Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-30 / 307. szám

*965. december 30. 4 Csütörtök Egy látogatás egy vita tanulságai Mint már lapunkban között üli. december 3-án a békéscsabai vá­rosi és a béikési járási nőtanács szervezésében negyven tagú nő­küldöttség látogatott a Fóti Gyer­mekvárosba és ajándékokat vitt az ottani gyermekeknek. Egyúttal megtekintetek á résztvevők a Bé­kés megyei asszonyok és lányok által gyűjtött -forintokból épített pavilont. A látogatáson üzemi nő- dolgozók is részt vettek. A kül­döttség tagjai élményekkel gazda, gon tértek haza és meghatót tan meséllek el tapasztalataikat mun. kaheiyük dolgozóinak. Szintén december elején tör­tént, hogy az SZMT-ben megtar­tott egyik értekezleten, ahol üze­mi nőielelösök vettek részt, szó volt a fóti látogatásról. Ezen a megbeszélésen az SZMT részéről résztvevő Farkas János elvtárs helytelenítette e látogatás-t és azt, hogy a nőtanács két-ihárom üzemi asszonyt is meghívott erre. Az?al indokolta véleményét, hogy ezzel hátráltatták a termelést és anyagi kárt okoztak- Hangsúlyozta, hogy a jövőben ilyenhez ne járuljanak hozzá az üzemi nöfelélősök. Akikor vita js kialakult, de Far­kas elvtárs kitartott álláspontja mellett, s az üzemi nőfeiedősök olyan érzésekkel távozlak, mintha rossz fát tettek volna a tűzre, megfogadva, hogy ha a nőtanács a jövőben is szer.vez ehhez hason­lót. nem csatlakoznak. A mi véleményünk az, hogy a dolog anyagi oldalát tekintve-Far. kas elvtársnak igaza van. De va­jon mindig csak az anyagi hát­rányt kell nézni? Ha az egységes nőmozgalom szemszögéből vizs­gáljuk és e látogatás erkölcsi si­kerét mérlegeljük, erősen vitat­hatjuk a fenti állásfoglalás igaz­ságát. Ennek bizonyítására engedtes­sék meg. hogy idézzünk Barna La­josnak, a FésS Gyermekváros igaz. gatójának leveléből, melyet a nő- Utni'Cshoz írt: „Kedves Asszonyok!' Lányok, feleségek, édesanyák összefoglalója akar lenni megszó­lításom. A legtiszteletreméltóbb szó ez a világon. Asszonyok, akik összetartják a családot; asszonyok, akik oiy nagy megterheléssel döntő részét vállalják gyermeke­ink felnevelésének. — Asszonyok, akik velünk, férfiakkal együtt tér. melömunkába állva, az otthomi „második műszakot” is vállalva biztosítják a családok egyre em­beribb életét, az öregek meleg szobáját, s kacagó gyermekek já­tékait: minden tiszteletem az Önöké. Ilyen társadalmi hivatás telje­sítése közben megható az az él­mény, hogy vannak, akik emellett még elhagyottá vált gyermeksor­sokkal is tudnak törődni... 1965 karácsonya hozzánk is eljött... A Fóti Gyermekvárosban, ahol közel ezer elhagyottá nyilvánított gyer­mek él, különös tartalmú ez a nap... A legnehezebb azoknak, akik itt bent, >a gyermekváros sa­játosan nagy családi körülményei között töltik a karácsonyt. Igaz, hogy anyagi erőnktől telhetőén igyekszünk apró ajándékokkal örömet szerezni azoknak, akik családtól, édesanyától, édesapától sose kaptak még levelet vagy cso­magot... Éveken át élet ünkkel pél­dázva nyújtjuk a sok élményt itt, hogy ,mz emberek alapjában véve jók, az élet szép s te sem vagy már itt egyedül, hiszen rajtunk kívül az egész magyar társadalom felelősségteljes törődése, szeretete vesz körül”. — Mégis jó, — élet­örömét visszaadni akaró, minden gyermek arcára mosolyt fakasztó munkánkban felmérhetetlen segít­ség az, amit a békési asszonyok­tól kaptunk. Ismeretes, hogy a Fóti Gyer­mekvárosban ezer gyermek szá­mára történő otthont teremtő fel­adatunkból a 19 megye asszonyai úgy vállaltak áldozatokat, hogy kétszáz óvodás számára építettek és rendeztek be házakat. A me­gyék által épített pavilonokon márványtábla őrzi az építtetők nevét. Két-három évig a legtöbb me­gye gondolt azokra a gyermekekre is, akik az általuk létrehozott há­zakban élnek. Minden május végi gyermeknapon és karácsonykor megjelent egy-egy asszonyküldött­ség és ajándékot hozott... S mi­lyen nagy öröm volt ez nekünk! Hiszen o" minden egyéb életfelté­telt biztosító költségvetés bizony nem terjedhet ki még a karácso­nyi ajándékozásra is. Az évek azonban múlnak. Vezetők, szeme­zők, aktívák cserélődnek. Idő és távolság, meg a helyi megyei gon­dok így aztán könnyen elfeljttetik, hogy még Foton is van a megyé­nek húsz gyermeke. Ezért követ­kezhetett be, hogy ez éltben már csak három megye tartja számon fóti kicsinyeit.' Karácsony előtt a békéscsabai lárosi és a békési járási nötanács 1 vezetésével küldöttség érkezett a békési pavilon óvodásaihoz. Nagy játék- és édességcsomagokkal fel­szerelve ott sorakoztak a kerületi nőtanácsok asszonyai. <a Szabad­ság, a Lenin és a Május 1 tsz-ek küldöttei, a Férfifehérneműgyár, a kötöttárugyár, a kenyér- és konzervgyár, a pamutszövő és a vendéglátóipari x'állalat, valamint a malomipar melegszívű aktí­vái. Milyen nagyszerű együttes volt ez! Munkás, paraszt vagy al­kalmazott, milyen egyforma em­berként, meghatottság könnyétől fényes szemmel találkozott ebben a küldöttségben. Szőke és barna fejecskék bújtak hozzájuk, fekete és kék szemek hálás ragyogását láthatták együtt és egyformán a Békés megyei pavilonban. Erre a legszebb emberi találkozásra büsz­kék lehetnek-... Karácsony estéről írom e soro­kat, mint a gyermekek ürömének tanúja, hogy elküldjem vele húsz kisgyermek boldog kacagását és őszinte köszönetét életük leg­szebb, gazdaggá tett karácsonyá­ért. Főt, 1965. december 24. Szeretetteljes köszöntéssel: Barira Lajos, a Fóti Gyermekváros igazgatója.” * * * Keld-e ehhez kommentár? K. J. Kedves figyelmesség Sokszor éri a krónikást szem­rehányás, rosszallás azért, mert megírja a köznapi élet fonák­ságait, felhívja a közfigyelmet egy-egy káros jelenségre. S a megbírált szerv vagy személy többnyire nehezen érti meg, hogy az efféle észrevétel jó szándékú és a dolgos életünkben előforduló hibák megszüntetését hivatott elősegíteni. Nem hajlamos mindenki el­hinni azt sem, hogy az, aki a sajtó hasábjain időnként bírál, sokkal szívesebben ír hasznos és dicsérendő jelenségekről. A krónikás pedig örömmel tapasz­talja, hogy fejlődő társadal­munkban mind több az olyan je­lenség, példamutatás, amelyről a dicséret, az elismerés hangján írhat. Kiváltképpen örömünkre szol­gálhat. hogy mindinkább soka­sodnak azok a jellembeli jó tu­lajdonságok, amelyek az embe­rek egymással való kapcsolata során Iépten-nyomon megnyil. v.múlnak és őszinte melegséggel töltik el a jó érzésű ember szí­vét. Olyan emberi tulajdonsá­gokra gondolunk itt. mint a jó­szívűség, a segítőkészség, az ud­variasság, az előzékenység és a figyelmesség. Ez utóbbi tulajdonság kedves megnyilvánulását láthatjuk Bé­késcsabán, a 2-es jelzésű autó- busz-körjárat kocsiján. A kocsi előterében, a vezetőfülke mö­gött, az utasok által jól olvasha­tó, ízléses táblácska hirdeti: ,, Kellemes karácsonyi ünnepe­ket és boldog újévet kívánnak a 2-es számú autóbusz dolgozói!'’ Nem nagy dolog, az igaz. Am. mégis megható e spontán figyel­messég azoktól a közlekedési dolgozóktól, akik posztjukon azokon a napokon is derekasan helytállnak, amikor a dolgozók nagy többsége valóban kelleme­sen szórakozik és pihen... Csnknem 8 millió forintot forgalmazott az idén a békéscsabai Bizományi Áruház December 23-ig 101,3 százalékra teljesítették éves tervüket A békéscsabai Bizományi Áru­ház vezetője, Bánszki Pál el­mondta. hogy állandó a forgalom­növekedés. mióta az áruházat ta­valy májusban kulturáltabb kereskedelmi egységgé alakítot­ták át. Évekkel ezelőtt mintegy 3—4 millió forint volt az évi forgalmuk, tavaly, már ti milliós forgalmat értek el Az ez évi 7 millió 800 ezer fo­rintos tervet már 100 ezer forint­tal, azaz 1.3 százalékkal túltel­jesítették. Növelték a saját áru forgalmukat. Ezzel az áruház 47,9 százalékkal teljesítette túl az eredménytervét. A dolgozói? jó munkája következményeként csökkentek a költségek. A dolgo­zóknak az egy főre eső forgalma tavaly 60 ezen- forint volt, az idén már a 77 ezer 300 forintot is meghaladta. Az áruház árukészletének érté­ke éves szinten 1 millió 500 ezer forintot tesz ki, s ezzel 30,5 szá- i zalékkal több árut tudnak bizto­sítani a vásárlók rendelkezésére. Ellentétben más üzletekkel, a la­kosság körében is vásárolnak fel iparcikkféleségeket. Bizonyos ruházati, és tartós fogyasztási cikkekből beszerzik a már fölös­legeseket. Amíg ezek a vásárlá­sok tavaly 4 millió 90 ezer forin­tot lettek ki, addig az idén ez a szám 5 millió 350 ezerre nőtt. A város és a megye lakóinak minden rétege megtalálható a vásárlók között. Az új lakások, az új létesítmények átadása ma­gával hozza a bútorcseréket. A régieket eladják, újakkal cserélik ki, s más lakberendezési tárgyai­kat is felújítják. Az ünnepek előtti héten na­ponta átlagosan 40 ezer forintos forgalmat értek el. Nemcsak ki­sebb ajándékok keltek el az áru­házban. Eladtak többek között 25 televíziót, 15 rádiót, 4 konyhabú­tort. Igen sokan kerestek háztar­tási kisgépeket is. Back Gyula Divattervezők segítik a fiatal asszonyok és lányok klubját Lapunkban már hírt adtunk arról, hogy a KISZ Békés megyei Végrehajtó Bizottságának kezde­ményezésére ismét megalakult a fiatal asszonyok és lányok taná­csa. illetve klubja, melynek min­tájára a járási KISZ-bizottsá°ok mellett is létrejönnek e klubok, A megalakulást közölte a Magyar Rádió is s ennek nyomán a Ruhaipari Tervező Vállalattól levél érkezett a megyei KISZ- bizottsághoz, melyben felajánlják a segítségüket a vállalat divatter­vezői, mivel a lánytanács prog­ramjában öltözködési tanácsadás és jó ízlésre való nevelés is sze­repel. „Vállalatunk feladatai közé tar­tozik az öltözködés-kultúra ter­jesztése és az ízlésnevelés — ír­ják levelükben —, ezért felajánl­juk Önöknek, hogy munkájukban konkrét segítséget nyújtunk, akár diavetítéses ízlésnevelő elő­adások, akár divatbemutatók ke­retében.” Ez a segítség sokat je­lent majd a megyei lánytanács, illetve klub működésében. Nőianácsi vezetők részére tartanak tanfolyamot Békéscsabán A megyei nőtanács az eddigi hagyományokhoz híven az idén is megrendezi a községi nőta­nácsok és a városok területi nöbizottságai vezetőségi tagjai részére a háromnapos tanfolya­mot. melyen többek között a belpolitikai helyzetről, a nöta- nácsok feladatairól, az iskola- reformról, a szülői munkakö­zösségek és az ifjúsági szerve­zetek munkájáról, valamint a gyermekvédelmi feladatokról kapnak tájékoztatást a résztve­vők. A Békéscsabán megrendezés­re kerülő tanfolyamon január 3-tól 5-ig a mezőkovácshá^i. gyulai, szarvasi és a gyomai járás nőtanácsainak és nőbi­zottságainak vezetőségi tagjai vesznek részt, január 6-tól 8-ig pedig a szeghalmi, békési, sar- kadi és az orosházi járás, vala­mint a városok képviselői és a megyei nőtanács tagjai. A termelékenység: és a jövedelmezőség: népgazdaság*! értelmezése Minél nagyobb mértékben és minél magasabb színvonalon ké­pes egységnyi — például egyórai — munka valamely szükséglelet kielégíteni, annál termeléke­nyebb. A munka az ún. személyi szolgáltatások, például kozmetika, javítás, mosás stb. kivételével — a létrehozott termek révén elégíti ki a szükségletet. Tehát termelé­kenységnövekedést jelent, ha azo­nos idő alatt, több termék készül, de az is. ha a termék korszerűbb, jobb minőségű, azaz nagyobb mennyiségű vagy magasabb szín­vonalú szükségletet elégít ki. A termelékenység fogalmát általá­ban ennél szűkebben értelmezik: pusztán a ráfordított munka és az előállított termékmennyiség vi­szonyaként fogják fel. Ez a jelen­legi mutatószám-rendszerből kö­vetkezik. ahol a termelékenységi mutató számlálójában a termék- mennyiség — rendszerint forint­ban —. nevezőjében pedig a mun­kamennyiség szereprei. Ez a mu­tató a termelékenységnövelö tényezők közül pusztán azokra érzékeny, amelyek a munka- mennyiség és a termékmennyiség viszonyát érintik, de meglehető­sen érzéketlen a tennék és a szükséglet viszonyát, tehát a tennék társadalmi használati érté­két alakító tényezőkre. Nem jelzi a termék használhatóságát, szük­séglet-kielégítő képességét, ará­nyossági megfelelésének fokát. Ez tulajdonképpen az árrendszer kö­vetkezménye, mivel az árarányok nem érzékeltetik kellően a minő­ségi, korszerűségi eltérésekét, a termékek szűkösségét, hiányjelle­gét, illetve bőségét vagy részben felesleges voltát. Nemcsak a számlálóval van azonban baj, hanem a nevezővel is. Itt a teljesített munkamennyi­ség áll órában vagy létszámban (munkaévben). Csakhogy egy ter­mékre nemcsak annyi munkát fordítunk, amennyi az adott gyárban szükséges, hanem azt is, amelyik a felhasznált anyagban, energiában, szerszámban, gépben már benne van. Ha csak arra tö­rekszünk, hogy csökkentsük a termékek munkaigényességét, ez még nem vezet feltétlenül a ter­melékenység növelésére. Lehet, hogy ezer munkaórát ugyan megtakarítunk, de a selejt növe­kedése révén esetlóg kétezer óra munkát megtestesítő anyagot el- pazarlunk. A jelenlegi vállalati termelé­kenységi mutató tehát nem a ter­melékenység tényleges alakulását jelzi. Emelkedhet például a mu­tató pusztán azért is, mert nőtt a kisebb munkaigényességü, na­gyobb anyaghányadú termékek részaránya az össztermelésen be­lül. Javítható a mutató pusztán a kooperáció növelésével is. Ha a vállalat egy munkaműveletet másik gyárral végeztet, ezáltal a termelési érték nem csökken, de a felhasznált élőmunka mennyi­sége igen. A termelékenységi mu­tatószám kedvezőbben alakul, de maga a termelékenység nem! Népgazdasági szinten tehát a munka társadalmi termelékeny­sége nő, ha — csökken egy-egy termék munkaigényessége, — csökken a termék fajlagos anyag-, energia-, szerszám- és gépigénye,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents