Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-28 / 23. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! 1966. JANUÁR 28., PÉNTEK XXI. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Az 1966. évi állami törvényjavaslat az Csütörtökön délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Kállai Gyula, a forradalmi munkásparaszt kormány elnöke, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, továbbá a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a költségvetésről szélé országgyűlés előtt budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Az országgyűlés Vass Istvánná javaslatára az 1966. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot tűzte napirendre. Ezután dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszter emelkedett szólásra, s tartotta meg költségvetési expozéját. Dr. Tímár Mátyás beszéde Három hónap alatt 280 milliméter csapadék hullott Intézkedések a belvízveszély elhárítására Az 1965-ös évvel lezárult a második ötéves terv időszaka — kezdte beszédét Tímár Mátyás. Az eltelt öt év jelentős fejlődést hozott a gazdaságban. Az ipari termelés 47 százalékkal emelkedett, a mezőgazdasági — a megelőző öt év átlagához képest — mintegy 10 százalékkal. A kiskereskedelmi forgalom 30, az összlakosság egy főre jutó reáljövedelme 20 százalékkal nőtt. A legjelentősebb tényező ez utóbbiban a munkások és alkalmazottak számának gyarapodása mintegy 400 ezer fővel, ami jelzi a társadalmunkban végbement hatalmas méretű átrétegeződést. Szere, pet játszott a reáljövedelem emelkedésében a közvetett juttatások bővülése is. Nem kedvező, hogy az életszínvonal növekedésén belül, a teljesítményekkel szorosabban összefüggő reálbérek emelkedése csupán 8 százalék volt. A második ötéves terv folyamán hatalmas beruházási programot hajtottunk végre —^mondotta, majd így folytatta: — A második ötéves terv időszakában közelebb jutottunk társadalmi és gazdasági céljaink realizálásához, de elképzeléseinket nem valósítottuk meg maradéktalanul. Üj problémák jelentkeztek' az ipar területén. Az 1956 utáni években a gazdaság rekonstrukciója jól haladt és előbb fejeződött be a tervezettnél. A rekonstrukció viszonylag egyszerűbb feladatának befejeztével ismét előtérbe kerültek a fejlesztéssel kapcsolatos bonyolultabb kérdések. Ezek közül a legfontosabb, hogy — a gazdasági egyensúly és az optimális fejlődési ütem biztosítása érdekében — a beruházásokat a belföldi szükségletek és a fizetési mérleg szempontjából legfontosabb területekre koncentráljuk. A mezőgazdaságról elmondotta, hogy bár az átszervezés alatt és után is emelkedett a termelés, javult a munka szervezettsége, | mégis túlzottnak bizonyult a termelés emelésének tervezett üteme. Minthogy a nemzeti jövedelem felhasználási oldalán a következtetéseket nem vontuk le időben, ez feszültségek forrásává vált. A nagy átalakulás jó előkészítéssel és kedvező légkörben folyt le, de az átszervezéssel járó problémák: a nagyüzemi termelés megalapozásának folyamata, a termelőszövetkezeti vezetés személyi feltételeinek kialakulatlan- j November óta 280 milliméter csapadék hullott a Körösök völgyében. A csapadék egy része eső, másik része pedig hó gyanánt érkezett. Az eső részben a talajba szivárgott, ezzel megemelte a talajvíz szintjét, részben pedig a szántóföldön felgyülemlett s így kisebb-nagyobb területen össze- 11 függő víztakaró keletkezett. A megyei tanács végrehajtó bizottságának vezetői látták e helyzetet, s ezért is hívták össze január 27-én Békéscsabán a belvízveszély elhárításával kapcsolatos megbeszélést. Ezen részt vettek a deb- _ . , .. ,, „ „ j receni, a szegedi, a gvulai vízüsyi gazdaságossag növelése mellett I képviselői, továbbá a a népgazdaság egyensúlyának szilárdítása. Ennek érdekében a terv az iparban mérsékelt, 4—6 százalékos termelésfejlesztést tartalmaz, s előtérbe helyezi a minőség javítását, a műszaki fejlesztést, az export fokozását, a jobb készlet- gazdálkodást. A tervezett költség- j 1 szintcsökkentés átlag 0,5—0,6 szá- (Folytatás a 2. oldalon) , városi és a járási tanácsok szakemberei, hogy a teendőket megbeszéljék. A belvíz 1965-ben megyénk mezőgazdaságát érzékenyen érint- íette. A keletkezett kárról összeállított jelentés szerint a közös gazdaságokat 60 millió forintnál is több hozamkw^s éri**. V°irm mire számíthatnak termelőszövetkezeteink 1966-ban, amikor az Az Izvesztyija az AÄS2 tanácsának ütéséről Moszkva I államok Az Izvesztyija csütörtöki száma Egyesült kommentálja az A ÁSZ tanácsának a napokban megtartott ülését. Az amerikai sajtó közleményeiből azt a megállapítást vonhatjuk le, hogy az ülés tipikus kommunistaedlenes, szovjetellenes gyülekezetté fajult. A rágalmak és szidalmak özönét zúdították a . . I havannai értekezletre, amelynek La£al,^g^,.^Z!a^ T-gazdatag: l határozatait „a szabad és szuverén kormányok belügyeibe való beavatkozásminősítet'ék. irányítási kérdések (így például az árrendszer) lassították a fejlő- j megengedhetetlen dés menetét. E problémák újszerű megoldásokat követeltek, me- lyeknek objektív feltételeit, legkedvezőbb formáit azonban egykét év alatt nem volt lehetséges kialakítani. Főcél: a népgazdaság egyensúlyának szilárdítása A szemérmetlen koholmányra a Szovjetunió ellen felhozott vádakkal tették fel a koronát, mondván, hogy a Szovjetunió „megsértette a más államok belügyeibe való be nem avaikozás elvét”. Ezzel szemben számtalan tény tanúsítja, hogy az imperialista és mindenekelőtt az Államok avatkozik be más országok belügyeibe. Nem Moszkvában, hanem Washingtonban fogadták el az elmúlt év októberében azt a határozatot, amely „törvényesíti” a fegyveres beavatkozást. Természetesen az Egyesült Államok beavatkozását a latin-amerikai országok belügyeibe. Az Amerikai Államok Szervezőiének egyes tagországai siettek támogatni az amerikai külügyminisztériumban koholt vádakat. Mindez egyet tanúsít: Washington és Latin-Amerika csatlósai rettegnek a három földrész szolidaritásának meggyőző megnyilvánulásától, amelynek Havannában szemtanúi lehettünk — írja befejezésül a lap. 1965. évinél kedvezőtlenebb a csapadékhelyzet ? A belvízveszély elhárításának. Békés megyében az előbb említettek alapján rendkívül nagy jelentősége van. Mindezt alátá masztja az a tény is, hogy az ország kenyérgabona, baromfitermék, vágósertés és vágómarha továbbá zöldségellátásában megyénknek jelentős helye, szerepe van. A felelősség tehát megtöbbszöröződik a belvíz elleni küzdelemben. A 25 évvel ezelőtti helyzet arra késztette a vízügyi igazgatóságot, hogy folyamatosan és jól megalapozottan készüljön fel a belvízveszély elhárítására. Erre az utóbbi évtizedben mód nyílt. Az ország szivattyúállományának egyharrrada a Körösök völgyébe került. Ezek kapacitása másodpercenként eléri a 200 köbmétert. (A Duna nyári vízhozama másodpercenként 1000 köbméter.) A technikai berendezés megfelelő, kiválóan előkészített, mint ahogyan arról a három vízügyi igazgatóság vezető beosztású mérnökei is beszámoltak. A Körcsvidéki Vízügyi Igazgatóság segítséget kért különféle technikai berendezések beszerzésére a megyei tanács végrehajtó bizottságátó!. Többek között 106 traktort a szivattyúk meghajtásához, terepjáró gépkocsikat az ellenőrző feladatok ellátásához, se- séget a közerő brieádok újjászervezéséhez és így tovább. A következő napokban, amint azt Csatári Béla elvtárs, a megyei tanács vb megbízott elnöke felszólalásában bejelentette, a jó együttműködés lehetőségét te- -emtik meg a belvíz elleni küzdelemben, a lakókörzetek védelmében, a szántóföldi kultúrák men'ésében. Megyénk lakossága a vízügyi szerveket támogatja a belvíz elleni küzdelemben, hogy az igen veszélyesnek ígérkező belvizes tavasz ne okozhasson olyan kárt, mint huszonöt évvel ezelőtt. Éppen ezért már most megszervezik a csatornák hótól való megtakarítását, a szántóföldön összegvülemlett belvíz eljuttatását a harmadrendű csatornákba, innen oe'b'" a n'',"''c,,bb rendű csatornákon át a folyószakaszokba. Az említett okok következtében a nemzeti jövedelem az ötéves terv utolsó évében, a tervezett 36 százalékkal szemben csak 25—26 százalékkal volt magasabb az 1960. évinéi. Ugyanakkor a fogyasztás és a felhalmozás nem igazodott eléggé e változáshoz, ami külkereskedelmi mérlegünket kedvezőtlenül befolyásolta. A nemzeti jövedelemkiesés nagyobb része a mezőgazdaságnál jelentkezett, a további rész az iparban, aminek oka elsősorban az önkölt- ségesökkentési feladatok nem teljesítése volt. Ez utóbbi, öt év alatt — az eredeti tervhez viszonyítva — 9—10 milliárd forint be. vételi kiesést okozott az állam- háztartásban. A szociális kérdésekről szólva elmondotta, hogy a tervben és költségvetésben előirányzott családi pótlók és nyugdíjemelés is megtörtént, éves kihatása összesen 770 millió forint A lakosság pénzbevételei öszszességükben az előirányzatnak megfelelően alakultak. A takarékbetét-állomány az év során 3,5 milliárd forinttal növekedett Külkereskedelmi és fizetési mérlegünk a tervezettnek megfelelően alakult. Megjegyzendő az is, hogy az export növelésére irányuló erőfeszítések nem jártak együtt az exportcikkek gazdaságosságának javulásával. Ezért jelentős külkereskedelmi árkiegyenlítési többletigény keletkezett — mondotta, majd hangsúlyozta, hogy az elért eredmények mellett a jövőben előtérbe kell helyeznünk a gazdaságirányítás reformját és a távlati tervek, illetve a harmadik ötéves ferv kidolgozását. Timár Mátyás ezután az 1966. évi költségvetésről beszélt, elmondotta, hogy az 1966. >/i népgazdaság terv fő célja 4 termelés ée Tanácskozik az országgyűlés.
