Békés Megyei Népújság, 1965. december (20. évfolyam, 283-308. szám)
1965-12-15 / 295. szám
1965. december 15. 6 Szerda mfiLQjaJj fiat h öm ii wi Ldidi iét II, Li Kj kínai bölcs időszámításunk előtti második századból ránk maradt mondása ez, amelyet még kiegészít egy másik megállapítása: „Ha valaiki meg akarja tudni, hogy egy ország vezetése rendben van-e, hallgassa meg annak zenéjét...” Platón így szól erről: „Nem a zenében rej- lik-e a leghatásosabb nevelés? Hiszen semmi sem hatol be olyan mélyen a leiekbe, mint a ritmus és a dallam; megragadja, felékesíti és megnemesdti a lelket, ha az ember helyesein nevelkedett. Ha pedig nem, éppen fordítva hat rá... Valóban, a zene mélyén ott Egri Anna — Túrán László tanítványa. rejlik a nevelés.” Bee'Jhoven így vélekedik: „ ... a zene hidat ível az érzéki és a szellemi világ között. . De sorolhatnánk végtelenül a megállapításokat, melyek végül is mind egyet szögeznek le — a zene olyan ajándéka az emberiségnek, amelyik nélkül a legprimitívebbje sem élhet meg. Államunk tudatosan arra törekszik, hogy minél több gyermeknek — sok felnőttnek, akj még csak most jutott el idáig — megadja a lehetőséget ahhoz, hogy valamilyen hangszert kezébe véve ismerkedjen azzal a világgal, ami mindenkihez szól, ami vagy felemeli, vagy lesújtja az embert, de mindenképpen érzelmeket ébreszt benne. Békésen az ősszel avattunk új zeneiskolát. Áhítatos kicsik, uj- jaikat a hangszer húrjain, billentyűin érző nagyobbak, mindenre figyelő szülők ülték akkor körül az árnyas udvart. Egyik-másik talán arra gondolt, milyen jó is lesz, ha majd a kislány, a kisfiú ott áll a hangiversenydobogón és interpretálása után felzúg a művésznek járó taps! Most melyik szülő nem képzel magasan ívelő, szárnyaló pályát gyermekének? Az iskola azonban kemény munkahely. A zene hallgatásához is kell bizonyos ismeret, mennyi minden kell tehát a megszólaltatásához! Hosszú, unalmas, sokszor idegtépő gyakorlás, százszor eljátszani egy nehéz ritmusú részt, megtanulná a kottát, a zene írott és irattan szabályait, s akkor kezdődhet a fokozás. A békési tanárok lelkesedése, hozzáértése nyitva hagyta az utat minden diák előtt a fejlődéshez, s hogy valamit meg is akarnak mutatni mindabból, amire vállalkoztak, amikor az iskolát avatták, mi sem mutatja beszédesebben, mint az esténként partitúra fölé görnyedő tanáralakok, akik a tanév végéin bemutatásra kerülő gyermekopera szólamait másolják, s a napi munka mellett a zenekart tanítják. A folyosón hangzavar. Egyik Ms szobából már Beethoven muzsikája árad, másikból egy kezdő hegedűs kis kezének nehéz vo_ nóhúzása, amonnan cselló mordul a pengetésre, s az egészbe be- lesikolt a klarinét éles hangja. Csak a folyosó végén, a szolfézsteremben van csend. Az apliideg Lajos tanár Jozsa i>illát oktatja. ró fürtös, kócos, copfos fejecskék a kottafüzet fölött meditálnak: vajon jól írták-e le a ritmust, amit Cica néni diktált? S ha ezek a gyerekek csupán annyit tanulnak meg, hogy helyesen, mások szórakoztatására kezeljék a hangszerüket, ha csak annyit érnek el, hogy együtt tudnak muzsikálni, az iskola felállítása megérte a fáradtságot, a pénzt, a ráfordított erőt, energiát, mert a zene rejtelmeibe belekóstoló ember nem marad soha közömbös mások baja, a mások öröme, a közösség gondja, a közösség öröme iránt. Szöveg: Ádám Éva Fotó: Kocziszky László Kö kendi Józsefné szoifézsórát tart. Orosháza minőségi sportjának fejlesztéséről tárgyalt a városi TS tanácsülése Az Orosházi Városi Testnevelési és Sportszövetség december 10-én, pénteken tartotta második félévi beszámoló tanácsülését. Az ülésen megjelent Tarján József, az MSZMP városi vb osztályvezetője, Kovács József, a Békés megyei TS elnökségének tagja. A tanácsülésen Kovács András, a városi TS elnöke ismertette a sportköri vezetőségválasztó közgyűlések állását, majd ismertette a városi TS elnökségének határozatát Orosháza minőségi sportjának fejlesztése érdekében. A városi TS elnöksége javasolja a tanácsülésnek, hogy az Orosházi Kinizsi SK-nál a legrégibb tradíciókkal rendelkező labdarúgás és a pályalehetőség miatt az atlétika, az Orosházi Spartacus- nál a már eddig országos eredményeket elért birkózás és úszás, a létszámban és anyagi eszközeiben mindinkább fejlődő Orosházi Üveggyárnál pedig az ökölvívás és kézilabda sportágak legyenek kiemelt sportágak, vagyis az említett hat sportág képviselje idővel a város minőségi sportját. A többi sportág az eddig elfoglalt helyén működhet, de ne NB Il-es vagy magasabb igényekkel. Ismertette még a beszámoló, hogy a tervszerű utánpótlásnevelés érdekében a városi sportiskola létrehozásának tervezetét a megyei TS elfogadta és az most az MTS elnöksége előtt van jóváhagyás végett. A városi sportiskola szervezési munkálatai már beindultak. Birkózó, úszó, atlétikai, labdarúgó, ökölvívó és kézilabda szakosztályai lesznek. A személyi és tárgyi feltételek a sportiskolához biztosítva vannak, kilenc edzőt kértek fel a szakágak vezetésére. Ismertette a TS elnöke a városi TS 1966. évi költségvetését, valamint azt, hogy az orosházi Űj Élet, Béke, kiscsákói Törekvés tsz-ek, az Orosházi MÁV és Építők sportkörök nem készítettek költségvetést, így azok valószínűleg megszűnnek. Helytelen nézetet vall az Orosházi Üveggyár SK vezetősége a labdarúgásban, amikor magas költségvetést készített a szakosztály számára. Nem meg- ! felelő viszonyuk a játékosok meg- ■ szerzése teMntetében a városi sportkörökkel. Baj volt az Orosházi Kinizsinél a kézilabda, atlétika és az igen sok versenyzőt mozgató úszószakosztály anyagi ellátottságával, mert nem tudtak versenyekre elutazni. A beszámoló után több értékes felszólalás történt. Kovács József elmondotta, hogy a város minőségi sportjával különösebb baj most sincs, nem kell miatta szégyenkezni. Az NB I-es birkózókon kívül jó helyen van az úszás, kézilabda, de nem áll méltó helyen a labdarúgás. És ezt a kérdést egyedül sem a BARNEVÁL, sem az üveggyár nem tudja megoldani. Meg kellene vizsgálni, hogy egy „Kinizsi—MTK” név nem tudna-e több erőt mozgósítani a városban? Nemhogy Orosházán, de megyeszerte hiányzik a legendás hírű Békéscsabai Előre—Gyulai TE—OMTK-trió, mely vonzotta a nézőket a sportrendezvényekre. Nem a tömegekkel, hanem egyes vezetőkkel kell megértetni, mi a helyes. Össze kell hívni a felelős sportvezetőket a városban és mindenkinek félre kell tenni a sportköri sovinizmust a város sportja érdekében. Antali Károly üdvözölte a minőségi sportra tett javaslatot és szerinte is el kell dönteni, melyik sportágat fejlesszék a városban. Nem sokat fog érni azonban a javaslat, ha a sportvezetők és illetékesek nem teszik magukévá és nem lesznek következetesek a kérdésben. A sportköri beszámolók is tárják fel teljes nyíltsággal a vezetőségek végzett munkáját és hibáit. Meg kell találni a megfelelő szakosztályvezetőket. Szerinte nem kielégítő a sportpropaganda sem a városban. Tarján József elvtárs is a vezetőségek helyes megválasztásáról beszélt és arról, hogy meg kell értetni ezeken a gyűléseken, hogy nem a cím a fontos, hanem az egész évben végzett munka. Többet kell foglalkozni a nevelés, a sporterkölcs kérdésével, nem szabad, hogy a sportoló néhány száz forintért „eladja” sportbecsületét. Reméli, hogy befejeződik a Kinizsi-lelátó építése és több kispálya épül még a városban. A sport- mozgalom fejlesztéséhez a párt és tanács megad minden segítséget. Még néhány hozzászólás után a városi TS több sportvezetőnek és sportolónak adott jutalmat jó munkájáért. Bacsur és Tószögi mesterjelölt különversenye Egyre jobban tömörül a mezőny a Békéscsabán folyó mesterjelölt minősítő sakkversenyen és úgy látszik, hogy a két mesterjelölt — Bacsur és Tószögi — külön versenyt vívnak. A hetedik forduló részletes eredménye, melynek meglepetése Leszkó György győzelme Bánszky ellen: Bánszky—Leszkó Gy. 0:1, Búzás—Valkó 0:1, Leszkó P.— Gaika 1:0, Bacsur—Gyöngyösi 1:0, id. Ancsin—Tószögi döntetlen, Vi- dovenyecz—Horváth 0:1, Petró— Sztanics 1:0. Nyolcadik forduló: Gyöngyösi— Valkó 1:0, Tószögi—Petró 1:0, Leszkó Gy.—Leszkó P. 0:1, Sztanics—Bánszky 0:1, Bacsur—Vido- venyecz 1:0, Gaika—Búzás 0:1, Horváth—id. Ancsin függő. A verseny állása a nyolcadik forduló után: 1. Bacsur 6, 2. Tószögi 5, 3. Bánszki 5, 4—6. Leszkó P. 4,5, Búzás 4,5, Valkó 4,5, 7—8. id. Ancsin 4 (1 függő), Horváth 4 (1 függő), 9—10. Gyöngyösi 3,5, Petró 3,5, 11—12. Gaika 3, Leszkó Gy. 3, 13. Vidovenyecz 2,5 (1 függő), 14. Sztanics 1 ponttal.
