Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-23 / 19. szám

1966. Januar 23. 3 Vasárnap Több szövetkezetben a vártnál kedvezőbben alakul az 1965. évi gazdálkodás eredménye NÉHÁNY NAPPAL EZELŐTT a megyei pártbizottság és a me­gyei tanács vezető beosztású dol­gozói hosszabb tanácskozást foly­tattak megyénk városainak, járá­sainak vezetőivel, a Magyar Nem­zeti Bank képviselőivel a terme­lőszövetkezetek gazdálkodásában 1965-beat dlért ered menyekről. Megállapították többek között — említette Supaia Pál, _a párt me­gyei bizottságának mezőgazdasá­gi osztályvezetője —-, hogy a ked­vezőtlen időjárás, a belvíz, a száj- és körömfájás ellenére a vártnál kedvezőbben alakult a szövetkezeti termelés eredmé­nyessége. A mérleghiányos tsz- ek száma — a viszonyokhoz ké­pest — az augusztusi felmérés alapján kevesebb lesz. Több gazda­ság hathatós intézkedést tett a hozamok növelésére, terven fe­lüli áruk előállítására. Ennék az erőfeszítésnek tudható be többek között, hogy a gyulavári Lenin Hagyatéka Termelőszövetkezetben — itt volt legszámottevőbb a belvízkár — a tervezett részese­dés 80 százaléka körüli részt ki­oszthatják, ugyanakkor a vári: mérleghiány a félére csökken. AZ OROSHÁZI mezőgazdasági Kossuth-díjas építőművész látogat osztály példamutatóan szervezte meg a tsz-ekkel egyetértésben a terven felül elért jövedelem el­osztását. Itt amellett döntöttek, hogy a terven felüli bevétel 50 százalékát kiosztják, 50 százalékát pedig a közös alapok fejlesztésé­re tartalékolják. A békési járás­ban a mezőgazdasági osztály igen megnyugtató módon segíti a kö­zös gazdaságokat feladataik ellá­tásában. Megállapították azt is, hogy a termelés szervezésében — 1966-ra — még kisebb fogyatékosságok vannak. Néhány vállalat még nem küldte el képviselőjét azokba a termelőszövetkezetekbe, ahová a szerződések kötésére őket vár­ják. Ugyanakkor azt is említet­ték, hogy a gépjavítás gyorsításá­ra intézkedések, az őszről ta­vaszra maradt szántás befeje­zésére nyomban sort kerítenek, mihelyt az időjárás ezt engedi. AZ 1966. ÉVI TERMELÉSI és áruértékesítési feladatok teljesí­tésére a városok és a járások ter­melőszövetkezeteiben bőven akad feladat. Néhány növény termelé­sének területét egyes tsz-ek in­dokolatlanul csökkentették. A kö­zös megbeszélések alapján a me­gyei tanács mezőgazdasági osztá­lya és a M agyar Nemzeti Bank intézkedett, hogy az 1965-ben tér- < mett, de átadásra valamilyen ok- | nál fogva nem került növények árbevételének többségét a szövet­kezetek kapják meg. A demokratizmus nagy erő 'J,órmelős2üvetkezjeteink egy részében ezekben a hetek­ben új vezetőséget választanak. Ezeken a helyeken a tsz-ek gazdái négy évvel ezelőtt adtak megbíza­tást az igazgatóságnak, az ellen­őrző bizottságnak, és több olyan szervnek, amely egy közösségben az emberek dolgainak intézésére hivatott. Ha a megbízatás időtar­tama lejár, akkor az alapszabály értelmében új választást kell tar­tani. Lehetséges, hogy a szövet­kezeti gazdák többségének akara­ta alapján — néhány éves siker­telen gazdálkodási kísérlet után —• szintén új vezetőségvá­lasztást írnak ki. Törvényeink módot adnak erre. A tapasztalat szerint a jobb gazdálkodás remé­nyébe vetett hittel élnek is ezzel a lehetőséggel. Az utóbbi időben többen felve­tették az igazgatóság és a töb­bi szerv megválasztásában kiala­kult módszer hiányosságait. Ért­hető az, hiszen egy hat-hétezer holdas gazdaság 1000—1200 gazdá­ja egyik falu kultúrházába sem fói- be. A tsz vezetőségének vá­lasztása ennek ellenére a közgyű­lés dolga, feladata. Felvetődik: a szövetkezeti élet fontos óráiban miként lehetne a gazdák érdekét és a szövetkezeti törvényt össz­hangban egymás mellé állítani. Kellene és szükséges is lenne egy olyan fórum, ahol a közgyű­lést megelőzően az emberek el­mondhatnák, összehangolhatnák véleményüket az elnök, az elnök­helyettes, az igazgatóság, az el­lenőrző és a többi bizottság funkcióinak betöltésére. Több tsz követi a közgyűlés helyettesítését küldöttgyűléssel. A vezetőség és a tagság közötti kapcsolattartásban ez jónak bizo­nyult. A szövetkezeti törvény ér­telmében új vezetőséget azonban csak közgyűlésen, a gazdák több­ségének szavazatával lehet vá­lasztani. A szövetkezeti törvény bizonyos értelemben megmaradt régi keretei között, ugyanakkor a mozgalom kiteljesedett. Módot kellene találni e törvény egyes pontjainak megváltoztatására. A párt és a tanács megyei szervei ehhez megtették a szükséges lépe­seket. Addig is, amíg a Minisz­tertanács megvitatja, jóváhagyja a javaslatot, szövetkezeti gazdasá­gainkban a nagy általánosságban eddig kialakult módszerek széles körű igénybevételével tájékoztat­ják a tagságot a feladatokról, az élért eredményeikről, a gondokról, az igazgatóság és a küldöttgyűlés határozatairól, továbbá a külön­féle bizottságok munkájáról. K ialakult és jó gyakorlatnak minősült az a módszer, ami­kor jóval a közgyűlés előtt a tsz pártvezetősége, taggyűlése tűzi napirendre a megoldásra váró fel­adatokat. Elsősorban a kommunis­személyének megválasztására. El­ismerték, méltatták az elmúlt idő­szakban kifejtett munkát, s ami­kor a közgyűlésen is véleményt kellett volna mondaniuk, a tag­gyűlésen hozott határozatról nem beszéltek. Az utóbbi két évtizedben a társadalom összes erői egy irány­ba, a szocialista építésre egyesítet­ték erejüket. A falusi életben a termelési viszonyok megváltozó sáréi, ami lényegében hat-nyolc évvel ezelőtt következett be szintén beszélni kellene. A gazda­sági építőmunka útján olyan tényezők állnak őrt. mint a sók gátló ok ellenére elért eredmény a kenyérgabona, a cúkoiTépa, a i kukorica és a zöldség termeszté­sében, az állati termék előállítá­sában, ezek felvásárlásában, a központi készletek növelésében. Ezek nem önmaguktól születtek. A szövetkezeti emberek szorgal­mát, eredményes fáradozását di­csérik. Van tehát miről beszélni, van mire határozatot hozni, van miért a határozat szellemét, lé­nyegét a pártonkívüliekke! meg­beszélni. Most van itt ennek az ideje. A pártszervezet a mostani idő­szakban legyen a szövetkezeti élet előbbre vivője. Adott helyen a párt tagjai agitáljanak az alapszervezet határozata mellett. Okos szóval győzzék meg gazda­társaikat a kialakult helyzetről. Békéscsabára Január 26-án este 7 órakor ne­ves tudást lát vendégül a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Tár­sulat Értelmiségi Klubja dr. Major Máté Kossuth-díjas épí­tőművész, tanszékvezető egye­temi tanár személyében. A ha­zánk határain túl is jól ismert építész A modem építőművészeti törekvések címmel a tavaly el­hunyt Le Corbusier, világhírű francia építőművész életét, s fő­leg a modern építészetben létre­hozott alkotásait ismerteti. A nagy érdeklődéssel várt elő­adást dr. Major Máté a kiváló francia építőművész alkotásaiból készült ddafdlmmel illusztrálja. Ralph Bunche és Andrew Cordier Léopoldville-be utazott. Azt a fel­adatot kaptáik, hogy mozdítsák elő Kongó egyesítését. Ezek az urak azután derék „buzgalmat” fejtettek ki és 1960 nyarától 1968 elejéig sikerült is hátráltatniuk az ügyet. Nelson Rockefeller pedig neírt panaszkodott. Világos: Kongóban lényegében az történt, amit az öt jenki fivér a saját érdekében jónak tar­tott De amikor Csőmbe 1963. jú­lius 14-én kénytelen-kelletlen el­menekült Kongóból, a két fél szá­mára egyaránt hasznosnak mutat­kozó együttműködés egy időre megszakadt. De a felszín alatt változatlanul tovább működtek az erők” New Yorkban, az öt fivér titkos rezidenciájában. És Kongóban megalakult a nemzeti bank ... Albert Ndele, a kongói nem­zeti bank igazgatója természete­sen ünnepi bankettet rendezett. Feltűnt a vendégek között Adula miniszterelnök is. Ő — a bank bankettjének légkörében — vidá­man és fesztelenül viselkedett. Feljegyezték azonban, hogy este 9 óra tájban — történt valami. Betoppant a bankettre Mobutu és félrehívta Adulát. Némelyes tá­Hatvan köbméter belvizet emeltek be másodpercenként a Körösökbe A fagyos idő beálltával a Kö­rösvidéki Vízügyi Igazgatóság te­rületén több hetes kemény mun­ka után megszüntették az elsőfokú belvízvédelmi készültséget. A víz­levezető csatornákon a szivattyú- telepekig annyi belvíz jutott el, hogy a gépek másodperceinkén l 60 köbmétert emeltek be a fo­lyókba. A belvízvédelmi készült­séget csak a téliesre fordult idő­járás miatt függesztették fel. Ugyanis számottevő belvíznöve­kedésre ezekben a napokban nem számítanak. Ha az időjárás eny­hül, a készültség ismét életbe lép. A vízügyi igazgatóságon kö­zölték, hogy január 7-e és 17-e vollét után a miniszterelnök is­mét feltűnt az ünneplők között, de mos t már komor és nyomott han­gulatban. Mi történt? * Csak annyi, hogy Adula érte­sült a saját közeli lebukásáról. Még ezen az éjszakán két sifríro- zott távirat röppent az Egyesült Államokba. Az egyiket Rockefel­lerek, a másikat Morganók kap­ták. Az egyik felderítette Rocke- felleréket, a másik lesújtotta Mor- gamékat. Jól működött a titkos gépezet, s az eseményeket az erő­sebb pénzhatalmasság céljainak megfelelően irányította. És Adula? Tehetetlen volt. Viktor JNtnda- ka, a titkosrendőrség akkori ve­zetője átengedte lakását Leopold­ville „erős embereinek” — bizal­mas megbeszélés céljára. Mobutu tábornok elnökölt, s közölté a „szeánsz” résztvevőivel Adula sorsát. Nendaka, Justin Bomboko igazságügyminiszter és a sietve visszatért Moise Csőmbe — he­lyeslőén bólogattak. Mobutu úgy rendelkezett, hogy á hadsereg bajonettjei minden eshetőségre készen álljanak. És a bajonettók valóban meg­csillantak a puskák hegyén ... Következik: Vigyázat: nyúlik az árnyék... B. K. között 55 milliméter csapadék­nak megfelelő hó hullott a Kö­rösök térségében. További csa­padék várható. Így a belvízvé- dekeziés gyors és sikeres megva­lósítására igazgatóságon belül is szükséges a munkák kellő össze­hangolása. Ezért a vízügyi igaz­gatóság január 26-ra értekezletet hívott össze, amelyen a belvíz­védekezéssel kapcsolatos felada­tokat beszélik meg az érdekel­tekkel. Húsz fillér \ m » a — Kérek egy üveg málnát — • szól az asszony a felszolgáló- : nőnek és előveszi kabátja zse- ; béből a pénztárcáját, hogy ti- • zessen. Az asztalnál ülő két gyerek • szeme felcsillan. Szomjasak le- ; hetnek. Valahonnan vidékről [ jöttek be, autóbuszra várnak, ■ azért (öltik a presszóban az ■ időt. Az asszony számolja a pénzt, ■ de sehogy sem jön össze elegen- ■ dő. Még húsz fillér hiányzik. A I zsebében kezd kutatni, de nem : talál semmit. Látszik az arcán, ; hogy zavarban van. Mit gondol- ! hat most a felszolgálónő? — Ne haragudjon — mondja ■ rösteílkedve —, úgy látszik, el- j számítottam magam. Betegek a : gyerekek, az előbb fizettem ki j a gyógyszert. A felszolgálónő sarkon fordul- ; Eszébe sem jut, hogy húsz fii- * lérrel kisegítse az asszonyt. Ta- \ Ián mondana is valamit, ha a : közeli asztalnál nem ülnének i vendégek. jj A gyerekek szomorúan néz- ■ nek az anyjukra. Hat-nyolc : évesek, nem értik egészen, hogy ■ miért nem hoz a néni málnát. ! Három férfi feláll. Asztalukon j egy üres borosüveg, három po- ; hár és három feketéscsésze. ! Fizetnek. Egy-egy forint borra- [ valót adnak. A felszolgálónő : széles mosollyal köszöni meg. | aztán leszedi az asz'alt. Közben [ valami slágert dúdol magában. ; fák, a termelőszövetkezet gazda­társadalmának hivatott képviselői ismerjék a helyzetet, vitassák meg a szükséges intézkedéseket, hozzanak határozatot a feladatok megoldására. Azután a szövetke­zeti gazdák között — ki-ki a ma­ga munkaterületén — a tények és érvek birtokában mondja el. mi­lyen szövetkezeti ügyekkel fog­lalkozott a párttaggyűlés, milyen határozatot hoztak a munkák javítására, s e határozatok sikeres megvalósítására kinek mit kell tennie, hogy a közös tovább erősödjék. A szövetkezeti pártszervezetek munkájának egy része az előbbi­ekhez mérten még nem teljes. Ör­vendetes azonban, hogy a tegnap egyéni gazdáinak jó része a párt­szervezetekkel közösen keresi, ku­tatja a paraszti sors holnapját. Sok helyütt a munka megjavítá­sára a taggyűlés határozatokat hoz Szép számmal vannak gazda­ságok, ahol a pártszervezet a szövetkezet erősítésében, a gaz­dálkodás fejlesztéséiben már a motor szerepét tölti be. Vannak azonban olyan alapszervezetek is, amelyek az előbbi funkcióra még nem nőttek fel. A termelés pártellenőrzése több tsz-ben ezért is nem valósulhatott meg a kí­vánt színvonalon. J^z élet szolgáltatott olyan példát, amikor az egyik tag­gyűlésen a párttagság állást fog Iáit az igazgatóság és az elnök A párt tagjai legyenek ott min­denhol, ahol a közös ügyért ere­jük, értelmük javával becsülettel kell helytállniuk. A szövetkezeti pártszervezetek " sokrétű, jól szervezett, cél. tudatos munkájának mérlege a mostani, vezetőséget választó és zárszámadó közgyűléseken mind­jobban egyenlegben áll. A szövet­kezeti gazdák figyelik a pártszer­vezet tagjainak, képviselőinek megnyilvánulásait, igénylik véle­ményüket, tanácsukat olyan for­dulatok időszakában, mint ma­napság is, amikor a jövőről kel! dönteniük. A tsz-ekben nagy erők egye­sülnek. A brigádok, az üzemegy­ségek dolgozói mind jobban és bátrabban szólnak bele sorsuk, életűit irányításába. Igénylik, hogy a valamennyiőjüket érdeklő, érintő dolgokat még mielőtt kül­dött- vagy közgyűlés elé tárnák, vitassák meg a termelés kisebb egységeiben. Jogos ez a kérés és teljesíthető is! Most, a vezetőséget választó és zárszámadó közgyűlések előtt fon­tos feladat lehet a szövetkezei előtt álló teendők brigádonkénii megbeszélése. A lelépő vezetésnek időt, erőt kell erre fordítania, mert csak így nyílik mód a véle­mények egyeztetésére, a tett in­tézkedések megértésére, a továb­bi feladatok demokratikus kije­lölésére, i üupsi Károly Először készítenek községi szintű népművelési munkatervet Fözesgyarmaton «•■•asaessafaacamaBsesBctaEasBcasassMaaaasaat Koordinált népművelést akar megvalósítani az 1965—66-os nép­művelési idényben Bucsa közsé­ge. A párt művelődéspolitikai irányelvei alapján összeállított terv összhangba hozza a község valamennyi rendezvényét. A program összeállításánál figye­lembe vették, hogy az értékes szórakozás nyújtása mellett igen fontos a szakmai, ideológiai to­vábbképzés is. Olyan szaktanfo­lyamok kezdődnek ebben az idényben, amelyek közvetlen vagy közvetve a termelést is elő­segítik. A község népművelése szorosan kapcsolódik az iskolai oktatáshoz: az esti iskolák hallgatóit korrepe­tálás formájában az iskolán ki- , vül is segítik a népművelők, hogy a vizsgák minél. jobban sikerül­jenek.

Next

/
Thumbnails
Contents