Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

1966-01-19 / 15. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! IMG. JANUAR 19., SZERDA XXI. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Eredményes tervidőszak Néhány évvel ezelőtt az oros­házi határban még lucernát, ku­koricát ringatott a szellő azon a helyen, ahol ma már hazánk egyik legnagyobb üveggyára tor­nyosul. Ez alatt az idő alatt nőtt; ki szinte a földből az egyre fej­lődő Békéscsabai Konzervgyár, a hűtőház impozáns épülete. A re­konstrukció után olyan üzemek, mint a Kner Nyomda, a Békéscsa­bai Kötöttárugyár, a Gyulai Bú­torgyár indultak a szükségletek­nek megfelelő fejlődésnek, mély a jövőbeni terjeszkedésnek ad új alapot öt év alatt állami és ma­gánerőből 8320 lakást építettek megyénkben, ennyi család jutott korszerűbb, egészségesebb családi fészekhez. Azt szokták mondani, hogy a történelmet évszázadokkal mérik. Az évtizedek, az évek múlékony percek csupán a történelem vég­telenjén. Ha azonban a mi éle­tünkhöz mérjük az idő múlását, akkor az utóbbi esztendők, a má­sodik ötéves tervidőszak nagyon is jelentős volt megyénk fejlődé­sében. Ebben az időszakban feje- üsődött be az emberi alkotóerő ki­bontakoztatását, a termelés növe­lését elősegítő szocialista átszer­vezés a mezőgazdaságban. Ezzel pedig a népgazdaság megyénkben is már két lábra állhatott a szo­cialista fejlődésiben, mert az el­aprózott kisparaszti gazdaságok helyét a minden nappal erősödő közös, szocialista gazdaságok fog­lalták él. Anélkül, hogy nagy sza­vakat hangoztatnánk a mezőgaz­daság szocialista átszervezéséről, elmondhatjuk: történelmi tett volt. Ennek pedig azóta is, % jö­vőben pedig még inkább élvez­hetjük a hasznát. Ezt különben azok a számok és tények is bizo- ] nyitják, amelyek a megyénk má­sodik ötéves tervidőszakáról ösz- szeállított statisztikai jelentésben bőven megtalálhatók. A tervidő­szak alatt a búza termésátlaga 3,1, a morzsolt kukoricáé 5,5, a cukorrépáé 24,5 mázsával növe­kedett katasztrális holdanként. A jövő pedig további fejlődés­sel biztat. Számíthatunk is erre, hiszen a termelés bővítését segítő anyagi, technikai bázis növelésére jelentős összegeket fordítottak. A megye mezőgazdasági üzemei öt év alatt 2 milliárd 750 millió fo­rint beruházást kaptak. Ebből többek között 2g00 traktort, 610 arató-cséplő gépet vásároltak, 31 ezer szarvasmarha-, 39 ezer juh- és 600 ezer baromfifórőhélyet és 9300 vagon termény befogadására alkalmas magtárakat, górékat he­lyeztek üzembe. S hogy a mező­gazdaságban dolgozók eredmé­nyesen munkálkodtak a tervidő­szak alatt, igyekeztek hasznosíta­ni a nagyüzembein rejlő lehetősé­geket, azt az állatállomány fejlő­dése is jól szemlélteti, öt eszten­dő alatt a szaivasmarha-állomány 21 ezerrel, a sertésállomány 176 ezerrel, a juhállomány 60 ezerrel növekedett, s így mind több vá­góállattal és állati termékkel já­rult hozzá megyénk az ország la­kosságának ellátásához, a külke­reskedelem forgalmához. A fejlődés szinte az élet és a termelés minden területén nyil­vánvaló. Az új üzemek építésével, a meglevők fejlesztésével tovább folytatódott az iparosítás. A vaksi petróleumlámpát immár minden községből és faluból száműzte az energiát, a kultúrát szállító vil­lanyáram, hiszen a második öt­éves tervben megyénkben befeje­ződött a falvak villamosítása. Ez­zel a múlt egyik szomorú öröksé­gét számoltuk fel. Ez is olyan eredmény, melynek munkában és gondolkodásban nyilvánvaló hatá­sa számokkal aligha mérhető. De hogy jelentős, az bizonyos, hiszen gondoljunk csak az állattenyész­tés gépesítésére, a különféle elekt­romos gépek működtetésére vagy a rádió és a televízió nyújtotta művelődési, szórakozási lehetősé­gekre, amelyek most már a leg­eldugottabb falvakban is házinál vannak. A tervidőszak fejlődését jól mutatja a beruházásra fordított összeg nagysága, öt év alatt a termelő és nem termelő állóala- pok bővítésére hat és fél milli­árd forintot fordítottak. Ennek az összegnek -— és ezt éppen a mezőgazdaság szocialista átszer­vezéséinek befejezése indokolta — 42 százaléka a mezőgazdaság fej­lesztését szolgálta, míg 33 száza­lékát az ipar kapta. Városaink, községeink és falvaink is fejlőd­tek, csinosodtak, hiszen az állami és szövetkezeti beruházáson túl községfejlesztési alapból és a la­kosság megtakarításaiból erre a célra 365 millió forint jutott Jóleső érzéssel nyugtázhatjuk, hogy a tervidőszak alatt a megye állami iparának nettó termelése 65, a szövetkezeti iparé 71 száza­lékkal növekedett, s hogy olyan új iparágak honosodtak meg, mint az üveggyártás, a komzerv- gyártás és a hűtőipar. Vagy ki ne örülne annak, hogy a megyében a legutóbbi öt esztendő alatt több községben középiskolát létesítet­tek, s hogy bővítették a meglevő oktatási intézményeket vagy an- |nak, hogy öt év alatt 6600-an Ikapták kézhez az érettségi bizo­nyítványt, a technikusi okleve­let? Mert nemcsak az ipar és a mezőgazdaság fejlesztésében tet­tünk jókora lépéseket, hanem a nagyobb tudás megszerzésében is. Csak helyeselni lehet azt a törek­vést, hogy nemcsak több iparcik­ket, mezőgazdasági terményt és terméket akartunk termelni, ha­nem többet is akartunk tudni, műveltebbek, okosabbak akartunk lenni, hogy még jobban dolgoz­hassunk. Most, amikor hozzákezdiünk a harmadik ötéves terv első eszten­dejéhez, megfelelő alapra épí­tünk: a második ötéves tervidő­szak immár ismeretes eredmé­nyeire. Podina Péter NAPIRENDEN: A munkaversenymózgralom, a tavaszi mezőgazdasági munkák, valamint a megye tanácsi terve Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága A tegnap délelőtti ülésén meg­tárgyalta a megyei tanács végre­hajtó bizottsága többek között az elmúlt évi termelési feladatokat segítő mumkaversenyt, valamint e mozgalomnak az ez évi célkitű­zéseit. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának Elnökségével tartott közös ülésen megfelelő határoza- ‘ot hoztak. Tárgyalt a végrehajtó bizottság a tavaszi mezőgazdasági munkák felkészülési tervéről is. A jelentés hangsúlyozza, hogy az őszi időjá­rás nagymértékben akadályozta a kalászosok elvetését, ezért tavasz- szal nagyon körültekintő, gondos munkára lesz szükség. Ennek megfelelően a járások és városok tanácsai, gépjavító állomások, ter­melőszövetkezetek részletes ter­vet dolgoztak ki. Az őszi vetések ápolásával kap­csolatosan javasolja a jelentés, hogy az egész búzavetésterütetet fejtrágyázzák, Ehhez a műtrágyát mindenképpen biztosítani kell. Mivel az őszi árpák fejlettsége és tőállománya az elmúlt évinél gyengébb, meg kell vizsgálni, hol szükséges tápanyagpótlást adni a talajnak. A műtrágyaszórást már­cius 10-ig kell befejezni, amihez 990 darab műtrágyasaóró gép áll rendelkezésre. Az ez évi vegyszeres gyomirtás a terv szerint 150 ezer katasztrá­lis hold. Ehhez a termelőszövetke­zetekben 417, a növényvédő állo­máson 16 gép áll rendelkezésre, ezenkívül a repülőgépes növény­védő állomás megyénk területé» 10 ezer holdon gyorotalanít. Bő a választék mirelit készítményekből Bemutató, árukóstoló Békéscsabán, Gyulán és Orosházán A Hűtőipari Országos Vállalat, továbbá a Békés megyei Élelmi­szer Kiskereskedelmi Vállalat mirelit készítmény bemutatót és árukóstolót rendezett teg­nap Békéscsabán, az 53-as számú árudában. Bars Károly, a Hűtő­ipari Országos Vállalat áruforgal­mi előadója arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy az előző évekhez képest két-három cikkel bővült az áruválaszték, ugyanak­kor a korábbinál lényegesen na­gyobb készleteket halmoztak fel. Amíg tavaly és azelőtt gyalult tökből, borsóból, zöldbabból csak szűkösen tudták az igényeket ki­elégíteni, addig 1966-ban a vár­ható igényeket a raktárkészlet fe­dezi. A jövőben a Hűtőipari Or­szágos Vállalat az eddiginél több málnát, bogyósgyümölcsöt és cse­resznyét szeretne mirelit áru­ként forgalomba hozni. Ennek azonban egy feltétele van: a ter­melőszövetkezeteknek bátrabban kellene az említett cikkek ter­mesztésével foglalkozniuk. Az árubemutatón és kóstolón szilva, őszibarack, szamóca, sár­gadinnye, málna, zöldbab, zöld­borsó, karfiol, sóska, paraj, gya­lult tök, vagdalt máj, májgom­bóc, sertés- és marhapörkölt, töl­tött paprika, székelykáposzta, ra­kott káposzta, töltött káposzta, sza­lontüdő és vesevélő között válo­gathattak az érdeklődők. Papp Gyula, az 53-as áruda ve­zetője elmondotta, hogy borsóból, zöldbabból, tökből, parajból, szil­vából, készételből a tavalyinál lé­nyegesen jobb áruellátásra szá­mítanak. Ezt mutatja az a bő választék is, amely a készítmé­nyekből kiállításra került. A bemutatón megtudtuk azt is, hogy a budapesti, a miskolci a békéscsabai, a győri, a kaposvári, a kecskeméti hűtőházak kooperá­cióban állítják élő a különféle termékeket. Ebben az évben a Ba­jai Hűtőház is belép a hűtőházak sorába, s a Hűtőipari Országos Vállalat erre a célra berendezett gépkocsikon juttatja él az árut az ország különböző részeibe. A Bé­késcsabai Hűtőháziban többek kö­zött zöldbab, zöldborsó, vegyes főzelék, sárgarépa, gyalult tök, karfiol, szilva, szamóca és sárga­dinnye tartósítására rendezked­nek be. Korábban Békéscsabán gyártottak szilvás gombócot is. Ezt a cikket most a Miskolci Hűtő­házra profilírozták. A készétele­ket általában Budapestről szállít­ják. Kosa Györgyné, a Békéscsabai Hűtőház belföldi értékesítési elő­adója elmondotta, hogy megyénk­ben számottevően nőtt a mire­lit készítmények iránti érdek­lődés. 1964-ben 28 vagon árut hoztak forgalomba a belföldi pia­con, 1965-ben már 36 vagonnal értékesítettek. Ebben az évben — a mostani árukóstolótól is ezt várják — további érdeklődést várnak a mélyhűtött készítmé­nyek iránt (dupsi) Az őszi búzavetésben körülbelül 5,5 ezer hold a lemaradás. Ebből az egyéni gazdaságokra mintegy ezer hold esik. Szükséges, hogv a gazdaságok a hiányzó vetésterüle­tet tavaszi búzával pótolják. Bár a tavaszi munkák elvégzi schez elegendő erőgép áll rendel­kezésre, rotációs kapából és szán­tóföldi kultivátcrból mégis hiány mutatkozik. Feltétlenül szükség van arra, hogy a szövetkezetek ja­vítóműhelyeiben, valamint a gép­javító állomásokon házi készítésű simítókat, fogasokat és egyéb egy­szerű, de mégis fontos mezőgazda- sági munkaeszközöket készítse­nek. A jelentés ezenkívül felsorolja a feladatokat a vetőmagellátás, a tavaszi növényápolás, a takar­mány termesztés, a kertészet, va­lamint a gépesítés területén. A végrehajtó bizottság ugyan­csak a tegnapi ülésén tárgyalta Békés megye 1966. évi tanácsi ter­vét. A Hűtőipari Országos Vállalat békéscsabai hűtőházában a Má­jas 1 szocialista brigád tagjai a folyamatos gyorsfagyasztó be­rendezés kompresszorait szerelik. Fotó: Kocziszky t

Next

/
Thumbnails
Contents