Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-11 / 292. szám

1985. december 11. 4 Szombat /hidrád meijfiádítáttii Jlúudűnt! Két elegánsan öltözött angol divatlhölgy találkozott a Picca- dillyn. Egyikük a másak lábára piiüamiott és összecsapta a kezét: — Óh my dearl micsoda ara­nyos cipőd van! — Ugye, csinos? — WonderfooJ...! Az új cipő valami eddig isme­retlen márkájú készítmény, tulaj, donosa csák azt tudta, hogy kül­földi. A divathölgyeiket különben nemigen érdekli, honnét szárma­zik a szép holmi, amit hordanak. Minket azonban — ebben az eset­ben — annál inkább. A cipő bé­lésében ugyanis a következő már­kajelzés díszlett: «Juliska Budapester chic" A szobán forgó apököltemény magyar exportáru, s az Endrödi Cipész Ktsz készítménye. Az an­gol hölgyök elismerő véleménye nem egyedülálló, a néhány héttel ezelőtt rendezett londoni cipőki­állításon ugyanis a magyar termé­kek szép sikert arattak. Az end- rődi szövetkezet vezetősége most kapta kézihez a tekintélyes angol szakmai újság a The Shoe and Leather News vezető divattudósí. tójának cikkét, melyben a követ­kezőket írja: „A bemutatott új magyar cipők a legizgalmasabb kollekciót jelentik, amit az utób­bi időben láttam. Ügyesek, vidá­mak és új fejezetet jelenteitek a jő minőségű, de elérhető árú ci­pők történetében”. A szövetkezet irodájában üve­ges vitrinben, a legváltozatosabb színeikben pompáznak az általá­ban mckasszin szabású, kézzel körbevarrott talpú, modem for­mádéi; szép női cipők. Ahogy szemügyre vesszük őket. nem cso­dálkozunk a külföldi divatszak­értő elismerésén. Vajon mi a tör­ténete és foként mi a magyaráza­ta a Békés megyei szövetkezel, szép sikerének? Kézműipari minőség — korszerű technológia — Tulajdoniképpen az idei ipaai vásáron kezdődött — mondja az elnök. — Korábban nem állítottak ki? — Mindig lemaradtunk róla. Kicsi volt az önbizalmunk meg beugrott egy-egy technikai aka­dály is. — És most? — Egyik modellünk már nem is került a kiállítási pavilonba, mert egy angol cég képviselője amint meglátta — jóformán kicsomago­lás közben —, rögtön megvásárol­ta az egész tételt. Szerencsére, így Is maradt annyi modellünk, hogy felfigyeltek rá. Lényegileg ezzel kezdődött exporttermelésünk. A szövetkezet a mostani ne­gyedévben 10 ezer pár cipőt ké­szít. külföldi megrendelésre és a jövő év első negyedévi termelésé­nek 75 százaléka megy exportra. Ebben az évben 210 ezer pár cipő gyártását írja elő a terv, s bár a december hónap mindenütt — itt is — feszített munkát jelent, a program megvalósítása biztosítva van. Tegyük hozzá, hogy az idén 45 ezer párral többet termeltek, mint 1964-ben, s a volumen emel­kedésének 70 százaléka a termelé­kenység növeléséből falcad. Költ­ségszintjük is jelentősen javult. Mj a magyarázata ennek az im­ponáló fejlődésnek? Az itt készült cipők voltakép­pen kézműipari darabok, olyan el­járással állítják össze, varrják, adjusiztálják őket. amit gépi mun­kával nem lehet megvalósítani, csak a szakemberek tevékeny, fürge ujjaival. Ugyanakkor a ter­melés a gyári szervezettség szín­vonalán mozog, a szalagszerű feldolgozás (teohnológdáját követi. Mindenki egy-egy részműveletet csinál csak, s célszerűen szerve­zett szalagon halad tovább a nyers kellék, alapanyag, míg végül egy ..maszek" kismester keze nyomát idéző cipő válik belőle. Mond­hatnánk úgy is: modern manu­faktúra. Egyesíti a nagyipari gyártás szervezettségét a kisipari minőség jellegével. A titok: kis széria Ha az ember belép valahová, mindjárt valamiféle légkör fogad, ja, amely meghatározza az idegen első benyomását. Az endrödi szö­vetkezet üzemeit járva, egy fej­lődő, virágzó, tehetséges és szor­galmas emberekből álló közösség kellemes atmoszférája vesz kö­rül. Természetesen nem vételien mindez. Megyénk egyik legré­gebbi kisipari szövetkezete ma már több mint háiromszázas lét­szám mellett a középüzemeik kate­góriájába sorolható. Bővelkednék tehát tapasztalatokban mind a gyártásszervezés, mind az árufor­galmi problémák megoldása te­rén. Kis modellműhelyükben ma­guk kísérletezik ki, s részben há­zi tervezőjük álmodja meg az új fazonokat. A szerszámokat, a vágósablono. kát saját íakatosműhelyük esi. náil.ia, hiszen sokszor néhány száz, esetleg egy-két ezer párból álló szériáikra kapnak megrende­lést, melyhez körülményes lenne szerszámokat igényelni. Különben itt rejtőzik a siker másik titka. A divathölgyek nem szeretik ba­rátnőjükön is látni ugyanazt, amit ők hordanak. A budapesti Luxus Aruház például néhány száz párat rendel csak egy-egy modellből. S ehhez kapcsolódik a szövetke­zetieknek egy óhaja. „Rugalmasabb árpolitikát..." — Jelenleg háromezer cipő van raktáron, amelyet nem tu­dunk számlázni — mondja az el­nök. • — Miért? — Hetedik hete nem érkezett meg az illetékesek válasza az árazásról. Árrendszerünk, eny­hén szólva, nem elég rugalmas, s az adminisztráció lassú, körülmé­nyes. Márpedig a divat (s így mo­delljeink is) viharos gyorsaság­gal változnak. Az újságírónak csak egy bá­nata van. Endrodön női cipőket gyártanak, s így nem reményked­het, hogy ő maga is boldog tu­lajdonosa lehet egy szép mokasz- szinnak. A szövetkezet, vezetői azonban felhívják a figyelmét a kedves feleségére. Akkor még sincs minden vesz­ve., Vajda János Tizenöt éve kezdték A közelmúltban ünnepelte 15 éves fennállását a Szarvasi Ru­házati Ktsz. Az eredményes másfél évtized után örömmel emlé­keztek vissza az elmúlt időszakra mindannyian. Képünkön Dé­vai Mihály. Kovács András. Kiszely Györgyné és Kozsuch Hona. mind a négyen ma is dolgoznak, s alapító tagjai voltak a ktsz- nek. Fotó: Malmos Néptanítóból néprajztudós... Egy évtizede még csak szőkébb hazájában. Orosházán is­merték Nagy Gyula múzeumigaz- gatót. Mostanában pedig mind gyakrabban kérni elő neve a tu­dományos életben is. Az egykori községi néptanítóból néprajztudós, országszerte ismert tudományos kutató lett, aki a közelmúltban el­készült Orosháza Monográfiájának szerkesztőjeként; isméi felhívta magára a figyelmet. Hogy milyen utat tett meg az orosháziak népszerű „hislóriása” az országos elismerésig, összekap­csolódik azzal a kérdéssel, hogy hol tart ma a megyénk helytörté­nészeinek, népraj aosainaik mun­kája. — Egy regény is kevés lenne ahhoz, hogy mindazt össze­foglaljuk. ami az utóbbi két évű-, zedfoen a múzeumi munkában, no meg az én életemben is lezajlott... — mondja Nagy Gyula. Az oros­házi múzeum igazgatói irodájában beszélgetve furcsa, csupa kurió­zumot sejtető hangulat fonódik körén k. A vaskos kötelekkel tele­Eredményes volt a MÁV és az AKÖV együttműködése Közületek munkaerőigénye A 8. számú AKÖV vizsgával rendel­kező fűtőt keres. Jelentkezés: Békés­csaba, Szarvasi út 87 szám alatt, mun­kaügy. 36723 Az ÉM 44. sz. Áll. Építőipari Vállalat azonnal felvesz budapesti munkahe­lyekre könny űgépkezel őket (ÉM-vizs- gával), vasbetonszerelőket, kubikoso­kat és férfi segédmunkásokat Mun­kásszállást és napi kétszeri étkezést — térítés ellenében — biztosítunk. Ta- nácsigazolás és munkaruha szükséges. Jelentkezés: Budapest V., Kossuth La­jos tér 13—15, földszint. 517 Állami gazdaságok tervezésében, ügyvitelében jártas, több évi gyakor- j lattal rendelkező férfi munkaerőt ke- : üzemgazdászi munkakör bétől-1 tésére azonnali belépéssel, frásos je­lentkezést kérünk Körösi ÁG Gyoma címre.. cm A Békés megyei Gabonafelvásárló Vállalat István-malom üzeme, Békés­csaba, felvesz állandó munkára 1 fő karbantartót BW gőzkazánokhoz — fűtői és hegesztői vizsgával rendelke­zők előnyben. 1 fő férfit váltóportás­nak. Békéscsabai lakosok előnyben. 36733 Aszfaltútépítő Vállalat békéscsabai építésvezetősége Békéscsabára és Bé­késre útépítési munkákhoz kubikoso­kat és segédmunkásokat keres azon­nali belépéssel. Teljesítménybérezés, törvényes juttatásokat biztosítjuk. 36724 a Az idei évben fokozott feladatok hárultak a szállítás dolgozóira megyénkben is. A Szegedi MÁV Igazgatóság és a megyei AKÖV- vál falatok jól szervezett együttmű­ködése biztosította az árufuvaro­zási feladatok kielégítő megoldá­sát. A vasút és a közúti szállítók munkáját nehezítette, hogy sok­szor az egyes vállalatok több szál­lítóeszközt igényeltek a szüksé­gesnél. máskor nem tartották be a vasúti kocsik ki- és berakásá­nál előírt rakodási Időket vagy rosszul szervezték a szállítások lebonyolítását. Az AKÖV-kirendeltségiek 1965 első három negyedévében több mint 78 ezer vasúti kocsit kezel­tek. ami a korábbi évekhez ké­pest jelentős kocsimennyiség, ámbár itt meg kell jegyezni, hogy 24 ezer esetben túllépték az engedélyezett rakodási időt. A két szállítási szerv jó együttműködé­sét bizonyítja, hogy ebben az év­ben eddig háromszáz iránvvona- I tot fogadtak — és biztosították a vonatok kirakását, az áruk elfu- varozását az AKÖV dolgozói — míg 1964-ben csak harminchetet. pakolt íróasztalánál szinte elvesz­ni látszik az élénk mozgású, ízes, közvetlen szavakkal beszélő ala­csony ember, aki olykor-olykor kezébe kap egy-egy könyvet s oly ■lelkesedéssel idézi emlékeit, mint­ha hatalmas tömegeket .igyekez­ne meggyőzni, hogy mennyi ren­geteg tennivalója van még a ma­gafajta embernek. Eszembe jut, amit még ideérkezésem előtt a fővárosban hallottam róla. Egy tu­dományos szimpozionon világhírű tudósokat lepett meg, amikor ku­tatásairól kezdett beszélni. — öt­évi rengeteg munka, 37 kutató összegyűjtött tanulmánya van eb­ben a könyvben — emeli fel asz­taláról az orosházi monográfia egyik súlyos kötetét. — Kérem. higgye el nekem, csak aki publikált már, az tud­hatja, mennyit kell verejtékezni, amíg egy ilyen kötet elhagyja a nyomdát. Most végre itt van, ol­vashatják öt év után ezt is... A Kner Nyomda, illetve a gyulai nyomdászok sokat tudnának be­szélni arról, mennyi" nehézséget kellett leküzdeni a kiadatásért, anyagi dotációért harcolva és megfelelően összehangolni a sok tagú szerzőgárda igényeit. És ter­mészetesen nem feledkezhettünk el az olyan emberekről sem, mint Streit János nyomdai szerkesztő, aki ugyancsak sokat segített en­nél a kötetnél... A deresedéi hajú igaz­gató tűzbe jön. Újabb és újabb kö­teteket kap kezébe. Mindnek tör­ténete van. Nemcsak azért, mert fejezeteket jelentenek az ő életé­ből is, hanem mert mindről em­berek, munkatársak, falusi „hír­források", bravúros adatgyűjtések jutnak eszébe. A környéken, nem egyedül van, aki amatőr muzeoló­gusból lett neves kutatóvá, dr. Gulyás Mihály, dr. Szabó Mihály, dr. Hajdú Mihály és, a többiek, akik munkájukat adták a monog­ráfiához és sokan vannak, aíkik szívügyüknek tekintik a tudomá­nyos kutatást vidéken. Miközben erről beszél. elfeledkezik, hogy magáról is szóljon. Az iroda sar­kába állított kandallónál a félesé­ge hallgatja beszélgetésünket, n egyetemista lánya is előkerül. Ök nem szólnaik közbe, a muzeológus pedig mintha róluk is megfeled­kezne. Ök mindig itt vannak ve­le, ismerik, tudják gondjait, s ő maga talán ezért is olyan maga­biztos, határozott, szenvedélyesein küzdeni tudó. A lánya az ő hiva­tását választotta, archeológus sze­retne lenni. Most a múzeumi irodában a kutatók munkájánál? árnyalt ol­dalairól kevesebb szó esik, mint arról, hogy mi minden feladat tel­jesítésre vár még a megye ar­cheológusaira és etnográfusaira. — Erről ő is sokat tudna beszélni — mutat az igazgató Beck Zoltán csabai muzeológusra, aki csak egy percre nyit az irodába, amíg egy új könyvének nyomdai korrektú­ráját leteszi az asztalra élolvasás­ra ajánlva az idősebb kollégának. Hosszú órákig beszélgetünk Odakint alkonyodik, hideg téli szél csap arcul, amikor az igazga­tói irodából az utcára megyünk. Az ötvennégy éves tudós, mintha ezt sem érezné. A kapuban is to­vább magyaráz. Minden szava jegyzetelésre kívánkozik, de elő sem kell mór venni a ceruzái, mondatai fejembe vésődnek: „Minden kutatómunka titka, hogy tudjon egyszerű lenni az ember és igénytelen. Én az egyszerű embe­rek közt a pusztán, a tanyákon így tudtam a legzordabb körülmények közt is tudományos munkát vé­gezni... És... és mert kicsit ma !s néptanító maradtam, aki szeret ta­nulni a fajtájabeliektől...” Wegroszta Sándor Szellemi vetélkedő a takarékosságról Ma este 7 órai kezdettel szelle- i mi vetélkedőt tartanak a gyula­vári művelődési otthon ifjúsági klubjában az otthon és a helyi földművesszövetkezet rendezésé­ben. A vetélkedőn szereplő kérdések többségükben a takarékosságiul kapcsolatosak. A versenyen két öt főből álló csapat indul. A győz­tes csapat jutalmazásban részesül, az egyéni győztes pedig 50 forin­tos takarékbetét-könyvet kap a takarékszövetkezettől. A szellemi vetélkedőt a műve­lődési otthon gitáregyüttesének műsorszámai színesítik. A műsor befejeztével bálban szórakozhat­nak a fiatalok.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents