Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-05 / 3. szám

yf>§6. Január 5. 4 Szeri* Megkezdő dött a községi nőtanáesok vezetőinek három napós tanfolyama Békéscsabán. január 3-ám d«i- előtit a párti skoian a megyei nő- tanács szervezésében megkezdő­dött a községi nőtanócscvk vezetői. r*ök háromnapos tanfolyama. Az első csoportban a mezőkovácsházi, a gyomai, a gyulai és a szarvasi iarás községeinek nőtainácsi veze. tő» vettek részt. Pásztor Józsefnőnek, a megyei notanács elnökének megnyitó sza­vai után. Zalai György elvtárs: az. MSZMP megyei végrehajtó bizott­ságának titkára tájékoztatta a tan. folyam résztvevőit hazánk gazda­sági és politikai helyzetérői. Töb­bek között ismertette a második ötéves terv eredményeit és annaflc végrehajtását. Beszélt az új üze­mek létrejöttéről, a termelékeny­ség növeáéséröl, a tervek teljesíté­séről és a taposztaíí hiányosságok, róf I». Tájékoztatójában különö­sen kihangsúlyozta a mezőgazda - sag eredményeit és ismertette a l apasztó!’. nehézségeket, amelye­ket az. ár. és a belvíz, valamint a száj- és körömfájás okozott me­gyénkben is. Beszédéiben kiemelte a nők szerepét, mivel a mezőgaz­daságban a növénytermesztés nagy részét a nők végezték el, s így az idei tennéseredmén vekhez is nagyban hozzájárulták rrawikä- juWkiafi. Beszélt a gazdasági irányítási rendszerről és tá jékoztatta a részt, verőket a különböző intézkedé- sekrőü., valamint a továbibi felada­tokról. A tájékoztató után több kérdés hangzott ed. A hozzászólók főleg a termelőszövetkezeti nyug­díjat kevesellték s ezzel kapcsolat­ban tették fed kérdéseiket. Szó volt a fiatalok elvándorlásának okairól is, valamint a különböző árintézkedésekről. A válaszadás utón a délutáni órákban Boros Gáborné megyei nőtítlkár ,.A nő­mozgalom szerepe és feladatai, valamint a szülői munkaközössé­gek helye a nőmozgalmi munká­ban” címmel tartott előadást, ezenkívül pedig Gácsér József, a megyei tanács művelődésügyi osztálya részéről tájékoztatta a tanfolyam résztvevőit az iskola­reformról és ennek végiehajfásá­ból adódó, a nő tana csokra háruló feladatokról. Január 4-én délelőtt csoportos foglalkozásokon vitatták meg az előadások anyagát, délután pedig áz ifjúsági szervezetek előtt álló feladatokról tartott előadást Szi­geti Gábor, a KISZ megyei végre, hajtó bizottságának titkára. Szin­tén délután Miklós Sándor rendőr- százados ismertette a gyermek, és ifjúságvédelemmel kapcsolatos leírni valókat és azt, hogy milyen segítséget tudnak nyújtani a nő­tanácsok ebben a munkában. Ja­nuár 5-én Frank Ferenc, a me­gyei pártbizottság osztályvezetője a nemzetközi helyzetről ad tájé­koztatót, A tanfolyam befejezése, kor tárgyjutalmakat adnak át a legjobban dolgozó aktíváknak, vezetőségi tagoknak. A második csoporl háromnapos tanfolyama január 6-án kezdődik, s ezen az orosházi, a sarkadi, a szeghalmi és a békési járás köz­ségeiből vesznek részt a nőtaná­csok vezetői. K. J. január első és második hetében szabad pártnapokat tartanak az üzemekben és a községekben Sokat foglalkoztatják a dol­gozókat az 1966-ban bevezetés­re kerülő ár- és bérpolitikai in­tézkedések, amelyeknek céljuk az ipar és a mezőgazdaság fej­lődésének hatékonyabb ösztön­zése, valamint az, hogy mér­sékeljék a jelenlegi ár- és bér­rendszer egyes aránytalansá­gait. Vannak azonban, akik helytelenül értelmezik az intéz­kedést, ezért a pártszervek ja­nuár első és második hetében az üzemekben és a községek­ben szabad pártnapokat tarta­nak, amelyeken megvitatják a tisztázatlan kérdéseket. Nem váltotta, be a reményeket az újítók lottója a Évzáró újítói ankét Békéscsabai Kötöttárugyárban (Tudósítónktól) A Békéscsabai Kötöttárugyár újítói a múlt hét végén tartották meg évzáró a.nkétjukat, amelyen megvitatták*« tavalyi eredménye­ket és tapasztalatokat, valarrjint az újítómozgalom fellendítésére az idén szükséges intézkedéseket. Noha Apáti Lajosné újítási elő­adó csak szerényebb eredmények­ről számolhatott be, a tanácskozás s az annak során kialakult vita mégis hasznosnak és tanulságos­nak bizonyult. Javult az arány a férfi és a női újítók között Az újítási előadó beszámolója, bol megtudhattuk, hogy tavaly («ívesen 57 újítási javaslatot nyújtottak be a gyér dolgozói. Ezek közül megvalósításra mind­össze tizenkettőt, kísérletre pedig kilencet fogadtak el. Ha figye­lembe vesszük, hogy az év végén csupán tíz javaslat maradt elbí­rálatlanul, akkor kitűnik, hogy az elutasított újítások száma megle­hetősen kedvezőtlen. A bevezetett újítások utókaikul ált gazdasági eredménye 82 ezer, míg a várható előkalkulált megtakarítás 40 ezer forint. Az elmúlt évben összesen 29 ezer forint újítási díjat fizet­tek ki. A viszonylag szerény eredmé­nyekből egy pozitív jelenség még­is kiszűrhető. A gyár dolgozóinak több mint háromnegyed része nő. 1964-ben mégis az a sajátos hely­zet alakult ki, hogy a férfi újítók száma jóval meghaladta a nőkét. Tavaly ez az arány mintegy 25 százalékkal javult Sajnálattal állapította meg a beszámoló, hogy a vállalat tavalyi újítási feladat tervének 13 pont. iá­ból egyetlenegy sem valósult meg. Nem váltóit® be a hozzá fűzött reményeket az újítok lottója sem, s így az ankét során megej­tett sorsoláson mindössze nyolc újító részesülhetett értékes nye­reményekben, A tapaszt alatcseré­A nyálon az NDK- ban jártam a fiamnál. Egész éjjel robogott ve­lünk az expressz, haj­nalban álmosan, össze­történ néztünk ki az ablakon, az idegen táj­ra. Drezdában szinte ki­ürült a Vonat, kedves, de kissé túl élénk ma­gyar és bolgár ifjú úti- társaim leszálltak és én vágyódva néztem az üres. párnázott helyek­re, talán, végi gfekh etek rajtuk és Berlinig álha­tóm. Nem úgy történt. A vonat ismét megtelt, de most már német utasok­kal. Az én fülkémbe egy középkorú házaspár, egy fiatalember és egy nagymama szállt be ki­lenc év körüli kislány unokájával. Szomorúan néztem a bevonulást, fő­leg az eleven, pisze or­rú, egészségtől kicsatta­nó szőkeségtől féltem: lelfordítja az egész fül­két és még csak nem is szólhat rá az ember. Té­vedtem, A nagymama ((továbbiakban Óma) ka­Elkésett karácsonyi történet ionás külsejéhez híven katonás parancsokat osz­anyja beteg, apja nem él, és Ómával nyaralni togatott: Mariann üij le! voltak. Harmadik osz- Húzd le a ruhádat! Ne tályba jár és nincs test­fogdosd az ablakot, mert az piszkos! Ne nézz ki az ablakom. Ne beszélj, mert a néni alszik! Igen. a húzta fogason lógó ka­bátját és ami még nem esett meg vele az élet­ben: ülve elszundított. A vonatban síri csend volt, mintha nem is volna te­le minden kocsi. Ha va­laki elment a folyosón, be se nézett sehova, s aki beszélgetett, suttogva tette azt. A jegyeket, kérték, fel. ébredtem. Mariann ille­delmesen ült a helyén és Óma rosszalló pillantá­saitól kísérve egy kö­vére. Végre elszabadul­tak benne a láncok, fel­állt, leguggolt, nevetett és egyszer csak az egy ik ülés alól egy pénzdarabot íü^?L.^e,íl!e szedett elő. Néztük, for­gattuk, s én megmond­tam, hogy az bolgár, pénz. valamelyik utas zsebéből eshetett ki. Óma megengedte, hogy Mariann megtarthassa. A kislány újra kutatni kezdett és most német pénzt talált. Egészen megvadult és minden in­telem ellenére bemászott az ülések alá, de most már sikertelenül. Ekkor elővettem a pénztárcám megköszöni az ajándé­kot. Hetek, hónapok múl­tak, a nyárral együttel­mosódtak az emlékek is. Ki gondolt volna decem­berben, karácsony nap­ján Martaimra? És ek­kor levelet hozott a pos­ta. Vonatozott papírra, színes ceruzákkal rajzolt karácsonyfaágak, égő gyertyák és piros szívek között írja Mariann Sie- mon a régi útitársnak, hogy nem feledte őt el! Az ajándékot őrzi és be­számol kicsiny életének szenzációiról, a tanulás­ról és nyári terveiről, amikor majd megtanul úszni. A levélke itt fekszik előttem, kutatok holmi­jaim között egy szép kép után, amivel viszonoz­nám a kislány és Óma kedvességét. Ha eiöbb- utóbb a feledésbe is és egy ezüst kétforintost rományi selyemdarabkái, a{ham ajándékba, hogy megy majd ez az isme­szedett szálakra, külön- legye»» a gyűjteményében retség, ezt a karácsonyt még melegebbé tette egy német család baráti kéz- nyújtása az országhatá­szédbe elegyedtem vele. a címem, hogy majd rokonát... rakva a piros, zöld, sár- magyar pénz is. A kis- ga foszlányokat. Annyira lány boldogan köszönte megsajnáltam, hogy be- rneg, Óma pedig elkérte Megtudtam, hogy édes- Mariann levélben ie Huszár Ishvámné re érkezett 15 javaslatból is esu pán négyet fogadhattak el kísér­letre. A mozgalom jövőbeni íellendí. rését, az előadók látókörének bő­vítését célozza a MTESZ határo­zata. amely szerint a szakma újí­tási előadói időszakonként kerek- asztal-konferencián cserélik ki ta­pasztalataikat. Noha a balesetek évről évre igen jelentős munkaórakiesést je­lentenek, az elmúlt évben — mi­ként a beszámolóból kitűnt — mégiscsak négy munkavédelmi újítást lehetett bevezetni. Ami pe­dig a gyár ötéves újítási mérlegét illeti. megállapítható, hogy a konkrét népgazdasági eredményt hozó újítások szánva évről évre csökken. Az. előadó a visszafejlődés okai­ról is számot adott. Ezek között figyelmet érdemel az, hogy az üzemszervezés folytán életre hi­vott új munkakörök (gyártmány- 1 és műszaki fejlesztés, üzemszer.} vező, üzemgazdasági osztály)| munkakört kötelességként kell, | hogy megoldjanak olyan feladató-1 Icát, amelyek korábban újításként j kerülhettek volna megvalósítási a. j hány többszörös újító sem volt tisztában. Bizonyította a műszaki számítások fontosságát, a precíz műhelyrajz előnyeit, Megmagya­rázta a naplózás, a szakvélemé­nyezés, a gazdaságossági számítá­sok, a szerződéskötés, az elbírálás. a kísérletek, a szakszervezeti újí­tási bizottságok és a közreműkö­dők szerepét. Behatóan foglalko­zott az újítók jogaival, a törvé­nyesség megóvásával. A beszámolót és az előadásokat élénk vita követte, amelynek so­rán sok érdekes elvi kérdést, tár­gyi esetet vetettek fel az újítók. Amint mostanában a többi újítói amkéton, itt is szenvedélyes vita folyt a munkaköri kötelesség, illetve a társadalmi elvárhatóság kérdéseiről. Egyben azonban va­lamennyi jelenlevő egyetértett: ahhoz, hogy az újítómozgalom tö­megbázissá váljék, alapvető és konstruktív reformokat kell vég­rehajtani. Kazár Mátyás Lehet válogatni Nem forgatják a műszaki könyveket I Az okányi községi könyvtár- I bői esténként messze kiviláglik ja fény az utcára és szinte csa- beszámoló után Szakáll Ta-1 lógatja be az embereket. A más, a gyár mémök-osztályveze- tője tartott előadást Műszaki könyvek alkalmazása az újítások­nál ’ címmel. Kifejtette egyebek között, hogy az, újítók javaslataik kidolgozásánál nem veszik igény­be kellően a szakirodalom nyúj­totta segítséget. Pedig a vállalat­nál komoly műszaki könyvtár áll rendelkezésre. Másrészt, az új, modern gépeikkel kapcsolatos bár­milyen újítási javaslat a korábbi­nál lényegesen magasabb műszaki felkészültséget igényel. Az előbbi hiányosságra vezethe­tő vissza, hogy sok javaslat éppen azért kerül visszautasításra, mert műszakilag nein megalapozott, indokoltsága műszaki számítások­kal nincs alátámasztva, s így leg­feljebb ötletnek minősülhet. Mindezekre tekintettel az elő­adó nyomatékosain hívta fel a fi­polcpkon több mint 6700 kötet kínálja magát olvasásra. Szó­szólójuk Kovács Zsigmondné könyvtáros, aki fáradhatatlan az ajánlásban. Kinek mi a leg­megfelelőbb. Ismerni kell a könyvek tartalmát, de az „ügy­feleket” is. A könyvtáriátogatók és közte persze a legkevésbé sem hiva­tali a kapcsolat, hanem inkább baráti. Udvariasan, előzékenyen és szakszerűen kell a vendége­ket kiszolgálnia. Ez éppen az egyik titka annak, hogy az öt­ezer lakosú községben csaknem ezren olvasnak rendszeresen. Tavaly legalábbis ennyien vol­tak, ami az 1964. évihez képest 250-nel több. Az sem csekély­ség, hogy a kikölcsönzött köte­tek száma elérte a 17 ezret. Kovács Zsigmondné 1959 óta gyeimet a szakkönyvek ,,böngé-J dolgozik könyvtárosi munka- szésére” Kiváltképpen ajánlotta! körben, amit ő joggal hivatás­Pattantyús professzor szakirodai­mának eddig megjelent hét köte­tét, amelyekben gépszerkesztési, terhelési, szakítószilárdsági, elekt- ro- és hőtechmikai, valamint sok más műszaki kérdésben kaphat az újító értékes útbaigazításokat és műszaki számításokat. Az újítási gondolattól a megvalósításig E címmel L-évay Kálmán, a gyár főmérnöke tartott figyelem­mel kísért előadást. Tájékoztató­jában igen szemléltetően mutatta be a javaslat útját a fejtöréstől az újítása díj kifizetéséig. Példa­ként egy gépgyorsítási újítás meg-! Aki este arrafelé jár, igazán születését közérthetően rajz-ke- j kedvet érez, hogy benézzen resztmetszettel is érzékeltette. I oda. Legalább azért, hogy a fo- Élesen elhatárolta az ötletet az I lyöiratokba belelapozzon. Mert újítástól. laz is van szép számmal. Lehet Sok olyan tudnivalóról adott j válogatni, tájékoztatást, amellyel még né- * P. B, nak érez. Büszke a kis „biro­dalmára”, amelyben szorgalmas olvasással bárki rangot szerez­het. — Sokan vannak — kezdi. — Közülük csak néhánynak a ne­vét említem: Boda József, a Pe­tőfi Tsz kovácsa, Simon József és Molnár Sándor nyugdíjasok. Lakatos Béláné, Nagy Imréné. Sajti Imréné... Sorolná még tovább is, de ki győzné azt mind feljegyez­ni? Az utóbbi években több ezer kötettel gyarapodott a könyv­tár, közben egyre szépült is.

Next

/
Thumbnails
Contents