Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-12 / 267. szám

IMS. november 12. 5 Péntek Elmondom a kongresszuson A hajnali sűrű köd még nappal sem szállt fél egészen. Borongós, párás, igazi novemberi az idő. ilyenkor már néptel emebb a határ, csak a traktorok zúgása, dübörgé­se hallók hol gyengébben, hol erő­sebben, attól függően, milyen messziről hozza a seél. Ám a ci­rokerdő tövében mégis embereket látunk mozogni. Távolról mind egyformák és törpének látszanak a magasra nőtt cirok között. De amint közelebb érünk, főleg asz- szomyokat és lányokat pillantunk meg. Még ilyen időben is dolgoz­nak, pedig az ember önkéntelenül is összébb húzza a kabátot. Csípős novemberi szél fúj. — Nem baj, ha kicsit hidegebb (van, legalább gyorsabban dolgo­zunk, hogy melegedjünk is — jegyzi meg az egyik asszony mo­solygósán. — így hamarabb vég­zünk, úgy sincsen már sok. A fürge kés nyisszan a száron s kévékbe gyűlik a seprűnekvaló. * Gyorsain haladnak, hiszen a gép már elvégezte a munka nehezét, levágta a szárat, nekik csak a sep­rű alapanyagát, a maggal teld sza­kállt (kell összegyűjteni. Daróczi Jánossal, a héttornyai Petőfi Tsz brigádvezetőjévtel éppen találko­zunk. Motorjával naponta végig­járja a rábízott határt, megnézi hol, milyen, segítségre van szük­ség, hogyan haladnak a munkával. Ravasz Lajosnét kérdjük tőle, aki a mező kovácsházi járás asszonyait és lányait képviseli majd az or­szágos nőkongresszuison. — Ravaszné meg is érdemli ezt a megtiszteltetést — mondja a brigádvezető. — Bár minden ta­gunk olyan lenne. Ö csak pártoló tag, de már öt éve rendszeresen kijár és a legjobbak között van. Másfél területet vállalt a kötelező egy helyett, s ezért a pártoló ta­gaknak járó 1200 négyszögöl he­lyett 1600-at kap. Az átsuhanó őszi szélben csen­desen bólogatnak a cirokíejek, mintha helyeselnék a hallottakat. * Fekete hajú, sötét szemű, ener­gikus kézfogású asszony Ravaszné. Fellépésén, beszédén magabiztos­ság érezhető. Olyan ember, aki megszokta, hogy a visszahúzódás, félénkség nem vezet célra, külö­nösen akkor nem, ha a női egyen­jogúságért kell kiállni. Bátor, szó­kimondó asszony, aki nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is be Apróhirdetések A tJákésosalM tejüzem gyakorlattal rendaUoeEű (karbantartó lakatost keres azonoaML belépésire automata gépek­hez. 91941 *S9 köbcentis Viktória motorkerékpár eladó. Békéscsaba, Tanya 1713, Sza­badság Tsz. 3864 Komoly, eoo-as szalagfűrész Skodán Mával eladó. Eöry, Mezöbenény, Pe­tőfi SS. 27854 Gyutei Beteznai Sándor u. 26. számú ház eladó. Érdeklődni: Kun Béla u. 27. 82054 tudja bizonyítani, hogy a nők a férfiakkal egyenrangúak. A községi nőtanács titkára. Nemrég őt vá­lasztották meg küldöttnek az or­szágos nőkongresszusra és alig két hete a községi tanács végrehajtó bizottságának is tagja. — Örülök mindkét megbízatás­nak — mondja —, mert a tanács végrehajtó bizottságában tolmá­csolni tudom az asszonyok gond­jait, melyekből van elég. Komoran megzörrennek a cirok­szárak, mintegy visszhangozva: gond... gond... van elég.... * — ELmomdom én a kongresszu­son is, ha szót adnak, hogy nincs elég munkahely az asszonyok ré­szére Battonyán. Pedig sokan dol­goznának szívesen. Jó lenne, ha valamelyik háziipari szövetkezet létesítene itt egy részleget. Sok asszony vállalna játékkészítést vagy egyéb munkát. Szólnék arról is, hogy van a tsz-ben olyan mun­kakör, ahol főleg nők dolgoznak, mint például a dohánysimítás és senki sem gondol arra, hogy itt bizony nagyon kellene munkakö­peny vagy védőkötény. Sokan pa­naszkodtak már, hogy tönkremegy a ruhájuk. Ezt biztosan más ter­melőszövetkezetben is tapasztal­ják, jó lenne hát ezen országosan és intézményesen segíteni. A brigádvezető közbeszól: — Ez bizony helyes javaslat és mondja el azit is, hogy több gon­dot kellene a gyerekek elhelyezé­sére fordítaná, miért kevés a hely a napköziben. Sok asszony éppen ezért nem tud rendszeresen részt vállalni a munkából. — Felkerestek már eddig is kü­lönböző kérésekkel, amelyeket to­vábbítottam a szövetkezel vezetői­nek vagy ahova éppen kiellett — mondja ismét Ravaszné. — Most magasabb helyen, egy országos kongresszuson mondhatom el az asszonyok kérését. Olyanokat is, amilyenekkel bizonyára máshol, az ország különböző vidékein már találkoztak az illetékesek. Itt van például a tanulás. Sokan járnának az esti iskolákba, de bizony a ma­gam korabeli asszonyoknak egyik­másik tantárgy igen. nehéz. Erről szó volt a megyei küldöttértekez­leten is. Jó lenne, ha meghallgat­nák kérésünket és a felnőttek ta­nulását megkönnyítenék. Susogva zizzennek a széltől fel­borzolt ciroklevelek, felkapják a mező csendjében elhangzott sza­vakat és továbbadják, messzire vi­szik hírül a világnak, hogy egy kis falúban milyen országos gon­dokról beszélnek. Egy pillanatra kibúvik a nap is, mintha kíváncsi lenne egy falusi küldött nagy elképzeléseire, me­lyeket az országos kongresszus elé visz. Aztán mosolyogva elbúvik egy felhő mögé, jelezvén: nyugod­tan folytathatja útját, jól van ez így­Kasnyik Judit Kalapos! A lakosság ellátására javitó- azolgaltató tevékenység, nőd, ít-rfíka- laipote, sapkáik, női kucsmák készítése hozott anyagból. Alakítás új faraonok után, Menyasszonyi fél díszek, művirág­készítés. Harjsnyastaem-felsizedés áram­nál készül, pontos munka. Gyula, Hu&zka u. 4/a, Árpád u. sarok, (Lőrinc Jánosaié kalaposmesiter. 82055 Töretlen keáinrel dolgoznak a gyulaváriak Hús 11 helyiséggel, garázzsal, beköl­tözhetően eladó. Szarvas, Alkotmány 22. 10S292 Egy jó állapotban levő 407-es Moszk­vics sürgősen eladó. Battonya, Baj­csy-Zsilinszky u. 55. 3356 Közület munkaerőigénye Az í:M 44. sz. Állami építőipari Vál­lalat azonnal felvesz — budapesti munkahelyekre — künnyűgépkezeia- ket (EM-vizsgával), vasbetonszerelő­ket, kubikosokat és férfi segédmun­kásokat. Munkásszállást és napi két­szeri étkezést — térítés ellenében — biztosítunk. Tanácsigazolás és munka­ruha szükséges. Jelentkezés: Budapest V., Kossuth Lajos tér 13—15, föld­szint. 517 Ez az esztendő nagyon nagy megpróbáltatás elé állította a gyulavári Lenin Hagyatéka Ter­melőszövetkezet tagjait. A ragá­lyos állatbetegség, a belvíz és egyéb elemi csapások súlyos káro­kat okoztak és veszélynek tették ki az ez évi jövedelemosztást. A csapássorozat a száj- és kö­römfájással kezdődött s legalább két és fél millió forint értékű el­hullást, bevételi tervkiesést oko­zott. Még vége sem volt a száj- és körömfájásnak, amikor a belvíz pusztítani kezdte a gabonavetése­ket, gátolta a kukorica, cukorré­pa és egyéb növények vetését. A víz kipusztított teljes egészében 1230 holdról minden növényt, to­vábbi kétezer holdról pedig any- nyira, hogy csak imitt-amott volt termés. Például a búza holdan­ként! termésátlaga 1,57 és 15,22 mázsa között mozgott, aszerint, hogy milyen kárt tett benne a bel­víz, a sok esőzés. Volt egy olyan 34 holdas búzatábla is, amelyről átlag csak 72 kilogramm termést tudtak betakarítani. Kukoricából a tervezett 900 hold helyett mindössze 786 holdat tudtak elvetni, azt is alaposan megkésve. Mogdani sem kell, hogy a termés jó része nem ért be, ráadásul az október közepi fagy idején tárolhatatlanná vált. A szövetkezeti gazdák 25 százalé­kos prémium ellenében vetették, kapálták és takarították be a ter­mést. A prémiumot azonban el­vitte a késői vetés és a fagy. Ta­lán 500 holdat tesz ki az a kuko­rica, aminek a termése többé-ke- vésbé tárolható. Tönkrement a fő­vetésű bab mintegy 80 százaléka. Paprikából a tervezett 600 ezer 800 forint helyett mindössze 200 ezer -forint bevételt értek el. Min­dent összevetve: az októberi fel­mérés szerint hat és fél millió fo­rint mérleghiány mutatkozik eb­ben a hosszú évek óta példásan gazdálkodó és jó jövedelmet osztó termelőszövetkezetben. Ez a mér­leghiány a sok erőfeszítés ellené­re mutatkozik, amivel a kiesése­ket pótolni igyekeztek. Többek között a tervezett 30 ezer pecse­nyekacsa helyett 42 ezret értéke­sítenek év végéig, ezenkívül ter­ven felül értékesítenek ezer hízott kacsát is. Nagy erőfeszítést fejtet­tek ki azért is, hogy a lehető leg­nagyobb súlyban értékesítsék az ez évre ütemezett 58 ezer csibét. Ám ezzel és még sok minden más­Megayílt az idegenforgalmi hivatal Gyulán Kedden délután került sor Gyu­lán, a Kossuth utca 6 szám alatt kialakított, ízlésesein berendezett Gyulai Idegenforgalmi Hivatal megnyitására. Az ünnepélyes meg­nyitón részt vett Homoki Imre ez­redes, a Körösvidéki Idegenforgal­mi Bizottság elnöke, a megyei pártbizottság képviseletében Bera­kó Pál, a megyei tanácstól Takács János, az építési, közlekedési osz­tály vezetője, Enyedi C. Sándor, a városi tanács vb-elnöke, lnőkai Jánosné, a megyei Idegenforgalmi Hivatal vezetője és sok sikert kí­vántak Horváth Lászlónénak, a gyulai kirendeltség vezetőjének a hivatal működéséhez. A rövid ünnepség során sok ér­tékes javaslat hangzott el részben a megyei, részben pedig a gyulai idegenforgalom fejlesztésére vo­natkozóan. sál nem tudják ellensúlyozni az ezer hízottsertés-kiesést, a terve­zettnél kevesebb tej- és gabona­értékesítést. A gyulavári Lenin Hagya­téka Tsz-t ért súlyos károk járási és megyei ismerői aggódó figye­lemmel kísérték a szövetkezet őszi munkáját. Attól tartottak, j hogy a sok kiesés, a nyilvánva­lóan kevesebb jövedelem kedvü­ket szegi a szövetkezeti gazdák­nak. Nem kell ettől tartani. A vetéssel és a betakarítással ugyan hátrább voltak a gyulai járás és a megye jó néhány szövetkezeténél, de a körülményeket figyelembe véve, mégis jó ütemben haladtak vele. Az igaz, hogy akadtak né­hányon, akik Erdődi Miklós ot­tani tehenész szavai szerint nem nagyon szaggatták az istrángot a I közös munkában, s inkább a ház­táji gazdaságban igyekeztek biz­tosítani a csökkentnek ígérkező jövedelmet. A többség azonban úgy gondolkozik és dolgozik, mint a 65 éves K. Nagy Ferenc. — Volt már az életben máskor is ilyen sok kárt okozó esztendő és lesz is még — mondotta. — Akadnak köztünk, akik a kelleté­nél egy kicsit jobban kétségbees­tek. A valóság azonban az, hogy a gyulaváriak úgy meg vannak előzve, hogy akár két ilyen esz- | tendő után sem éreznének hiányt. I Ha én mindig úgy éltem volna, ! mint ahogy most általában a gyulaváriak élnek, akkor még most is fiatal lennék. Valamikor, a régi időben még falásnyi sza­lonna is alig került a gyulavári emberek házánál, most meg any- nyi van, hogy szappant főznek be­lőle. Jól jövedelmeznek a háztáji gazdaságok is. Keresni kell az olyan udvart, ahonnan nem ke­rül ki 2—3—4 hízott marha egy- egy esztendőben. Mit mondjak még? A gyerekek szinte pizsamá­ban, új cipőben, futballal és kis- biciklivel jönnek a világra. Az ilyesmi csakis a megelőzöttség, a jó megélhetés bizonysága. Tovább beszélgetve még K. Nagy Ferenc elmondotta, hogy a belvíz nem olyan súlyos elemi csapás, mint az aszály. Aszály esetén sehol semmi se terem. Bel­víz esetén azonban a dombosabb részek úgy, ahogy pótolják a la­posabbakat. Bár ott sincs teljes kár, m,ert ahol elvonult a víz, ott elég jó szénatermést tudtak i betakarítani. Az őszi munkákkal lassab- i ban haladtak a gyulaváriak, mini sok más szövetkezetben, azonban | ennek megvolt az oka. Többek j között az, hogy az eléggé kötött | földeket alaposan megnyomta a j víz. Ügyannyira, hogy például egy | 37 holdas táblát tizennégyszeri el- I munkálással sem tudtak bevethe- ; tővé tenni. Ha valamivel későb j ben is, mint más szövetkezetek, befejezik az őszi tennivalókat. Eh­hez megvan a kellő akarat, szor­galom és munkamódszer. Példán a nyári hónapokban úgynevezett szalmaösszegyűjtési napokat ren­deztek. Ez azt jelentette, hogy minden gépi, fogat- és ember: erőt a csomókba vagy a föld vé­gén ideiglenes mezei kazalba ra­kott szalma rendeltetési helyére való szállítására, kazlazására össz­pontosítottak. Most hasonlóan, kukoricaszár-betakarítási hete­ket tartanak, amikor méírfelelő emberi erővel, 38 vontató /a c~t lófogattal hordják lefele szara a mélyszántásra váró fölcieitröl. K. ( Négyszázezer forint — művelődési otthonok berendezésére Nemcsak az emberi magatartás, hanem a környezetek tárgyi felté­telei is nevelő, az ízlést és visel­kedést jól vagy rosszul befolyásoló hatással vannak az emberekre. Jól tudja ezt a megyei művelődés- ügyi osztály is, s sokszor erején felüli gondokkal küzd meg, hogy megyénk művelődési otthonainak klubszobáit, szakköri helyiségeit megfelelő berendezési tárgyakkal lássa eh Ebben az évben négy művelő­dési otthont rendeztek be modem bútorokkal, könyvszekrényekkel, I társasjátékokkal, egyéb, az ottho-l nők számára szükséges felszere­lési tárgyakkal. A megyei műve­lődésügyi osztály 400 ezer forint­tal segítette Mezőmegyer, Telek­gerendás, Kamuit és Zsadány be­rendezéseinek felújítását, korsze­rűbbé tételét. Sok azonban még az ilyen jel­legű gond a falusi kultúrházak- ban: a bélmegyeriek 'Idául — mivel a KÖFÁ-juk kimerülőféi- ben van — szintén a megyei mű­velődésügyi osztályhoz fordultak segítségért, függönyt szeretnének, vásárolni színpadukra. FELHÍVÁS 1 ÁLLAMI VÁLLALATOK, KÖZÜLETEK, TANÁCSI VÁLLALATOK, ÁLLAMI GAZDASÁGOK, KTSZ-EK, TERMELŐSZÖVETKEZETEK FIGYELEM! A 114/1965. PM.—OT. sz. rendelet alapján a felesleges készletek meghirdetése tárgyában november havában megjelentetjük a BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG Országos Hirdetési 5. különkiadását, miért is kérjük az érdekelteket, hogy amennyiben elfekvő készletüket meghirdetni kívánják, közöljék címüket mi­előbb vállalatunkkal. BÉKÉS MEGYEI LAPKIADÓ VÁLLALAT Békéscsaba, Tanácsköztársaság útja 5. Telefon: 10—21, 10—5L »

Next

/
Thumbnails
Contents