Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-11 / 266. szám

ISttä. november 11. 3 Csütörtök Egymillió forint megtakarítás Elkészült a Békéscsabai Kötöttárugyár ötéves újítási mérlege Érdemes bteMapazni abba a je­Jubílált a mezőgazdasági szaktudás nagyszerű forrása: Szabadkígyós leütésbe, amely a Békéscsabai Kö­töttárugyár újítómozgalmának eredményeiről számol be..A máso­dik ötéves népgazdasági terv idő­szakát felölelő újítási mérleg szűk­szavúan bár, mégis sokatmondóan tárja az olvasó elé a nem lebecsü­lendő eredményeiket. A korábbi években elsősorban az elavult géppark adta meg a le­hetőségeket az újításokra. Az utóbbi éveikben azonban a korsze­rűtlen gépek többségét új, modem gépeikre cserélték ki, s most már inkább a választékbővülés, a gyártmányfejlesztés, a minőségi követelmények és az igények ro­hamos növekedése adja az ötlete­ket az újítóknak. öt év alatt jóval több mint 400 újítási javaslatot nyújtottak be a gyárban, amelyeknek mintegy fe­lét elfogadták és meg ás valósítot- táik. A bevezetett újításoknak egyetlen naptári évre vetített, utókalikulált gazdasági eredménye megközelíti az egymillió forintot. Ha azonban az együttes megtaka­rításokat — folyamatos termelést és az időközi termelés-felfutást fi­gyelembe véve — az ötéves terv szintjére vetítjük, akkor ennek az összegnek többszörösével kell szá­molni. Csaknem másfél százezer fo­rint újítási és 01 ezer forint esz­mei. díjat fizettek Isi ezen idő alatt az újítóknak. Az elért gazdasági eredményhez képest a kifizetett újítási díj vi­szonylag magasnak tűnik. Ez azonban csak látszat, hiszen gya­korta nyújtanak be olyan újításo­kat is, amelyek forintban mérhe­tő megtakarításokat nem eredmé­nyeznek ugyan, de más természetű hasznos eredményekkel járnak. S természetesen ezeket is díjazzák. Az ötéves időszakban például 17 munkavédelmi újítást valósítottak meg, amelyek a dolgozók munka- körülményeit javítják vagy a bal­eseti veszélyt csökkentik. Ezekre 14 ezer forintot fizettek a javas­lattevőknek. Az iparágon belül egy-egy gyár­ban jól bevált, vagy eredményes javaslatokat nem kezelik „haditi­tokként”. A gyárak közötti elmé­lyült kapcsolat következtében meglehetősen gyakoriak a tapasz­Kuprtn mellé lépett, megfogta a karját és kinyitotta az ügye­letes ajtaját, így szólt hozzá: — Anatolij Jakovlevics, ké­rem, menjen be ide egy pilla­natra. Prohorov belépett a szobába. Pillantása a nyomozó-őrnagy váll-lapjának kék szegélyére esett. — Anatolij Jakovlevics Pro­horov? — kérdezte az őrnagy. — Igen, miért? — Lesz szíves az okmányait... Prohorov átnyújtotta személy­azonossági igazolványát — Anatolij Jakovlevics Pro­horov, született 1922-ben — ol­vasta fennhangon az őrnagy. — Minden egyezik — mondta Ros- csánnak. Roscsin ránézett Prohorovra. Már egy éve éjjel-nappal csak erre az emberre gondol. Már egy éve beszélget, vitatkozik véle, tanulmányozza, reménykedik és csalatkozik reményedben, beleéli magát lelkivilágába. Már egy éve tart ez a láthatatlan párbaj. Most először látja életében. Az őrnagy hangját hallja: — Önt, Anatolij Prohorov, a katonai főügyész helyettesének végzése alapján letartóztatom és a büntetőtörvénykönyv 64. pa­ragrafusa értelmében vád alá helyezem. talatcsiereújítások. A kötöttáru­gyárban 14 ilyen javaslatot való­sítottak meg, s ezek gazdasági eredménye meghaladja a kétszáz­ezer formtot. Az újítások ügykezelése, értéke­lése és bírálata szakértelmet és nagy gondosságot kíván. Tekintve, hogy az újítások többsége gyárt­mányfejlesztési vagy műszaki jel­legű, avagy a minőség javítását célozza, az újítások ügyintézésé­nek gazdája a műszaki fejlesztési osztály. A véleményezéseket, fel­méréseket és kísérleteket gyakor­lott, tapasztalt szakemberek, a gazdaságossági számí tásokat és ér­tékeléseket üzemgazdászok végzik. A kötszövőipar, mint ismeretes, több évtizedre tekint vissza s a technológiai ötletek, műszaki újí­tások, jobb megoldások tekinteté­ben meglehetősen „kiaknázott” terület. Önként vetődik fel tehát a kérdés: miért kap mégis évről év­re újabb lendületet az újítómozga­lom a kötöttárugyárban? Ennek sok irányú magyarázata van. Nem kétséges, hogy az egyik 'lendítőke­reke a technika, a gyártási tech­nológia szakadatlan fejlődése. E- mellett azonban komoly szerepet játszik a megfelelő tudatosítás is. Az elmúlt időszakban a gyárban mintegy 48 ezer forintot fordítot­tak újítási propagandára. Szakla­pok sokasága, kiállítások, plaká­tok, újítók lottója segíti elő a mozgalom terebélyesedését. Az üzemi tanács pedig tavaly úgy ha­tározott hogy a legalább 50 ezer forintot vagy azt meghaladó meg­takarítást hozó újítások szerzői nyereségrészesedési többletben is részesülnek. És persze nem szabad megfeled­kezni a többszörös újítókról, akik­nek fényképei a folyosók falait díszítik. Zsuffa Mátyás tervező újításai eddig együttesen mintegy másfél millió forintot eredményez­tek. Kulcsár Ferencné konfekció- technikus egyetlen újítása 120 ezer forintot hozott. Szelezsán György és Dinya Elek már tucat­nyi javaslatot nyújtott be. Ezzel dicsekedhet Kulcsár Károly esz­tergályos is, aki ez év november 7-én lett a Könnyűipar Kiváló Dolgozója. Kazár Mátyás — Micsoda? Hogyan? — kér­dezte Prohorov meglepettem. — Miféle paragrafus ez? — Hazaárulás. — Az őrnagy átnyújtotta a lertartóztatósi vég­zést. — Olvassa el és írja alá Prohorov arca nyugodt volt, csak remegő keze árulkodott iz­galmáról. Ügy rezgeti kezében a papír, mintha száguldó vonat fülkéjében olvasná — Ez félreértés — mondta tompa hangon Prohorov. — Ez bizonyára valami félreértés... — Majd kivizsgáljuk — szólt halkan Roscsin, aki Prohorov háta mögött állt. Prohorov megfordult. Tekinte­tük találkozott. ...Már egészen besötétedett. Prohorov köztem és Roscsin kö­zött ült az autóban. Hallgatott és egyre csak mereven nézett előre, túl az úton, túl a fényszórók pásztáján, az éjszakába. A kémelhárítás munkatársai konspirációs okokból a „Jezsui­ta” fedőnevet adták Prohorov- nak. Ez a név véletlenül szüle­tett meg, de úgy tűnik, rendkívül illett rá. 1964. október 2-án éj­jel a „Jezsuita” már nem volt többé. Helyette megjelent Ana- toJdj Prohorov vizsgálati fogoly. (Vége) Pető Miklós fordítása A szabadkígyóst Mezőgazdasági Technikum és Tangazdaság neve nap mint nap szóba került eddig is. Gyakran emlegették azok, akik ott kezdték életútjukat, s most zetek vezetői, tanárai, községek, körzetek állatorvosai. De találkoz­nak nap mint nap ennek a kettő® hasznú, sok-sok termelési sikert elért intézménynek a nevével a vásárlók ezrei is a különböző kon- zervkészítményeken. Szabadkígyós igazi értékét csak azok tudták teljes egészében felmérni, aikik részesei voltak no­vember 6-án, a technikum kihe­lyezésének 20. évfordulóján ren­dezett jubileumi ünnepségnek. Dr. Soós Gábor földművelésügyi miniszterhelyettes, joggal, a me­zőgazdasági szaktudás nagyszerű forrásának nevezte Szabadkígyóst, ahol évente 35—50 fiatal nem­csak a szakmát tanulja meg, ha­nem azt is, hogy hogyan lehet és kell példásan rendet tartva gaz­dálkodni. A tangazdaság fejlődése kicsi­ben tükörképe hazánk fejlődésé­nek, népi demokráciánk ama tö­rekvésének, hogy évről évre mind több legyen a tanult, művelt em­berek száma. Húsz évvel ezelőtt rideg, üres s helyenként romos volt az elhagyatott grófi kastély. Az első oktatók és hallgatók ta­karították ki s alakították át fá­radságos munkával úgy, hogy ta­níthassanak, tanulhassanak és lak­hassanak benne. Ételt csak azok a hallgatók kaptak, akik heten­ként meghatározott mennyiségű szalonnát, zsírt, lisztet, cukrot és egyebet vittek. Abban az időben ilyesmit nehezebb volt szerezni, mint tanulni. Az első hallgatók most a jubileumi ünnepségen el­mondták, hogy jó néhányan napo­kig csak gyümölcsöt ettek, mert nem volt honnan bevinni a szük­séges élelmiszereket. colt a nehéz körülményekkel. A tangazdaságból 20 év alatt 433-an rajzoltak szét az ország különbö­ző tájaira, jól megalapozott isme­rettel és további tanulási vággyal, i Az ott szerzett technikusi okle­vél mellé ugyanis azóta sokan kő- i zülük mezőgazdasági mérnöki, ta­nári, állatorvosi diplomát szerez­ték. Minden bizonnyal nem elégsze­nek meg az ott tanultakkal a tech­nikum jelenlegi hallgatói sem. Négy év alatt nemcsak arra van lehetőségük, hogy széles körű is­mereteket szerezzenek, hanem ar­ra is, hogy kibontakozzon a tehet­Dr. Mihálka Sándor egyetemi tanszékvezető 1945 őszének emlékeit sorolta fel az ösz- szesereglett egykori hallgatók előtt. ségük, a mezőgazdasági szakma iránti szeretetük. Ezt minden szó­nál beszédesebben bizonyítja az a házikiállitás, amit a jubileum tiszteletére rendeztek. Ezen nem­csak a tangazdaság sokféle kivá­ló terméseredményei voltak lát­hatók, hanem a jelenlegi hallga­tók hozzáértését, kézügyességét bizonyító munkák, növény- és ro­vargyűjtemények, és még népi motívumokkal díszített párnák is. akkor is megelégedésre töltené be hivatását. Az eddigieknél azonban minden bizonnyal mindig többet és többet ad, annyit, amennyit a fejlődés megkövetel. K. I. Fotó: Malmos Terven leiül 2100 vagon kenyérgabona Elkészítették az ez évi gabona- leltárt megyénkben. Kiderült, hogy 14,1 mázsás búzaátlagter­mést takarítottunk be 197 854 holdról. Az állami gazdaságok 2S és fél ezer hold átlagában 18,4 mázsás eredményt értek el. a ter­melőszövetkezetek pedig csaknem 170 ezer holdon 13 mázsán felül. De akadt olyan termelőszövetke­zet is, amely minden idők legna­gyobb búzatermését aratta. Két- sopronyban például a Dózsa és Hunyadi Tsz fej-fej mellett ha­ladt a versenyben, a búzaátlag­termésük 20,5 mázsa holdanként. Az újkígyósi Aranykalász Tsz-ben 19,31. a kaszaperi Lenin, a key ér­ni esi Lenin, a békéscsabai Lenin, Szabadság és még több jól gaz­dálkodó termelőszövetkezet ha­ladta túl a 18 mázsás átlagot. A bő termésből terven felül 2100 vagonnal adtak el a nép­gazdaságnak. M üt megye kiszesei Tótkomlóson Öt megye termelőszövetke­zeteinek alapszervezeteiből hat­van kiszista tanul október 25-e óta Békéscsabán, a KlSZ-iskolá- ban. A december 3-ig tartó tanfo­lyam hallgatói a KISZ-vezetés módszertani ismereteinek elmélyí­tésével foglalkoznak behatóbban. Elméleti tudásukat a megye kü­lönböző intézményeiben, szövet­kezeteiben tett látogatásokkal kapcsolják a gyakorlati élethez. Az öt megye — Békés, Csong- rád, Szolnok, Bács-Kiskun, Haj- dú-Bihar — fiataljai november 12-én Tótkomlósra látogatnak, ahol a termelőszövetkezet szocia­lista brigádjának munkáját tekin­tik meg. Mi történik Indiábao és Pakisztánban? — Érdekesnek ígérkező TIT-előadások az Értelmiségi Klubban November 12-én este 7 órai kez­dettel Mi történik Indiában és Pakisztánban címmel érdekes­nek ígérkező előadás hangzik él Békéscsabán a TIT Értelmiségi Klubjában. A szervező nemzet­közi és jogi szakosztály neves elő­adót hivott meg erre az alkalom­ra Réczey László, a nemzetközi jogtudomány professzora, a Köz­gazdaságtudományi Egyetem tan­székvezető tanára, India volt nagykövete személyében. Az előadás elhangzása után Máté György, a Népszabadság tu­dósítója, aki Vietnamban járt, A vietnami probléma háttere cím­mel tart beszámolót. A KiOSZ megyei választmányi értekezletet rendez A KIOSZ megyei szervezete november 15-én, hétfőn délelőtt fél. kilenc órai kezdettel megyei választmányi értekezletet tart Bé­késcsabán, a KlOSZ-székház nagytermében. A tanácskozáson Plenter Lajos, a KIOSZ megyei titkára tájékoztatja a résztvevő­ket az elmúlt fél év munkájáról és tapasztalatairól. A beszámolót követő vita után a legeredménye­sebben dolgozó KlOSZ-alapszervi vezetők között jutalmat osztanak ki. Timko Béla igazgató megható szavakkal nyitotta meg az em­lékek árját előidéző jubileumi ünnepséget. nagyüzemi gazdaságok igazgatói, elnökei, főagronómusai, taninté­Az akaraterő, a tanulási vágy és Ha csak annyit adna ezután is annak megértése, hogy az újjá- i Szabadkígyós hazánk, me- születő magyar mezőgazdaságnak gyérek gazdaságának, mint ameny- szak emberekre van szüksége, da- nyit az elmúlt 20 év alatt adott, Részlet a tangazdaság fejlődé sét bemutató házikiállításról.

Next

/
Thumbnails
Contents