Békés Megyei Népújság, 1966. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
1966-01-18 / 14. szám
A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA \ 1996. JANUAR 18., KEDD Ara: 60 fillér XXI. ÉVFOLYAM, 14. SZÁM Százezrek érdekében Várakozástól fűtött napokat hagytunk magunk mögött az új esztendőben. Az ár- és bérrendezésről szóló kormányhatározat ugyan már megjelent s szükségessége többé-kevésbé tudottá vált, tisztázódott az emberekben. Tisztázódtak a határozatot kiváltó okok, melyek gazdaságpolitikánk törvényszerűségéből, a szocialista gazdaság helyesebb arányainak összhangba hozásából adódtak. A miként, milyen arányban, vagyis a gyakorlati megvalósítás azonban izgalomban tartotta az embereket. Ezek közül is a küszöbönálló — a február 1-vel életbe lépő intézkedések. Vita, találgatás és várakozás jellemezte az utóbbi napokat. Milyen szakmákra, kategóriákra terjed ki a bérrendezés és milyen mérvű lesz? Hogyan alakul a progresszív nyugdíjjárulék rátája, mennyi lesz a családi pótlék és hogyan alakul a nyugdíj ? A várakozás és érdeklődés kézenfekvő volt, hiszen a kormányhatározat főleg körvonalazta, főbb elvekben mondta ki az intézkedéssel kapcsolatos alapvető tennivalókat, s a végrehajtás módjait a SZOT-ra és a Munkaügyi Minisztériumra bízta. És most elkészült a rendelkezés. Vasárnap tették közzé a SZOT és a Munkaügyi Minisztérium tájékoztatóját, amely részleteiben tárja az ország elé a párt és a kormány elvekben rögzített határozatait, megjelölve a végrehajtás rendjét, benne azokat a népgazdasági és foglalkozási ágakat, ahol a béremelés és egyéb szociális intézkedés a legfőképpen indokolt. Azt mondjuk: legfőképpen indokolt. Igen. Hiszen tudott dolog, hogy a rendeletben felsorolt foglalkozási ágakban dolgozók jó ideje várták, hogy munkájuk erkölcsi elismerése mellett anyagilag is arányosan méltányolják fáradozásukat, szorgalmukat, törekvésüket. Ez így igaz. De nemcsak ők várták. A párt és a kormány törekvéseit is az hatotta át, hogy megoldja ezeket a soron levő bér- és szociálpolitikai gondokat. Az idő elérkezett. A vasárnap napvilágot látott tájékoztató több mint egymillió családnál váltott ki megnyugvást, jóleső megelégedettséget Hiszen a béremelés, a nyugdíjak és egyéb juttatások növelése együttesen több mint egymillió dolgozót, illetve nyugdíjast érint. Az összeg is szembetűnő, mert az érdekeltek évi lö- vedelme összesen mintegy 2 milliárd 850 millió forinttal növekszik. Az egyes kategóriákon bglül pedig még szembetűnőbbek a számok: az állami iparban 300 ezer munkás, a belkereskede-1 lemben 140 ezer, az oktatásban | mintegy 100 ezer, az egészségügy területén pedig 56 ezer dől- gozó fizetése növekszik a ren- . deftce&és értelmében, i Az intézkedés az alapbérek növelése mellett messzemenően figyelembe veszi az egyéb juttatásokat is. Többek között módosítja és növeli az egészség- ügyi intézményekben dolgozók ügyleti díjait, az állami építőiparban dolgozók munkahelyi és különélési pótlékait. Az utóbbi intézkedés mintegy 100 ezer, családjától távol dolgozó építőipari munkást érint. A rendelet nyomán sok-sok munkában elfáradt embernek visz majd több nyugdíjat a postás és a felemelt családi pótlék nyomán 600 ezer családban válik gond- nélkülibbé a gyermeknevelés költségvetése. Az intézkedések tehát széles körben érintik a dolgozó embereket és az a szándék hatja át, hogy nagyobb összegű béremelésben vagy pótlékban azok részesüljenek, akiknek fizetése eddig aránytalanul kicsi volt, akiknek verítékesebb a munkájuk, mint másoké, vagy akiknek másoknál is nagyobb szak- képzettségre van szükségük feladatuk elvégzéséhez. Az állami iparban dolgozó munkások béremelésénél különösen szembetűnő, hogy elsősorban a fokozott fizikai igénybevételt, a kedvezőtlen munkakörülményeket, a szakképzettséget és a gyakorlatot veszik figyelembe. A rendelet kimondva vagy kimondatlan, azt célozza — s akik megalkották, azt várják —, hogy a megtett intézkedések nyomán fokozódjon a munka lendülete, szilárduljon a munkavezetők, művezetők és főművezetők felelősségérzete a munkaszervezésben, s legjobb tudásukkal váltsák valóra a rájuk háruló terveket. A nyilvánosságra hozott intézkedések anyagi vonatkozásaikon túl mást is mondanak, illetve érzékeltetnek. Oj vonás — s ez a pedagógusokról szóló bérügyi intézkedéseknél különösen szembetűnik —, hogy az eddigi státuszgazdálkodás helyett összevont bérkeret-gazdálkodást valósítanak meg, mely az eddigieknél is igazságosabb bérmegállapításokat tesz lehetővé. Tegyük hozzá mindjárt, hogy hasonlóan differenciált, vagyis hasonlóan demokratikus a többi dolgozó kategória-béremelési struktúrája is. A rendelkezés tehát adva van. A benne érintett több százezer dolgozó azonban további érdeklődéssel várja, kinek hogyan alakul majd az adott lehetőségeken belül a bérjuttatása. A további döntés és felelősség most már a vállalatok, intézmények vezetőin, Szakszervezet) bizottságain múlik, őket terheli nagy felelősség azért, hogy a párt- és kormányhatározat szellemében ne egyenlősdi módon, ne elaprózva, hanem érdemi alapon osszák el a rendelkezésre álló bérösszeget, úgy, hogy az további jobb munkára ösztönözze az embereket. Deák Gyula A második ötéves terv időszakának eredményei megyénkben A második ötéves népgazdaságfejlesztési terv fő célkitűzése volt befejezni a szocializmus alapjainak lerakását és áttérni a fejlett szocialista társadalom felépítésére. Ennek megvalósításáért folytatni kellett a termelőerők fejlesztését, a termelés növelését. Az általános gazdasági fejlesztéssel összhangban emelni kellett a lakosság fogyasztási alapját és javítani egészségügyi, szociális, kulturális ellátását. Az 1961—1965. .pvektoen (a tervidőszak alatt) a megyében a fejlődés általábaií bekövetkezett, sőt egyes területeken annak mértéke, illetve jelentősége felülmúlta a tervezettet is. A megyében a tervidőszak folyamán olyan alapvető eredmények születtek, mint a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése, az iparosítás jelentékeny fokozása: új ipari üzemek létesítése, mint például a Békéscsabai Hűtőház, Békéscsabai Konzervgyár, Orosházi Üveggyár, Orosházi Tárház stb., már meglevő üzemek rekonstrukciója, bővítése, mint például a Békéscsabai Kötöttárugyár, Kner Nj'omda, Gyulai Bútorgyár, a földgáz- és kőolajtermelés fejlesztése. Továbbá állami és magánerőből összesen 8320 lakást építettek, a népesség 98 százaléka társadalombiztosításban részesül, az orvosok száma 100 fővel, 490-re emelkedett, befejezték a falvak villamosítását, a lakosság öt év alatt 25 000 televíziót vásárolt stb. A társadalmi, gazdasági fejlődést ágazatomként az alábbi — előzetes — adatok jellemzik. Beruházás Az 1961—1965. években a termelő és nem termelő állóalapok bővítésére összesen 6,5 milliárd forintot fordítottak. Évenként átlagosan 13 százalékkal nagyobb értékű beruházást eszközöltek, mint 1960-ban. Öt év alatt az összes beruházás 33 százaléka az ipar, 42 százaléka a szocialista útra lépett mezőgazdaság fejlesztését szolgálta. Az állami és szövetkezeti beruházásokon túlmenően községfejlesztési alapból és a lakosság megtakarításaiból mintegy 385 millió forint értékű fejlesztési eszközöltek. Ipar A tervidőszak alatt az állam: ipar nettó termelése 65, a szövetkezeti iparé 71 százalékkal emelkedett. A megye adottságainak megfelelően módosult az ipari termelés szerkezete. 1961—1965 között az új ipari üzemek belépésével bővült az ipari termékek köre a különböző üveg-, konzerv és mélyhűtött árukkal. (Folytatás az 5, oMaltyn.) Megkezdődött a próbaüzem a Békéscsabai Konzervgyár tésztaüzemében Tegnap, január 17-én a déli | órákban próbaüzemre indítót- . ták a gépeket a Békéscsabai Konzervgyár új üzemrészében, a tésztagyárban. Az olasz gyártmányú automata gépekkel felszerelt üzemrészben ezzel elkezdődött a próbatermelés. Ze- lemyánszky György igazgató arról tájékoztatta szerkesztőségünket, hogy a tésztaüzemben három nagy teljesítményű olasz gépsort üzemeltetnek majd. A második és a harmadik gépsoron rövidesen elrendelik a próbaüzemeltetést. Magyar—szoviet együttműködés a timföldgyártás melléktermékének hasznosítására Az Almásfüzitői Timföldgyárban magyar szabadalom szerint, különleges technológiával szétválasztják a vasat az iszaptól. A cél az, hogy iszap helyett az így nyert tiszta vasat kapja a kohászat. A vas kivonásakor keletkező salak azonban még mindig tartalmaz hasznos anyagot. Elméleti számítások szerint e salakban levő timföld kilencven százaléka még visszanyerhető, ha az ehhez szükséges technológiai eljárást felkutatják, kidolgozzák. A nagy jelentőségű munkához nyújt most segítséget a Lenin gr ádi Alumíniumipari Tervező és Kutató Intézet, amellyel már évek j óta kapcsolatot tartanak a ma- i gyár szakemberek. A szovjet intézet szakemberei felajánlották, hogy erre alkalmas berendezéseikkel megkísérlik a vörös iszap további értékes alkotórészeinek kivonását. Ebben az évben 400 vagon különféle alakú tésztát gyártanak. Jövőre — amennyiben a gépek irányításét, kezelését a három műszakban foglalkoztatott 40—50 dolgozó elsajátítja — 720 vagonra növelik a termelést. A tésztagyártó részleg üzembe helyezésével megvalósult a Békéscsabai Konzervgyárban a program szerinti termelőüzemrészek építése. Évente 3200 vagon zöldség- és főzelékkon- zervet gyártanak, emellett vöröshagymát, sárgarépát, petrezselyemgyökeret és zellert szárítanak, továbbá az előbb említett mennyiségben belföldi és külföldi rendelésre különféle méretű és alakú tésztát is készítenek. Nagyobb részt vállalnak a szakszervezetek az ifjúsági munkában — A SZOT és a KISZ közös határozata — A szakszervezetek és az ifjúsági szövetség szorosabb együttműködésére hozott határozatot a SZOT elnöksége és a KISZ intéző bizottsága. A határozat részletesen megjelöli a két mozgalom közös feladatait az ifjúság nevelésében, az épí tőmunkára mozgósításában és érdekvédelmében. rozat hangsúlyozza: a Szakma Ifjú Mestere, a Kiváló Ifjú Mérnök, technikus és közgazdász-mozgalmat az üzemi továbbképzési rendszer szerves részének tekintik, közösen készítik majd elő az üzemi tapasztalatcseréket és kiállító, sokat, szervezettebbé teszik a munkamódszer-átadást. A szakszervezetek és a KISZ kö. zös feladata lesz többek között a fiatalok termelőmunkájának segítése, összehangolják; az ifjúság szocialista mun ka versen yenek szervezését az üzemekben, s arra törekszenek, hogy a különböző versenyformák minél hatásosabban segítsék az ifjúság szocialista nevelését, A szakszervezetek részt vállalnak az ifjúsági munkamozgalmak továbbfejlesztésében, támogatják a7 ifjúsági brigádok és ezen belül az exportbrigádok versenyét, a KISZ takarékossági mozgalmát, előmozdítják a fiatal műszakiak és közgazdászok tanácsainak, valamint az ifjúsági társadalmi tervezőirodák tevékenységét. A fiatalok szakmai továbbképzésével kapcsolatban a hátáAz ifjúság eszmei, politikai nevelésében eddig is eredményesen alkalmazott sajátos módszerek —- például az Ifjúság a Szocializmusért Mozgalom — mellett a jövőben az eddiginél jobban kihasználják a szakszervezetek által biz. tosított nevelési módszereket és lehetőségeket. A határozat szerint a dolgozó fiatalok érdekvédelmét elsősorban a szakszervezetek látják majd el, de ahol szükséges, a KISZ önálló- am is foglalkozik ilyen jellegű problémákkal. A szakszervezeteik szigorúbban ellenőrzik az ifjúságra vonatkozó munkásvédelmi ren_ deletek betartását, fokozottan bevonják a fiatalokat a munkásvé- | dalmi őrségekbe. (MTI) 4
