Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-30 / 25. szám

JA66. január 30. 2 Vasárnap (Folytatás az 1. oldalr&l.) cíaiista delegátus 1946 óta nem töltött be. A szocialista országok részvétele és hatékonysága a nemzetközi életben — mindenfele vita és meghasonlás ellenéire — nőt .ön- nő. Éppen ma, a megtévesztő és sokszor megzavaró negatív látsza­tokkal szemben annak a tételnek az érvényességét, és egyre növek­Péter János külügyminiszter felszólalása vö erejű érvényességlét láthatjuk igazolva, amelyet az 1960. évi moszkvai nyilatkozat így fogal­mazott meg: „A szocialista világ­rendszer a történelmi események meghatározó tényezőjévé válik”. Fontos a népek gazdasági és pítlitikai kapcsolatainak fejlesztése A világtörténelemben példátlan az a gazdasági fejlődés, amelyet a szocialista országok a szocia­lista rendszer építésének kezdete óta elértek. Mostanában szokás beszélni egyik-másik nyugati or­szággal kapcsolatban prosperitás­ról. Nem egyszerűen prosperitás­nak, hanem nemzedékek és év­századok elmaradottságát felszá­moló példátlan fejlődésnek kell nevezni azt, ami a szocialista or­szágokban végbemegy — minden­féle zavar, nehézség és hullámzás ellenére. A szocialista országok gazda­sági és politikai együttműködése fejlesztésének szolgálatában meg- novekedett az utóbbi időben az állami és pártvezetők kölcsönös látogatásainak gyakorisága. Ezek­nek a látogatásoknak a jellege mostanában sokat változott, kül­sőségeiben kevésbé látványos, sok­kal egyszerűbbé lett. Az eszme­cserék és a megállapodások haté­konysága viszont megnőtt. Ebben a vonatkozásban mind pártunk Központi Bizottságának, mind kormányunknak a nemzet­közi tárgyalásait figyelembe kell venni, mert ezek egyaránt szer­ves részei népköztársaságunk kül­politikai tevékenységének. Teljesen újszerű történelmi ta­pasztalat az emberiség számára a gyarmati sorból felszabadult or­szágok megjelenése a történelem színpadim új minőségben, a nem­zetközi politikai, gazdasági, dip­lomáciai élet alakításának cselek­vő részeseiként. Ezeknek az or­szágoknak a megjelenése a nem­zetközi életben nagymértékben segítette az erőviszonyok megvál­tozását a béke és haladás javara, s a nemzetközi szervezetekben, mindenekelőtt az ENSZ-ben je­lenlétükkel és tevékenységükkel nagyban járultak ahhoz hozza, iiogy az imperialisták propaganda« fórumait és hatalmi eszközeit je­lentős mértékben az anitikoloma- iizmus és antiiimiperializmus fóru­maivá s a béke eszközeivé sikerült átalakítani. A népek alapvető érdekei fű­ződnek ahhoz, hogy ezek az úgy­nevezett harmadik világbeli or­szágok és a szocialista országok egymással szoros szövetségben fej­lesszék gazdasági és politikai kap­csolataikat és közös erővel küzd­jenek a nemzetközi diplomácia porondján a veszélyes, vitás kér­dések tárgyalásos megoldásáért. A szocialista országoknak ez a nemzetközi szövetségi politikája a világ népei legalapvetőbb érde­keit, békés, boldog jövőjét szol­gálja. A Szovjetunió jól jelképezte és hatásosan fejezte ki a szocialista országok helyesen értelmezett fe­lelősségét a nemzetközi helyzet alakulásáért, amikor felajánlotta jó szolgálatait India és Pakisztán kormányainak a közöttük folyó fegyveres konfliktus rendezése érdekében. Fel lehet tételezni, hogy még a tárgyalás résztvevőit is kellemesen lepte meg, de tény­leg meglepte az a kedvező ered­mény, amely a tárgyalásokból megszületett. A Szovjetunió fele­lősségteljes és hatékony közvetítő jo szolgálatait a föld egész kerek­ségéről az üdvözlő táviratok egész sora részesíti elismerésben. A Szovjetunió jó szolgálatainak eredménye nemcsak abban áll, hogy két ilyen hatalmas népessé­gű és nagy kiterjedésű ázsiai or­szág, mint India és Pakisztán, történelmi egymásrautaltságának is megfelelően elindult az egy­mással való konfliktus rendezé­seinek az útján, hanem abban is, hogy mindkét országnak segítsé­get nyújtott a nemzetközi életben felszabadult és hatékony módon való részvételükhöz. Vannak a harmadik világ orszá­gai területén olyan súlyos tüne­tek, amelyek nemzetközi aggodal­mat is okoznak. Ezekből most egyet emelek ki. A Magyar Népköztársaságot az Indonéz Köztársasághoz barátsági és együttműködési szerződés fűzi. Indonézia sorsa, nemzetközi hely­zete és szerepe tehát bennünket nemcsak azért foglalkoztat, mert a világ egyik legnagyobb orszá­gáról, s belpolitikai viszonyai kü­lönböző jellegű külpolitikai hatá­sáról van szó, hanem azért is, mert országainkat sajátságos ba­ráti szálak fűzik egymáshoz. Mi mélyen fájlaljuk, hogy a nemzet­közi reakció közreműködésével — különböző belpolitikai hibák és ürügyek címén — egyes szélső- jobboldali terrorszervezetek őrlik fel a haladó irányzatok, köztük a kommunista párt erejét, s em­bertelen irtóhadjáratokat szervez­nek a haladó mozgalmak tagjai ellen. A Magyar Népköztársaság képviselői a nemzetközi szerve­zetekben is mindig következete­sen álltak Indonézia mellett, a gyarmatosítók ellen, az Indonézia függetlenségével összefüggő jogos követelések támogatása érdeké­ben. Kormányunk tisztelettel és megbecsüléssel tekintett mindig Indonézia népei hősi harcára a gyármatosítók ellen, az ország és a nép szabad, fejlődő életéért és a nemzetközi életnek a gyarmatosí­tó elnyomóktól való megszabadí­tásáért. Most reményünket fejez­zük ki, hogy Indonéziában a de­mokratikus erőknek Sukamo el­nök tervei szerint mégis sikerül létrehozni az indonéz társadalom legfőbb alkotó tényezőinek együtt­működésével olyan nemzeti fron­tot, amely magában foglalva a haladó erőket és megteremtve In­donézia népei minden országépítő pozitív irányzatának együttműkö­dését, a belső rend helyreállítá­sával visszavezeti Indonéziát a nemzetközi események alakításá­nak aktív tényezői sorába, a béke és haladás ügyének javára. A két világrendszer választóvonala Európán vonul végig Európa kérdéseinek megoldása nemcsak egyszerűen európai ügy, hanem kihalt az egész világhelyzet, re. Kormányunk érdeklődéssel ta­nulmányoz minden javaslatot, s maga is kész részt venni ilyen ja­vaslatok kidolgozásában, amelyek az összeurópai együttműködésre, a Duna-völgyi országok közös fe­lelősségére és a közép-európai nemzetközi kapcsolatok erősítésé­re irányulnak. Komoly figyelmet fordítunk és megbecsüljük azokat a finnorszá­gi kezdeményezéseket, amelyek Észak-Európa biztonsága garantá­láséit munkálják. A francia külpo­litikai törekvések között az európai Európa jelszavára azért tekintünk gondos figyelemmel, mert a külön, böző rendszerű európai országok együttműködésében a magyar nép és a világ minden békeszerető né­pe legszentebb ügyei érvényesü­lésének lehetőségeit látjuk. Európa biztonsága és jövője, végeredményben az egész nemzet­közi helyzet szempontjából döntő kérdés a Német Demokratikus Köztársaság elismerése. Európa nyugati országai is végeredmény­ben a Német Demokratikus Köz­társaságnak köszönhetik békéjü­ket. . Minden olyan nyugati mani­puláció, amely a Német Szövet­ségi Köztársaságnak az össznémet nép képviseletére való törekvését és a militarista ambícióit táplálja, növeli a veszélyt nemcsak Euró­pa, hanem az egész világ békéje ellen. Viszont minden megnyilat­kozás és intézkedés a nyugati ha­talmak részéről, amely növeli kap­csolataikat a Német Demokratikus Köztársaság iránt, az európai és általában az egész világra kiter­jedő béke és biztonság ügyét szol­gálja. Ezért tett a Magyar Nép- köztársaság újabban diplomáciai lépéseket egyes nyugat-európai or­szágok kormányai felé, a Német Demokratikus Köztársaság kor­rópai biztonság kérdéséi rendezé­sére vonatkozó NDK-javaslatok átadásával és támogatásával. A két világrendszer választóvo­nala Európán vonul végig. A szo­cialista országok határain élő ka­pitalista országok'Norvégiától Tö­rökországig jól teszik, ha élnek azzal a gazdasági és államközi kapcsolatokban jelentkező lehe­tőséggel, amelyet a szomszédos szo­cialista ország nyújt. Mint közép- surópai ország, különös figyelmet fordítunk a kapcsolatok fejleszté­sének itteni lehetőségeire. A Né­met Szövetségi Köztársaság, Ausztria és Olaszország a szocia­lista országokhoz fűződő kapcso­lataik helyes, a kölcsönös érdeke­ket tiszteletben tartó bővítésével, sokat tehetnek a nemzetközi hely­zet javításáért. Ausztriával a mi kapcsolataink 1964—65 fordulóján valóban örvendetesen fejlődtek a példa­szerű jószomszédi, baráti viszony irányába. Azóta látványos esemé­nyek nem voltak. De az akkor elért eredmények megszilárdításán mind a két fél gondosan munkál­kodik, s egyúttal a további lépé­sek lehetőségeit tanulmányozza. Az a valószínű, hpgy a márciusi ausztriai választások után az ál­lamközi és kormányközi kapcsolat A Német Szövetségi Köztársaság­nak államközi megállapodás alap. ján hivatalos kereskedelmi képvi. selete működik Budapesten, s ne­künk is hasonló képviseletünk van Frankfurtban. Egyes jelek szerint az NSZK kormánya ezt a képvi­seletet szeretné eredeti megálla­podásunk kereteit meghaladó fel­adatokra használni. Világos, hogy a tevékenységi kör bővülésére csak új, megfelelő megállapodás alapján van lehetőség. Az Amerikai Egyesült Államok vezetői az utóbbi időben újra tet­tek nyilvános állásfoglalásokban utalásokat arra, hogy a kelet-eu­rópai szocialista országokkal ja­vítani akarják kereskedelmi kap­csolataikat. A délkelet-ázsiai konf­liktus természetesen az ilyen le­hetőségeket is beárnyékolja, de feltételezve a délkelet-ázsiai kér­dések tárgyalásos rendezésére irányuló törekvések sikerét, vilá­gos, hogy a magyar—amerikai vi­szony nyitott kérdéseinek a meg­oldása valóban csak akkor alakul­hat ki a maga teljességében, ha a kereskedelmi kapcsolatok térért tok fejlesztésének újabb alkalmai I meglevő diszkriminatív intézke­adódnak. * dések feloldása megtörténik. Hazánk nemzetközi kapcsolatai jól és egészségesen fejlődnek Népköztársaságunk a vitás kér. dések tárgyalásos rendezésére az imperialista támadások, háborús veszélyek megfékezésére irányuló törekvések támogatásával a nem­zetközi légkör javítására, a bé­kés egymás mellett élés politiká­jának érvényesítésére minden adódó lehetőséget felhasznál. Ez felel meg a magyar nép alapve­tő érdekeinek, a nemzetközi bé­ke és biztonság ügyének, a szo­cializmus világméretű győzelme munkálásának. örömmel mondhatom, hogy ezeknek a külpolitikai törekvések­nek vannak szép eredményei. Ha­zánk nemzetközi kapcsolatai való. ban jól és egészségesen fejlődnek. Biztosak lehetünk afelől, hogy az itthoni eredményekre épülő kül­politikai tevékenységünk a jövő­ben is hasznos eredményekre ve­zet. Pártunk, kormányunk ilyen, kül­politikai céljaiért dolgozik Kül­ügyminisztériumunk, népköztársa, gunk minden külföldön működő diplomáciai képviselete, s így is mondhatom: minden diplomatája és minden más dolgozója. A takarékosság nagyon szigorú szempontjai szerint összeállítva, a költségvetés a külügyi tárca szük­ségleteiről is gondoskodik. Tuda­tában vagyunk annak, hogy nem olcsó ez a külügyi szolgálat, sok bányász, sok esztergályos, sok mérnök, sok paraszt, sok dolgozó magyar sok munkájára van szük­ség ahhoz, hogy nemzetközi szol­gálataink feltételeit biztosítsuk, éppen ezért meg is becsüljük a dip­lomáciai szolgálatra fordított anyagi áldozatokat, s igyekszünk dolgozó népünk legjobb javát szolgálni — fejezte be beszédét Péter János külügyminiszter. A tanácsi pártszervezetek munkájáról A partszervezeteknek jelentős " szerepük van a hivatalok­ban s így a tanácsoknál is. Fel­adatkörük más pártszervezetektől — egyes dolgokban — eltér, de jó és szervezett működésükkel a ta­nácsok, illetve azok szakigazga­tási szerveinek munkáját nagyban elősegítik. Fontos feladatuk a sze­mélyi állomány marxista neve­lése, az ott dolgozó kommunisták és pártonkívüliek szervezése és mozgósítása a határozatok és ren­déletek helyes értelmezésére és végrehajtására. E pártszervek munkájában van­nak eltérő vonások és ezek helyes értelmezésében s alkalmazásában találhatók még viták és külön­böző gyakorlatok. Az egyik ilyen nem egységesen értelmezett kérdés a tanácsi párt- szervezetek hatásköre, jogköre. Ez elsősorban a tanácsok sajátos államhatalmi és szakigazgatási feladataiból ered. A község, a já­rás vagy a megye lakossága által választott tanács és annak végre­hajtó bizottsága munkáját nem a tanács pártszervezete, hanem a hasonló szintű pártbizottság irá­nyítja. Helytelen tehát az olyan gyakorlat, amikor például a já- ■ mányának képviseletében az eu- j rási tanács alapszervezete az egész járásra kiterjedő témát tárgyal. Ez a választott testület, a tanács és a végrehajtó bizottság, illetve pártszinten a járási pártbizottság feladata. Helytelen az is, amikor a tanácstagi beszámolók szerve­zéséért a városi tanács alapszer­vezetét teszik felelőssé. Ez az egész város ügye. Ezt a munkát tehát nem lehet leszűkíteni a tanács pártalapszervezetére. Ez a városi pártbizottság, a városi tanács vb, a Hazafias Népfront feladata. He­lyes gyakorlat azonban, ha a ta­nácstagi munkához segítséget nyújt a választókörzetben mű­ködő lakóterületi pártcsoport. A pártalapszervezet vezetősége és taggyűlése a tanács, illetve szervei munkájára nem hozhat­nak határozatokat. Ez a tanáccsal hasonló szintű pártszerv feladata De az alapszervezet vezetőségé­nek, a taggyűlésnek joga, sőt kö­telessége, hogy a tanács vezetői­nek munkájára javaslatokat, ész­revételeket tegyen, s ezt az ille­tékesek igényeljék és vegyék fi­gyelembe. A pártszervezet munkája, tevé­kenysége a szakigazgatás appará­tusára irányul, úgymond, épületen belülre terjed. Természetesen a már említettek mellett feladata, hogy a tanács és szervei által ho­zott határozatokat a szakigazga­tási szervek dolgozói megismer­jék és ezek szellemében dolgozza­nak. Emeljék az ügyintézés szín­vonalát, javuljon a munkafegye­lem, a dolgozók erkölcsi magatar­tása és minden tevékenységük tu­datosan a nép ügyét szolgálja. I^íásik fontos kérdés a hivatal- vezetés és pártvezetés kap­csolata. E téren is vannak a többi munkaterülettől eltérő vonások, amit figyelembe kell venni. Az adott terület feladatait egyrészt a tanács, a végrehajtó bizottság, másrészt a felsőbb szervek, mi­nisztériumok stb. határozzák meg. A tanács elnöke tehát az irányító munkájában nemcsak a felsőbb szervek rendeletéit, hanem az adott terület választott szerveinek határozatait is figyelembe veszd. Az így megjelölt feladatokat első­sorban a tanács apparátusa hajtja végre. Ez annál eredményesebb, minél hatékonyabb a pártalap­szervezet munkája. Éppen ezért a hivatalvezetés ne mondjon le ar­ról az erőről, ami az alapszerve­zet munkájában rejlik. Igényelje azt. Ehhez szükséges, hogy az alapszervezet vezetősége és tag­sága a tanács határozatairól rend­szeresen tájékoztatva legyen. Ta­pasztalatunk szerint at tanácsi pártszervezetek aktív munkájá­nak egyik legfontosabb alapja a hivatalvezetés és pártvezetés szo­ros kapcsolata. Ez máshol is tör­vény, de ezen a területen £oko-

Next

/
Thumbnails
Contents