Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-05 / 3. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA vm. JANUÁR 5., SZERDA Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM I polgári védelmi munkáról - a kereskedelmi kiárusítások eredményéről - a termelőszövetkezetek balesetvédelméről tárgyalt a megyei tanács végrehajtó bizottsága Tegnap, január 4-én ülést tartóst a megyei tanács végrehajtó bizottsága, dr. Kertész Márton elnökletével. Megtárgyalta többek között a megyében folyó polgári ■védelmi munkát, a kereskedelmi osztály jelentése alapján a kiárusítások hatását a kereskedelem re, valamint a mezőgazdasági osztály tájékoztatója alapján a termelő- szövetkezetek balesetelhárítási te. vékenységét. A polgári védelemmel kapcsolatosan a jelentés hangsúlyozta, hogy az elmúlt évben az oktatás súlypontja a gyakorlati, módszer, tani kiképzés volt a polgári véde. lemben. Különösen két fontos feladat emelkedett ki: a szállítás, valamint a sugárszennyezettség esetén elvégzendő feladat. Az egészségügyi szakaszok múlt évi kiképzésének célja az volt, hogy megtelelő szakmai alapot adjon az alegységek tagjainak. A jelentés szól a tömegszerve- aetekkei történő együttműködésről is. Eszerint legjobb a kapcsolat a Vöröskereszttel és a honvédelmi sportszövetséggel. Mindkét szervvel koordinálják rendszeresen a munkát, kölcsönösen segítik egymást. Más tömegszervezetekkel kapcsolatban bírál a jelentés, mert ez még most sem kielégítő. Feladatként jelöli meg a törzs- parancsnokság a polgári védelmi egységek feltöltését, valamint a beosztottak iránti magasabb követelményt. Helyes lenne az is, ha minden községben, illetve városban a tanácsi vezetők rendszeresen ellenőriznék a polgári védelmi munkát. A kereskedelmi osztály tájékoztató jelentésében szó van arról, hogy a népgazdasági készletrendezés során a kereskedelem vonalán is szükség volt a felhalmozott készleteket rendezni. A tapasztalát az, hogy megyénkben is hasznosak voltak a kiárusítások, mind a népgazdaság, mind a lakosság szempontjából. Megyénk állami és szövetkezeti kereskedelme különböző ruházati cikkekből mintegy 115 millió forint, vegyes ipar. cikkből közel kétmillió forint értékbe i vásárolt, s ezeket az áruféleségeket nagy részben értékesítette. A vegyes iparcikkben kevésbé, a ruházati szakmában jelentősen befolyásolta a kiárusítás a forgalmat és a készletek alakulását. A készletrendezés során a lakosság megyénkben 59 700 000 forintot takarított meg. Jellemző, hogy a kiárusítások során az OTP betétállománya csökkent, bár az is igaz, hogy 54-hez viszonyítva az elmúlt évben összességében több pénzt tett be a lakosság takarékbetét-könyvbe. A termelőszövetkezetek bál négy évben ez a legkisebb szám — öt halálos baleset is történt szövetkezeteinkben. Nem vigasztal bennünket az, hogy 1964-hez képest 67 balesettel kevesebb volt megyénkben, ugyanis a nagyobb járásokban és községekben növekedett a balesetek száma. Ugyancsak emelkedett a ííyomai, a gyulai, az orosházi, a szeghalmi járásoknál, illetve Békéscsaba és Gyula városoknál az egy balesetre jutó kiesett munkanapok száma is. A megyei tanács végrehajtó bizottsága megfelelő határozatok hozatalával zárta tegnapi ülését. v. t. A második ötéves tervben jelentősen növekedett az árutermelés a békési járásban Mint megyénkben mindenütt, a békési járásban is a második ötéves terv kezdetére fejeződött be a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Akkor még nagyon merésznek tűnt az az elképzelés, hogy öt év alatt 25 százalékkal növeljék a növénytermelés hozamát s ilyen vagy nagyobb arányban az áruértékesítést. Azért tűnt ez merésznek, mert a járás szövetkezeted kevés gépi felszereléssel s többnyire korszerűtlen gazdasági épületekkel, állatién ^helyekkel rendelkeztek. A sokoldalú állami támogatás és a szövetkezeti gazdák szorgalma nemcsak a nehézségeket győzte le, hanem jelentősen növelte a gazdasági eredményeket. Ma már 3890 szarvasmarha-, 16 600 sértéséé 54 000 baromfiférőhellyel, 343 traktorral, 23 teherautóval, 54 növényvédő géppel és 32 esőztető berendezéssel rendelkeznek a járás szövetkezeted. 1961 és 1965 között 124 millió forintot fordítottak építkezésre, gépek vásárlására, az állatállomány növelésére. Éltek az öntözési lehetőségekkel, s évről évre nagyobb gondot fordítottak a talajerő-utánpótlásra. Mindezek eredményeként az 1960. évi 129 millió forinttal szemben tavaly már 184 millió forintra növekedett az áruértékesítés. Ezzel tavaly is, tavalyelőtt is az első helyet foglalták el a megye járásai között. Többek között kenyérgabonából csaknem 200, napraforgóból csaknem 84, cukorrépából 61, vágómarhából 23, baromfiból csaknem 44 százalékkal értékesítettek többet a járásból, mint 1960-ban. Nem volt ez könnyű, hiszen a különböző elemi csapások szinte minden évben jelentősen csökkentették a takarmánykészletet. Ráadásul a háztáji gazdaságokba — a háztáji termésből, a munkaegység-részesedésből, különféle prémiumokból évente 2900 vagon abraktakarmány kerül, a közös gazAz idén a tavalyinál több hízott sertést és baromfit vár a népgazdaság a békési járástól, s természetesen legalább annyi különféle árucikket, mint amennyit az elmúlt évben értékesítettek. A múlt év december elejéig leszerződtek a kért cukorrépa 93,8, a konzerv- és hűtőipari zöldség 100,1,.a burgonya 142,7, a gyógynövény 100, a rostkender 106,6 százalékára. A kért mennyiségre vagy annál jóval többre szerződtek különféle kerti- és szántóföldi magvakból. Csupán a cirok, a mák és a dohány termelésére nem vagy csak részben vállalkoztak még a járás szövetkezetei. Tejből a tervezett 71,2, baromfiból 37,2, árusüldőből 86, vágómarhából 41,3, hízott sertésből 26,7 százalékra kötötték már meg a szállítási szerződést. Megnyílt a taskenti értekezlet Taskent Kedden délután (magyar idő szerint délelőtt 11 órakor) az Üz- bég SZSZK kormánypalotájának fehér márványtermében megnyílt Ajub Khan pakisztáni elnök és Sasztri indiai miniszterelnök hivatalos találkozója. A találkozón Alekszej Koszigin, a vendéglátó Szovjetunió miniszterelnöke mondott üdvözlő beszédet, majd a két tárgyaló fél beszélt. Koszigin: Bizalom és kölcsönös megértés szükséges A szovjet miniszterelnök kijelentette: a taskenti találkozó fordulatot hozhat Pakisztán és India kapcsolataiban. „Feltételezzük, hogy mindkét ország vezetői e törekvéssel érkeztek Taskent- be” — mondottá Koszigin, majd így folytatta: — Természetes, hogy egyetlen találkozó során esetleg nehéz lesz megtalálni minden kialakult probléma megoldását. De fontos a rendezés útjainak megállapítása, a bizalom és a kölcsönös megértés légkörének megteremtése, nemkülönben a rendezést ma még gátló kérdések megoldása. Ez fontos lépés lenne élőre, s minden jóakaratú emberrel együtt reméljük, hogy Ajub Khan elnök és Sasztri miniszterelnök erőfeszítéseket tesz e lépés megtételére. Koszigin hangoztatta, hogy az indiai—pakisztáni kapcsolatok jövője e két országtól függ, attól, hogy készek-e jóindulatot, kölcsönös megértést és a pozitív eredmények kivívásában szívósságot tanúsítani. A szovjet kormány minden eszközzel elő fogja segíteni e nemes célok megvalósítását és kész jó szolgálatokat tenni a találkozó sikeres lebonyolítása végett. Sasztri és Ajub Khan beszéde A szovjet miniszterelnök után Sasztri indiai miniszterelnök mondott beszédet. Köszönetét fejezte ki a szovjet kormánynak, hogy lehetővé tette a találkozó összehívását. Ennek a találkozónak jelentős eredménye lenne az — mondotta többek között Sasztri —. ha megegyeznénk abban, hogy vitás kérdéseink megoldásában lemondunk az erőszakról. Ajub Khan pakisztáni elnök beszédében történelmi jelentőségűnek mondotta ezt a találkozót, akaraton és együttműködésen alapuló jövőhöz vezető utat”. A maga részéről szintén köszönetét mondott a szovjet kormánynak, hogy kezdeményezésére lehetővé vált a találkozó összehívása. Kijelentette: „Azzal az elhatározással jöttünk ide, hogy ellentéteinket békés, igazságos, tisztességes alapon oldjuk meg. A pakisztáni elnök beszéde után Koszigin bejelentette, hogy a keddi ülés ezzel véget is ért, Sasztri és Ajub Khan együtt távozott az ülésteremből és körülamelyen, úgymond, „reméljük, I belül 15 percig beszélgetett egy- megtaláljúk a megértésen, jó- • mással. WWWWWWWWWWAAAWWW/WWW^WVWWWVVWVW\AW>AAWWVWWVNA Három hónappal határidő előtt átadják Gyulán az alállomást daságok viszont csak 2000 vagon esetelhárításáról azt állapítja meg ! abraktakiarmányt tudnak felhasza jelentés, hogy még mindig kevés gondot fordítanak a biztonsági szemlékre. Ennék tudható he, hogy még a múlt évben is több mint 1200 olyan baleset történt, amelynek sérültje nyolc napon túl gyógyult. Súlyosbítja a Mtyzetet, hogy — bár az utóbbi nálni. A háztájiba kerülő többlettakarmányt viszonylag jól hasznosítják, hiszen a saját szükségletre nevelt hizlalt állatokon túl 1964-ben a felvásárolt hízott sertés 20, a vágómarha 52,-a baromfi 38, a tojás 65, a tej 34 százalékát adták a háztáji gazdaságok. A VERTESZ dolgozói azt ígérik, hogy három hónappal a déltetésének az alállomást. határidő előtt átadják Gyulán renFotó: Malmos
