Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-01 / 283. szám
IMS. december T. 4 Szerda Hogyan valósul meg a téliesítési program? Régebben nem téliesített az épí- tőioar. Amikor ősszel a fagyos napok beköszöntöttek, a munkások letették a maltereskanalat, aztán ki-ki ott próbált szerencsét, ahol tudott. Az építkezések üteme nem kívánta meg, hogy télen folytatódjon a munka, aminek az előkészítése egyébként is jelentős többletköltséggel járt. s emiatt nem tartották kifizetődőnek. Ma — tudjuk — más a helyzet. Olyan sok a feladat, hogy minden időszakot ki kell használni. Az ÉM Békés megyei Építőipari Vállalatnál mindössze 3 éve kezdtek komolyabban foglalkozni a téliesítés kérdésével. Az Építésügyi Minisztérium erre a célra külön keretet biztosított és ma már kazánok, boylerek, vegyes tüzelésű kályhák, hőlégfúvók állnak a rendelkezésre. Van nádpalló és fólia is. Ezek célszerű felhasználásával megoldható a munkások teljes létszámban való téli foglalkoztató sa. A szakszervezet feladata A szakszervezet nagy gondot fordít a tőkésítésre annál is inkább, mert a vállalat és a dolgozók érdeke egyaránt a lehetőségek teljes kihasználását követeli meg'. Fontos azért is, meid akadnak még olyan maradi vélemények, nézetek, amelyek a téli munkát túl költségesnek tartják, amiből csak kára származik a népgazdaságnak. Mi az igazság? Berár István mérnök, a vállalat szakszervezeti közgazdasági bizottságának termelési felelőse a télies t léssel nemcsak az építkezések átfutási idejének a megrövidítését tartja fontosnak, hanem azt is, hogy a dolgozók egész télen keresni tudnak. így indokolja : — Ha télen is folyik a munka, az emberek itt maradnak. Tavasz- szal nem kell újra munkaerőt toborozni, brigádokat szervezni. Ez pedig megéri azt a 8—10 százalékos költségtöbbletet, amivel a téliesítés jár. Tulajdonképpen már csak a fűtőanyag a tényleges költség. A tavalyi téliesítés eredménye abban is megmutatkozott, hogy az idén az I. és II. negyedévi tervét teljesítette a vállalat. A jó kezdet pedig az egész évre kihatott, Ősszel korán kezdődött a hideg, de a vállalatot nem érte teljesen váratlanul. Még szeptemberben elkészült a program, ami folyamatosan valósult meg. Most már téliesített helyeken is dolgoznak, de nem fejeződik be a külső épületszerelés sem, amíg az időjárás ezt lehetővé leszív Mik a hiányosságok ? — Eddig hogyan valósult meg a téliesítési program? Berár István a kérdésre így válaszol : — Néhol még lemaradás tapasztalható. Ilyen például az orosházi kórházépítkezés, ahol egyes épü- leiszárnyakon az ÉM Fémmunkás Vállalat nem készítette él a nyílászáró szerkezeteket, emiatt pedig az Országos Szakipari Vállalat nem tudta folytatni az üvegezést. — Mik a megyei vállalatra róható hibák? — A koksszal fűthető heating- kályhákat még nem samottozták ki, nem kötötték be mindenütt a lokomobil kazánokat, a bojlerokról néhány helyen hiányoznak a hőmérők ... Késik többek között a szarvasi gimnázium építkezésénél a központi fűtés kazánjainak és radiátorainak a beszerelése. Berár István véleménye szerint a vállalat a téliesítési időarányosan jobban teljesítette, mint az elmúlt évben. Korek Ferenc főmérnöknek az a megállapítása, hogy mintegy 80—35 százalékban érték él a készültségi fokot. Főként az a baj, hogy a végleges fűtőberendezések beszerelésének az ideje eltolódott, amit a fűtésszerelők létszámhiánya okozott. Sikeres „ frontáttörés ” — Milyen intézkedéseket lett a vállalat a lemaradás pótlására? — A fontosságnak megfelelően koncentráltuk a rendelkezésre álló munkaerőt. Jelenleg az idén befejezésre kerülő építkezéseket téliesítjük elsősorban, hogy ne legyen a tervtől eltérő áthúzódás a következő évre. Januárban már minden erőt az átmenő építkezésekhez csoportosítunk. Addig is ezeken a helyeken a nyílászáró szerkezeteket üvegezzük, a tetőkel leszigeteljük és pótoljuk a program eddig végre nem hajtott részét, a kályhák samottozását, a kazánok bekötését és a végleges fűtőberendezések üzembe helyezését — válaszol Korek Ferenc. Hajdú Antal előadása a szakszervezeti politikai iskolák propagandistáinak Hajdú Antal, az SZMT titkára november 29-én, a békéscsabai téglagyár kultúrtermében a szak- szervezeti politikai iskolák propagandistáinak előadást tartott az üzemi demokráciáról, majd az MSZMP Központi Bizottság november 18—20-iihatározaIából adódó feladatokról tájékoztatta a megjelenteket. Ezután Vizsmyiczai János és Molnár József, a szak- szervezeti politikai iskolák vezető propagandistái a tananyag négy témáját ismertettek, amit számos hozzászólás követett. A tanácskozás Bányai Béla, az SZMT kultúr- biaottsága vezetőjének zárószavaival ért véget. A következőkben a politikai iskoláik propagandistáinak előkészítését íilmelőadásisal teszik majd «zemieltetővé. Munkavédelmi esti tauioiyam A dolgozókban általában megvan a törekvés a jó téli felkészülésre. Bár a téliesített munkában sok az akadályozó tényező, mint a szűk hely. a rövid nappalok, a fagyos anyag előkészítése, stb., s emiatt nem érhető el olyan kereset, mint nyáron, mégis így igen kedvezően álakul az átlagkeresetük. Különösen, ha számításba vesszük, hogy egész evben 15 százalék idénypótlékot is kapnak. És elmondhatjuk, hogy ma már nincs olyan ellenállás a téliesítéssel szemben, mint amilyen 1—2 évvel ezelőtt is volt. A „frontáttörés’' pedig nem kis mértékben a szakszervezet felvilágosító tevékenységének az eredménye. A vállalat szakszervezeti bizottsága részleteiben is foglalkozik a téliesítési program végrehajtásával és segítséget nyújt ahhoz, hogy a meglevő hibákat kijavítva, minél előbb érjék el a 100 százalékos készenléti fokot. Pásztor Béla Nagy sikerű zene és dalfesztivál Körösladányban A szeghalmi járási művelődés- ügyi osztály, a járási KlSZ-bizott- ság és a járási fmsz szervezésében Körösladányban november 28-án, vasárnap zenekari és szólóénekes-találkozót tartottak. A 9 órakor a Petőfi Művelődési Otthonban kezdődő műsorban képviseltették magukat a járás jelentősebb községei. A találkozón megjelent a megyei művelődésügyi osztály képviseletében Szemenkár Mátyás, a megyei KISZ részéről Bencsik Ilona. A műsorban népi zenekarok, népdalénekesek, tánc- zenekarok, táncdalénekesek, ci- gánydalénekesek vetélkedtek. A népi zenekarok versenyében a Körösladányi Fmsz szerezte meg az első helyet kis különbséggel a Szeghalmi Fmsz népi zenekara elölt. Ezt követően a népdalénekesek léplek színpadra, s a zsűrinek igen nehéz volt meghatároznia a sorrendet, mert mindhárom énekes jó felkészülésről tett tanúságot. Végül: Dorogi János (Kö- rösladány), Szító Erzsébet (VészÉrdekes filmklub-esteli Okányban Az okányi filmklub vezetői újszerű formával kísérleteznek: a foglalkozás kötetlen részében megszólal a tánczene s vidáman láncolnak a részvevők. Tapasztalataink szerint nagy lehetőségek állnak a filmművészeti ismeretterjesztés e formája előtt. A hosz- szabb táncszünetek ugyanis kifejezetten kényelmetlenek a közönség nagy része számára a legtöbb táncos összejövetelen. Éppen ezért szívesen veszik, ha egy-egy érdekes kisfilmet megtekinthetnek. majd egy későbbi szünetben erről kicserélhetik véleményüket. Ugyanakkor az asztalokon folyóiratok, könyvek, irodalmi lapok állnak rendelkezésre. Csak filmmel kapcsolatos szakkönyvekből több mint 60-at vásároltunk. Persze, akad egy-két személy, aki szívesebben, táncolna egész este egyfolytában. Mások a kötött program alatt inkább levegőznek vagy kinn cigarettáznak egyet. Az is igaz, hogy a kezdeti időszakban nem túl magas fokú ismeretek játékos, szórakoztató formában történő elsajátításáról van szó, de az okányiak folytatni is szeretnék, amit elkezdtek. Tímár Imre művelődési otthon igazgató lő), Fazekas Júlia (Szeghalom) sorrend alakult ki. Meglepően sokan énekeltek cigánydalokat, úgyhogy a zsűri külön kategóriába sorolta őket. Kovács Aranka (Körösladany) bizonyult a legjobbnak, de Váradi Zoltánné és Keresztesi János is sok tapsot aratott. A tánczenekarok színvonalas műsort adtak, kár, hogy a szeghalmi művelődési otthon zenekara, amely így is az első lett, nem tudta tudása legjavát adni, mert egyenesen az András-bálból utaztak át a körösladányi találkozóra. Mögöttük a második és a harmadik helyet a körösladányi „Sirály”- együttes és a Szeghalmi Fmsz tánczenekara szerezte meg. A táncdalénekesek rangsorolása nem okozott különösebb gondot a zsűrinek, az egész megyében ismert körösladányi Ali János méltán került az első helyre, bár énekelhetett volna magyarul is. Igen jó hanganyággal rendelkezik a bucsai Földesi István, kár. hogy rutinja és színpadismerete hiányos. A harmadik helyre Hegyes! Pál ( szeghalmi műkedvelő táncdalénekes került. A helyezettek a járási tanács művelődésügyi osztályától értékes jutalmakat kaptak. A semmilyen kategóriába sem sorolható vésztői énektrió, amely klasszikus számmal lépett fel. a megyei művelődésügyi osztály különjutal- mát kapta. A zsúfolt ház előtt lezajlott nagy sikerű találkozót a megyei művelődésügyi osztály képviseletében megjelent Szemenkár Mátyás és a járási tanács művelődésügyi osztálya javaslatára a tavasszal Füzesg.yarmaton megismétlik. . (t. f.) Vajda János: A mindenit ennek az öngyújtónak! A Szakszervezetek Megyei Tanácsa munkavédelmi bizottsága a szakmaközi bizottságokkal együttesen munkavédelmi esti tanfolyamot szervezett Békéscsabán, Orosházán, Szarvason, Szeghalmon és hamarosan megkezdődik Mezőhegyesen is. Részt vesznek ebben az ipari és mezőgazdasági üzemiek, valamim különböző intézmények dolgozói, biztonsági megbízót lak. társadalmi munkavédelmi felügyelők, szakszervezeti aktívák és mindazok, akik az ilyen irányú ismereteiket bővíteni akarják. A tanfolyam 12 előadásból áll, az utolsót februárban tartják. Előadok az SZMT és a munkavédelmi bizottság tagjai. A tanfolyamon csaknem kétszázan vesznek részt a megyében. Szörnyű, hogy az embernek mennyi piszliesár. üggyel kell bajlódnia. Teljesen szétíorgácsoló- dik. Hónap vége. azt sem tudom, hol áll a fejem... a tetejében ilyen ma rh a Ságokkal is törődjek, amit ezek a kölykök a lakatosmöhely- ben műveltek! — Hol az a gyerek? — mordult Hrabovszkj az adminisztrátor- nőre. — Kire. tetszik gondolni? A főnök jelentőségteljesen pillantott fel a napi jelentések pa- j pirosaiból: — Arra a fiatal szerszámkészítőre. Szóltam már, hogy hívassa le! Arrébb lökte a csikkel teli hamutartót és — teljesen céltalanul — az órájára nézett. Fél kettő, mindjárt vége a délelőtti műszaknak. Megint egy nap... Szent Isten, hogy szalad az idő. Nemsokára hazamegy, otthon várja az asszony. A zsörtölőd őseivel, a mártírábrázattal palástolt kis gyanakvásaival. Még, ha valami oka lenne rá. Sajnos, nincs. Bátortalan kopogás neszezett az ajtón. — Jöjjön be! Várt néhány másodpercig. A hatás fokozása kedvéért, meg hogy pontosan beszabályozhassa a kellő arokifejezést. Szigorúan pillantott fel az íróasztal mögül: — Megemlegeti még ezt a mai napot, őő... hogyan is hívják? — Jónás Pál. —• Jónás fiam, mondja csak, teljesen megőrült maga? Miii?! A langaléta, borzas fiú jobbnak látta csendben maradni. Majd csak lecsillapodik a nagyíőnök. —■ Áll itt, mint egy szomorúfűz. Bezzeg, mikor versenypályának használták a lakatosműhelyt és motoros targoncákkal rohangáltak, mint a bolondok, akikor nem volt ilyen csendes! Amióta én vezetem ezt az üzemet, ekkora baromságot nem merészelt kiagyalni senki. Lógnak munkaidőben — jó. Tönkreteszik a műhely berendezéseit — jó. De mi lett volna, ha valami történik? Ha magát lepedőben viszik haza. annak ki issza meg a levét? Eszébe jutott: ha tényleg baleset történik, ugrik a negyedévi prémium. Ettől végképp dühbe guruit. — Azt képzeli, ilyesmit én eltűrök? Miii!? Ügy kirúgom Jónás, ebből a gyárból, hogy interkontinentális rakétának képzeli magát... „Kirúgod azt a saját ábrázatod mintájára fuserált, hájfejű ke- resztmutterodat” — dünnyögte a fiú csak úgy, magában. Hangosan viszont meg sem mukkant. Nem kellemes, ha beírják az ember munkakönyvébe, hogy fegyelmi úton elbocsátva. Tűrhető a fizetése és a meló sem rossz. Minek cikiskedjen, úgyis a gólénak lesz igaza. — Nyavalyás kölykök, huligán. kodni azt tudnak, semmi mást... khm, ghm — Hrabovszkj hangja rekedten megcsuklott, a szóáradat egy pillanatra megakadt. Idegesen gyömöszölt a szájába cigarettát, hogy a következő lélegzettel folytathassa. De az öngyújtó nem akart lángra kapni — istenfáját, ez bedöglött—, tapogatta a zsebeit, de hiá. ba. A fiatal munkás előkapva egy gyufásdobozt, tüzet sercentett, Hrabovszki, ahogy nyakát előrenyújtva beszippantotta a lángol, rögzítette magában a fiú szolgálatkész mozdulatát. Kettőt, hármat pölékelt. A dohányfüst mindig megnyugtatta. Alapjában véve nem volt hatalmaskodó lélek. Nem akart éviekéin! beosztottai alázatában. Éppen csak jólesett, hogy súlya van a szavának, tekintélye van és mellesleg — igaza. A fiú gyámoltalanul állt előtte, egyik lábáról a másikra nehezedve. —• Nahát, tekintettel az éretlenségére meg miegymás, szóbeli megrovásban részesítem. Még egyszer elém ne kerüljön. Megértette?! Jónás el’kullogott. A munkanadrágja bal hátulján egy ragasztó- papírral kitoldott tenyérnyi folt éktelenkedett. „Üzemi stoppolás". Hrabovszki idegesen elnyomta a cigarettáját. (Kár volt érte, még a fele megvan.) A fenét, kínlódom itt tovább. Már egy hete nap mim nap bent gyilkolom az idegeimet estig. Fél ötkor jár le a munkaidőm, hát ma lelépek előbb. Kifelé menet odaszólt az adminisztrátornőnek: — Értekezletre mentem a megyéhez. Húsz perc múlva a Vérfürdő
