Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-10 / 291. szám

1955. december 1«. 5 Péntek December 23-tól január 10-íg féli szünet az iskolákban Az általános és középiskolák­ban december 22-én zárul az ok­tatási év első része, s ugyanezen a napon zárják le a tanulók osz­tályzatait. A téli szünidő 23-án, csütörtökön kezdődik. A szünet utáni első tanítási nap január 10-e lesz. Ekkor értesítik a szülőket az ellenőrző könyv útjáij az osztály­zatokról. A diákok magatartását, szorgal­mát ős tanulmányi munkáját az osztályfőnökök vezetésével tartan­dó értekezleten bírálják el a pe­dagógusok. Az osztályozó értekez­let időpontját az iskola igazgatója határozza meg. A huzamosabb ideig tartó példamutató köteles­ségteljesítést, a kiváló tanulmá­nyi eredményt, segítőkészségei — az osztályban tanító pedagógusok határozata alapján — az ellenőr­ző könyvbe írt dicsérettel jutal­mazzák. (MTI) Rendelkezés jelent meg a továbbtanuló pedagógusok számára biztositeit Uj utakon megyénkben az orosz nyelvoktatás Miért nincs Békéscsabán nyelvi laboratórium? A továbbtanuló pedagógusok kedvezményeivel kapcsolatos he­lyes és megfelelő eljárások bizto­sítására a közelmúltban rendelke­zés jelent meg. A rendelkezést a Művelődésügyi Minisztérium a Pedagógusok Szakszervezetével egyetértésben hozta, és részlete­sen megállapítja a különböző ked­vezmények formáját és mértékét. A téli, tavaszi és nyári- oktatási szünidő alatt például a továbbta­nuló pedagógusokat minden be­osztás alól mentesíteni kell, hogy az ennek következtében rendel­kezésükre álló időt a vizsgákra való felkészülésre fordíthassák. Oktatási idő alatt (tanítási napo­kon) tanulmányi szabadságot csak akkor szabad kiadni, ha a vizs­gákra a téli szünidő kezdete előtt kerül sor. Az így kiadott tanul­mányi szabadság mértéke a tan- évenkénti 6 munkanapot nem haladhatja meg. Ezt a szabadsá­got az igazgató biztosítja. A rendelkezés közli a további ■ akban, hogy az óvodákban fog­lalkoztatott továbbtanuló óvónők tanulmányi szabadságát — az előbb felsoroltaktól függetlenül — a vizsgák előtt kell kiadni. Fon­tos pontja még a rendelkezésnek, hogy a továbbtanuló pedagógu­sokat* megillető rnunkaidőkedvez- ményt az oktatási idő alatt taní- táii napokon is biztosítani kell. Az új rendelkezéssel hatályát vesztette a Művelődésügyi Köz­SÍPOS BÉL,A SZAKFELÜGYE­LŐ, a békéscsabai 1. számú álta­lános iskola orosz szakos tanára, érdekes kísérleti nyelvoktatásról tájékoztatta lapunkat. A Művelődésügyi Minisztérium, az iskolareform szellemében, az általános iskolák ötödik osztályai részére az előző tanítási évben — kísérletként — két változatból álló orosz nyelvkönyvet bocsájtott ki, eljuttatva több megye, így Bé­kés megye általános iskoláiba is. Az első változat címe; „Dr. Mo­ritz György: Orosz nyelvkönyv”. Első részében, 32 leckén ót, csak színes képeket látni más-más témakörből, mint például: város, falu, gyár, Jskola, családi otthon löny 1962. évi 20. számában kö- ■ és így tovább. A tankönyv 32 ké­zölt közlemény első és második 1 pe$ „leckéjének” az a célja, hogy pontja, mely a kedvezményeket j az úgynevezett szóbeli előkészítő eddig szabályozta. ' szakasz idején, mely három hóna­lj ismeretter jesztő mavek izgalmas elbeszélésben, mintegy háromszáz korabeli metszettel, képpel, műemlékekről készült fel­vétellel. (Móra Ferenc Ifjúsági Kiadó.) Elvek és utak (Tanulmánygyűjtemény) A felszabadulás huszadik évfor­dulójára megjelentetett tanul­mánygyűjtemény összeállítói ar­ra törekedtek, hogy a kötet a mar­xista iroda lomszemlélet minden aktuális problémáját tartalmaz­za. A közreadott fejtegetések — többek között — a szocialista ma. gyár irodalom útjának történeti és elvi kérdéseiről, a legújabb ma­gyar irodalom világirodalmi kap­csolatairól, a modernizmusról, az egzisztencialista irodalomról, a né­pes konzervativizmus és a „nem­zeti jelleg” kérdéséről, az iroda­lom szerepéről és folytonosságá­ról, a líra realizmusának problé­máiról, a műfordításról, a kultú­ra szocialista tartalmának és nem. zeti formájának kérdései rői szól­nak. (Magvető Könyvkiadó.) Erdödy János: Küzdelem a tengerekért Az ifjúság számára most meg­induló Képes történelem-sorozat első műve Erdődy János könyve. Százhatvan oldal történelem Karsai Elek: I budai Vártól a Gyepűig Ebben a könyvében Magyaror­szág politikai történetét a Bár- dossy-kormány hadüzenetétől a fasiszták kitakarodásáig tárgyalja. A könyv főbb témái: Keitel, Cia. no és Ribbentropp 1942 januári „látogatása”, a II. magyar hadse­reg frontra küldése, a Horthy-di- nasztia létrehozására irányuló terveik, a doni katasztrófa, az 1944. március 19-i német meg­szállás, az 1944. október 15-i fegy­verszünet kudarca és végül a Szá. lasi-uralom. Vezérkari jelentések, Horthy kormányzó, Serédi herceg, prímás iratai, minisztertanácsi jegyzőkönyvek, Lakatos vezérez­redes feljegyzései, a német véderő főparancsnokságának, a magyar es német, külügyminiszténumnak iratai, parlamenti naplók, Kállay volt miniszterelnök memoárja korabeli újságok alapján tárul í elénk ez az időszak. óreg. Hogy ón erre nem gondol­tam. Gyorsan bevezette a tehe­net, dobott elé valami ennivalót, s máris a konyhában rendelkezett. — Boriskám, gyorsan azzal az ebéddel, el kell mennem! Majd hozzátette: — Menj át a Kerekeséihez, mondd meg Eszti nénédnek, töltse meg a csatost. — Már megint inni akarsz? Mit gondolsz, mindennap megiszol egy litert? — Nem iszom, BoHskám — nyugtatta meg a háborgó asszonyt —, ne félj, a mai bor megéli. Pár perc múlva már kerékpá­ron ült a juhász és a korát meg­hazudtoló fürgeséggel taposta a pedálokat, A tsz központja felé fordította a kormányt, s alig egy óra múlva már vissza is tért a ta­nyába. Felesége hiába faggatta, nem mondta meg, hogy hol járt. Csak annyit hozott az asszony tu­domására : — Este vendégünk lesz. Eljön az elnök meg a fóagronómus. Este hamarább hajtott be az öreg, gyorsan ellátta a falkát, és kisétált a dűlöút felé. Szinte perc­nyi pontossággal megérkezett az, akit várt Kilépett a fa alól: — Megálljunk, hé! Hová olyan sebesen, Jani komám? Búzás nagyon meglepődött, és ez bizony az arcára is kiült, sza­vát is dadogóssá változtatta. — Én... csak... én... ejnye, maga az, Gyuri bátyám — jött meg pár pillanat múlva a hangja. — Én hát... Arra vagyok kíván­csi, hogy mi bajod vélem? Miért kerülőd el a tanyát hetek óta? Búzás arcán nagy megkönnyeb­bülés látszott. Gyorsan adta a vá­laszt. — Nincs én nékem semmi ba­jom, csak mostanában sok a dol­gom, nem érék rá komázni. Dol­gozik az asszony is és a tanya körül sok a tennivaló. — No, akkor jól van — mond ta az öreg. Gyere, pótoljuk az elmu­lasztottakat. Búzás hiába ellenkezett, az öreggel nem lehetett vitázni. Kénytelen, kelletlen a tanya fe­lé fordította a kormányt, s a ke­rékpárt tolva bebailagtak. A vendég a gang előtti eperfá­hoz támasztotta a kerékpárt, s egy pillanatig azon tűnődött, vajon bevigye-e magával a ta­risznyát. Azután úgy döntött, hogy helyesebb, ha kinnhagyja... kutya nincs a közelben, csak Berci, a házigazda éves szamárcsikaja lé­zengett az udvaron. Még nem fogyott el a második pohárral, amikor Búzás egy perc­re kiment. Keserves káromkodás, ra rohant ki az öreg Kenyeres. Vendége emlegette a szenteket, de volt is x’á oka bőven, A sza­márcsikó a földön húzgálta a ke­rékpár kormányáról leszedett ta­risznyát, amiből bőven ömlött ki a tejfel, túró keveredett összetört tojásokkal, sőt még néhány alma is kigurult belőle. Az öreg neki- dűlt a falnak és hasát fogva ne­vette a huzakodást. Mikor Búzás végre kiráncigálta a szamár szá­jából a tarisznya maradékait, pi­rulva fordult a házigazdához: — Ugye, nem árul el, Gyuri bá­tyám? Csak ezt a kis miegymást vittem volna haza. Nem sok ez, van a tsz-nek elég... Még mielőtt az öreg válaszolt volna, a tanya mögül egy motor kanyarodott ki, megérkezett az el­nök és a főagronómus. — Megelőzött a Berci, elnök elvtárs — mondta nekik nagy ne­vetés közben a házigazda. Még mielőtt ideértek, leleplezte a ke­resett tolvajt. Mert itt áll előt­tünk az, akit régen keresünk. Gya­nús voltál már nekem régen, Ja­ni — fordult oda Búzáshoz. — Nem mentél te azelőtt haza ebé­delni, este nem siettél a saját ta­nyádba. Tudd meg, én hívtam ide az elnököt meg a főagronómust, hogy együtt kérdezzük meg: mi van abban a tarisznyában, de a Berci megelőzött. Búzás megsemmisültem meredt maga elé, belátta, hogy itt már nincs helye a tagadásnak. Csak annyit kérdett: — Mi lesz velem? Megfizetem a kárt... — Az biztos, hogy megfizeti, de a végső sorsát majd a fegyelmi bizottság dönti el — mondta az elnök, s a házigazdához fordult. — Mi újság a juhoknál. Gyuri bá­tyám...? Berci szomorúan álldogált az udvar sarkában, s nem tudta el­képzelni. hogy miért vették el tő­le azt a finom csemegét, de an­nak sem volt tudatában, hogy torkoskodásával kenyéradó gaz­dájának segített a tolvaj leleple­zésében. Opauszky László pót jelent, a tanítás kizárólag egyszerű társalgás és beszédgya­korlat alapján történjék. Ezalatt mintegy kétszáz konkrét jelenté­sű, tehát könnyen megjegyezhető, a mindennapi életből vett szót kell megtanulni. Csák ezután, vagy- gyis a második szakaszban kerül sor a cirill ábécé nyomtatott, majd írott betűinek a megismerésére, gyakorlására és még később az írásra, olvasásra, önálló témák minden oldalú feldolgozására. A képeken kívül diafilm és a helyes kiejtés gyakorlására magnóamyag is szerepen a taneszközök sorában. BÉKÉSCSABÁN A MÜLT ÉV ŐSZÉN kezdődött az új módszerű nyelvoktatás, öt általános iskolá­ban, köztük az 1. számúban is, a Mórítz-féle könyv alapján. Sípos Béla szerint az egy esztendei ta­pasztalat azt bizonyítja, hogy az új, korszerű módszerrel tanított tanulóknak az orosz nyelvtudása a hagyományosan tanítottaké fe­lett toronymagasan áll. A tanuló­kat a megszerzett szókincs és a biztonságos kiejtés felettébb ma­gabiztossá teszi. Mivel otthonosan érzik magukat a nyelvben, mer­nek beszélni ós felelni! A Móritz- féle módszerrel a négy alapkész­ség: a hallás, beszéd, írás, olvasás folyamatosan dolgozható egységes, szilárd alappá. A Hlavács József által szerkesz­tett másik változat ugyancsak ötödikes általános iskolások ré­szére készült. Ebből, a Móritz-féle változatot használók ló vételé vei, a megye minden általános iskolá­jának ötödik osztályában taníta­nak. Hlavács módszerének az a lényege, hogy a beszédgyakorlat (szókincs-gyűjtés), a betűismeret, az írás és olvasás nem osztódik el szakaszonként a tanév folyamán, hanem egy-egy órán belül „egy kalap alatt” foglalkoznak mind­del, s így haladnak előre. A Hla- vács-féle könyvhöz 200 képből álló applikációs (rátétes) képsoro­zat is tartozik. A képek alapján az olvasmányok előtt egy kis szóbeli bevezető van. Az hót a kérdés, hogy a kísérle­tek során, a két változat közül melyik válik be jobbam. AZ EDDIGI TAPASZTALA­TOK összegezése érdekében a Művelődésügyi Minisztérium no­vember 25-őn, Szegeden a tanács­házán Baranya, Bács-Kiskun, Bé­kés és Csongrád megye meghí­vott szakfelügyelői, gyakorló pe­dagógusai, köztük Sípos Béla rész­vételével értekezletet tartott. Az az általános vélemény alakult ki, hogy egyetlen esztendő tapaszta­lata nem elegendő a döntéshez, tovább kell kísérletezni. Márcsak azért sem érdemes elhamarkodni a dolgot, vélték többen, mert el­képzelhető, hogy mind a két könyv megmarad jobb. tökélete­sebb átdolgozás esetén, amihez viszont a további gyakorlati ta­pasztalatok szolgálnak majd ihle- tőül. Abban minden résztvevő megegyezett, hogy a sízűbeli beve­A NAGYSZÉNÁSI FMSZ SZAKKÉPZETT CUKRÁSZSEGÉDET KERES AZONNALI BELÉPÉSRE. Jelentkezés személyesen vagy írásban az fmsz központi irodájában, Nagyszénás, Hősök útja 2. szám. 36739 zető szakaszra, vagyis a három- hónapos hallásos, beszédgyakorla- tos oktatásra — amit a Móritz-féit' változat tartalmaz — nagy szük­ség van. Arról is szó volt, hogyha a pedagógusok zökkenőmentesen kívánnak áttérni a hagyományos módszerről az újra, a fokozottabb önképzésről nem szabad megfe ledkezniük. Sípos Béla megyei szakfelügye lő jól ismeri a lehetőségeket. MEGKÉRDEZTÜK HÄT: mi­ként vélekedik, lesz-e akadálya megyénkben az új módszer elter­jedésének vagy simán megy min­den? Szerinte orosz nyelvszak' tanártársai azonos véleményen vannak az új módszert illetően, mert látják, tudják, hogy az osz­tályzatok mögött a szilárd tudás aranyfedezete van. Ami azelőlt csak keveseknek sikerült, a tanu­lók szinte kivétel nélkül képesek elszakadni a tankönyvtől, a ma­golástól és nem hökfcennek meg, ha akár az utcán vagy bárhol kint az életben oroszul szól hozzájuk valaki. Most már azok a növen­dékek, akiknek nincs nyélvérzé- kük, tehát a túlnyomó többség is magáénak érzi a tanultakat és ez nagy szó! — NYELVOKTATÁS DOLGÁ­BAN Békés megyében még sok a tennivaló — folytatja a gondolat­menetet a szakfelügyelő. Nyilván­való, hogy idegen nyelvet eredmé­nyesen tanítani csak korszerű tankönyvek, megfelelő audió-vi- zuális szemléltető eszközök, mint például a mainál jóval erősebb lencséjű diavetítők igénybevételé­vel és amit elsőként kellett volna említenem, teljes értékű pedagó­gusi szakfelkészültség birtokában lehetséges. Fejlődni azért fejlő­dünk. Battonyán és Mezóberény- ben, az ottani gimnáziumban, nyelvi laboratórium működik. Vé­leményem szerint illenék itt. a megyeszékhelyen is létrehozni egyet valamelyik iskolában pél­dául. Felhasználható lenne me­gyénk nyelvszakos tanárainak a továbbképzésére, a tanulók pedig ily módon jobban, alaposabban kő szülhetnének azokra a pályákra ahol kiejtésileg is hibátlan nyelv tudás szükséges. Nálunk, az I. számú általános iskolában foglal koznak egy nyelvi laboratórium megvalósításának a gondolatával. A magunk erejéből azonban nem megy. Olyan műszaki patronálók- ra lenne szükségünk Csabán, mint a mezőberényiek esetében a Mű­szaki és Villamossági Kisipari Szövetkezet. ARRA IS KITÉR Sípos Béla. hogy a felnőttek orosz nyelvokta­tását is segítené, ha részükre a régi helyett friss témákkal, színes képekkel teli új tankönyvet nyomtatnának. A TIT. mint a fel­nőttek nyelvoktatásának a gaz­dája, eljárhatna az ügyben. Iga­za van, és ezúton a nyilvánosság elé tárjuk a kérést. Huszár Rezső Lengyel atomtuddsok Olaszországban A lengyel atombizottság dele­gációja, élén Wilhelm Billig fő­biztossal egyheti olaszországi lá­togatásra érkezett, hogy visszaad­ja olasz atomszakértők 1963. évi lengyelországi látogatását. A len­gyel delegáció Olaszországban atom telepeket látogat meg.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents