Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-24 / 303. szám
A MEGYÉI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LÁPJA Világ proletárjai, »«5. DECEMBER ti., PÉNTEK Ara: 60 Oller XX ÉVFOLYAM, 303. SZÁM A tiszta ügy adódott, hogy az éjszakát is a faluban kellett töltenem, s a hivatalos embereik, akikkel dolgom volt, szűkösen lakván, takaros paraszth áznál szereztek szállást. A háziak szívesen fogadtak, s ahogy illik, nemcsak néhány szóra, hanem hosszabb beszélgetésre is teremtettek időt: a tiszta szobában ültünk, a tűz éppen csak nyújtogatni kezdte a lángnyelvecskeit, hideg volt. Kissé zavartam magyarázkodtak: nem gyújtottunk be még ebben az esztendőben, nem használjuk ezt a szobát Később azután, mikor kissé meg- és összemelegedtünk, elmondták, bár öten szoronganak a ,ykis” szobában — a három gyerekkel — ide mégsem jöhetnek: mit mondana a falu?! A tiszta szoba az tiszta szoba. Nem arra való, hogy lakják, hanem hogy — legyen™ Vigyázva — mert érzékenységet joggal kiváltó, esetleg sértődést is okoz» ügy ez —, de azért a dolgokat nevén nevezve, kérdezgetni kezdtem őket, s meglepetésemre, tartózkodásukat könnyen feladva, egyetértettek azzal, hogy sok még életükben a rossz hagyomány. Amit ugyan szívük szerint már nem követnének, csak éppen a rosszul értelmezett hagyománytisztelet okán teszik ezt i Hiba lenne a tiszta szoba esetéből következtetni; csakhogy nem kivételes véletlen ez. A faluban otthonosabban mozgó emberek, akiknek módjuk van a hétköznapok részleteit is megismerni, tapasztalhattak nem is egy, ehhez hasonlót: a modem berendezésű, csak éppen nem használt fürdőszobát, a ruhákkal zsúfolt szekrényt, amelybe azonban csak akkor nyúlnak, amikor a moly- irtöt kicserélik, vagy — hogy nagyobb dolgot említsek — a tornyokkal cifrálkodó „villát”, amely jóval többe került, mint a praktikusabb lakóhely, s amelynek tornyait ugyan semmire nem lehet használni, de —„szebh, mint a szomszédoké”. A közelmúltban Darvas József írt őszinte szavakkal cikket a Népszabadságban az „olvasó nemzet vagyunk” sokat hangoztatott csak éppen így nem igaz bonyolult kérdésköréről. Valahol, mint egyik láncszem a mászobában síkhoz, kopcsolódik a könyv meg a tiszta szoba ' A lehetőség és az igény. Az gi gyarapodás és a szellemi gazdagodás ritmusának egyenetlensége; hagyomány és rossz szokás szétválasztása. Nemegyszer igen áttételes formában jelentkeznek e gondok; úgy is, hogy — például — az üzemben végre tető alá hozott fekete-fehér öltözőt, s a hozzá kapcsolódó fürdőt csak a dolgozók hatvan százaléka használja, negyven százalékuk tisztálkodás nélkül tér haza; s úgy is — me- gintcsak például —, hogy a szülők megtiltják felnőtt lányuknak a bekapcsolódást a tánccsoport munkájába. Hányféle apró — és erős! — szá1, ami a múlthoz köt, amely arra késztet, hogy fölös teherként cipeljük magunkkal olyasmit, amit avitt, ami igazából nem kell már senkinek, ami a tegnapot és a tegnapelőttet idézi ma, a megváltozott körülmények közepette. Mert még ma sem ritka, hogy a betűt szerető, könyveket hazaihordó gyereket azzal intik le: minek az neked? Ne rontsd a szemed! Mint ahogy az is megtörtént, hogy a személyi higiénia érdekében harcot kezdő orvost „kibeszélték”, sőt, fel is jelentették, mert „nem a maga dolgával törődik”. Mindez csak apró adalék a valóság hatalmas és kimeríthetetlen tényanyagából, mert hiszen nagy dolog, hogy a hétszáz lelket számláló faluban egyáltalán doktor van; hogy huszonöt-harminc esztendeje még cselédsorsra jutó parasztgyerek ma a könyvtárból könyvet visz haza; 6 hogy van miből tomyocskákat biggyeszteni a tetőre — s mindennek az ellentéte is a valóság egy rétege. Így teljes valóság: csak ezt vagy csak azt a részét látni, láttatni, öreg hiba lenne. Márcsak azért is, mert ilyenkor, téli délutánokon, estéken több az idő szót cserélni, a világról is meg magunkról is. Megpezsdül ilyenkor a falu élete, s kár lenne, ha e pezsgésből szomszédolásból, a művelődési házban töltött estékből — kifelej- tődnék mindaz, amit a „tiszta szoba” kérdésköre gondban és — feladatiban jelenti Csapó László és Somlai József nívódíjas televízió-tudósítók A Magyar Rádió és Televízió Székházában, Budapesten, december 22-én bensőséges ünnepség zajlott le. A rádió és televízió tudósítói, művészei, vezetői találkoztak, hogy az 1965-ös év eredményeiről beszélgessenek. Számunkra, Békés megyeieknek megtiszteltető volt, hogy Csapó László és Somlai József, a Magyar Televízió Békés megyei tudósítói az idei munkájukért a legjobb tudósítóknak járó nívódíjait kapták. A két tudósító ebben az évben összesen 60 képes anyagot küldött a televíziónak. Egy-egy tudósítás alkalmával 30 méter filmet használtaik fél. Ott voltak a legfontosabb, legjelentősebb kulturális, egészségügyi, ipari és mezőgazdasági programokon, valamint a társadalmi rendezvényeken iá. Bajcsy-Zsilinszfey Emlékbizottság alakult Szarvason A magyar nemzeti függetlenség következetes képviselője volt Bajcsy-Zsilinszky Endre, akit ma 21 éve, 1944. december 24-én Sopronkőhidán a nyilasok kivégeztek. A kiváló politikus, publicista 1886. június 6-án született Szarvason. Születése 80. évfordulójának méltó megünneplésére emlékbizottság alakult, amely kiállításokat rendez, és szii'öházán táblával örökíti meg emlékét. Építőközösségek megalakításával segíti a KISZ 1966-ban a lakásépítkezést A lakásépítési akció során 1966- i ban a KISZ tovább folytatja a ( már a Lencsést úton elkezdett lakásépítési akciót. Most azonban ez tovább bővül úgy, hogy az eddigi egyemeletes épületek helyett i a Békéscsabán, a Kulich Gyula Lakótelepen felépült 39 lakásos I tömbökhöz hasonlóak épülnének. I Tervezik, hogy Gyulán ugyancsak ,a középblokkos eljárással Török- zugban is építenek ilyen tömböt. |Az 1966-ban kezdődő lakóépüleFöldm ü vesszo veik eseteink 1 ÜZÉP-tcIepei már a „tavaszt” idézik A tervek szerint lesz elegendő építőanyag a családi házakhoz Szűkén számolva is csaknem három hónap hátra van még a télből. A földművesszövetkezet megyei központjánál, s a községek és falvak TüZtSP-telepeinél már a tavaszt „tervezik”. A tavasszal megkezdődő családi házak építéséhez szükséges anyagok beszerzésén, az ilyen irányú igények kielégítésén dolgoznak a MÉSZÖV kereskedelmi főosztályán és a községek, falvak TÜZÉP-telepein. Erről tájékoztatót 'bennünket Tövisháti István, a MÉSZÖV csoport- vezetője: — Hetek óta egyik legfontosabb feladatunk, hogy a tavasz beálltával megfelelő mennyiségű és minőségű építőanyaggal álljunk a családi ház építőinek rendelkezésére. Éppen, ezért a megye jő néhány közösségében — a földművesszövetkezeték vezetőinek közreműködésével — mész és cement tárolására a termelő- szövetkezetektől, állami gazdaságoktól és gépállomásoktól helyiségeket bériünk. Itt kell elmondanom azt is, hogy jól bevált szövetkezeti TÜZÉP-tel epeinknél az előre történő építőanyag-szerződés kötésének megvalósítása. Vagyis, hogy az építtetni szándékozók jó néhány hónappal az építkezés megkezdése előtt szerződést kötnek TÜZÉP-telepeinkkel. Ezzel máris biztosítják a családi házihoz szükséges legkülönbözőbb építőanyagokat. Ezt tettük az utóbbi hetekben is, ami számunkra, a megrendelések tervezésénél és készítésénél különösen sokat jelent. Ugyanakkor számos telepünkön — a jelenlegi készletből — már adtak ki különböző építési anyagokat. Többek között ajtókat, ablakokat, szigetelő anyagokat, meszel, de helyenként fenyő- és fűrészelt árut is. — Tekintettel arra, hogy az építkezéshez szükséges anyagok zöme csak az elkövetkező hetekben, sőt hónapokban érkezik meg, a jelenlegi faanyaghiányt helyi árualapként beszerzett fenyő- rúdból, fenyő bőrdeszkából, széldeszkából, sárlécből is ki tudjuk az igényeket (bizonyos mennyiségben) elégíteni. Jelenlegi felkészülésünket értékelve, s a közeljövőben szállításra kerülő építési anyagokat tekintve — ha megfelelő cserepet és téglát, valamint fűrészelt anyagot is kielégítő mennyiségben kapunk —, akkora tavasszal megkezdődő kislakásépítkezésekhez szükséges anyagot is biztosítani tudják. Még olyan szükségletekből is, mint a különböző falburkoló-csempe, az eternit lefolyócső és a hulláma-la. B. I. tek tervezési munkáit a Békés megyei tanácsi Tervező Iroda dolgozói társadalmi munkával készítik el, míg a lebonyolítást ugyancsak társadalmi munkában a Békés megyei Beruházási Iroda biztosítja. A társadalmi munka azért is jelentős, mert így ez csökkenti a lakásárakat. További csökkenést jelent, hogy a kivitelező ÉM Békés megyei Építőipari Vállalat az egy lakásra jutó bruttó költség 3 százalékának erejéig engedményt ad, ami a 39 lakásos tömbnél már 160 ezer forintot jelent. A társasházépítési akciót az állam is hatékonyabban támogatja, mivel az építési összköltség 75 százalékát kölcsön formájában biztosítja, amelyre 30 évi törlesztést biztosít. Az első építőközösség megalakulására a békéscsabai városi KISZ-bizottság már megtette a kezdeti lépéseket, tervrajzzal ellátott ismertetőt bocsájtott ki és ha a jelentkezők száma éléri a 39 főt, úgy 1966 tavaszán a Len- csési úton megkezdődhet az építkezés. ..........— A tanyai művelődés nemcsak a pedagógusok ügye Tanyai népművelők, pedagógusok, állatorvosok, agronómusok, tsz- és állami gazdasági vezetők, valamint a tanyai népfrontcsoportok elnökei vettek részt tegnap délelőtt azon a tanácskozáson, melyet Békéscsabán, a városi tanács dísztermében a megyei tanács művelődésügyi osztálya és a Hazafias Népfront megyei bizottsága rendezett. Püski Gábor, a megyei tanács művelődésügyi osztályának népművelési csoportvezetője vitaindító előadásában a tanácskozás céljáról a tanyai népművelésben eddig elért eredményekről, valamint a további feladatokról beszélt. Többek között elmondotta, hogy az 1960. évi felmérések szerint a megye lakosságának 23,8 százaléka, mintegy 112 ezer ember, a tanyákon, tanyai településeken él. Bár az utóbbi években sok minden változott a mezőgazdaság szocialista átszervezése, a villany bevezetése, a tv- és rádióelőfizetők számának növekedése, a klubok és letéti könyvtárak működése következtében — ez a terület még mindig nagyon elhanyagolt a népművelés szempontjából. K— Éppen ezért igen fontos — 1 mondotta Püski élvtárs —, hogy a népművelés, a tanyai lakosság kulturális felemelkedésének segítése ne csak a pedagógusok feladata legyen, hanem az agrárértelmiség, a falusi állatorvosok, népfrontvezetők, valamint a gazdaságok vezetői is tegyék magukévá. A Hazafias Népfront már tett kezdeményező lépéseket. A megyében 8—10 tagú tanyai népfront-csoportokat hozott létre. S az eddigi eredmények biztatóak. A megyében 18 olvasókör működik, 64 helyen van letéti könyvtár, összesen nyolcezer kötettel és az olvasók száma 4468. Ahol ez nincs meg — 32 helyen — a megyei könyvtár autója szállítja ki a könyveket. A moziüzemi vállalat pedig szintén 32 helyen rendszeres filmvetítéseket tart. Sajnos vannak nehézségek is, különösen a járművek biztosítása terén. A feladatokról szólva többek között elmondotta, hogy bővíteni kell az olvasómozgalmat és ne csak a városokban és községekben rendezzenek író és olvasó-találkozókat, hanem a tanyavilágban is. A hozászólásokban a részt vevők elmondották tapasztalataikat Többen helytelenítették, hogy aa általános iskolák körzetesítésével egyes helyeken nem törődnek aa így felszabadult iskolaépületekkel, melyek igen fontos kulturális központjai lehetnének a tanyavilágnak. Mások, a termelőszövetkezeti és egyéb gazdasági vezetők segítségadásáról szóltak és elmondották, hogy sajnos sok helyen nem is másod-, hanem huszadrangú kérdésként kezelik a népművelést a kulturális munkát. Többek kérték a régen jól bevált olvasókörök visszaállítását, melynek működését új tartalommal kellene gazdagítani. A résztvevők a javaslatokat elfogadták és felhívták a figyelmet, hogy a meglevő nehézségek ellenére sem használnak fel minden lehetőséget a tanyai népművelési munkában. K. J.
