Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-06 / 4. szám
1966. .január 8. 4 Csütörtök Kecskemét lesz gépiparunk műszaki középkáderképzésének egyik fellegvára Milyen feltételek mellett lehet jelentkezni Békéscsabán a levelező tagozatra? Már egysBer häitafc adtunk arról, hogy- 1964 őszén megnyitotta kapuit a Kecskeméti Felsőfokú Gépipari Technikum, amelynek levelez# tagozatán Békéscsabán is létesült egy konzultációs csoport, A főiskolai jellegű oktatást a laktanyából átalakított helyiségekben kezdték meg ás jelenleg i® itt folyik. Ez idő szerint a nappali tagozaton már a második évfolyamnál tartanak, míg a leveleA gépipari főiskola négyemeletes épületének és a hozzátartozó kísérleti és gyakorlóüzemek makettje. Január 12-én kezdődik Békéscsabán a TIT közúti közlekedési szabadegyetemének előadássorozata szabadegyetem aktuális és gyavjő tagozaton a második félév vizsgái következnek. A hallgatók ftasdétszáma félezer körül jár. Az illetékes szervek nagy fontosságot tulajdonítanak az új típusú, főiskolai jellegű oktatási intézménynek, azért az idén csaknem 150 millió forintos beruházással teljesen új, modem főiskola építését kezdik meg, ahol háromezer hallgató folytathatja tanulmányait. Az intézetet korszerű műhelyekkel. kutatólaboratóriummal látják él. A jelenlegi épületeket csaknem másfélezer hallgató részére interné tussá alakítják át. Az intézet feladata a gépipar és általában az ipar és mezőgazdaság, a közlekedés gépészeti vonalán dolgozó ‘műszakiak képzése. Olyan gyakorlati szakembereket képeznek ki, akik képesek lesznek gépipari és általában ipari üzemegységek vezetésére, irányítására, gyártóeszközök tervezésére és gyártására, automatizálás megöl, dására, továbbá gyártástechnológiához kapcsolódó metallográfiái, anyagvizsgálati laboratóriumok, valamint minőségellenőrzés munkájának szervezésére és irányítására. A főiskolai oklevéllel rendelkezők a KGM 6.1.185/1963. sz. rendeleté szerint a következő munkakörök betöltésére jogosultak. 1. gyáregységvezető: 2, gyárrészteg- vezetó; 3. fődiszpécser; 4. termelési főosztályvezető; 5. kutatási ki* Bérleti vezető; 6. laboratóriumi vezető; 7. főtechnológus; 8. fő- mechanikus; 9. főenergetikus: 10. főművezető: 11. telepvezető stb. A tanulmányi idő a nappali Tagozaton 3 év, levelező tagozaton négy év. A hallgatók félévenként kollokválnak, illetve vizsgáznak. A levelező hallgatók a harmadik félév végén politikai gazdaságtanból és matematikából, a negyedik félév végén mechanikából, a nyolcadik félév végén pedig állami vizsgáztató bizottság előtt végszi- gorlatot tesznek, forgácsoláselméletből, forgácsolás technológ i áfa 51, szerszámgépekből és a képlékeny alakítás technológiájából. Békéscsabán konzultációs csoport létesült. Itt a megyében élő és itt dolgozó levelező hallgatók hetenként egy napon a félév tantárgyaiból konzultációin vesznek részt. A hallgatók a kiadott főiskolai és egyetemi jegyzetekből, könyvekből tanulnak. Ezek beszerzését és ál ta lá ban az egés z csoport patnomálását a Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezete látja el. Kik nyerhetnek ide felvételt? Akik és gépipari yfgy és legalább másfél éves munkaviszonyt tudnak igazolni. A műszaki egyetemről csak érvényes, lezárt félévvel lehet átiratkozni a főiskolára. A felvételi vizsga tárgyai: matematika, fizika és rajz. A felvételi vizsgára a Tü. 820. sz. egyetemi és főiskolai felvételi kérdő- lapon kell jelentkezni. A felvételi vizsgára’ részletesen kell előkészülni, annál is inkább, mivel a jelenlegi I. évfolyamra is 85 jelentkezőből csak 40 tudott elfogadhatóan abszolválni. A felvételre jelentkezők részére önköltséges eiőkésizítő tanfolyamot szervez a GTE, amelyre i960, január 15-ig lehet jelentkezni. (Jelentkezési űrlapot és tájékoztatást a Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezete ad.) A levelező hallgatót tanévenként a Mii. M., a M. M. ésa SZOT együttes állásfoglalása alapján (1962. MK 5, valamint a 19/1960. (IV—13) Korm. rend.) 24 mun* kanap szabadság és kötelező foglalkozásokra és vizsgákra 18 munkanap átlagkeresettel fizetett igazolt távoliét illeti meg. Az államvizsgára a fentieken kívül még továbbá 18 munkanap tanulmányi szabadság jár. A hallgatók az első félévre 170 forint tandíjat fizetnek, a továbbiakban a tanulmányi eredménytől, a hallgató jövedelmétől, lakhelyétől, a gyermekek számától függően fizet, illetve tandíjmentes. Utóvizsga esetében tantárgyanként 20 forint utóvizsgadíjat; más késedelemért vagy határidő be nem tartásáért 5—10 forint külön eljárási díjat kell fizetni, A félévi kollokviumokra vagy vizsgára csak az a hallgató bocsátható, aki a kötelező konzultációikon részt vett, az előírt kötelező házi feladatokat elkészítette és a megadott határidőire beküld, te. A vizsgák nyilvánosak. A vizsgarendet a tanszékek a tanulmányi osztállyal közösein állapítják meg. A hallgató félévenként öt kötelező vizsga esetén két tantárgyból, ennél több kötelező vizsga esetén három tantárgyból — tárgyanként csak két ízben tehet utóvizsgát, A II. félévben esedékes „mechanika” tantárgyból a vizsgát január 13—14-én tartják meg Békéscsabán a Technika Házában. Reméljük, a csabai hallgatók jól állják meg a helyüket és legyűrik az igen nehéz akadályt. Az induló létszámból eddig csak négyen morzsolódtak le. Reméljük, hogy a továbbiakban alaposan felkészülnek a békéscsabai csoA főiskola nagy megértéssel van a békéscsabai konzultációs csoport: irányában, a GTE is sokban ad támogatást, így bizonyára az 1966 őszén kezdődő újabb I. évfolyamra jól felkészülve indulhatnak el megyénk azon műszaki dolgozói, akik a technika szédületes fejlődésében megérzik, hogy tudásukat sürgősen tovább kell gyarapítani, ha nem akarnak lemaradná. Felsőfokú képzést ilyen kedvező formában, illetve ilyen jó körülmények között még egyetlen iparágban sem tudtak megyénkben biztosítani. Bizonyára sokan kihasználják a kedvező kínálkozó alkalmat és bekapcsolódnak a továbbképzésbe. hiszen ebből először is mindenkinek saját magának lesz haszna. H. be a török a gyulai várba, majd — százhuszonkilenc év múlva — 1695. január 9-én adta azt szerződésileg a visszafoglaló császári csapatok kezére. A négyszáz évvel ezelőtt beteljesedett tragédiáiban a hegedős- énekek, a dicsőítő művek, a króm. kák, a jeremiádofc és a népi epikák egész koszorúja fogant, amelyekbe beleszőtte a királyi Magyarország és az erdélyi állam’ érzését, tudását. Ezeket gyűjtöttem együvé a Krónikák és hist6- riás énekek a törökkori Körös— Maros közéről című magyarázatos antológiáiban. Megjelenése — 1961 —óta olyan fontos adalékokra bukkantam, amelyek fontos kiegészítésül szolgálhatnak a szöveggyűjteményben szereplő művekhez, illetve — tá- gabb értelemben — segíthetik a té. ma jobb megértését. Közlésüket a gyulai vár török kézre kerülésének négyszáz éves jubileuma időszerűvé teszi, de inspirál is erre az I rodalo m történeti Közlemények 1965. évfolyamának 5. száma, amelyben Eckhardt Sándor és Komlovszki Tibor foglalkoztak a törökkori Gyula irodalmi hagyományaival, s közben említést tették a szóban forgó szöveggyűjteményről. 1. Az ismeretlen szerzőtől származó. balladai hangvételű Cantio i de militibus pulchra születéstörté. i nelének rajzához kevés konkrét adat áll birtokunkban. A mű tárgya a gyulai vár vitézeinek — Ke. recsényi László kapitány fizetetten hadi népének — fegyveres kenyérkeresése, a zsáikmányszerző portya a buda—'belgrádi út Bugac vidéki szakaszán. Ismeretes, hogy a szép-énekben szereplő sze. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat és a Békés megyei Rendőrfőkapitányság közlekedésrendészeti osztálya meghívására novemberben több alkalommal jelentek meg a békéscsabai Értelmiségi Klubban a Közlekedéstudományi Egyesület, a Közúti Közlekedési Balesetelhárítási Tanács, a Magyar Autóklub és a Gépipari Tudományos Egyesület megyei szervezeteinek képviselői. A megbeszélések napirendjén a Békés megyei gépjárművezetők sokoldalú továbbképzésének alkalmas formáját vitatták meg. A résztvevők egybehangzó véleménye volt, hogy társadalmi érdek és minden gépjárművezető egyéni érdeke a közúti közlekedés biztonságosabbá, kulturáltabbá tétéle és a gépjárművezetők közlekedéssel kapcsolatos ismeretednek sokoldalú gyarapítása. A rendező szervek a szabadegyetemi előadássorozatot találták legalkalmasabbnak a sokoldalú célkitűzések megvalósítására A szabadegyetem előadássorozata 1966. január 12-én kezdődik, majd kéthetenként május 18-:ig tíz előadásra kerül sor. A közlekedési szabadegyetem tematikájában a KRESZ szabályainak értelmező Ismertetése mellett sor kerül a gépjárművezetéssel kapcsolatos jogi tájékoztatásra, a közúti közlekedéssel kapcsolatos kártérítési igények érvényesítési módjának, a közúti balesetek esetén történő büntetőjogi felelősségre vonás mértékének és a bélés külföldi autótúrákkal kapcsolatos tudnivalók ismertetésére. A mélyek: Beke Pál, Balázsdeák Márton, Tegzes Lőrinc, a viszony, lag előkelőbbb 4—5 lóval szolgáló közvitézek („jó legény”-ek) hiteles személyek, ’találkozunk velük a gyulai vár 1562. évi zsold- jegyzékében. A várőrség 1564. május 8-án kelt .mustrajegyzékében Beke Pál már hadnagy, kardja alatt 142 lovas teljesít szolgálatot. Tehát a Cantio de militibus pu!ch_ rában előadott véres összecsapás híre 1564. május 8-a előtt jutott el a névtelen szerzőhöz, illetve azt megelőző eseményről szól. Karácson Imre publikált oklevelei között találtam rá mostanában II. Szulejmán szultán egy ío- golyszabadító rendeletére: „A budai janicsárok közül Véli elém járult és jelentette, hogy mikor feleségével és gyermekeivel Béig- rádból Budára ment, Gyula nevű hadi várból a hitetlenek kijöttek, s feleségét és gyermekeit elfogták és Fatma nevű leánya jelenleg is fogságban van, s arra kért. hogy kiszabadítása végett a segítségre nézve Arszlán bégnek inagas rendelet adassák, ami meg is parancsoUatott, A 972. évi Seven r hó 12-én." Tehát Fatma kiszabadítási eljárása — áttéve a mohamedán időpontot — 1565. május 12-én a kezdeti szakaszában tartott. Figyelembe véve a fogodyváltás szol. gálatá úton járó hosszadalmas ügymenetét, bizonyos, hogy a szultáni parancs előtt jóval fogságban volt már a leány. Nincs okunk feltételezni közvetlen kapcsolatot VeM családjának esete és a gyulai vitézek egyik megénetkelt portyája között, de az oklevélben szereplő és a katonákról írt szép- énekben előadott történet időközeiben áll, s Karácsom oklevele korlatilag alkalmazható ismereteket nyújt a résztvevőknek, különös jelentőséget kaptak a balesetek megelőzésével kapcsolatos műszaki, egészségügyi és lélektani témák. Az előadásokat a legkitűnőbb megyei közlekedési szakelőadók, jogászok, mérnökök, orvosok, közlekedési, igazságügyi szakértők tartják. Az előadások ulán a gépjárművezetők kérdéseire, problémáira is választ adnak a szakelőadók. A Fegyveres Erők Klubjának moziterme lehetővé teszi, hogy minden előadáshoz filmvetítés is kapcsolódjék. A filmvetítéseken közlekedési oktatófilmeket és a GTE által biztosított kevésbé ismert színes autósfilmeket mutatnak be. A filmvetítés mellett a korszerű ismeretterjesztést szolgálja a közúti közlekedéssel kapcsolatos tablók. a közúti balesetekről a helyszínen készült felvételek bemutatása, értékelése. A szabadegyetemre jelentkező gépjárművezetők látogatási jegyem igazoltatják az előadásokon való részvételt. A legalább hét előadáson részt vevő hallgatók a szabadegyetem elvégzéséről igazolást kapnak. A szabadegyetem iránt megnyilvánuló érdeklődés alapján az őszi ismeretterjesztési évadban a rendező szervek a megye több helységében szervezik meg a szabadegyetem első évfolyamát, Békéscsabán pedig a második évfolyamra jelentkezhetnek majd a erősíti az ének tárgyának történeti hitelét. Az ének formai elemét tekintve figyelmet érdemlő hasonlóság tapasztalható az 1479. november 13-i kenyérmezei csata Antonio Bonfi- ni Return Ungaricarum Decades- beli leírása és a bugaci csata rajza között. Bonfininál Kinizsi Pál sietett Báthori István erdélyi vajda segítségére. „Hol vagy, hol vagy Báthori?— Felelj, ha élsz, Báthori! Én vagyok itt, Kinizsi Pál, oltalmadra jöttem és a haza javáért!” — kiáltotta Kinizsi. Báthori „a rakásban heverő tetemek közül” így felelt: „Itt vagyok Pál, itt vagyok és élek!” Mindez a Cantio de militibus pulchrában így hangzik: Hogy Beke Pál viadalhelyre SZágódék, nagy felszávai ottan őket kíáltá: ’Hol vagy mostan, vitéz Hegedűs [János. Hol vagy mostan én édes atyámfia, klsz-e még ez világon, vagy [megholtál? ■’ Testek közül ottan megszólalt vala: ’Imhol vagyok, én édes atyámfia, tm még élek, de már csak alig [vagyok.' ” Bonfini leírása es a névtelen szerző műve között mindössze egy emberöltő áll. Erősíthető, hogy a névtelen inspirációt kapott a humanista történetírástól, ha nem is közvetlenül Bonfini tói. 2. A bajnokok Vég-Gyula várában, a Toronyi Tamás vitézi tetteit megénéklő népies ponyvaének 1807-ben kiadott címlapján olvashatjuk: „Irattatott a „Hód vize” partyán Nemes Vörös Mihály által.” A Vásárhelyi testamentumok megjelenéséig nem tudtunk közelebbit a szerző kilétéről. A hódmezővásárhelyi levéltárban talált kétkötetes Testamentum-könyv végrendeletei között szerepel Nemes Vörös István 1788. február 13-án született végakaratának a szövege. Ebből kitűnik. hogy Mihály a kis vagyonú nemes középső fia: „2°. Aranyágittségivel rendelkeznek szakképzettségük is port tagjai és az idei félév nehézségeit legyűrve jól veszik majd félév múlva az első szigorlatot is. gépjárművezetők. H. Gy. Toldalékok a törökkori Gyula énekeihez 1566'. szeptember 3-án költözött
