Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-07 / 288. szám
f,; ISööw december 7. Keid Ü VEZETES s VEZETŐK A szakirányítás helye A termelőszövetkezeti gazdaság minden elvi vagy általános kérdésében a szövetkezet közgyűlésp vágy választott vezetősége dönt, tehát a kollektív vezetés elve érvényesül. Az üzem irányításában dolgozó vezetők beosztásuknak megfelelően egyéni felelősséggel látjáh el munkakörüket. Azokat a határozatokat váltják valóra, amelyeket a kollektív testület hoz. Az ő dolguk: legjobb tudásuk szerint, felelősségteljesen szolgálni a közösség érdekeit. A tapasztalatok gyarapodásával sokan szóba hozzák: a termelőszövetkezet vezetőinek tulajdonképpen kettős feladatot kell eldátni- uly Egyrészt a gazdaságon belül irányítaniuk kell a termelőmunkát, a szövetkezet kereskedelmi, számadási feladatait. Ezt nevezik üzemvezetésnek. Ugyanakkor rendezni kell a szövetkezeti tagok ügyes-bajos dolgait, képviselni, kell a közös gazdaságot különböző fórumokon, foglalkozniuk kell a szövetkezeti tagság .szocialista nevelésével. Bizonyos mértékig tehát kétfelé lehet választani a szövetkezeti vezetéssel összefüggő teendőket. Egyik csoportba az üzemvezetéssel kapcsolatos feladatok, a másikba az egyéb, bizonyos mértékig társadalmi jellegű teendők tartoznak. Éppen ebből a helyzetből fakadnak mostanában viták. Ezek központjában az áll, hogy a kétféle vezetési teendőt a szövetkezeti vezetők között személy szerint is kétfelé válasszák-e vagy sem? Vannak, akik amellett törnek lándzsát, hogy a szövetkezet elnöke legyen a szövetkezet képviselője, s a szövetkezet társadalmi feladataival kapcsolatos, valamint a tagok személyes ügyeivel kapcsolatos munkát lássa el. Rajta kívül legyen egy üzemvezető, aki viszont a gazdálkodás', a nyilvántartás munkáit irányítja. — Másoknak az a véleménye, hogy ez a szétválasztás indokolatlan. A tsz elnöke képes legyen a tagság ügyeinek intézésére, a szövetkezet megfelelő képviselésére, s a gazdálkodás irányítására is. Akik azt mondják, hogy az elnöknek nagyon sok a szövetkezeten kívüli elfoglaltsága, s így nem jut ereje és ideje a közös gazdaság gazdálkodási teendőit irányítani, aligha túloznak. Valóban az a helyzet, hogy az elnöknek az esetek többségében annyi, de annyi munkát ad a különböző szervekkel, vállalatokkal való megbeszélés, hogy alig jut ideje a tagok dolgainak rendezésére, s a gazdálkodás irányítására. Mégis a tapasztalatok szerint — bár mindkét forma elképzelhető, tehát az is, hogy az elnök mellett mek az mutatkozik, ha a szövetkezet elnöke irányítja a gazdálkodást is. Azért, hogy ezt elvégezhesse, jelentősen csökkenteni kellene a bürokráciát, s más vezetőkkel jobban meg kellene osztani az egyéb feladatokat. Az nem vitás, (hogy a munka pontos menete csak úgy biztosítható, ha a különböző szakvezetők feladatait pontosain tisztázzák, s papíron is rögzítik. Így tudja mindenki, hogy kinek tartozik közvetlenül beszámolási kötelezettséggel, s ki kit utasíthat a rhiodeninapi munkák során. A megfelelő munkarend, ügyrend a szakvezetők feladatainak körülhatárolása egyrészt alkalmat ad az önálló munkára, az öntevékenység kibon takoztatására, másrészt a felelősségteljes munkára, baj, hiba esetén a személy szerinti felelősségre vonásra. S kivételes esetektől eltekintve ért az ügyrendet nem szabad felrúgni. Az elnök ne adjon közvetlen utasítást a munkacsapatvezetőnek, vagy a főmezőgazdász az üzemegységvezető megkerülésével ne rendelkezzék valamelyik brigád munkájával. Az üzem vezetői, szakirányítói ebben a minőségükben is teljes felelősséggel tartoznak a tagságnak. A főagronómus, a főállattenyésztő, a gépcsoportvezető, s a többi szakvezető az éves. termelési terv ismeretében, a közös gazdaság rendelkezéséire álló minden lehetőség kihasználásával kell, hogy törekedjen az eredményesebb termelésre. Ezért a jó szakvezető munkaterületéin igyekszik a legkorszerűbb eljárásokat, termelési módiszereket alkalmazni. Őket a szövetkezetben arról ítélik meg, hogy a rájuk bízott területen milyenek az eredmények, mennyire gazdaságos-, s magas színvonalú a termelés'. Nehezen boldogul az a szövetkezeti szakvezető, aki semmi mással nem törődik, csak egyes egyedül a termelés anyagi feltételeivel, eszközeivel, s az embereket csak mint „élő munkaerő”-t veszi számba. A szakvezetők számára éppen olyan fontos a szövetkézét tagjaival, gazdáival a megfelelő emberi kapcsolatok kialakítása, mint az elnök, vagy a párttitkár számára. Csak az emberek alapos ismeretében tudja eldönteni, kinek milyen a szaktudása, hozzáértése, s így melyik munkára ki felel meg a legjobban. De nemcsak erről van szó. A szövetkezet tagjai joggal várják el azt mindenkitől a közös gazdaságban, ho-gy „ne nézzen át rajtuk”. A szakvezető magatartásának, viselkedésének tükröznie kell: egy közös célért munkálkodik az egész tagsággal a szövetkezet gazdasági, szervezeti megerősödéséért, a kölegyen üzemvezető, s az is, hogy az elnök egy személyben lásson el minden irányítással, vezetéssel kapcsolatos teendőt — helyesebbzösség tagjainak jobb életéért Ez jelenti a szakvezető megbecsülésének az alapját. S általában elmondható, hogy a jó saakvezeTélen is dolgoznak A Gyomai Építőipari Ktsz a aarmadi'k negyedévben főként anyaghiány miatt mindössze 95,4 százalékra teljesítette a tervét A lemaradást a IV. negyedévben időarányosan már pótolta és az éves tervet — lakossági munkával — előreláthatólag túl is teljesíti. Az idén Gyomán, az állomás melletti OTP-lakásokból tizenhatot átadtak, tizenkettőnek az építését pedig hamarosan befejezik. A jövő évre 32 lakás építése húzódik át, s ezeket nagyrészt téliesítettéit. Itt az építők mintegy 50 százaléka a hideg idő beállta után folyamatosan dolgozhat. Téliesítették a gyomai Űj Élet Tsz épülő 100 férőhelyes, magtárpad- lásos tehénistállóját is, ahol ugyancsak biztosított a munka. A szövetkezet idén kezdte meg a parkettkészítést a megye más építőipari ktsz-ei számára is. A vezetőség a téli időszakban két műszakot szervez, hogy akinek az építkezésen nem jut hely, az üzemben dolgozhassanak. tőket mind anyagilag, mind erkölcsileg megbecsülik a szövetkezetben. Felelősségteljes munka csak attól a szakvezetőtől várható, aki ért feladatához, az emberekkel megfelelően bánik, s ez többek között azt is jelenti, hogy igazságos, határozott. Többször szóba kerül: adhat-e utasítást a szakvezető? A válasz egyértelmű: helyes utasítást adhat a brigádoknak, munkacsapatoknak, tehát a szövetkezet tagjainak. De az utasítás nem azonos a parancsolgatással. A tagok — ismerve a helyi adottságokat, viszonyokat — sok hasznos észrevételt tehetnek egy- egy munkával kapcsolatosan. Hiszen így eredményesebbé válhat a munka. Ugyanakkor nemegyszer megtörténik, hbgy olyan új módszert alkalmaznak, amelyet még nem ismernek a szövetkezet tagjai. Ilyenkor sem az utasítás a sikeres kivitelezés feltétele. A pontos, szakszerű magyarázat, az esetleges kételyek eloszlatása teremt olyan légkört, amelyben eredményesen alkalmazható az addig nem ismert termelési eljárás. Szövetkezeteink zöme most formálódik igazi nagyüzemmé. Ezt a hallatlan bonyolult munkát csakis úgy lehet helyesen irányítani, ha a fejlődést ösztökélő elképzeléseiket a szakvezetők is a szövetkezet tagjaira alapozzák. Leihet, hogy ők — a tagok — egyenként nem értenek annyit az egyes kérdésekhez, mint az egyetemet végzett szakemberek. De bölcsességük, gazdálkodási tapasztalataik, helyi ismeretük figyelembevétele nélkülözhetetlen valamennyi vezető számára. Almási István Növeli állatállományát a kétsopronyi Dózsa Tsz Saját keverőgéppel készítik a takarmánytápot Tíznaponként mintegy 300 mázsa abraktakarmányt fogyaszt a kétsopronyi Dózsa Tsz-ben a szinte állandó létszámú 350 szarvas- marha- és az 1200 darabból álló sertésállomány. Emellett a nyári időszakban általában 15—20 ezer baromfit is nevelnek. A takarmánykeverő gép, amit most októberben állítottak üzembe, nagyban csökkenti a takarmányozással járó eddigi szállítási költséget. A baj csak az, hogy még nem kaptak koncentrátumot, Egyelőre kukorica-, árpa-, borsó- és lucer- naszéna-darából keverik a takarmányt megfelelő adagú mésszel és sóval. Nagy vonalakban már elkészült a kétsopronyi Dózsa Tsz jövő évi növénytermesztési és állattenyésztési terve. Ezek szerint 64 holddal növelik az őszi árpa és 21 holddal a kukorica vetésterületét. A többi növények vetésterülete lényegében azonos marad a tavalyival. Az állatállományt azonban növelni kívánják. A tehénállományt a jelenlegi 79-ről 100 darabra, a vemhes üszők számát évi 105 darabra, a kocaállományt a jelenlegi 114-ről 120-ra akarják j növelni. Az állatértékesítési terv ! a következő: 1000 darab hízott sertés, 120 darab hízott marha és 1250 mázsa vegyes baromfi. Viszik, hozzák a csibéket Lassan negyedik éré, hogy elkészült a gyomai Győzelem Tsz négy jókora épületből álló baromfitelepe. A gondozók szerint ezekben mindig inkább több baromfit nevelnek, mint amennyi férőhelyre készült. Az idén Ifi ezer gyöngyöst és 36 ezer csibét neveltek fel. A márciusban érkezett hampshyrei csibékből 4500 darabot meghagytak törzsállománynak s a tojásukra szerződést kötöttek a keltetőállomással. A jércék már augusztusban megkezdték a tojásrakást. December 4-én 2260, általában 1 kilós súlyú csibét adott át a gyomai Győzelem Tsz. Ezenkívül még maradt néhány száz átadásra váró, aztán az üres nevelőházakat kitakarítják, fertőtlenítik s december 28-án 16—18 ezer naposcsibe nevelését kezdi meg Pintér Ulésné, Kiss Bálintné és a többi gondozó. Az 1966. évi intézeti napokra készül a szarvasi óvónőképző intézet A szarvasi óvónőképző intézetben máris nagy a készülődés, hogy az 1966 év tavaszán megrendezésre kerülő intézeti napok minden eddiginél jobban sikerüljenek. Vendégeket várnak többek között a burgászi bolgár és a hazai: soproni, kecskeméti, testvérintézetből. A tudományos előadók között bolgár előadót is hallhatnak. Ezenki vül a magyar óvónőképző intézetek énekkarai ünnepi hangversenyt adnak a nagy esemény tiszteletére. Egyébként évkönyv is jelenik meg az intézetben, aminek egyes fejezeteit már megírták a szerzők Epület- és háztartási biztosítás Tűz, villámcsapás, robbanás, földrengés, szélvihar, betöréses lopás, csőrepedés, üveg-, szavatossági károk esetére. A biztosítás érvényes a biztosított és vele közös háztartásban élő hozzátartozók balesetére is (kivéve a gépjárművezetést, és foglalkozás közben történt baleseteket). Egy- vagy kétszobás lakóépület évi biztosítás díja 120 Ft. (Nagyobb lakóépületeknél 150 Ft.) \
