Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-19 / 15. szám
JíMib. janu&r itt 5 Szerda Váljék kultúr parkká Az Üttörők Országos Szövetsége régebben azzal fordult az, altalános iskolák vezetőségéhez és úttörőcsapataihoz, hogy ahol mód nyűik rá, vállaljanak védnökséget egy park vagy parkrész felett és társadalmi munkában fokozatosan alakítsák afféle ifjúsági vidámparkká. A békéscsabai 5. és 6. számú általános iskolák abban a szerencsés helyzetben vannak, hogy közöttük egy, ilyen célra teljesen alkalmas hely, az Erzsébet-ldget terül el. A városi tanács az elgondolás megvalósítása elé nem gördítene akadályt, sőt amiben tudná, támogatná is. Az elképzelések ugyanis mindinkább testet öltenek, egyelőre papíron, írásban és tervezgetésben. Ügy gondolják, hogy szabadtéri ját- .szóalkalmatosságokkal rendeznék be, tánchelyről sem feledkeznének meg és „nagy dobásként” úttörőcukrászdát nyittatnának, erre kérnék a vendéglá- tóipari vállalatot. Ez mind nagyon szép, azonban a ligetben jelenleg egy vendéglő működik, ami nem illik tervükbe. Különben sem volna szabad, hogy ott üzemeljen, mivel országos érvényű rendelet tiltja, hogy tanintézetek közelében, ötven méteren belül kocsma vagy italbolt legyen. Ez azonban az átel- lenben levő 6. számú iskolától mindössze 30 méternyire van. (A pajtásak pontosan lemérték. Sőt, olyasmire is felhívták már az illetékeseik figyelmét, hogy a két iskola körül, alig ötszáz méter sugarú körön belül nem kevesebb, mint öt vendéglő, illetve szeszes szórakozóhely termeli az illumináltakat!). Egyébként a ligeti vendéglő létesítése esetében ki sem kérték az építtetők az iskolaigazgatók véleményét, halott kötelező. Arra, hogy ez a .vendéglátóipari egység” menynyire nem odavaló, világítson rá a következő eset: múlt évben, egy enyhe őszi hétköznapon az egyik tanteremen, nyitott ablakok mellett, a tanárnő osztály- főnöki órát tartva, éppen a szocialista erkölcsről, az ifjúságnak a felnőttek iránti megbecsüléséről, eniriek jelentőségéről tartott előadást, mikor — mintegy ellenpontként — a ligeti vendéglőből jövet részegek randalíroztak el az iskola előtt, ocsmány liangon társalogva. Egyikük, mivel a liget végén levő illemhelyig már sem kedve, sem ereje nem volt eltámölyogni, helyben illetlenkedett. Vajon vita tárgya lehet-e ilyen körülmények mellett, hogy az ezernél több iskolással rendelkező két csabai tanintézet közötti Üget úttörőparknak alkalmasabb? — Új — Négyezer órán át világított a lámpaóriás Az Egyesült Izzó egyik legkorszerűbb terméke a jódlámpa, amelynek élettartama sokkal hosszabb, energiahasznosítása is jobb, mint a hagyományos izzólámpáké. A lámpát megtöltő hagyományos nemesgáz jódgőzt is tartalmaz, aminek egyik tulajdonsága, hogy az izzószálról kisugárzott apró szemcséket visszavezeti a wolframszálra. így az izzószál élettartama meghosszabbodik, s a búra belső oldalán nem rakodnak le, azt nem sötétítik el az apró szemcsék. Az új eljárással 1000, 2000, 5000, 10 000 és 20 OOfl wattos lámpát is elő tudnak állítani. A próbaképpen elkészült 20 000 wattos jódlámpa a garantált 2000 helyett 4000 órán át világított a gyárépület tetején. fenntartási költségeit, de nem is növelheti akárhogy. Ennek ugyanis határt szab a vállalati eredmény fokozásának érdeke, más szóval, az önköltség ésszerű mértékű csökkentésének szükségessége. Ugyancsak határt szab a vállalati és külső javítókapacitás korlátozottsága. A belső megkötöttségek következtében a vállalatoknak igyekezniük kell fenntartásra szánt pénzeszközeiket a legésszerűbben felosztani mind az egyes állóeszközök között, mind az ezeken végrehajtandó munkák jellege szerint. Nyilvánvaló, hogy ha a folyamatos karbantartást az eddiginél jobban megszervezik és elvégzését ellenőrzik, akkor a felújítások terén jelentős megtakarítás érhető éL Ezzel a fenntartási összmunkaráfordítás és így a vállalat önköltsége is csökken. Nem kívánunk az új rendszer valamennyi részletkérdésével foglalkozni. Ezek megtalálhatók az Országos Tervhivatal elnökének és a pénzügyminiszternek a közelmúltban megjelent 25/1965. (Tg. É. 23.) OT—PM sz. együttes utasításában. Ez kitér — a több»' között — az állóeszközök esetleges elhanyagolás! veszélyét csökkentő „fenntartási mutató” szerepére, a kiugróan jelentkező fenntartási munkák költségének évek közötti elosztására, megjelöli azokat az irányító hatóságokat, amelyek vállalatainál már 1966-ban bevezetik az új rendszert. (Azt most vizsgálják, hogy a vidéki tanácsok vállalatainál mikor történjék a bevezetés.) Egy problémát azonban még érintenünk kell. Ez: a megváltozott fenntartási rendszernek a beruházásokkal való kapcsolata. Eddig a felújítási hányad — mint pénzügyi forrás — terhére bizonyos beruházásók is végezhetők voltak: gépek, berendezések cseréje, a vállalatok gazdaságosabb üzemelését, belső szűk keresztmetszeteinek megszüntetését elősegítő, a szállítást, a munkafeltételeket javító beszerzések stb. E beruházási forma a vállalati saját beruházási alapok közül a legéletképesebbnek; bizonyult és az idők folyamán a legnagyobba fejlődött. Hibája azonban e beruházási formának, hogy a vállalatok attól függően tudtak élni vele, vajon laza vagy szűk felújítási normákkal rendélfceatek-e, illetve mennyire voltak égető vagy halasztható felújítási szükségleteik. A beruházási lehetőségek alakulásában tehát igen nagy volt a véletlen szerepe. Ezért a vállalatok nem tudták perspektivikussá tenni állóeszköz-gazdálkodásukat. Az új rendszer megszünteti a felújítási hányadot és így elesik a beruházásoknak ez a forrása. Ehelyett a vállalatok az amortizáció (az eddigi beruházási hányad) több évre előre meghatározott részét tarthatják vissza saját elhatározású beruházásaik céljára. Az így teremtett vállalati beruházási alap nagysága már nem függ á fentebb említett véletlen tényezőktől. Emellett az összegek felhasználására vonatkozó megkötöttségek is jelentősen csökkennek, így a vállalatok sokkal elő- relátóbban tudják állóeszközeik cseréjét, kiegészítését, üzemeik korszerűsítését végezni. További pozitív irányú eltérés Ljabb városokat és üzemeket kapcsolnak be a földgázellátásba Az év közepére elkészül a megyénkből kiinduló gázvezeték A löldgázipar 1966-ban minden eddiginél erőteljesebben fejlődik. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt tavaly 900 millió köbméter földgázt irányzott élő hasznosításra, 1966-ban a gázipar összesen 1,5 millárd köbméter földgázt bocsát a népgazdaság rendelkezésére. A hatalmas földgázmennyiség lehetővé teszi, hogy újabb városokat, üzemeket kapcsolhassanak be a nagy fűtőértékű, gazdaságos tüzelőanyaggal való ellátásba. Az év derekára elkészül a Békés megyei gázmezőkről kiinduló, Dunaújvárosba tartó gázvezeték, amelynek építését tavaly kezdték el. Az új távvezetéken a Dunai Vasmű kohászatában az év második felében megkezdik a földgáz- tüzelést. Az év vége felé a Székesfehérvárig már kiépített vezetéket meghosszabbítják Pétig, s a Péti Nitrogénművekbe is bevezetik a földgázt műtrágyagyártásra. A fejlesztés másik új területéül Szegedet és környékét jelölték ki, ahol az üllési és algyői kutak földgázát hasznosítják. A vidéki vá- j rosok közül Szegednek jut a leg- | több földgázberuházás. A Szegedi Gázmű már korábban megkezdett átalakítását befejezik és a városban végleg beszüntetik a szénbói való gázgyártást. A belső gázveze- 1 tékrendszert lényegesen bővítik és számos üzemet, intézményt kapcsolnak be a gázhálózatba. Megkapja a gázt üzemi célra az Oj- szegedi Kenderfonó, a Paprikafeldolgozó Vállalat, az Ecset- és Söprű gyár, az Alföldi Bútorgyár, ellátják .vele a MÁV-igazgatósá- got, a vasúti nagyállomást, a postát, a kórházat. A Szeged környéki földgázból Hódmezőváráshélynek is jut. Az algyői gázmezőről ebbe a városba is még az idén kiépítik a távvezetéket és a most készülő Alföldi Finomkerámdagyár kemencéit földgáztüzelésre rendezik be. A nagy építési feladatok lebonyolítására erősen fejlesztik a két regionális szerelő-szolgáltató szervet, a Nagykanizsai Dunántúli I Gázszerelő és Szolgáltató Vállala- I tot, valamint a Hajdúszoboszlói Tiszántúli Gázszerelő és Szolgáltató Vállalatot. A lakosság ellátása szempontjából kiemelkedő jelentőségű a pro- pán-butángáz ellátás nagyarányú bővítése. Most, hogy a hajdúszo- boszlói földgázüzem hozzáfogott a propán-butángáz leválasztáshoz, az ÁFOR megkezdte azoknak a fogyasztóknak az ellátását töltött palackkal, akiknek a múlt évben kiadták az előzetes bekapcsolási engedélyt és felszerelték őket gáztűzhellyel. Az első negyedévben 50 000 ilyen új'fogyasztó kapja meg a propán-butángázt, a második negyedévben pedig másik 50 000. A második fél évben ismét 100 000 propán-butángáz engedélyt adnak ki. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt több mint félmiUiárd forintot fordít az idén földgáz- beruházásokra, távvezetékek és egyéb berendezési tárgyak építésére, beszerzésére. (MTI) Erősítsük a pártcsoportok politikai munkáját Tapasztalatok a gyulai pártszervezetek tevékenységéből A tömegek mindenkor nagy figyelemmel kísérik a pánt vezető és irányító tevékenységét. A hozott határosatok végrehajtásának sikere döntően attól függ, hogy a pár te soportokhan tevékenykedő kommunisták hogyan végzik megbízatásukat pártonkívüli dolgozótársaik körében. Hogyan értik meg a feladatokat és hogyan magyarázzák aizt a mindennapi élet sókrét őségével összekapcsolva. Csakis teljes megértés, és magáévá tevés után lehet elvárni az eredményes politikai munkát. E cél fokozott eléréséért megyénkben a párt Politikai Bizottsága határozata alapján öt évvel ezaz eddigiekkel szemben, hogy az új rendszerben az irányító hatóságoktól kapott, úgynevezett értékhatár alatti beruházási összegek szervesen kiegészítik a vállalati beruházási alapot. Azaz a juttatott összeg a vállalattól (tröszttől) többé nem vonható el, s az év végéig fel nem használt összeg sem vész el, mint eddig, hanem az a következő évi alapot növeli. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy míg az állóeszköz-fenntartásra vonatkozó új rendszer állandónak tekinthető, s változtatásokra csupán az előre nem látott nehézségek kiküszöbölése érdekében kerül sor, addig a vállalati beruházásokkal kapcsolatos új rendelkezések részben átmenetiek. A kidolgozás alatt álló ú j gazdaság- irányítási rendszer keretében ugyanis előreláthatólag a beruházások egész rendszere változáson megy át. Ennek jellegétől függően módosul majd a vállalati saját beruházási alapok képzésének, felhasználásának módszere is. Mindenesetre az állóeszközfenntartás új és a vállalati beruházások átmeneti rendszere egyaránt a gazdaságirányítás új módszerei- i'e vonatkozó elvek irányába mutat, azoknak — az állóesziközgaz- dálkodáis területén — első fázisa. Növekszik a vállalati döntések lehetősége, a beleszólásmentes gazdálkodás köre. A növekvő vállalati önállóság azonban fokozott kötelezettséggel jár: az állóeszközgazdálkodás tárgyalt körében a jövőben senki sem fog a vállalatok helyett gondolkozni, számolni, előrelátni és intézik edol. Galla László előtt kezdték áttérni a tízes bizalmi rendszerről a munkahelyi, területi pártcsoportok szervezésére. A megyei partbizottságtól az alapszervezetekig mindenütt nagy figyelmet és fontosságot tulajdonítottak a pártcsoportok szervezeti formája kialakításának és tartalmi munkája javításának. A fejlődés évről évre igen jelentős. Az elmúlt hónapban hozott páft- és kormányhatározatok ár- és bérpolitikai intézkedések széles körű tudatosítása és magyarázata fokozott agitációs feladatokat ró a pártcsoportokra. Megnéztük, hogy a gyulai pártbizottság irányításával működő pártcsoportok a város területén hogyan fejlődtek, hogyan végzik munkájukat. Gyula város területén 54 párt- alapszervezetben 199 pártcsoportot hoztak létre; ebből ipari 62, mezőgazdasági 37, kereskedelmi 11, intézeti 66 és területi 23 alakult W- Az új forma kialakításától kezdődően a pártbizottság többször tárgyalta a pártcsoportok helyzetét és feladatul szabta a párt csoportvezetők havonkénti tájékoztatását, az önállóság biztosítását, a pártonikívüliekkel való rendszeres foglalkozás szükségességét és fokozott szerep biztosítását a pártépítésben. Jelenleg a pártcsoport ok szervezeti élete úgy 70 százalékában mondható jónak. A helyes páribi- zotísági határozatok ellenére a hiányosság már ott kezdődött, amikor a pártalapszervezetöknél nem alakult ki egységes felfogás a rendszeres havonkénti tájékoztatás megvalósítására. Nem tartja meg rendes időben az alapszervi párttitkárok egy része a csoportvezetőknek a taggyűlés témájából adódó tájékoztatót és nem szabják meg a soron levő tennivalókat. Ennek alapján érthető, hogy egyes helyeken a kommunisták nem ismerik eléggé pártfeladataikat és nem tudnak jó agitációs felvilágosító munkát végezni. Még mindig elég sok helyen elsősorban termelési problémákkal foglalkoznak, kevésbé magyarázzák annak politikai, társadalmi kihatásait. Van, ahol csali taggyűlés vagy más összejövetel sae, verésére veszik igénybe a párttagokat. Kevés helyen foglalkoznak konkrét pártépítési munkával, a tagok és tagjelöltek nevelésével. Javítani kell a pártonkívüliek- kel való kapcsolatot is & még több embert kell bevonni a politikai agitációs munkába. A párti csoportoknak fokozni kell a párt gazdaságellenőrző, elvi irányító tevékenységét, az eszmei, politikai munkát és a pártépítéssel kapcsolatos tennivalókat. A felsorolt hiányosságok mellett — melyek a különböző jellegű pártcsoportőknál még megtalálhatók — kezd kialakulni az a jó munkastílus, mely biztosítja a párthatározatok mind teljesebb megvalósulását. Ma már mind több pártalap- szervezetben a taggyűlések előtti vezetőségi ülésekre meghívják v pártcsoportvezetőket, és velük együtt vitatják meg a soron levő tennivalókat. A taggyűlés után po dig pántcsoportértekezletan ala kítják ki a tárgyalt témakör alap ján a napi feladatokat. Ezek igen helyes és jó módsze rak, mert csak így biztosítható ; formák sokrétű alkalmazásával a/. agitációs munka fokozása is. A városi pártbizottság évente két esetben összehívja a pártcsoportvezetőket, ahol az elmúlt időszak tevékenységének értékelése mellett tájékoztatást ad az időszerű kérdésekről is. Igen fontos, hogy Gyulán a párícsoportok kialakuló politikai munkastílusa, módszere sokrétűségében és tartalmában is tovább fejlődjön, tovább haladjon a kidolgozott irányelvek alapján. Általános tapasztalat, hogy az eddigi jó eredményekkel együtt a jövőben még bátrabb, meggyőző désen alapuló agitációval kell a tömegeknek érvelni, magyaráz:: pártunk politikáját, és azt mindenkor össze kell kapcsolni a nap élet jelenségeivel. Csakis így1 bizalommal, hitte’ és meggyőződéssel tudják a kommunisták Gyulán is a párthatározatokat valóra váltani. Pankotai István
