Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-23 / 19. szám
196& január 23. 4 Vasárnap A veszteségidők nyomában Fegyelmezettebben, szervezet- ebben dolgozni: ez a feltétele, tiogy sikerrel teljesítsük 1966. évi terveinket. Ilyenkor, év elején különösen nagy feladata vállalatainknak, hogy felmérjék, hol javíthatnák a munkát, milyen termelési tartalékok állnak rendelkezésükre. Mivel kezdjék a vizsgálódást? Milyen elemzéseket végezzenek? Az üzemekben tudják egjobban, hol szorít a cipő, mi az, amit elsősorban rendbe kell hozni. A veszteségidők vizsgálata azonban minden vállalatnál alapja és feltétele a szervezettebb és fegyelmezettebb munkának. Vizsgálati adatok szerint a kimutatható veszteségidő átlagosan 15—30, néhol még ennél is magasabb százaléka a munkaidőnek. Olyan vállalatnál például, ahol 200 munkás 8 forint átlagórabér mellett dolgozik, napi 16 ezer forint a közvetlenül elveszett pénz, de az sokszorosára növekszik, ha a kiesett termelési értékkel számolunk. Ugyanezek az adatok arról is számot adnak, hogy a kárba veszett veszteségidők mintegy 50— 60 százalékban függetlenek a munkástól. A Minisztertanács közelmúltban közzétett határozata az 1966. évi ‘elvekben elsőrendű célként a termelékenyebb munkát és a jobb minőséget jelölte meg. Ha a terv- eladatokat teljesíteni akarjuk, feltétlenül javítani szükséges a munkásoktól független veszteség- idők arányát is. Indokolt ez a követelmény, hiszen nyilvánvaló, . Hogy nem lehet jó minőségű munkát végezni, ha órákig várakoznak a dolgozók, hosszú ideig kihaszná- atlanul állnak a gépek. Termé- zetes velejárója ennék, hogy utána rövidebbre szabják a határidőiét, megkezdődik a kapkodás, a iadott feladatok felületes, sokszor selejtes végrehajtása. Elengedhetetlenül szükséges, vagy üzemeinkben gondosan vizsgálják a veszteségidők okát és en- ak megfelelően hozzanak műsza- i, szervezési intézkedéseket. Bőén van rá lehetőség. Nézzük pél- lául az anyagellátást. A munka olyamatosságát elemezve legtöbb izemben arról panaszkodnak, hogy az akadozás oka az anyag- ellátás. A vizsgálatoknak csak mintegy 50 százaléka igazolta ezt, .nert igen gyakran a késedelmes anyagkiutalásról; a tervszerűtlen utánpótlásról győződtek meg az ellenőrök. S hányszor okozott ha- áridőelcsúszásit a szerszámok kiutalásának vagy a műszaki rajzok átadásának elhúzódása. Nem szívesen beszélnek ezekről az üzemek vezetői. Talán valami tekin- -élyféltésből ered ez? A vezető tekintélye nem azzal erősödik, ha elhallgatja a hibák valódi okát, hanem, ha nyíltan, őszintén és támogatást kérőén beszél azokról a dolgozókkal. A munkanapelemzők — egyszerűbben szólva: a normások —panaszolják: írnak ők jelentéseket a kárba veszett időkről, sőt nemegyszer szervezeti intézkedésekre is adnak javaslatokat. Hányszor tapasztalják azonban, hogy hiábavaló az igyekezetük. S mi következik belőle? Üjabb határidőel- esúszás, újabb kapkodás, felületesség és sriejt gyárt ás. Ismét oda jutunk vissza, ahonnan elindultunk: a minőség romlásához, az alapvető célkitűzés megsértéséhez. A tervek teljesítésének másik feltétele a munkástól függő veszteségidő — a lógás, az igazolatlan mulasztás — csökkentése. A lógást, az üzemen belüli fegyelmezetlenséget a munkás gondosabb ellenőrzésével még viszonylag könnyebb csökkenteni, az igazolatlan mulasztásoknál viszont csak az erélyesebb felelősségre vonás hozhat javulást. Egyes vállalati vezetők humanistának vallják magukat és sok esetben határozatlanok vagy intézkedéseikben enyhe elbírálói a fegyelmezetlenségeknek. Megérthető ez, ha az elnézőbb ítéletnek is elegendő a nevelő hatása. Az esetek többségében azonban álhumanizmus ez és a lógósokat, az igazolatlan mulasztókat védi, sőt támogatja a fegyelmezett dolgozókkal szemben. A munkát el kell végezni, a népgazdasági és az állami terv olyan előírás, amelyet teljesíteni kell. A rosszul értelmezett humanizmus esetén a szenvedő alany mindig az a munkás, aki sokszor nagy erőfeszítések, túlórázások árán a többletfeladatok elvégzésére kényszerül. Az károsodik tehát, akit a gyárhoz, a műhelyhez, a társakhoz köt a becsület, a munkásöntudat. A becsületes dolgozók — a munkások nagy többségének — igazságérzetét sérti minden olyan intézkedés vagy eljárás, amely a humanizmus leple alatt a lógósoknak, az igazolatlan mulasztóknak kedvez. Az 1966. évi tervek teljesítésének alapvető feltétele az ütemesebb, fegyelmezettebb munka. Érdemes figyelemmel kísérni a veszteségidőket, hiszen végső fokon ezek felderítésére és megszüntetésére alapozhatja minden vezető — igazgatótól a művezetőig egyaránt — termelési, üzemszervezési intézkedéseit. Kovács András Eredményes évet zárt | Expo kéSZÜl. . a Békéscsabai Férfifehérneműgyár ! ■ ■ A Békéscsabai Férfifehéme- • műgyár 1965-ben a változatlan í normaórára vonatkozó tervét ; 105,9 százalékra teljesítette, i Eszerint több mint két és fél : millió a normaórákban kifeje- : zett munkamennyiség. A tér- ! melékenységi mutatót 102,6 : százalékra teljesítették, terme- : lékenységük mind a tervezett- i nél, mind pedig az előző évi- ! nél eredményesebb volt. Az ! elmúlt évben nagyobb mennyi- ! ségben gyártottak, külföldi • megrendelésre exporttervüket ■ (darabban) 152 százalékra tel- ■ jesítették. A férfifeihémeműgyár • főként férfiingeket, felnőtt- és • gyerekpizsamákat készít, egyik | legfontosabb megrendelőjük a : Szovjetunió, ahová ingeket, a s nyugati országok közül pedig : Anglia, ahová köntösöket szál- : lítanak. : A Hajtómű- és Felvonószerelvénygyár békéscsabai üzemében ebben az évben hét nagy teljesítményű elektrosztatikus festékszóró berendezést készítenek, melyek többségét szovjet megrendelésre gyártják. Fotó: Malmos l Munkában a munkaügyi ositály Kilencszazezer forintos bérkorrekció a Békéscsabai Kötöttárugyárban (Tudósítónktól) KORMÁNYZATUNK bérügyi intézkedéseiről szóló részletes tájékoztatás csak alig egy hete látott napvilágot a napi sajtóban, s élénk visszhangot keltett. Időközben — amint arról Kurilla János munkaügyi osztályvezető Átveszi az Ászfaltútépítő Vállalat békéscsabai kirendeltségének munkáit a Hódmezővásárhelyi Közúti Üzemi ’ Vállalat A napokban tanácskozást tarlovak a megyeszékhelyen az Aszfaltútépítő Vállalat békéscsabai ki- rendeltségének és a Hódmezővásárhelyi Közúti Üzemi Vállalatnak a szakemberei. A tanácskozáson a békéscsabai kirendeltség megszűnéséről, a munkaátadásról tárgyaltak. Ugyanis a kirendeltség felada'át a továbbiakban a hódmezővásárhelyi vállalat látja el. Az Aszfaltútépítő Vállalat ezután csak az ország főközlekedési útjainak korszerűsítését végzi majd. Érdeklődtünk, hogy 1965-ben, a kirendeltség működésének u'olsó évében hol építettek utat Békéscsabán? — Többek között a konzervgyár és a tésztagyár területén mintegy út is. Az egész évi munkánk értéke mintegy 17 millió forint. Elmondta az építésvezető azt is, hogy a rossz idő miatt félbeszakadt a békéscsabai Kazinczy és egy békési utca asztfaltozása Ezt már a Hódmezővásárhelyi Közúti Üzemi Vállalat dolgozói fejezik majd be. A Kazinczy utca aszfaltozásának befejezését július 30-ra tervezik. tájékoztatott — a Békéscsabai Kötöttárugyárba megérkezett a Könnyűipari Minisztérium utasítása a február 1-től alkalmazandó bérkorrekciókról. A gyár szakmai, párt. és szakszervezeti vezetősége január 19-én tárgyalta meg a megteendő intézkedéseket, s a munkaügyi osztály azonnal megkezdte az adatok feldolgozását. A cél: február 1-én valamennyi érintett dolgozó kézhez kapja az értesítést a béremelésről. A tájékoztatásból megtudtuk, hogy a minisztérium 900 ezer forint béralapkiegészítést bocsátott a gyár rendelkezésére, amely mintegy 1100 munkásállományú dolgozót érint. Az 1966. évre korábban megtervezett átlagórabért az intézkedés óránként 35,4 fillérrel növeli, ami az összmun- kásállomány vonatkozásában átlag 5,8 százalékos béremelésnek felel meg. A RENDEZÉS a munkásállo- mányú dolgozóknak csaknem 80 százalékát érinti. Ha a bérrendezésben részesülőkre vetítjük a béralapkiegészítést, akkor az átlagos emelés csaknem hét százalék. Még szembetűnőbb ez a mérGyégynövényfeldolgozás elektromos vezérléssel Az Országos Gyógynövény és A magyar Alföld különleges illatú és ritka hatóanyagokban _ gazdag gyógynövényei iránt évdöttákf— B^ötő^utat készítettünk j doboznak. A hatalmas bálákba ről évre emelkedik a nyugat15 500 négyzetméter út- és udvar- ; Selyemgubó Termeltető Válla- burkolást végeztünk el - mon- . lat békéscsabai telepen télen is a gyulai útról a KlSZ-táborba, s asztfaltburkolatot kapott a dobozi Balesetvédelmi kiállítás Május folyamán a Párizsi VáI csomagolt benedekfű kellemes európai és tenseren túli meeren illata messziről csalogatja a látogatót. Nemsokára a tengeren túlra szállítják különleges italok alapanyagának. Az elmúlt delők érdeklődése. A csabai telep dolgozói lelkiismeretes munkával igyekeznek megfelelévben mintegy 4,5 millió forin- ™ a feladatoknak eredményes tevékenységük jutalmaképp az elmúlt héten 12 ezer forint tos forgalmat bonyolítottak le, 30 százalékkal többet, mint az előző esztendőkben. A telepen 67 különböző fajta gyógynösár keretében rendezik meg az vény fordul meg egy-egy évelső nemzetközi „Europrotec- ben, közülük a „sztár’1: a kation” kiállítást a nemzetközi milla, a koriandermag, az ánizs balesetvédelem jegyében. 1 és édeskömény meg a csalán- Ezzel kapcsolatban közölték, levél. Decemberben bolgár hogy Franciaországban minden percben történik egy súlyos üzemi baleset, minden négy percben nedig egy halálos kimenetelű. Egyedül a tűzvészek gyártmányú elektromos vezérlésű, korszerű műszárító berendezéssel gyarapodott a „Herbá- ria" üzeme, a gép napi két vagon gyógynövény feldolgozásátöbbtermelési prémiumot osztottak ki a dolgozók között. ték a gyár legnagyobb létszámú üzemében, a varrodában. A gépi varrónőkre a béralapkiegészítésből mintegy 580 ezer forint jut, ami annyit jelent, hogy az eddigi 6 forintos átlagórabér 6 forint 50 fillérre növekszik, s ez már 8,3 százalékot jelent. Az iparágon belül a kötöttáru- gyári bérrendezés aránya magasabb, mint egyes fővárosi üzemeké, ami azt célozza, hogy eltűnjék az a bérszintkülönbség, amely egy régebbi területi kategorizálá- si rendszer maradványaként a vidéki gyárakat hátrányosan érintette. A MUNKÁSÁLLOMÁNYÜ dolgozókon kívül 33 ezer forint további béralapemelés huszonöt művezetőt érint, ami — a február 1-i hatályba lépést alapul véve — személyenként havonta átlag 120 forint fizetésemelést jelent. Ezenkívül a vállalat rendelkezésére álló, úgynevezett szabad keretből — összhangban az általános irányelvekkel és egyes speciális gyári adottságokkal — rendezik az alacsonyabb keresetű órabéresek (árutisztítók, takarítónők, kisegítő munkások stb) keresetét is. A nehezebb fizikai erőkifejtést végző anyagmozgatók órabére is 50 fillérrel növekszik. A kötöttárugyári vezetők rendkívül nagy körültekintéssel, dolgozónként differenciáltan végzik el a bérrendezést. Figyelmük arra is kiterjed, hogy olyan üzemrészekben, amelyekben a minőség javításának külön szerepe van — elsősorban a kötőtermekben —, a szabad keretből a minőségi bérezést is hatékonyabbá tegyék olyan dolgozók esetében, akik az átlagnál magasabb minőségi szintet meghaladják. MINDEN JEL ARRA MUTAT, hogy a nagy gondossággal készülő bérrendezés a kötöttárugyári dolgozók megelégedésé^ váltja majd ki. Kazár Mátyás évente több mint 3 milliárd 1 ra alkalmas. A nemrég meein- frank kárt okoznak Franciaor-j dított próbaüzem során a be- szágban. I rendezés kitűnőre vizsgázott. NÉHÁNY HÉT ÉS ITT A TAVASZ! Gondoljon a ragyogó autótúra-lehetőségekre. A legújabb Moszkvicson, Wartburgon, Trabanton Ön is megteheti. A Szerencse-sorsjáték jövő havi húzásán (4 Ft-ért) bármely autót Ön is megnyerheti Vegyen Szerencse-sorsjegyet még ma, — szerencséje lesz! x
