Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-11 / 266. szám
M65. november 11. 6 Csütörtök TUDOMÁNY - TECHNIKA = Kétszáz évvel ezelőtt született Robert Fulton, a gőzhajó feltalálója Robert Pulton (1765—1815), akit a technika története aZ utókor számára azáltal tett ismertté, hogy az első használható lapátkerekes gőzhajó feltalálójának tekinti: 1765. november 14-én született Amerikában. Eredetileg festő volt. Londonban ismerkedett meg Watt-tal, aki rábeszélte, hogy legyen mérnök. A XIX. század első félében a gőzhajó nem jelentett új közlekedési esziközt a vitorlások fénykorában, amelyek olyan sebességi csúcsokat értek el, mely- lyel néha az egész világot láziba hozták. E korszak nagyszerű vitorlásai: a klipperek, 24 óra alatt 424 mérföldet is elértek, ami 32 km/óra sebességnek felel meg. Ehhez képest az első gőzhajók nehézkesen cammogó járművek voltak. Ennék ellenére számos feltaláló kísérletezett a gőzhajó megvalósításával és így nehéz megállapítaná, hogy ki volt az első, akinek 'az új közlekedési eszköz gondolatát köszönhetjük. Már 1707- ben Papin Denis állítólag gőzgéppel működő csónakot készített, a XVIIL szájadban több angol szabadalom is látott napvilágot, de ezeknek nem volt gyakorlati jelentőségük. Az evező és a vitorla gőzgéppel való helyettesítése nem volt egyszerű feladat és a megoldás keresése során számos fantasztikus szerkezet született. 1785- bem Floh deszkából összeállított végtelen láncmeghajtást (vízi hernyótalpat), majd gőzgéppel hajtott evezőt és 1790-ben gőzrakétarendszert javasolt. Elképzeléseit azonban nem jutalmazta siker. Szegényen és elkeseredetten halt meg, öngyilkosságot követett él. Az évek folyamán egy szerkezet, a lapátkerék bizonyult életképesnek a gőzhajók mozgatására. 1802-ben Symington „Charlott Dundas” nevű hajója már 3 mérföldes sebességet. ért él. Ezek a kísérletek azonban nem bizonyították kellő„Clermont” fából készült, 30,5 méter hosszú, 150 tonna vízkiszorítá- sú, 20 lóerős gőzgépmeghajtású, 2 lapátkerékes folyami hajó volt. A siker nyomán a gőzhajózás wmm Fullon lapátkerekes gőzhajója, a Clermont. en a gőzhajók gyakorlati használhatóságát. Ez csak Fultonnak sikerült, bár 1803-ban épített és a franciáiknak felajánlott gőzhajójáért csak Napoleon lelkesedett és találta alkalmasnak a „világ képének megváltoztatására”. Azonban az Európa hírű és tekintélyű francia akadémikusok és tengernagyok elutasították Fulton javaslatát, ékesen bizonyítva, hogy semmit sem sejtettek meg a gőzhajó jövőjéről. Pultom nem adta fel a reményt, Amerikában keresett és kapott támogatást és a „Clermont” nevű hajójával bebizonyította a gőzhajózás életképességét és nevét szárnyra kapta a világhír. Ezért is számítják a gőzhajózás kezdetét a „Clermont” próbaútjától, 1807. augusztus 11-től, mely nagy érdeklődés mellett New York-tói Albany városéig, a Hudson folyón 226 km utat 8,3 km/óra átlagsebességgel, 28 óra alatt tett meg. A gyorsan terjedt, 1819-ben a „Savannah”, 1838-ban az angol „Greet Western” mór tizenöt nap alatt szelte át az Atlanti-óceánt, és így a gőzhajó Fulton elképzelései alapján a tengeren is uralomra jutott. Löki Béla a TIT Műszaki Szakosztály titkára NOVEMBER 11. Békési Bástya: Vörös és fekete I.—H. Békéscsabai Brigád: A nap és az óra. Békéscsabai Szabadság: Szerelmes biciklisták. Békéscsabai Terv: Robinson család. Gyulai Petőfi: A királyért és a hazáért. Mezőkovácsházi Vörös Október: Volt egyszer egy öregember. Orosházi Partizán: Nehéz szerelem. Sarka- di Petőfi: Vízivárosi nyár. Szarvasi Táncsics: A szabadság első napja. Szeghalmi Ady: A fekete tulipán. j ~ —lr* ■■VfafOTiOTT A nap és az óra A film lebilincselő drámaiságát az alakok élethűsége, kapcsolataik valószerűsége, a korszak aprólékos rekonstruálása adja. Bár a film jó része a Gestapo üldözte két hős menekülése egész Franciaországon át, a háború mégiscsak háttér, melyben két különböző nemzetiségű férfi és nő találkozik. (Bemutatja a békéscsabai Brigád mozi november 11-től 14-ig.) A Magyar Tv műsora november 11-én, csütörtökön 8.05 Isikola-tv. Környezetismeret. Olvasás az ált. isik. II. oszt. számára, A kis bice-bóca. 9.05 Földrajz az ált. isk. V. oszt. számára. A Kisalföld és a Dunántúli Középhegység. 9.55 Magyar nyelvtan az ált. isk. V. oszt. számára. A magánhangzók. 10.10 Emberi sors. Magyarul beszélő szovjet film. (Isim.) 11.50 Párizsi dallamok. Francia kisíiim. (Ism.) 13.35 Környezetismeret. Olvasás. (Ism.) 14.35 Földrajz. (Ism.) 15.25 Magyar nyelvtan. (Ism.) 16.18 Divatrevü- közvetítés Moszkvából. 17.25 Hírek. 17.30 Paletta. 18.00 Csak egy kicsivel jobban ... Közvetítés a Technika Házából. 18.30 A hét könyvei. 18.35 Sorsok, emberek. Riportfílm. 18.55 Telesport. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. Napi jegyzetünk. 19.55 A gyógyszerész- né. Magyarul beszélő francia kis játékfilm. 20.20 Parabola. 20.40 Zenélő órák. 21.50 Szülők, nevelők egymás közt... A serdülőkor problémái. I. rész. 22.10 Tv-híradó. — 2 kiadás. A román (v műsora CSÜTÖRTÖK 18.00 Tv-híradó. 18.15 Mi legyek, ha felnövök. Pionírok műsora. 19.00 Rövidfilm, 19.15 Vadnyugati film. 20.30 Szopránáriák. 21.00 Tv-híradó és időjárásjelentés. Az angolna szaglása lengerí góliálok Közismert dolog, hogy a kutyáknak jó orruk van. Bebizonyították, hogy mm3-ként még 9 molekula vajsavat is észre- vesznek. Ezt a teljesítményt egy halfajta, éspedig az európai angolna „túlteljesíti”. Ezek az állatok bebizonyíthatóan miméként 2 molekula foniletilalko- holra reagálnak. Ez olyan hígításnak felel meg, mintha pl. a Bódeni tó 58-szoros vízmennyiségébe 1 cm3 illatos anyagot helyeznénk. A kísérleteknél a fiatal anMexioo City, az 1968-as olimpiai játékok színhelye 2250 m magasan fekszik a tengerszint felett. Ebben a magasságban a sportolók teljesítményét már nemcsak a szokásos körülmények, hanem a földrajzi helyzetből eredő biológiai tényezők is befolyásolják. A sportorvosok már az elmúlt nyáron megkezdték a kísérleteket azzal a céllal, hogy megvizsgálják: hogyan akiklimatizá- lódhatnak a különböző sportágak versenyzői az adott körülményeK- hez. Az eddigi kísérletek szerint az ugrók teljesítményét látszólag nem befolyásolja a földrajzi magasság, de a futásban jóval lasgolnákat olyan aquáriumba helyezték, ahol az ott levő csövekben — alaptermészetüknek megfelelően — elbújhattak. Minden csövön tiszta víz áramlott keresztül, egyetlen kivételével, melybe rendkívül kis (2 molekulányi) mennyiségű illatos anyagot kevertek. A halak csak ebben a csőben tartózkodhattak, mert a többiekből állandóan elűzték őket. A 250. kísérlet után az állatok csak az illatos csőben bújtak el, s többit figyelemre sem méltatták. súbbak, mint egyébként. Tíz nap elteltével javult a teljesítményük, mert szívük hozzászokott a nagyobb munkához: több vért szállított az erekbe, s így több oxigénhez jutott szervezetük. Az úszók számára fokozatos akki ima- tizációs tervet dolgoznak ki. Először izmaikat szoktatják hozzá a rendkívüli fáradság elviseléséhez, s erős masszázzsal, majd fokozatos, az egész izomzatot igénybe vevő edzéssel védekeznek az izmok kifáradása ellen. Az edzéstervet úgy állítják ösz- sze, hogy a sportolók szervezete az olimpia idejére érje el maxi- I malis teljesítőképességet. Osvííági Az ősitenger napsütötte vizében óriási teknős napozott, tele ben- dővel, gyanútlanul szunnyadva, s csak néha-néha legyintett egyet- egyet irtózatos evezölapáttá átalakult végtagjával, hogy fenntartsa ötméteres, gigantikus testét. A táj barátságos némasága egyszerre semmivé lett. Hatalmas erővel, vad iramlban, szinte túrva maga előtt a vizet, tizennégy méteres óriás tengeri krokodil us érkezett. A palaszürke tömeg úgy rohant tova, hogy a test mellső része magasra szökött a hullámok fölé. Az óriás krokodilfej széttárta rettentő állkapcsait. Száz foga villant meg a napfényben. A következő pillanatban örült összevisszaságban kavargóit vízben és levegőben fej, farok, láb, az óriás tengeri krokodil, a tyllosaurus eszeveszetten csapkodó teste és a tengeri teknős szénásszekér nagyságú páncélja. Ahol lecsaptak, a víz süvítve vált ketté. Azután a teknős hirtelen berántotta fejét és lábát az átharaphataitlan, vastag teknöbe, s lesüllyedt a mélybe. Alámerülése helyén vérfolt jelezte, hogy az óriás ellenfél leszakította bal hátsó lábát. Honnét tudjuk mindezt, hiszen nem volt még emberi szem, amely láthatta volna ezeket az eseményeket. A drámai harc 80—100 millió évvel ezelőtrt történt, a kréta időszakban. Nos, az óriás kroko- dilusra vagy óriás gyíkra hasonlító őshüllők tökéletesen megmaradt teljes csontvázait megtalálták Európa és Amerika hegyeinek és mélyen bevágott folyóvölgyeinek kőzetrétegeáben az óriás teknős csontvára mellett. Ezeknek a tengeri őskrokodilu- soknak az elődei a szárazföldről vándoroltak lassan, évmilliók alatt a tengervízbe. Testük fokozatosan átalakult a vízi életmódhoz. Keskeny, megnyúlt, jellegzetesen gyíkszerű koponyájuk s két rendkívül nagy tágulásra képes állkapcsuk volt. Nagy, kúpos, hegyes fogaik az állkapcsok csontjával szilárdan összenőttek és rendkívül erős, szilárd fegyverek voltak. Az állat az őspolipokat, halakat, hüllőket, a kréta időszaki fogas csőrű ősmadarakat könnyűszerrel szétharaphatta vagy széttéphette és elnyelte. Megtámadta a cápákat is, az ősvilági tengerekben már otthonos bestiákat, sőt az olyan egyedül élő remetéknek is nekiesett, mint az említett óriás teknős. Az őshüllőknek a vízi életmódhoz alkalmazkodott csoportja rendkívül sok nemzetségből és fajból állt. Legtöbbjüknél hosz- szú korszakokon át fajról fajra és nemzetségről nemzetséigre követhető a fejlődés. Az első ősök a mintegy 158 millió évvel ezelőtt lepergett triász időszakban tűntek fel, fejlődésük virágkorát az ezután következő jura korszakiban élték, s egyik-másik águk csak az úgynevezett kréta időszakban halt ki. Ma már semmiféle rokonuk vagy utóduk nem él tengereinkben vagy édesvizeinkben. Tengeri őskrokodilok. Biológiai tényezők a mexikói olimpián
