Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-05 / 3. szám

1966. január 5. 7 Szerda *5r * A megyei I. osztályú labdarúgó-bajnokság értékelése: 3. Bts. MÁV 30 19 6 5 58:18 44 Az együttes már január 15-én megkezdte a felkészülést az 1985- os évre. Az előző évi csapatból öten bevonultak, helyükre saját nevelésű fiatalok kerültek, akik nagyszerűen megálltak helyüket. A szakosztály vezetés a csapat szá­mára az első öt hely valamelyikét tűzte ki célül. A vasutasok a 4— 2—4-es hadrendben szerepeltek és a 19 éves átlagéletkorú gárda egé­szen az utolsó fordulóikig verseny­ben volt az első helyért. Miért nem sikerült a bajnokság megnyerése? A csapat jól szere­pelt vidéken, olyan sorozatuk is volt, amikor nyolc mérkőzésen csak egy gólt kaptak.. A könnyel­műség két hazai mérkőzésen meg­bosszulta magát, a végső helyezés szempontjából döntő jelentőségű pontokat vesztettek a Battonya és a Kondoros ellen. A hajrában jól játszottak a vasutasok. Azon­ban a döntő jelentőségű Szarvas, de főként Békésszentandrás elleni mérkőzésen a játékvezető műkö­dése biztos győzelemtől fosztotta meg őket. Bár a megyei bajnok­ság már két hónapja befejeződött, a vasutasok házat áj án még most is sűrűn emlegetik a megyei baj­nokság hajrájában történt sport­szerűtlen, tisztázatlan ügyeket. Többen úgy vélik a. szakosztály vezetői közűi, hogy néhány „kon- kiurrens” együttes nem a legsport- .szerűbb eszközökkel harcolt a pontokért. Nem zörög a haraszt, ha nem fúj a szél — véli a szak­osztály vezetője. Mindenesetre azt szeretné, ha aa 1966-os baj­nokságban a megyei LASZ is ébe­ren őrködne a kulisszák mögötti intézői „praktikákra”, A csapat edzője, Andó Tamás, elégedetten nyilatkozott a fiatalok teljesítményéről. 'Véleménye sze. rint Ujj, Gyurkó II., Gaál, Seregi teljesítménye emelkedett ki, de Tari, Gyurkó I, Petényi, Barátíh is átlagon felülit nyújtott. A góllö- vésben Seregi, Okos, Szikéra tűnt ki, mindhárman 14—14 gólt lőttek. A Bcs. MÁV nem szándékozik idegenből erősíteni, annak ellené­re, hogy az ősszel 5t játékosa vonult be katonai szolgálatra. Az első csapatot az ifjúsági együttes játékosaival egészítik ki. A veze­tők Varga, Vasas, Stummer, Tí­már és Gálái II. szerepeltetésére Az 1966-os bajnoki évben is sze­retnék az első csapatot és az ifi­ket az élmezőnyben látni, céljuk továbbá az ifik tudásszintjének emelése. Mindezeket a föladato­kat az edzésszám emelésével kí­vánják megvalósítani. A szakosz­tály munkáját hathatósan támo­gatta a vezetőség. Az edző közvet­len munkatársai Losonczy, Dara­bos, Zsíros, Kancsik sporttársak jó munkát végeztek. A vasutasok az idén is szeret­nék megtartani előkelő helyezé­süket a megye labdarúgó-életé- bem. gondolnak elsősorban. A Bcs. MÁV együttese. Álló sor, hatról jobbra: Andó Tamás oktató, Szikora, Nagy, Seregi, Okos, Tari, Zsíros intéző. Elöl; Gaál, Baráth. Guggol: Gyurkó I, Unyatyinszki, Gyurkó II. Pe­tényi. Félidő a sportegyesűleti beszámoló és vezetőségválasztó közgyűléseknél Megy érik területéin működő sport- egyesü'leteikinél a beszámoló és veze- tőségválasztó közgyűlések időszaká­nak feléhez érkeztünk:. A közgyűlések megtanításának meghatározott időpont­ja ugyanis 1965 december és 1966 ja­nuár hónapok. Békés megyében jelen­leg 172 sportegyesület működik, ezek köziül 1965. december 31-ig 107-nél tar- totbáJk meg a közgyűlést. 1966 január­jában még 65 sportegyesüiletnél adnak számot végzett munkájukról, eredmé­nyeikről és hiányosságokról, valamint megválasztják újabb két esztendőre veae tőségükéit. Az eddig megtartott közgyűlésekről altatóiban elmondhatjuk, hogy a sport- egyesületek életében az eddigiek so­rán a legeredményesebb, legsikere­sebb közgyűlések voltak a most meg­tartottak. A beszámoló és vezetőségvá­lasztó közgyűlések sikere többek kö­zött annak tudható be, hogy a leg­jobb időpontban kerültek sorra. A pdrfezervek igen nagy segítséget nyúj­tottak. A különböző töanegszervezetek és más szervek segítették a sportszer- vek munkáját. A helyi TS-ek és a s>portegyesületek megértették fontos­ságát, jelentőségét. Több más pozitív tényező mellett a felsoroltaknak az az eredménye, hogy a megyénkben eddig megtartott beszámoló és vezetőségvá- iasztó közgyűléseken a megjelenés mintegy 80 százalékos volt, de sok he­lyen elérte a 99—100 százalékot is. A leggyengébbeknél is megközelítették a 60 százalékot. A beszámolók tartalmilag jók voltak. A felszólalok fontos kérdésekkel fog­lalkoztak. Jelentős eredmény, hogy már nemcsak a labdarúgás volt a fő téma,. Keresték szinte mindenütt az eredményesebb munkához vezető utat, jelentős határozatokat hoztak. Csak néhányat említünk. A Sarkad! Kinizsi SK-rtó! a közgyűléseken 300 ezer fo­rint társadalmi munkát ajánlott fel a tagság a sporttelepük befejezéséhez. Biharugrán a TSZSK-ná! a tagság vál­lalta, hogy mindenki két új tagot szervez be. A közgyűléseken megje­lent különböző szervek vezetői erköl­csi és anyagi támogatásokat jelentet­tek be. Emelte a közgyűlések színvo­nalát, hogy a felsőbb szervek, párt, ta­nács, KISZ, TS képviselői felszólaltak és hasznos javaslatokat tettek. A köz­gyűlések után sok helyen Sportfilme­ket vetítettek. vazfcatta Európa szakértőit arról, hogy ki volt a kontinens legjobb já­tékosa. Huszonegy ország szakíróinak válasza alapján .,1965. legjobb európai labdarúgója” címet a Benfíca és a portugál válogatott első számú csil­laga, Da Silva Fereira Eusebio érde­melte ki. Albert Flórián révén ma­gyar játékos is az élcsoportba került, a Ferencváros ötvenszeres válogatott csatára a hatodik helyet érdemelte ki. Szavazatot kapott Bene Ferenc is, hét társával a 17. helyet osztja holt­versenyben. Az ,,Év labdarúgója” címet a kiírás óta a következő játékosok érdemelték ki. 1956: Stanley Matthews (angol), 1957: Alfredo di Stefano (spanyol), 1956: Raymond Kopa (francia), 1959: Alfredo di Stefano, I960: Luis Suarez (spanyol), 1961: Omar Sivoti (olasz), 1962: Josef Masopust (csehszlovák), I960: Lev Jasin (szovjet), 1964: Denis Law (angol). 1965 legjobb európai labdarúgója: Az eddigi tapasztalatok tehát na­gyon jók. A teljes siker érdekében még arra van szükség, hogy minden szerv együttes erővel támogassa a ja­nuár hónapban megyénkben megtar­tásra kerülő 65 sportegyesület beszá­moló és vezetőségválasztó közgyűlését, előkészítését, lebonyolítását. A már újjáválasztott sportegyesüle­teink vezetői pedig most már teljes erővel hozzákezdhetnek az 1966. évi sportsikerek alapjainak lerakásához. — ny — zionale) 59, 3. Suarez (spanyol, Inter- nazionale) 45, 4. Van Himst (belga, Anderlecht) 25. 5. Charlton (angol, Manchester United) 19, 6. Albert Fló­rián, 14, 7. Rivera (olasz, Milan) 10, 8. Voronyin (szovjet, Torpedó Moszk­va), Aszparuhov (bolgár, Levszki), Mazzola (olasz, Internationale) 9—9 ponttal. A belgrádi ,,Sport” 14 európai sport- újságírót szavaztatott meg két kér­désben. 1. Melyik válogatott labda­rúgó-csapat volt a legjobb Európáiban 1965-ben? 2. Hogyan állítaná össze Európa válogatott csapatát az 1965. évi teljesítmények alapján? A vála­szok alapján így alakult a rangsor és a csapat: 1. Szovjetunió, 2. Olasz­ország, 3, Anglia, 4. Magyarország, 5. Portugália. A csapat: Jasin (szovjet) — Schnellinger (NSZK), Germano (portugál), Fachetti (olasz) — voa*o- nyin 4 (szovjet), Baxter (síkét) — Met- revéii (szovjet), Suarez (spanyol), Dusebdo (portugál), Law (skót), B. Charlton (angol). Eusebio az 1965-os év labdarúgója — Albert a hatodik — A France Football hetilap a ha- Silva Fereira Eusebio (portugál) Bér gyományoknak megfelelően — 1956 íüca) 67, Z. Fachetti (olasz, luterna­óta már 10. aldoal ómmal — Sportmérleg Ha a magyar sportmozgalom idei mérlegét akarjuk megvonni, akkor röviden így fogalmazha­tunk: eredményes esztendőt zár­tunk. Az eredményesség nemcsak attól függ, hogy emelkedett-e a résztvevők száma, milyen hatá­rokat értek el vagy döntöttek meg a rekordok, javult-e a szer­vezetek munkája, hanem attól is: mennyiben segítette a társadalmi haladást. Sportmozgalmunk elsősorban azért zárt eredményes esztendőt, mert a maga eszközeivel segítette a társadalmi haladást, hozzájá­rult országunk és népünk nemzet­közi tekintélyének emelkedésé­hez. Főként mivel segítheti a sport­mozgalom a társadalmi haladást? Természetesen a népegészségügy fejlesztésével, a tanulóifjúság és a dolgozó emberek munkakészsé­gének fokozásával, az ország hon­védelmi erejének emeléséveL És mindehhez közvetve jelentős tá­mogatást nyújtott sportmozgal­munk. 1965-ben körülbelül 300 új sportegyesület alakult, s így sport­egyesületeink száma az esztendő végén megközelíti az ötezret. A sportegyesületi tagság létszáma eléri az egymilliót. A népegész­ségügy és a termelés szempontjá­ból különösen örvendetes, hogy jelentékenyen emelkedett a sport­ban alapfokon részt vevők száma. A falusi spartakiádokon 2200 köz­ségiből majdnem 240 000-en indul­tak a különböző versenyszámok­ban, noha a spartakiád versenyei­nek rendezését a járványos állat- betegségek és az árvíz huzamo­sabb időre lehetetlenné tette. Sokan kapcsolódtak be a ter­mészetjárásiba és a munkahelyi testnevelésbe. Az igazolvánnyal rendelkező természetjárók száma eléri a 73 000-et, a turistáskodás- nak szervezetlenül hódolók pedig több százezerre tehetők. Egyre több iskoláiban, üzemben és vál­lalatnál vezetik be a munkahelyi testnevelést, mert meggyőződtek ennek hasznáról. Ma úgyszólván még fel sem mérhető ennek a mozgalomnak a hatása. 1965-ben újra több százezren sportolhatnak a rádió reggeli tornájára, példát­lan érdeklődés fogadta a nők, el­sősorban a háziasszonyok részére szervezett egészségügyi tornákat. Változatlanul népszerűek a csapatsportokban rendezett isko­lai,. üzemi és körzeti alapfokú baj­nokságok. Ezeknek hatósugarát csak a következő esztendőkben lehet igazán felmérni, amikor minden tömegrendezvényt csokor­ba szednek az Országos Sportna­pok eseményei. Több ember edzette magát rendszeresen az elmúlt évben, mint a. korábbi esztendőkben, s ezzel a sportmozgalom nagy se­gítséget adott a mozgáshiányban szenvedő mai ember problémád­nak megoldásához. A sport népszerűsödéséhez a feltételeken, a jó szervező mun­kán túl hozzájárult élsportunk sok szép sikere is. Mindenekelőtt a legnépszerűbb sportág, a labda­rúgás élvonalának kitűnőek az eredményei. Válogatott csapatunk veretlenül jutott a selejtezőből a világbajnokság tizenhatos döntő­jébe. Klubcsapataink remekül megálltak a helyüket a nemzet­közi kupákban, a Ferencváros megnyerte a VVK-t, a Vasas a KK-t, a Győr pedig a legjobb négy közé jutott a Bajnokcsapa­tok EK-jában. Ősszel ismét jód rajtoltak csapataink a kupákban. Mindhárom együttesünk ott van a legjobb tizenhat között. Bár 1965 úgynevezett átmeneti esztendőnek tekinthető, hiszen az olimpia után a legtöbb sportág­ban némi lazítás következett, mégis a világversenyeken leg­jobbjaink figyelemre méltóan szerepeltek és öregbítették orszá­gunk hírnevét. Nyolc világbajnoki aranyérmet szereztek és az Eu- rópa-bajnokságokon hatszor bizo­nyultak a legjobbnak. Kiemelke­dő sikert értek el az öttusázók, akik minden lehetséges győzelmet megszereztek. Szépen gyarapo­dott rekordjaink gyűjteménye is. Négy új világ- és három Európa- csúcs, nyolcvankét országos re­kord fémjelzi sportolóink fejlő­dését. A „legszorgalmasabbak” az atléták voltak, hiszen 28 alkalom­mal írták át a csúcslistát és az esztendő legfeltűnőbb sportsikerét is atléta aratta: Zsivótzky Gyula káprázatos világcsúcsot állított fel a kalapácsvetésben. Ha már a sportágaknál, tar­tunk, különösen örvendetes az atléták haladása, mert 1966-ban Budapesten kerül megrendezésre az atlétikai EB, amely remélhető­leg e szép sportág további fellen­dülését hozza. Űjra megindultak felfelé a kajakozok és kenusok és felzárkóztak a nemzetközi élvo­nalhoz a kézilabdázók. A mérleghez azonban hozzátar­toznak a „passzívák” is. Sajnos, 1965-ben sem haladtunk a régi si­keres sportágainkban: az asztali­teniszben, az úszásban, az ököl­vívásban, a kosárlabdában. És ugyanott vagyunk, ahol eddig — messze a nemzetközi élvonaltól — a téli sportokban is. E sport­ágak ügye csak hosszabb távon oldható meg. Reményt elsősorban az utánpótlás nevelésére létreho­zott új rendszer adhat, amely ösz- szefüggéseiben és távlataiban — ha következetesen kitartunk mel­lette — legtöbb problémánkon se­gíthet. Már 1965-ben kezdett ki­bontakozni az évjáratonként ren­dezett seregszemlék nagyszerű ha­tása. Ügy tűnik, hogy a tehetsé­gek kiválasztásának korszerű és új útjára léptünk. Biztatónak szá­mítanak az Üttörőolimpia sike­rei, hiszen a hevenyészett verseny több mint 30 000 tehetséges úttö­rőt mozgósított. A kiválasztás új módszerei pá­rosulva a továbbképzés — nap­közik, táborok, sportiskolák, szak­osztályok — szervezett formáival, azt ígérik, hogy néhány eszten­dőn belül egészen új alapokra he­lyezhetjük élsportunkat. Az eredményesen zárt 1965-ös esztendő lehetővé teszi, hogy 1966- ban további komoly és tervszerű munkával a magyar sport még nagyobb lépéseket tegyen a fejlő­dés útján és a maga eszközeivel még hatékonyabban, elősegítse or­szágunkban a társadalmi hala­dást. Ardai Aladár Apróhirdetések 120—160 kilós hízok eladók. Békéscsa- ba, szarvasi kövesút mellett, homok­bányánál. 36895 Beköltözhető kétszobás családi ház el­adó. Békéscsaba m., Buícs utca 2/a. (Szarvasi úti benzinkúttai szemben.) 30973 Három darab hízó eladó. Békéscsaba, Fényes! tanya 1938,-3. Vidovenyeczék. 36974 Széna etedé. Békéscsaba yi., Kálvin utca 12. 36975 170—ISO kilós hízó etedé. Békéscsaba, Csányi u-tca 13. 36978 Skoda 1102-es személygépkocsi etedé. Makó, Szabadság tér 1«. Nagy Lajos. 114385 j Szőrtelenítse lábát szőt-teienáfcő krém­mel. Ajkat, bajuszt (női), hónaljt szűr­te leni tő porral. Egészségre, bérre ártal­matlan. Adagja 9 Ft. Hámlasztó, fehé­rítő, szeplőkrém, Arcíol thalván yí to folyadék. Fényvédőkrém. Érzékeny, száraz bőire bőrtápláló zsíros krém. Ráncos bőrre kakaóvajas zsíros krém. Nappalra púderkrém, Speciális arc­szesz zsíros, mitesszeres, tág pórusú. pattanásos arcbőrre. Korpás, zsíros fejbőrre speciális hajszesz. Száraz, tö­rékeny hajra fejbőrkrém. Kónnyálié szem pil la-, szemöldök lakk. Sarokrepe­dés, bőrkeményedés, tyúkszemirto lakk. Lábizzadást gátló púder. Hónalj- izzadást gátló púder. Megrendelhetők utánvéttel: dr. Rabinek Aladár ve­gyészmérnöknél. Székesfehérvár. Piac­tér 53. jöjj

Next

/
Thumbnails
Contents