Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)

1965-12-16 / 296. szám

1995. december 16. I 5 Csütörtök Készülődés az eszperantó világkongresszusra 1066 július, augusztus hónap­jaiban kerül megrendezésre Bu­dapesten az eszperantó LI. vi­lágkongresszusa. Ezzel kapcso­latban s az eszperantó nyelv ok­tatásának fejlődéséről beszél­gettünk Benedek Ferenccel, a békéscsabai eszperantó kör al- elnökévei. — Elöljárójában talán annyit — mondotta —, hogy a buda­pesti kongresszus lesz az eddi­giek között a legnagyobb mére­tű, mivel több mint 5 ezer részt­vevőre számítanak. A nyelv tör­ténetéről, valamint azok száma, ra. akik nem foglalkoztak vele. E hónap 15-ób volt 106 éve. hogy egy lengyel szemorvos, dr. Zámenhof Lajos Lázár Varsó­ban megalkotta ezt az azóta olyannyira népszerűvé vált nyel­vet. E nyelv megalkotásának azért is van nagy jelentősége, mert abban az időben több ne­ves tudós foglalkozott valami­féle világnyelv megalkotásával, de egy sem lett életképes, vi­szont az eszperantó azóta is hó­dít, s ma már világméretűvé nőtte magát, megközelítő számí­tások szerint 20 millió ember beszéli a világ legkülönbözőbb országaiban. Ennek tudható be, hogy az UNESCO által is el­fogadott nyelvvé lett. Hogyan hó­dított az eszperantó? Ügy, hogy mindenkor a béke szolgálatában áll. Könnyű elsajátíthatósága miatt elsősorban a munkásmoz­galom neves hareosai használ­ták az egymás közti kapcsolatok kialakítására. Békéscsabán is nagy múltra tekint vissza az esz- pcranlú mozgalom, több olyan ismert személy beszéli, akik a felszabadulás előtt az ellenállá­si mozgalomnak voltak tagjai. Köztük volt többek között Ku- lich Gyula is. Az eszperantó könnyen elsa­játítható, bárki, aki foglalkozni kíván vele. lelkiismeretes tanu­lás után egy év alatt elsajátíthatja, míg bármely más nyelvhez egy év nem ele­gendő. Ez azért van így, mert fonetikus hangnemben tanulha­tó, egyszerű, világos gramma tik á- jú. Ugyanakkor aa. sem lényeg­telen, hogy nincs tájjellege, egy­formán beszélik az egész vilá­gon. ezért is közkedvelt. Meg­könnyíti a tanulást az is, hogy ma már bőséges irodalma van. A nyelvkönyveken kívül számos kiil- és belföldi kiadvány segíti az eszperantistákat. Megyei vonatkozásban Békés­csabán, Gyulán. Orosházán és még több nagyobb községben működik eszperantó kör. Békés­csabán az idén 30 fővel indult kezdők részére, emellett műkö­dik a haladó. Az úttörőházban is kezdők és haladók részére tar­tunk rendszeres nyelvoktatást. Igen örvendetes, hogy az idén hal pedagógus is bekapcsolódott az eszperantó nyelv tanulásába, s reméljük, a jövő évben kezdő fokon már oktatni is tudnak. Befejezésül talán még annyit, hogy a jövőre megrendezésre kerülő LI. világkongresszusra mi. békéscsabaiak is lelkesen készülünk, részt is veszünk a kongresszuson, hogy az ott el­hangzottakat a megyében hasz­nosítani tudjuk. S még valamit azok számára, akik most szeret­nének bekapcsolódni. Minden hétfőn délután 6—9-ig lehet je­lentkezni a Balassi Művelődési Otthonban és igen kedvező fel­tételek mellett sajátíthatja el bárki az eszperantót, a béke nyelvét. H. F. sítani. Könnyen kiszámolható, hogy ennek elmaradása 3 év alatt 50 millió forintnál is több veszte­séget okozott a társadalomnak. A vágóhíd takarékossági intézkedés miatt nem valósulhatott meg. Ésszerűtlen volt ez az intézkedés! Egy másik probléma: az Élel­mezésügyi Minisztérium jövőre ezer vagon baromfit vár a me­gyétől. Ebben az évben — de­cemberig 700 egynéhány vagon­nal vásároltak fel. Lehetne-e több ez a 700 vagon? Lehetne. Ennek azonban egyik feltétele, hogy ko­ra tavasszal — május derekáig — a lermelűszövetkezetek és a ház­táji gazdaságok kapjanak ele­gendő ■napoBbaromtit. A jelenlegi keltetőgép-kapacitáshoz 100, egyenként 10 ezres keltetőgépre lenne a megyének szüksége. Az FM adná a gépet, de hol állítsák fel? A mezőgazdaságban erre nincs alkalmas épület. Csinálni kellene, ez azonban két évet ven­ne igénybe. Ugyanakkor az Élel­mezésügyi Minisztérium békés­csabai célgazdaságában lenne hely. Üresek az épületek. Kisebb ráfordítással el lehetne itt a gé­peket helyezni. Már szakemberek is vizsgálták az ügyet. Vagyis ez a téma nem mai keletű. Az élelmezésügy azonban nem haj­landó átadni az épületet. Mintha az .Élelmezésügyi Minisztérium­nak nem ugyanolyan érdeke fű­ződnie a keltetőkapacitás bővíté­séhez. mint a társadalomnak. A jelenleginél tehát több is lehetne a vágóbaromfi, ha a tárcák ered­ményesen vitatkoznának. Az egyetértés hiánya a piacon, a kül­kereskedelemben, a nemzeti jöve­delemén teherként érződik. Egy másik dolog. A fertőző ál­latbetegségek miatt — most nem­csak a száj- és körömfájásról van szó — azért tetemes a kár, mert a beteg állatnak emberi táplálkozásra egyébként alkalmas részeit is jobb híján a föld alá bunkózzák. Szeptemberben hat háztáji gazdaságban a fertőző be­tegség miatt leölték a jószágokat és eltemették. Az állam 50 ezer forint kártérítést utalt ki. Ez az 50 ezer forint kisebb kiadásként jelentkezett volna, ha lenne a megyének egy olyan gépkocsija, amely a beteg állatok szállításá­ra alkalmas és egy olyan vágó­hídja, ahoi ezeket az állatokat feldolgozhatnák. Ezzel kapcsolat­ban négy évvel ezelőtt értelmes javaslat, hangzott el, de semmi sem lett belőle. Az ország tetemes valutát költ állati eredetű fehérjetakarmány­ra. Külföldről hozzuk be a hús- lisztet, hallisztet, csontlisztet, ugyanakkor nem fordítunk kellő figyelmet elhullott állataink fel­dolgozáséra. A gazdasági életben még több olyan körülmény van, ami milli­ókkal, az összes megyék mezőgaz. daságát ideértve, millj árdokkal erősíthetné a népgazdaságot. A mezőgazdasági termelés viszony­lag magas költségei nem vétetle­T apasztalatcsere és TIT-titkárok részére Az iskolán kívüli népművelés, s főleg az ismeretterjesztés minél szervezettebbé tételére a megyei művelődésügyi osztály és a Tudo­mányos Ismeretterjesztő Társulat egyre nagyobb erő feszítése Két tesz. Ezt célozta az a tapasztalat- csere is, amelyet Békéssámson- ban rendeztek a művelődési ott­honban december 14-én. Két já­rás küldöttei: kultúrházigazgatók és járási TIT-titkárok jelentek meg a tapasztalatcserén. Az orosházi járás és a gyulai járás résztvevő­in kívül képviseltette magát a megyei művelődésügyi osztály is Horváth László személyében. A TIT részéről Kökényest Tiber jelent meg. Az egész napos értekezleten a központi helyet a gyakorlati nép­művelés gondjairól való tanács­kozás foglalta el. Külön örvende­tes, hogy részt vett a község ter­melőszövetkezetének képviseleté­ben az elnök és a páirttitkár; s megjelenít a helyi általános iskola néhány pedagógusa is. Szó esett kulturális ismeretterjesztő előadások jól felkészült előadók­kal, közérthető nyelven, a szem­léltetés minden lehetőségeit fel­használva hangozzanak el a halL gatcság előtt. A hozzászólások is főleg azt hangsúlyozták, hogy a TIT-előadóknak nem csupán jó szakmai ismeretekkel kell rendel­kezniük, hanem bizonyos szug- gesztív, hatásos előadókészséggel is, mert az eredmény csak így közelítheti meg a teljességet. Nagyon értékes volt a tanács­kozásnak az a része, amikor két fiatal végzős felsőfokú mezőgaz­dasági technikumi hallgató — Péter Judit és Debreceni Mária — bemutató előadást tartott a bel­terjes állattenyésztésről. Előadá­suk elhangzása után parázs vitá alakult ki, főleg az egyik kérdés felvetése után: vajon a fiatal me­sai termékeny talajra találnak-e az általában idős korosztályból álló tsz-hallgatóság előtt? Vajor. egyáltalán megértik-e a kevéssé iskolázott mezőgazdasági dolgo zók az ilyen meghatározott elmé­leti műveltséget igénylő szakelő­adásokat? A válaszok és a parázs vita azt bizonyította: nagyon sok fiatal szakemberre van szüksége a me­zőgazdaságnak és nagyon sok fia­tal, jól felkészült TIT-előadóra. akik közérthető nyelven adják é: tudásukat, és biztosan tekintély tudnak maguknak szerezni^ az idősebb dolgozók előtt is. A filmvetítéssel zárult tapasz­talatcserét hasznosnak találták a résztvevők, s megegyeztek abban hogy a jövőben folytonosan ren­deznek kisebb községekben ehhez hasonló tanácskozásokat, ame lyekre az illető község gazdaság vezetőit is meghívják. (t. f.) kultúrigazgatók Békéssámsonban az ismeretterjesztő • egy-egy községben kapcsolódjanak a legjobban érintő illetőleg Az zógazdasági szakemberek eiőadá­arról, hogy előadások szigorúan községet gazdasági, igény néz. A 2. Ukrán Front* Békés megyei felszabadító útja nyomában A közelmúltban figyeltünk fel arra, hogy részleteit tekintve mi­lyen keveset tudunk megyénk fel­szabadítása hadtörténetének ese­ményeiről. Ezért tekintettük át a rendelkezésre álló dokumentumo­kat és állítjuk össze az ide vonat­kozó fellelhető adalékokat. Románia 1944 augusztus végi ki­lépése után hatalmas rés keletke­zett a német véderó oldalában. Ennek betömésére szeptember kö­zepén a tartalék, illetve sebtében összeállított erőkből alakult Hans Friessner német vezér-ezredes pa­rancsnoksága alatt álló ..Dél” had­seregcsoport alakított vonalat Te­mesvár és Arad magasságában. E német hadseregcsoport 6. hadse­regének kötelékébe nyert beosz­aek. A piaci árak sem véletlenül magasak. Még az elvakult em­bernek is látnia kell, hegy a lét­fontosságú beruházások hiánya, a meglevők kihasználatlansága, az ésszerűtlenség határát súrolja vagy mér azon is túljutott. Beruházásaink anyagi hasznát szerveinknek következetesebben kellene megkövetelni! És itt be­szélhetnénk a termelőszövetkeze­tek férőhelyei igénybevételének hiányáról, a gazdasági profil gya­kori változtatásáról, a konjunktu- téiis lehetőségek állami pénzen való helytelen meglovagol ásóról, az. öntözőtelepek krhasználatian- ságáró), amelyek végső soron a szövetkezetek anyagi pozícióit gyengítik. Lehetne a termelés költségeit csökkenteni, a hozamo­kat növelni, csak hát ehhez kibi- celés helyett érteni is kellene! Szervezéssel, a dolgok rendjének irányításával jóllehet kevesebb lenne a mérleghiányos és a gyen­gén gazdálkodó szövetkezetek száma megyénkben is. Ebben az esetben nem lenne szükség dotá­cióra, az esedékes hitetek prolon- gációjára, melyek végső soron nem vastagítják, hanem véko­nyítják a családok borítékát. Hogy olcsóbb legyen az élelmi­szer, hogy több jusson közszükség­leti iparcikkre, járadékra, nyug­díjra, havi keresetre, mindenek­előtt saját erőnkből tovább kelle­ne csökkenteni a felesleges ki­adásokat Dupsi Károly tást a 3. magyar hadsereg nevű póttartalékos magyar erő. Friessner vezérezredes hadsereg­csoportjával a Malinovszkij mar­sall vezette 2. Ukrán Front szep­tember második felében talált érintkezést s visszavetette azt a Mezőhegyes—Kevermes—Batto- nya vonalra. A 2. Ukrán Front középcsapata az 53. hadsereg volt, amelynek a hadi tervek szerint október 6-án hajnalban keltett tá­madást kezdenie és október 9-én — napi 30 kilométeres rohamme- netben — el keltett érnie a Tisza vonalát Mindszent és Szajol kö­zött Tehát Békés megye területét kb. két nap alatt kellett átrohannia a felszabadító elővédeknek. A vára­kozásnak teljesen megfelelve, a német hadseregcsoport az első ro­hamok után visszavonuló hadmoz­dulatokat hajtott végre, a lehető­ségihez képest lassítani igyekezett a szovjet erőle előnyomulását. Ezért nem bővelkedik események­ben a felszabadulás hadtörténete Békés megyében. Az Ukrán Front 53. hadseregé­nek egységei 1944. október 6-án hajnalban 30 perces tüzérségi elő­készítéssel vezették be támadásu­kat a román-magyar határon ál­lást foglalt német—magyar erők ellen. A szovjet tájékoztatási iroda hadijelentése 1944. október 8-án ezt jelentette: „A tüzérség és a lé­gierők aktív támogatásával gya­logságunk áttörte az ellenség vé­delmi vonalát és átlépett Magyar- ország területére. A sikert felhasz­nálva, a szovjet csapatok elfoglal­ták Gyula magyar várost. Elkese­redett harcolj folytak Makó váro­sáért. A német—magyar csapatré­szek több ellentámadást intéztek támadó csapataink ellen. Az ellen- támadások visszaverése folyamán egy ezrednyi gyalogságot (a 21. magyar gyalogezred), valamint 15 német harckocsit semmisítettünk meg.” Békéscsaba gyalogos felszabadí­tói az I. kerületi Corvin utcában léptek a város területére'október 6-án, a reggeli órákban, a fényesi— lencsési úton érkezve. Tíz-tizenöt aknalövéssel próbáltak érintkezést találni az ellenséggel, de azok már néhány órával azelőtt elhagyták a várost. A városon átvonuló előőrs Békés—Mezőberény irányába foly­tatta útját. A nap folyamán ér­kezett nehézpáncélosök Kétegyhá­za. felől a nyílt mezőn, át közelít­ve az I. kerület széli Kereki siká­torban találkoztak a város népi­vel. A C sav á da pácára Mezőhegyesé- Battonya irányából érkezett 53 hadsereg 27. hadtestbeli szovje; egységek néhány aknalövést küld­tek a községre s miután semmi válasz nem érkezett, bevonultak községbe és folytatták útjuk a Orosháza—'-Szentes irányába. Orosházára október 6-án es c érkeztek a felszabadítók. 7-én ko­ra reggel kisebb csatározás folyl a visszavonulókkal. Körösladány felszabadításáról szovjet tájékoztatási iroda hadije lentése október 7-én így tudósított „Magyarország területén csapata­ink folytatják sikeres támadásu­kat. A szovjet gyalogosok és tan­kosok megtörték a német—magy. .• csapatok ellenállását és gyorsa’ nyomultak előre. Az ellenségnek' minden igyekezete, hogy megtart­sa állásait ezen a csatornákkal és töltésekkel szabdalt helyen, ku­darcba fulladt. Egyik egységűn' erőszakolt átkelést végzett a K- - rösön és egy lendületes támad eredményeképpen elfoglalták Ktí- rösladány nagyközséget. Gyom Békéscsaba, Sarkad, Békés, Mező berény, Szeghalom és Tótkomi' elfoglalása közben 700 foglyot ej tettek.” . A Körösújfalu magasságában a Sebes-Körösön átkelő szovjet "/ gárda lovas hadosztály 136. ezr; dének harckocsiszakaszparancsjn - ka, Paoel Ivanovics Ivanov hsd nagy a folyón Való gyors átkelési ben játszott szerepéért a Szovjet­unió Hőse kitüntetést kapta. Köröstarcsa és Szeghalom folya­mi átjáróit igen erős szovjet egysé ­gek biztosították október 10-e kö­rül, amikor a Debrecen felmenté­séért harcoló német páncélos had - osztályok ellentámadása megköze­lítette Darvas és Csökmő községe' nél a Berettyót, illetve a Sebes Köröst. A helyi történetkutatás egyelő^ re ennyit gyűjthetett össze a fel­szabadítás hadtörténetének konk­rét adalékaiból. Ezek közrebocsá­tásával az ifjú nemzedék elmé­lyültebb emlékezetét ébresztjük illetve segíteni kívánjuk a hon mereti munkát. Dr. Vtragh Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents