Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-03 / 285. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek I A MEGYEI PÁRT blZ OTT SÁG ÉS A MEGY El TANÁCS LAPJA 1965. DECEMBER 3., PÉNTEK Ara: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 285. SZAm Megbecsült •• r Az ÉM építőipari vállalata, a tanácsi ipar, a ktsz-ek és a házi brigádok teljesítsék a mezőgazdaság beruházási programját! A mezőkovácsházi járás tsz-einek vállalkozása az idén is beváltotta a hozzá fűzött reményt Sok falusi öregember panaszko­dik amiatt, hogy amióta nem dol­gozhat, amióta az öregkori gyen­geség kivette kezéből kedvelt szer­számait, valósággal kihűlt körü­lötte a világ. Nem keresi senki, ritkán nyílik a kapuja, nem kéri tanácsát, nem mennek hozzá név­napot köszönteni. Egyszóval, mint­ha már nem is élne. Azt az öre­gek is elismerik, hogy az utóbbi két évtizedben sokat változott a világ. Nem megalázott páriák már ők, akik gyerekeik könyör- adományából, a ház végében ösz- szetákolt rideg kuckóban tengetik életüket. Az idős szövetkezeti pa­raszt nyugdíjat és más juttatást is kap, tehát nincs kiszolgáltatva senkinek. Mégis, éppen azért, mert olyan sokat változott a világ, ők is több megbecsülést szeretnének. Nem csupán anyagi biztonságot, hanem erkölcsi elismerést is. ön­érzetük nagyobb tiszteletben tar­tását, tapasztalataik, maradék ere­jük gyümölcsözőbb felhasználását. A legtöbb idős parasztembert éppen az bántja, hogy ő már nem számít senkinek. Hajdanán, ami­kor földje végében megállott, jog­gal érezhette, hogy valaki. S ugyanezt érezte a termelőszövet­kezetben is, amíg szorgalma, jó né­hány száz munkaegysége tisztele­tet ébresztett társaiban. A dönté­sek előtt véleményét kérték, ha valahol felszólalt, mindenki figye­lemmel hallgatta szavát. S amint kiesett kezéből a szerszám, egy­szeriben úgy maradt, mint a sze­dett szőlővessző, amelyre már nem érdemes figyelni. Ennyit érne hát az a 40—50 év, amelyet becsületes munkában töltött? Ilyen csekély és súlytalan valami volna az az ér­dem, amelyet egy-egy ember éle­te munkájával, tisztességével meg­szerezhet? Különösen az fáj az öregeiknek, ha magukról megfeledkezett fia­talok hányaveti módon, valóság­gal tehernek tekintik őket, mond­ván, az öreg már nem gyarapít, csak fogyaszt, az öregből csak kár származik, haszon semmi. Sokszo­rosan igaztalanok ezek a megálla­A Békéscsabai Városi Pártbi­zottság tegnap, csütörtökön ki­bővített ülést tartott. Such Já­nos elvtárs, a városi pártbizott­ság első titkára tartott beszámo­lót a Központi Bizottság novem­beri ülése alapján az időszerű külpolitikai és belpolitikai kér­désekről, valamint a népgazda­ság irányításának új rendszeré­ről, A kibővített pártbizottsági az elaggott szülőkkel szemben, hi­szen kiskorában sem gyarapít sen­ki, csak fogyaszt, és szülője még­se tekinti tehernek, hanem min­den jót eléje rak. S igaztalan a sok évtizeden át becsületesen helytálló munkással szemben is. Hiszen inaszakajtó munkálkodásá­val a parasztemberek zöme adott annyit az országnak, a közösség­nek, hogy azzal nem csupán öreg­kori kenyerét, de az alkotó, a ter­melő embernek holtig járó tisz­teletet is kiérdemelte. Arról nem is szólva, hogy az öregek zöme — aki közülük egyál­talán képes mozogni — ma is ott áll a munka sodrában. Sok száz tsz-ünkben ma is az öregek cipe­lik a terhek nehezét. Jó néhány tsz-ünk nőtt naggyá éppen az öregek szorgalmából, áldozatos erőfeszítéseiből. Hiszen amíg a fi­atalok többsége az élet napos ol­dalán a könnyebb boldogulást ke­reste, addig az öregek helyükön maradtak és a fiatalok helyett is küszködtek a temérdek gonddal. öregnek lenni különben sem nagy öröm, hiszen nem csupán pi­henést jelent. Az öregembert sok minden kínozza, betegség, elmú­lástól való félelem. S legjobban az a tudat gyötri, hogy felesleges em­berré lett, nincs rá szüksége a közösségnek, őrá már sehol sem számítanak. Ahol ezt érzik az öre­gek, ott a fiataloknak — enyhén szólva — van mit szégyellniük. S itt az ideje, hogy elgondolkozza­nak ezen. Az öregember a mi tár­sadalmunkban nem teher, mert a mi felfogásunk szerint egy szor­galmas munkával eltöltött élet múlhatatlan érdemnek és tisztes­ségnek számít. Olyan érdemnek és tisztességnek, amely nem csu­pán kalapemelést, bizonyos anya­gi járandóságokat érdemel és nem csupán az évente egyszer megren­dezett öregek napját. öregeink azt is megérdemlik, hogy az év minden napján meg­becsüljük őket. Azzal a tisztelet­tel tekintsünk a sokat próbált, so­kat tapasztalt, sokat dolgozott öregekre, amely nálunk minden alkotó, teremtő embernek kijár. ülés részvevői a beszámolót egy­hangúlag tudomásul vették. A város pártalapszervezeteiben december 15-ig taggyűléseken ismertetik a pártbizottsági ülé­sen tárgyalt kérdéseket. A városi pártbizottság kibő­vített ülésén részt vett és fel­szólalt dr. Szabó Sándor elvtárs, az MSZMP megyei bizottságé nak titkára is. A megyei tanács vb mezőgazda- sági osztálya november 15-én a járási mezőgazdasági osztályok segítségéved ellenőrizte azokat a termelőszövetkezeti beruházáso­kat, mélyek kivitelezése — prog­ram szerint — 1965-ben esedékes. Megállapították, hogy a 127 millió forintnál is több építési tervből 10 és fél hónap alatt a vállalatok, ktsz-ek és házi brigádok csaknem 105 millió forint értékű munkát teljesí­tettek. A november 15-ig felhasznált összeg az évi beruházási prog­ramnak 82,6 százaléka. Abban az időben felhasználatlan volt 22 millió 38 ezer forint. Az építési programból 49 millió forintnál is többet a házi brigá­dok vállaltak. Az ÉM 37, a tanácsi építőipar csaknem 13, a ktsz-ek pedig 8 és fél millió forint érté­kű munka kivitelezését tervezték többek között. Az engedélyezett összeg felhasználásában a taná­csi és a minisztériumi ipar elma­radt. A házi brigádok ugyanakkor megelőzték az előbb említett in­tézményeket, noha technikai fel­szereltségük alacsonyabb színvo­nalon áll. Különösen kimagasló munkát végzett a mezőkovácsházi járás közös vállalkozása. November 15-én a kivitelezések 98 százalékát teljesítették! Év elején a mezőgazdasági be­ruházások időbeni befejezésére a tervteljesítés körülményei min­denhol biztosítottak voltak. A ki­Rendelkezés a decemberi és januári bérfizetésekről A karácsonyi és újévi munka­szüneti napokra való tekintettel a pénzügyminiszter a SZOT-tal egyetértésben szabályozta a de­cemberi és januári bérfizetések időpontját. Eszerint a december 21-én, 22- én és 23-án esedékes munkabére­ket december 21-én; a december 24-én és 25-én járó béreket 22- én; a december 26-án és 27-én esedékes munkabéreket 23-án; a december 29-én és 30-án járó munkabéreket pedig 29-én fize­tik. A december 31-i, a január 1-i, 2-i és 3-i bérfizetési napokat de­cember 30-ra hozzák előre. A fent nem említett bérfizetési napok változatlanok, azokat előre­hozni vagy a bérre előleget folyó­sítani nem lehet. A rendelkezés nem érinti az állami és szövetke­zeti építőiparban megállapított december 23-i részfizetési napot sem. amely ezúttal is változatlan marad. (MTI) vi telezők megkapták a terveket, így gondoskodhattak a szükséges anyagokról. A felsőbb szervek november 15-ig a házi brigádok rendelkezé­sére bocsátottak 276 vagon ce­mentet, 200 vagon meszet, 1152 köbméter fenyő fűrészárut, 120 köbméter fenyő gömbrudat, 70 köbméter faragott fát, 40 köbmé­ter lombos fűrészárut, 110 ezer négyzetméternél is több nádpal­lót, a betonmunkákhoz szükséges acélt, vízvezetékcsöveket, hor­ganyzott és fekete finomlemezt A tervezett beruházások elké­szítését nehezítette az a sajnála­tos körülmény is, hogy a terme­lőszövetkezetek épületeinek fel­újítására, karbantartására kellő anyagfedezetet a felsőbb szervek nem biztosítottak. Így részben a terv szerint engedélyezett beruhá­zások anyagából használtak fel erre a célra, másrészt a lakosság rendelkezésére bocsátott TÜZÉP- telepi cementet, meszet, fát és te­tőszerkezetet vásárolták meg. De adós maradt az építőanyagipar is. 1965 harmadik negyedévében Bé­kés megyébe nem szállított ce­mentet. A hullámpala beszerzése körülményes vall A vállalat a tervezett palaszállítmányt időben nem biztosította, gyakran határ­firtekeztek s szarvari járás kommunista tartalékos tisztjei. Ez alkalommal többen részesültek ki­tüntetésben, pénzjutalomban, elő­léptetésben az elmúlt években végzett munka alapján. A képen László János őrnagy beszélget az előléptetett Almási Tibor tarta­időmódosításhoz folyamodott. Hozzájárult ehhez a dunai árvíz is. Nyergesújfaluban a palaüzem egy része víz alatt volt. A termelőszövetkezetek 1965. évi építkezési programja a hátra­levő időszakban azért is nem var lósulhatott meg, mert több helyen még hozzá sem fogtak a terv gyakorlati kivi­telezéséhez. Több építkezésen ugyanakkor 8—• 10 szak- és segédmunkást foglal­koztatnak. A tótkomlós! Viharsa­rok és Haladás Tsz-ben a 40 ezer férőhelyes tojóházon november­ben 40—50-en dolgoztak. Ugyan­akkor 100—110 szak- és segéd­munkásnak lenne itt helye. A termelőszövetkezetek beruhá­zási tervének kivitelezésében a megyei szerveknek az eddigiek­nél sokrétűbben összehangolt munkájára lenne szükség. A vál­lalatokat, ktsz-eket, továbbá a házi brigádokat az anyagellátás­ban, a munka intenzitásának nö­velésében az eddigieknél lényege­sen jobban kellene segíteni, a tervfegyelmet a szerződés alap­ján valamennyi kivitelezőtől megkövetelni. Ez lényeges felté­tele annak, hogy a mezőgazdasá­gi beruházások program szerint valósuljanak meg. lékos hadnaggyal, a kiképzés ve­zetéséért pénzjutalomban része­sült Gombár János főhadnaggyal és a tízéves MHS-munkáért okle­vél- és pénzjutalomban, valamint előléptetésben részesült Lukács László hadnaggyal. Fotó: Malmö» pítások, Bűnösen igazságtalanok Kibővített ülést tartott a Békéscsabai Városi Pártbizottság Tartalékos tiszteket tüntettek ki

Next

/
Thumbnails
Contents