Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-25 / 20. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA ^ 1966. JANUÄR 25., KEDD Ara: 60 fillér Világ proletárjai, II verseny lendületével A műszalká konferenciáikat kö_ vétóén rövidesen megkezdődnek a termelési tanácskozások, ahoi a munkások közelebbről is megismerkednek üzemük, gyáruk idei tervfeladataival, ezzel együtt saját tennivalóikkal. Talán nincs ennél jobb fórum ahhoz, hogy frissen, melegében a szocialista munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom legfontosabb céljait, módjait meghatározzák, ki- bootakoztassáik, továbbfejlesszék azt az alkotó erőt, amely ebben a mozgalomban rejlik. Alkotó vágy — alkotó erő. Nagyon közeli fogalmak, egy tőről fakadnak. Mindkettő a szocialista munkaversenyben teljesedhet ki igazán, amikor a munka kilép hétköznapi szürkeségéből. Olyan erő ez, melyre érdemes és szükséges időt, gondot fordítani, nap mint nap csiszolni, új vonásokkal. és tartalommal gazdagítani. A tervek teljesítése közben sok tartalék hasznosítása kívánatos, mert csak akkor lehet Olcsóbban és jobban termélnS. A mun- kaverseny sem lehet tehát valamiféle önmagáért szükséges, hivalkodásra való mozgalom. Lényege éppen az, hogy a termelést szolgáló eleven erő, amely ott is átsegít a gondokon, ahol fogytán már a pusztán egyszerű kötetles- ségtel j esi lésből származó tevékenység. A Szakszervezetek Megyed Tanácsának vasárnapi lapunkban közzé tett felhívása elismeréssel szól arról, hogy a második ötéves terv sikeres teljesítését jelentősen segítette a tervidőszak alatt kibontakozott szocialista munkaverseny és a szocialista brigádmozgalom. Ám mindjárt hozzáteszi azt, hogy e mozgalom gazdag tapasztalatait célszerűen szükséges ezután is felhasználni, hogy az idei tervfeladatokat szintén eredményesen teljesítsék. Bár még csak az óv elején tartunk, az SZMT számot adhat arról, hogy az ipari, mezőgazdasági üzemekben, a termelőszövetkezetekben az élenjáró dolgozók már erre az esztendőre is munkaversemyt kezdeményeztek. S ez abból a felismerésből fakad, hogy az idei népgazdasági terv előírásainak csakis magasabb színvonalú, termelékenyebb munkával lehet eleget tenni. Nincs olyan üzem, gazdaság, szövetkezet, ahol ezt az erőt, ezt a tradíciókon alapuló mozgalmat mellőzni lehetne. Sőt, inkább arra van szükség mindenütt, hogy segítsék, bátorítsák. A résztvevőket pedig, akik nem elégszenek meg azzal, ami van és ahogyan van, hanem többre vágynak, anyagilag és erkölcsileg is mindjobban elismerésben részesítsék, hogy ne csak a kezdeményezés, a többet tevés fűtse e mozgalom részeseit, hanem az élenjáróknak kijáró szerény jutalom is. Ennek egy része — mármint az erkölcsi elismerés — még pénzbe sem kerül. (Fodina) Negyvenmillió-százezer forint értékű áru egyetlen termelőszövetkezetből 16. zárszámadó közgyűlését tartotta a füzesgyarmati Vörös Csillag Tsz Tizenhatodik zárszámadó közgyűlését tartotta szombaton megyénk egyik legjobban gazdálkodó termelőszövetkezete, a 10 ezer holdas füzesgyarmati Vörös Csillag Tsiz. A községi művelődési ház nagyterme zsúfolásig megtelt, a díszelnökségben helyet foglalt Zalai György, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára, Láda András, az MSZMP szeghalmi járási bizottságának első titkára, Sándor József, a járási tanács elnöke, Csomós István, az MT mezőgazdasági osztályvezetője, Varga Lajos megyei főagronó. mius, Kiss Sándor, az AGROKER megyei igazgatója, Török Imre, a MÉK megyei igazgatója, a helyi Aranykalász Tsz több vezetőségi tagja. Az elmúlt év eredményeit Bar- kóczi Pál, a Szocialista Munka Hőse, a szövetkezet elnöke ismertette. Barkóczi elvtárs — akit Pali bácsi néven emlegetnek, nemcsak a falubeliek, hanem me- gyeszerte, ahol csak ismerik — a maga megszokott szerénységével mondta el az eredményeket. De aki figyelmesen hallgatta a hosz- szú előadást, az meggyőződhetett arról: a Vörös Csillag Tsz tagjai hallatlan erőfeszítéseket tettek az elmúlt tizenhat év minden időszakában, de különösen 1965-ben, amit találóan nevezett a megpróbáltatások esztendejének az elnök. Ez az összeforrt kollektíva már nagyon jól megtanult együttműködni. Jólesett hallani többek között, hogy a Vörös Csillag Tsz 11 szakvezetője közül 6 egyetemi, 5 pedig mezőgazdasági technikumi végzettséggel rendelkezik, minden negyven éven aluli tag tanult valamilyen formában. Sokan végeztek továbbképző szaktanfolyamot, több tucat fiatalember tud traktort vezetni. A szakmai felkészültség és a rendkívüli szorgalom együttesen hozott eredményeket Füzesgyarmaton. Elmondotta az elnök elvtárs többek között, hogy 1965-ben a száj- és körömfájás, a kései kitavaszodás, a kedvezőtlen időjárás nemcsak kárt, de igen sok bonyoSzabályozzák J az áramszolgáltatás a fogyasztókkal Fontos rendelet jelent meg a Magyar Közlöny január 23-i számában, az 1962-ben alkotott villamosenergia törvény végrehajtásáról kiadott jogszabályok sorában. A nehézipari miniszternek ez az utasítása meghatározza a vil- lamosenergia-törvény végrehajtá- ’ezés általános feltételeit, tehát szabályozza az áramszolgáltató általatok kapcsolatát az ország körülbelül két és fél millió áram- fógyasztójával, ilyenformán úgyszólván mindenkit érint. dalimat is okozott. Előfordult, hogy este megbeszélték pontosan a másnapi teendőket, s az időjárás miatt reggel 80 százalékban meg kellett változtatni. Ennék ellenére sikerült jó termésátlagokat betakarítani, s egy év alatt 40 millió 100 ezer forint értékű árut adni a népgazdaságnak. A Vörös Csillag Tsz-ből 1965-ben többek között 277 vagon búzát, 930 vagon cukorrépát, 178 vagon étkezési hagymát, rengeteg zöldbabot, borsót, friss zöldséget, gyümölcsöt, 3150 hízott sertést, 350 hízott marhát, 38 ezer baromfit és egyéb árut értékesítettek. Kiderült az is, hogy sóikat fordítottak a közös vagyon gyarapítására. , Egy év alatt öt és fél millió forintnál több volt a beruházás. Így aztán nem csoda, hogy ötven különböző típusú erőgépet, 39 vontatót, igen sok munkagépet, 1780 számosállatot, sok új épületet mondhatnak most már magukénak. A szövetkezetnek csupán a tiszta vagyona meghaladja az 52 millió forintot. Elmondotta Barkóczi élvtárs azt is, igen jól bevált náluk a jövedelemosztásnak az a módja, hogy év közben 75 százalék előleget fizetnek a tervezett keresetből, így aztán a fiatalok is megtalálják számításukat, havonta szép összeget kapnak, s nem vágynak el falujukból. A jó munka eredményét mutatja, hogy az egy tagra jutó évi átlagos kereset 26 816, az egy családra jutó pedig 27 372 forint. Dicsért és bírált is Barkóczi elvtárs, de ugyanezt tették a felszólalók is, akiknek minden szavából érződött: a gyarmatiak már valóban magukénak érzik a Vörös -Csillag Tsz-t. Együtt aggódnak, de együtt is örülnék az eredményeknek. Zalai György eivtárs, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára gratulált a kiváló eredményekhez, elismerését fejezte ki a tagoknak, a vezetőknek, akik ilyen derekasan helytálltak 1965-ben, amikor az egész népgazdaságot több területen érte komoly veszteség. A füzesgyarmatiak sok áruértékesítése, jó munkája ilyen körülmények között még nagyobb jelentőségű. Délután kifizették a tagok jövedelméből a még bent levő részt, összesen csaknem 5 millió forintot osztottak szét, általában öt-tízezer forint között jutott zárszámadási osztásra tagonként. A múlt év gondját letették, de egy napig sem pihennék a babérokon: már készülnek a tervek, módosítják a munkaszervezést, ahol jónak látják, figyelembe veszik a tagok sok jó ötletét, hogy az új esztendőben is helyt tudjanak állni a tízezer holdas gazdaság minden területén. A. R. Aláírták az MSZBT és az SZMBT egyíittmiödési egyezményét J. V. Sikin nyilatkozata Hétfőn a Barátság Házában Kristóf István, az MSZBT főtitkára és J. V. Sikin, a Szovjet— Magyar Baráti Társaság küldöttségének vezetője aláírta a két társaság Idei együttműködési egyezményét. Az egyezmény tovább bővíti a két társaság együttműködését. Az elmúlt évekhez hasonlóan az idén is több alkalommal delegációt cserélnek. Megünneplik a jelentős | politikai és kulturális évfordulókat. Mindkét országban széles körűen ismertetik a baráti nép gazdasági, tudományos és kulturális eredményeit, mindennapi életét. Jelentőségének megfelelő súly- lyal szerepel az együttműködési tervben a magyar—szovjet személyes kapcsolatok fejlesztése, a testvérvárosok, intézmények, üzemek, szocialista kollektívák kapcsolatainak támogatása. Életbe lépett o magyar —jugoszláv kishatáregyezmény Három várost, 250 községet érint — Részletes tájékoztató a feltételekről Jugoszlávia és a Magyar Nép- köztársaság illetékes szervei egyezményt kötöttek a két ország közti, úgynevezett kishatár-forga- lom megindításáról. Az egyezmény már életbe lépett. Eszerint a két országnak azok az állampolgárai, akiknek, állandó lakhelye a határtól számított 15 kilométeres sávban van, évente kétszer határátlépési engedéllyel 5— Különbözeti vizsgával minden szakmunkástanuló jogot kap középiskolai továbbtanulásra A Munkaügyi Minisztérium egy idő óta új oktatási forma bevezetésével kísérletezik a szakmunkástanuló-képzésben. Az új formát, az úgynevezett emelt szintű oktatást, a következő tanévben továbbfejlesztik. A szakmunkástanuló-iskola elvégzése eddig nem nyújtott lehetőséget továbbtanulásra és ez sok szülőt visszatartott attól, hogy jó képességű gyermekét szakmunkástanulónak adja. Ezen segít az emelt szintű képzés azzal, hogy a szakmunkástanuló-iskola elvégzése után módot ad a középiskolai végzettség rövid úton való megszerzésére esti vagy levelező oktatáson. Azok a szakmunkástanulók, akik emelt szintű oktatásban részesülnek, szakmai tárgyaikkal párhuzamosan már a szakmunkástanuló-iskolában. elsajátítják a középiskola közműveltségi tananyagának egy részét olyan módon, hogy az első és második évfolyamon a hót három napján szakmai gyakorlati, három napján elméleti oktatásban részesülnek, a harmadik évfolyamon pedig két nap elméleti, négy nap szakmai oktatást kapnak. Akik ilyen módon végzik el a szakmunkástanuló-iskolát, azokat felvételi vagy különbözeti vizsga nélkül a középiskola még hátralevő anyagának megtanulása vésett rövidített esti vagy levelező oktatásra bocsátják. Ezen a rövidített oktatáson sajátítják majd el a tanulók a középiskola tananyagának többi részét s ha sikeresen vizsgáznak, a szakmunkásoklevél mellé érettségi bizonyítványt kapnak. 5 napra átlátogathatnak a másik ország határsávterületére. A megállapodás magyar részről Szeged, Nagykanizsa, Mohács és 250-nél több község lakosságát érinti. A határátlépési engedély, amelyet az illetékes városi, illetve járási rendőrkapitányság állít ki, indokolt esetben meghosszabbítható. 16 éven aluliak szüleikkel utazhatnak. Ha egyedül akarnak utazni, fényképes határátlépési engedélyt kaphatnak. Az engedéllyel Jugoszláviába utazó magyar állampolgárok 300 forint értékű árut hozhatnak be vámmentesen, 200 forint értékű ajándékot pedig kivihetnek. Az ajándék nem lehet nagyobb mennyiségű élelmiszer és dohány, amelyek kivitelét a rendelet külön taglalja, nem lehet bélyeg, arany- és egyéb nemesfémtárgy, vagy ékszer, továbbá 20 forintnál nagyobb pénzösszeg. A kivihető élelmiszerre, italra és dohányneműre vonatkozóan a rendelkezés úgy szói, hogy a Jugoszláviába kiutazók 60 deka fogyasztásra elkészített húst, 40 deka tejterméket, 2 kilogramm kenyeret, háromnegyed kilogramm kekszet, ugyanannyi tésztát, 8 tojást, másfél kilogramm gyümölcsöt, ugyanannyi zöldség- és főzelékfélét, 3 liter szörpöt vagy más alkoholmentes ' italt, 2 liter sört, egy liter bort, negyed liter tömény szeszes italt, 30 deka csokoládét, 10 deka kávét és 80 cigarettát vihetnek magukkal. Utazás előtt a betétlapot a rendőrségen alá kell Íratni. I
