehetne az Idei nyersgyártást az eddiginél jobban megszervezni és főként a legkedvezőbb időszakban bővíteni. Szóba került eközben a 6-[-2-es, a 6-|-3-as rendszer bevezetése. Vagyis a munkások hat nyújtott munkanap után 2, illetve 3 pihenőnapot kapnának.

Ezt azonban elve*et‘ék. Helyette egy jobbnak ítélt módszert próbálnak majd alkalmazni négy gyárban, mégpedig az orosházi I-es, a gyulai, a dévaványai és a gyomai téglagyárban a gyártási idény négy legkedvezőbb hónap- iában. Ezekben az üzemekben a napi két nyolcórás műszak bevezetését tervezik, ha ahhoz elegen- I dő munkavállalót sikerül ezekre a hónapokra szer^

felelő időben a megfelelő készlet nagy részének legyártása, s ami szintén nem elhanyagolható: a tavalyi kényszerű vasárnapi műszakok megszüntetése. Arra is gondoltak, hogy mitévők legyenek majd, ha a fedett és szabadszántók betelnek, s ezért ideiglenesen kénytelenek lesznek ismét egy műszakra áttérni. Ilyen esetekben az egyik műszak kazalozná a már száraz nyers téglát. Így az a gond is, amit nem ritkán a kazalozás okozott, megoldódna. A legnagyobb előny pedig az lenne, hogy akkor gyártanák ezekben a gyárakban a nyers téglák zömét, amikor arra az időjárás a legkedvezőbb, s amikor az elemi kártétel veszélye a legkisebb.

Mert bármennyire küzdöttek eddig is ellene, az építőanyagiparban mindmáig a kedvezőtlen, szeszélyes időjárás az első számú közellenség. S ha ennek sikerül

Előadás a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről és más érdekes rendezvények a MTESZ januári programjában

A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Békés megyei Szervezete és a megyében működő tudományos csoportok több, érdeklődésre számító rendezvényt terveznek ebben a hónapban.

Január 13-án délután 2 órakor a Békéscsabai Pamutszövőben Mitykó János tart előadást a Tex_ tilipari Műszaki és Tudományos Egyesület szervezésében a művezetők irányító szerepéről a termelésben. A Közlekedéstudományi Egyesület megyei csoportja ugyancsak ezen a napon, délután 3 órai kezdettel a Technika Házában rendez előadást. Ezen Szabó Lafos főmérnök közúti hálózatunk új osztályozásáról tart ismertetést. Az előadást műszáki filmvetítés követi, amelyen a téli útfenntartást, az új technikával több korszerű utat, az utat és vizet, valamint a fékezést jeges

nyomás címmel. Január 18-án de!, után 3 órai kezdettel a Technika Házában a Szilikátipari Tudományos Egyesület csoportjának rendezésében Köti Imre mérnök beszámol a dunaújvárosi házgyárban szerzett tapasztalatokról.

A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége megyei intéző bizottságának rendezésében dr. Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes tart előadást a mezőgazdaság időszerű kérdéseiről. Az előadásra január 19-én délelőtt 10 órai kezdettel a Békéscsabai Városi Tanács nagytermében kerül sor. Ugyancsak ezen a napon, délután 2 órakor a Békéscsabai Ruhagyárban Báesfalvi Mária a csomag- rendszerű előregyártás eddigi tapasztalatairól és eredményeiről tart előadásit. Az Országos Erdéjövőben nem megy majd tönkre millió számra a nyers tégla, mint ahogyan tavaly.

P. P.

szaki Egyesület a Szakma Ifjú

Mestere élőadássorozat negyedik részét. Ennek keretében Bereznai' nők tart előadást. Mihály előadása hangzik el Mély- 1

úton mutatja he. E napon tartja szeti Egyesület megyei csoportjá- okos módon elejét venni, aKkor a | meg a Papír és Nyomdaipari Mű- j nak rendezéseben január 21-én

délután 2 órakor a Gyulai Erdő- gazdaságban Kállay József íőmér- Ebben a második ötéves terv teljesítésének eredményeivel és tapasztalataival foglalkozik majd.

Jól jövedelmez a liázláji baromfitenyésztés

Évek óta foglalkozik baromfitenyésztéssel Pákozdi Gézáné Kót- pusztán. Férje a Béke Termelő- szövetkezet tagja, állattenyésztő.

Új szerelő csarnokok az Orosházi Gépállomáson

Kombájnok javítása futószalagon

Az Orosházi Mezőgazdasági lyeket. Az utolsó simításokat most Gépjavító Állomáson az elmúlt , végzik a két hatalmas szerelőcsar- ♦»tni Ezzel a ' évben 3,2 millió forint értékű be- ' nokoT1> melyet a napokban adnak

módszerrel lehetővé válna meg- . ruházással fejlesztették a műhe- ' át rendelte‘ésénék. A 24x36 méter j Az ass20ny a háztáji gazdaságban

Népszerűek a KISZ-ían'o'yamok és a kjlSnb'izS fog'alkozcísok Mezőhegyesen

Mezőhegyesen húsz KlSZ-abp- szervezet működik és három kivételével mindegyikben megszervezték a téli oktatást. A fiatalokat érdeklő témákból külön szakáganként szerveztek egy-egy tanfolyamot. A különböző tanfolyamokon és előadásokon több mint négyszáz fiatal vesz részt. Különösen

alapterületű, korszerűen berendezett szerelőüzemben új forgábaromfit nevel és 1964-ben 800

csirkét, 125 libát és 300 pulykát

mint 2 millió forint értékű építési beruházással készültek. Ezután az Orosházi Gépállomás adásokat diafilmekkel és egyéb j megnövekedett feladatainak is — szemléltető eszközökkel teszik szí- megfelelő munkakörülmények kö- nesebbé. 1 zött — eleget tud tenni.

csolórészleget állítanak majd fel, tartott. Az 1965-ös évben pedig s ugyancsak itt fogják megkezdeni 200 libát hizlalt és még 300 puly- a gabonakombájnok szalagszerű kát, illetve 600 csirkét adott át a javítását. A szerelőépületek több1 földművesszövetkezetek felvásárlóinak.

A baromfitenyésztés évente 20 —25 ezer forint tiszta jövedelmet jelent a családnak és az idén csupán libatoliból 18 ezer forintot kaptak.

időjárást figyelembe véve, a kö- I jó az iparitanuló-intézetbsn az ér rülményeket mérlegelve a válla- [ deklődés, ahol 150 tanuló kapcsolat saját maga döntse el, mikor j lódott be, és vesz részt az Ifjúság cezdik meg és mikor fejezik be ia Szocializmusért Mozgalom pró- a nyersgyártást. De azt is, hogy báin, és az ennek keretében meg- ezt milyen módon lehet a leggaz- 1 szervezett foglalkozásokon. Az elő.

KIVONAT

» 21962TX. 29/BM—KPM sz. együttes rendeletből a közúti közlekedés szabályairól (KRESZ)

«A gépjármű hatósági jelzéseinek visszavonása 14. cikk

1, A rendőrhatóság a gépjármű hatósági jelzéseit visszavonhatja, ha:

e) az üzembentartó... a kötelező szavatossági biztosítási díjat az esedékességet követő 60 napon belül nem fizeti be.”

A biztosítás díja január 1-én esedékes és január 31-ig pótlékmentesen befizethető.

Felkérjük a szövetkezeti és magántulajdonban levő gépkocsik és motorkerékpárok üzembentartóit, hogy a kötelező szavatossági biztosítás díját — saját érdekükben — mielőbb fizessék be. Felvilágosítást fiókjaink adnak.

ÁLLAMI BIZTOSÍTÓ 3

Vajda János:

JTÉLY

— Eükészült kérem a... khm... tételével?

— Igen, hogyne!

— Akkor talán fáradjon ^ ide, kérném szeretettel, foglaljon helyet, khm.. i

A professzor úr kimérten köhé- cselt, és finom gesztussal az íróasztala előtt gubbaszkodó székre mutatott. Balázs, ahogy letelepedett, reccsent a székláb. Fő a határozott fellépés. Végül is a félévi kollokvium nem gyerekjáték.

Bosszantó, hogy műszaki ember létére ilyen marhasággal gyötrik, mint a filozófiatörténet. Mi köze egy műszaki főosztály vezetőjének teszem azt Plátonhoz. Abszurdum.

— Megértette a kérdést, ugyebár?

— Igen, profeszor úr.

— Nos hát, khm.;. talán él is

kezdhetjük.

Kezdődik a mérkőzés. A technikai fölény az öreg oldalán van. Balázs viszont mindent belead. Sötétszürke ruha, vakító inggallér, nyüt mosoly. (Vizuális benyomások.) Ünnepélyesen fojtott bariton, tagolt, jól artikulált szöveg. (Akusztikus hatások.)

A prof felnyitotta az index első

oldalát, röpke pillantást vetett a fényképre. Nem, mintha kételked. nék Gyuriié Balázs személyazonosságában, de ugye a vizsgaszabályzat előírja az ellenőrzést. & a professzor úr törvénytisztelő ember. Utána a könyvecskét gondosain becsukta, nehogy az előző osztályzatokba akadjon a pillantása. öntudatlanul is befolyásolhatná. A professzor úr tárgyilagos ember.

Balázs nem vigyázott annyira a pillantásaira, és — a fedelet he. vében kifejtett óriási koncentráció mellett — szeme egy oldalazó vágásnyira megbicsaklott. Egy pár térdbe ütközött. A térdeket ifjú kollegina viselte, aki a szemközti fotelba süppedve várakozott

Legfeljebb az ellenszenvét féLkél- teni. Ilyen ostobák a nők.

Balázs közben ízekre szedte a hegeli dialektika bonyolult organizmusát, s önelégült mosollyal bombázta a tanár urat.

— Elfogadom kérem, amit eddig mondott, khm ..., mondjuk, hogy elfogadom. Természetesen ugyebár, ez közgazdasági technikumi szint, és nem egyetemi színvonal. ön is érzi, nemde?

Balázs nem érezte.

— Nos hát, világítsuk meg, kérem, a dialektika csíraformáit az ókorban. Mondjuk, khm... az Élea-i iskola viszonylatában.

— Igenis. Élea-i iskola .. (a fene ezt a nyavalyás Éleát, semmi nem jut az eszembe), megvan: Zénón!

— Rendben van, beszéljen Ze- nonról, mi is volt az ő, khm... koncepciója?

— Hát az úgy volt, hogy Zénón azt mondta: a görögök leggy orsorsara. Lévén Balázs is tárgyilagos futója Achilles, és a leglasember, kénytelen volt megállapítani: a térdek, a hozzájuk kapcsolódó folytatásokkal együtt, egészen elsőrangúak.

Ezt a kolleginát Cicababának hívták az évfolyamon. Nomen est

súbb állat a teknősbéka. Azonos idő alatt pontosan fele akkora utat képes megtenni, mint a harcos. Mégsem éri utol soha Achilles, mert mialatt a teknősbókáig tartó távot megfutja, addig az

omen: a becenév tökéletesen jel- már fele annyi úttal messzebb jár. lemezte a hölgy megjelenését és Mire ezt a távot is behozza, a modorát. Persze, kihívó öltözkö- teknős újból fele annyival mesz- déssd, vastagon aláhúzott szemek- szebb lesz. És így tovább a végkel nem lehet hatni egy tudósra, telenségig...