Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-06 / 4. szám

1866. január 6. 5 Csütörtök Rz Egészségügyi Minisztérium szabályozta az idei védőoltások rendjét Az új esztendő első magyar filmje: Szegénylegények 75 éve született Bacsó Béla író 75 éve, 1891. január 6-án szü­letett Kassán Bacsó Béla szocia­lista író és újságíró. Pályáját szülővárosa szociáldemokrata pártlapjánál kezdte. írásai egy­idejűleg megjelentek a Felső- magyarország és a budapesti Magyarország című lapokban és a Népszava is gyakran közölte novelláit, elbeszéléseit. A világ­háború végén a Népszava mun­katársa lett. 1920. február 17-én este, a Népszava főszerkesztőjé­vel, Somogyi Bélával együtt tá­vozott a szerkesztőségből. A nyílt utcán az Ostenburg-kiilönítmény fehérterrorista tisztjei útjukat állották és egy készenlétben vá­rakozó autóba tuszkolták, majd meggyilkolták mindkettőjüket. Bacsó Béla irodalmi tevékenysé­gét „A Stefcsik-ház” című. mo­zaikképek sorából álló, keretes regénye, valamint a kötetbe gyűjtött „Novellák” jelzik. „A vásár” című egyfelvonásosát Bu­dapesten 1919-ben mutatták be, de kézirata eltűnt. Írásaiban a ko­rabeli magyar társadalom jelleg­zetes alakjait rajzolta meg, fog­lalkozott a proletárok életével, a kivándorlás kérdésével, s hirdet­te a háború utáni leszámolást. A lyoni tűzvész Lyon A Lyon határában fekvő Fey- án olajfinomítójában kedd reg­gel óta pusztító tűzvészt csak szerda reggelre sikerült megfé­kezni. A katasztrófa, nem végle­ges adatok szerint — 13 halálos áldozatot követelt. A tűz megfé­kezésében több mint ezer tűzoltó működött közre. Feyzin falu la­kosságának jó része a szomszé­dos községek iskoláiban , nyert ideiglenes menedéket. A feltevé­sek szerint a három bútángáztar- tóly felrobbanésát gázszivárgás okozta. ban (amint neveztetik közönsé­gessen) a’ Kortyogóba lévő 165. útibúi álló szőllomet hagyom ugyan Vörös Pál fiamnak ily con- dit'ioval, hogy két testvér Báttyait Vörös Jánost, és Vörös Mihályt azon szállóból kész pénzzel tíz- tíz forintokkal eligésse (sic!) Id.” .80 Minden névvel nevezendő javaim tulajdon acqvisitumom, mellyekbül Nemes Vörös János, és Nemes Vörös Mihály fiaimat tökéletessen ki elégítettem, azon okból most nékiek semmit sem hagyok, a 2-dik Pun-ctumbéli szol­lá jusson kévül, és nem is keres­kedhetnek semminemű titulus alatt mostani feleségem Nagy Ilo_ na, és Nemes Vörös Pál fiamon.” A testamentumban olvasható név azonosítható. Az időbeli lehe­tőség kézenfekvő: az 1788-ban végrendelkezett Nemes Vörös 1st. ván második gyermeke 1807-ben jelentette meg a népies hősi éne­két Szegeden. A geneológiai adat mellett erősíti, a szerző azonossá­gát illetően a végrendelet és az 1807-ben megjelent Vörös-féle mű hamgalakjánalk gondosabb egybe­vetése is. 3. Vörös Mihály Toronyi-tör­ténetében1 sarkított ellentétet raj­zol Toronyi Tamás és Kerecsényi László főkapitány között. (Kere­csényi ugyanolyan ellenszenves figura a Vörös-féle népies ének­ben, mint az ismeretlen szerző Cantio de militibus pulohrája- ban!) A ponyvaének szerint a Toro­nyi-párt élesen ellenezte a vár szerződéses feladását: „Ne higy- gyen oly könnyen álnok Pertafá- nak, Aki csak keresi kedvét a portának!” Kerecsényi leintette a hadi ta­nácsban az ellentábort, s meg is lakóit érte: És hogy a várkapuk mind felnyi fának, A tárák seregek belé balingának. Pertafa pasa így állá meg a hitet, Melyet Kerecsényinek nagy erősen [letett: Az Egészségügyi Minisztérium szabályozta a fertőző betegségek elleni védőoltások idei rendjét. Az intézkedés szerint az újszülöt­tek BCG-oltását a születést követő hat héten belül kell elvégezni. Tuberkulin-szűrés és negatív eredmény esetén BCG-újraoltás kötelező négyéves korban, továb­bá az általános iskolák első, ötö­dik és nyolcalik osztályos tanulói, a közép- és szakiskolák harmadik osztályos tanulói, valamint az iparitanúló-iskolák utolsó osztá­lyának hallgatói részére. Ezenkí­vül a tbc-gondozó kezdeményezé­sére el kell végezni a szűrést, il­letve az újraoltást kollektívák­ban (főiskola, kollégium, egye­tem, szakiskola stb.) élő 18—30 éves kordáknál is. Kis települése­ken a korosztályhoz kötött tuber- kulin-szűrés helyett a 20 éven aluliak háromévenkénti szűrő- vizsgálatát kell megszervezni. Ar­ról is intézkedik a rendelet, hogy a csecsemőt gondozó orvosnak, vé- j dőnőnek ellenőriznie kell a BCG- ; oltási reakciót és ennek hiánya l esetén, vagy ha a csecsemőt bár­mely oknál fogva hathetes koráig A Hazafias Népiront megyei bizottságának vendégeként Ber­linből megyénkbe érkezik január 10- és 11-én Paul Schobel, a Né­pek Barátsága Liga osztályveze­tője. Vendégünk Eleken és Mező- berényben találkozik a két falu Hogy a kulcsot mihelyt a kezeibe:: [vette, Ketecsényit azonnal vasra oerettctte. Szolimán császárhoz Belgrádba [küldötte, Ki ott Kerecsényinek jejit elültette. Bizonyára nem lesz fölösleges, ha az újabb kutatásokra támasz­kodva .megvillantjuk Kerecsényi belgrádi fogságának egy-két, ed­dig ismeretlen eseményét. Annál inkább meg kell ezt tennünk, mert a szubjekli vitásoknak in­kább hangot adó költészet elvé­gezte a maga munkáját a Kere- csényi-karakterisztiíka felvázolá­sában. A rabláncokat csörgető volt főlka. pitány levelezésben állt Brebiri Melith Györggyel, volt rábtársá- vai, az időközben szabadulást nyert zempléni nemessel, akivel együtt, esett fogságba. Az 1566. november 11-én kelt levelében közvetítést kór kiszabadítása ér­dekében. A bécsi udvarban ural­kodó felfogás ismeretében érvet kínál Brebirinék, s közben leírja a gyulai vár ostromának végnap­jait: „Kegyelmed tudja, hogy mi mind fejenként egyaránt híven és igazán szolgáltunk a felségnek. A várban ránk törtek, romboltak mindenütt, a védővizeket elvezet­ték, az árkokat egyaránt a mi fa­lainkkal betemették. A várnép el­fogyott, akik maradtak, betegek lettek, megsebesültek, a hadna­gyok is mind elestek.” 1567 január 14-én írta Kere­csényi egyik újabb levelét, eb­ből tudjuk, hogy reményei meg­koptak. Ekkor még szintén rab­ságban senyvedtak Glézán Miklós és Budai János közlovasok is, akiknek neve szerepel a gyulai őrség 1562. és 1564. évi zsoldjegy- zékóben. „Kedves György uram — írja Kerecsényi Meüthnek •—. megértettem, amit írtál. Megkap­tam szegény Glézán Miklós leve­lét is. Csak lenne már valamilyen vége fogságunknak. Megértettem hogy nagyságod beszélt Schwen- di úrral, én írni fogok Zay úrnak. nem oltották, hathónapos korban kell BCG-óltásban részesíteni. A diftéria, a szamárköhögés, és a tetanusz elleni DI-PER-TE 1/ oltást három részletben, há­rom-, négy-, illetve öthónapos korban kell beadni. A himlőoltást tizenkét hónapos korban, a DI- PER-TE 2. oltást kétéves korban végzik el az orvosok, egész évben, úgynevezett folyamatos oltási rendszerben. Az életkorhoz kötött, kötelező védőoltások másik csoportját az idényoltások alkotják. Ilyen a DI-PER-TE 3. oltás, amelynek ideje május, amikor az iskolába lépő gyermekeket előzetesen meg­vizsgálják vagy szeptember, ami­kor az új általános iskolások meg­kezdik a tanulást. Diftéria és te­tanusz ellen pedig azokat oltják, akik 1954. szeptember 1. és 1955. augusztus 31. között születtek. A himlő elleni újraoltás ideje április—május. Ekkor oltják újra az 1953. szeptember 1. és 1954. augusztus 31. között születetteket. A gyermekbénulás elleni védő­oltás rendjét minden évben külön szabályozzák. dolgozóival és a barátsági napok előadójaként a Német Demokra­tikus Köztársaság életéről, vala­mint annak Nyugat-Nómetország- hoz való viszonyáról tart elő­adást. vagy azok ellen, akik velünk Gyű. ián voltak, én halálomig védeni akarom hűségünket. Akik min­ket titokban elmarasztalnak, meg fognák szégyenülnd. írja meg nagyságod, hogyan áll a ‘szegény Glézán Miklós és Budai János dolga, ugyanis, ha tehetem, szíve­sen segítők a szerencsétleneken.” — Tudjuk, önmagán sem segít­hetett. a törökök 1567. november 30-a előtt megfojtották. 4. Szöveggyűjteményem 76—78. oldalán 'kapott helyet a Berettyó menti török pusztítást megverselő Dányádi-féle „Siralmas i. .’.Elő­adtam a jeremiad tartalmának megértéséhez szükséges magya­rázatképpen, hogy a Wesselényi- íéle összeesküvés összeomlása uián egyaránt mozogták törökök és Thököly Imre kurucai a Partium, tói nyugatra levő területeken, és felváltva szállták mag a k két a megélénkült katonai tevé­kenység jegyében. Mostanában találtam Homyik János-nál olyan adatot, amelyből Kecsl - .c vonatkozóan is a Gyula és Debre­cen közötti vidéken 'naponkénti helyzet képe bontakozik ki. Kecskemét város tanácsának egyik prominens.?. Ner !'? Pál. Homyíknál publikált „Fő Bíróságában holmi Vitézekről va­ló Jedzés”~óben „23. January, 1679” keltezéssel a következő bejegyzést olvashatjuk: Csongrádi Szarvasi Törökök most Hőnek. Huszonötén lévén letelepedőnek Estve Szőke Jánossal veszekcdének Reggel Csongrád felé tíz szánon [ménének. gyen azon napon Kuruczok jövőnek ök Is szokás szerint nem Is /éhezőnek: Azonban egymás közt itt öszve [vészének Egyiknek kezébül pecsenyét ejtének. Ezek a szétszórt adalékok eled .g nem kerültek együvé, most tehát gazdagítjuk velük a tárgy­kört, Dr. Virágh Ferenc Eredményes esztendeje volt 1965 a magyar filmművészetnek — sok és sokféle jó magyar fil­met mutattak be, vádamat és el­mélyültet is, néhány értékes fesz­tiváldíjat kaptunk, a közönség is jól válaszolt a jó filmekre —, s most az új esztendő érdekes, jó magyar film országos ‘bemutató­jával indul. 1966 magyar filmmű* sorának Jancsó Miklós szép film­je, a Szegénylegények, ígéretes kezdete. Jancsó Miklós a magyar film­művészet föllendülésének élvona- nalába tört már előző két film­jével is. Az Oldás és kötés az ember belső magatartásának, hu­mánus helytállásának problémái­val viaskodott Lengyel József ki­tűnő novellája nyomán, az Így jöttem pedig annak a nemzedék­nek felszabadulás-élményéről val­lott költőien, amely 1945-ben a felnőttkor küszöbére is elérkezett. Ez a két Jancsó-film szembehe­lyezkedett a filmszerkezet koráb­ban kialakult formáival és gya­korlatával, a külső cselekmény­nyel szemben az ember belsejé­ben lejátszódó drámát helyezte áz előtérbe. A korszerű művészetben érthetően terjed ez a módszer, s különösképpen értékes ez miná- lunk, a szocializmus építésének korszakában, amikor is egyre fon­tosabb a szocialista ember létre­jötte, belső tartásunk megújulása. Üj filmjében Jancsó ezt a kor­szerű módszert történelmi témá­ban fejlesztette tovább. Megszok­tuk, hogy a történelmi filmek szinte ismeretterjesztő funkciót is betöltenek, korrajzot adnak, meg­ismertetnek az ábrázolt időszak külsőségeivel, építkeziési, öltözkö­dési, művészeti, irodalmi stílusá­val, szokásaival. Azt is megszok­tuk, hogy a történelmi filmek töb- bé-kevésbé romantikusak, min­denesetre regényesek a meseszö­vés fordulatosságát tekintve. Jan­csó szakít ezekkel a hagyomá­nyokkal, történelmi filmjét egyet­len. A film epizódfüzére arról tett sáncon, alkalmi táborban ját­szatja, a szereplők jelmeze is egy­szerű, szinte csak fekete vagy fe­hér folt a képen, ezzel az egyet­len színhatással jellemezve a sze­replőket. A meseszövés is nél­külözi a korábbi értelemben vett nagyszabású regényességet, egyet­len, zárt kompozíció az egész film. egyfonalú elbeszélés, kerek- ded epizód mélyreható kibontá­sa. A Szegénylegények a múlt század hatvanas éveiben játszó­dik, amikor a negyvennyolcas sze génylegények befogására igyeke­zett a császári önkény; a Sándc: csapata a partizánokéra emlékez­tető módon küzdött a fasizmusra emlékeztető diktatúra önkénye el­len. A film epizódfüzére arról számol be történelmi hitellel, ho­gyan törték meg az egykori sze­génylegényeket, hogyan kerestek közöttük árulót s végül hogyan igázták le őket durva csellel. Jan­csó talán a prefasiszta lélküle: létrejöttének első nyomait igyek­szik tettenémi ezen a filmen, a megalkuvásnak és a társadalmi közönyösségnek az Osztrák—Ma­gyar Monarchia lélekölő gyakor­latába mélyedé gyökereit keresi meg. Rendkívül figyelemre méltó ahogyan földolgozza ezt a témát Jancsó. Már említettük a külső­ségek teljes egyszerűségét, Bano vich Tamás megrázóan egyszeri díszletét, a jelmezek jellemző ha­tásának koncentráltságát. Ehhe - járul Jancsó szerkesztő módszerv is, kerekded epizódok sorakozta- tása, az elégikus hangvételű szer kezet, a képek kimért tempó; i | váltakoztatása, a közelképek gya­korisága, a felvevőgép szinte ál­landó mozgása. Mint komor gyászzene, olyan a film képrit­musa. Érdekes, hogy Jancsó eb­ben a filmjében teljesen mellőzi az úgynevezett háttérzenét, a régi típusú kísérőzenét. A film törté nelmileg eligazító, rajzos beveze­tője közben szerepel csak háttér zenéként a császári himnusz, a Gott erhalte halk, csilingelő föl­dolgozásban, majd a befejező ké­pen harson föl újra a Gott er­halte, ezúttal öblös orgonahan­gon, nyugtalanítóan, a gondolat­világunkon dörömbölve. A film derekas részében két zenei rész­let van csak, mindkettőben ele­ven, aktív a zene (vagyis nem háttér, nem díszlet): a foglyok lé­lektani összetörését célzó gyakor­latozást kíséri harsány, pattogó induló, a katonaélet iránti nosz­talgiát ébresztgetve az egykori lo­vaslegényekben, majd a csapda ba ugrásukkor az egykori sze génylegények ajkán zendül föl a dal. Az egyszerűség ereje uralkodik ezen a szép filmen, egyszerű a színészek játéka, elsősorban Gör­be Jánosé, de vele együtt mind a többieké is. Minden mozdulatra, szemrebbenésre oda kell figyelni, gondolatokat fejez ki mindahány. Zay László Akárki beszél uraságod ellen, Német — magyar barátsági estek

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents