Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-30 / 282. szám
19(j5. november $0. 4 Kedd A szocialista vállalat ás működése a központilag irányított gazdaságban Cikkünk nyomán: Értettek belőle A Magyar Közgazdasági Tár- saság a közelmúltban tartotta Budapesten kétnapos tudományos ülésszakkal egybekötött éves közgyűlését. Neves tudósok, közgazdászok és a megyei csoportok küldöttei vettek részt a tanácskozásokon, amelyeken több igen érdekes előadás hangzott él. Az egyik szekció-ülésen dr. Wil- csek Jer.ö kandidátus. egyetemi tanár tartott vitaindító beszédet a fenti címmel. A szocialista gazdaság szükségképpen központilag irányított komplexum, amelyben azonban ugyancsak szükségszerű az egymástól elkülönült vállalatok léte | és működése. Ez az elkülönülés csak formailag hasonló a tőkés gazdaságban fellelhető vállalati elkülönüléshez, tartalmában azonban eltér attól. Az eltérés a termelési viszonyok különbözőségéből fakad. A központi irányítás nem zárja ki a vállalati érdekek létezését, sőt az állam éppen a vállalati érdekekre és a vállalatok közötti ér. dekellenlétekre alapozva képes leghatékonyabban gyakorolni a központi irányítás funkcióját, A vállalati érdekeltség nem jelenti a vállalati érdekek szemben állását a népgazdasági érdekkel. viszont szükségszerűen megköveteli a vállalati és népgazdasá. gi érdekek egészséges összehangolását, Minden vállalatnak népgaz. dasági érdeket kell szolgálnia, ám a különböző vállalatok érdekei mégis szemben állhatnak egymással. Már önmagában az a körülmény, hogy a vállalatok mint eladók és vevők állnak egymással szemben, érdekellentétet fejez ki és ez biztosíthatja a népgazdasági érdekék, szintézisét, A tulajdonost elvben korlát- lan rendelkezési jog illeti meg. Az össznépi tulajdonban levő (állami) vállalatok esetében is a szocialista állam elvben mindent megtehet. A demokratikus centralizmus elvének igen magas szintű érvényesülése mellett is lényegében érvényes ez a tézis. Az állam azonban elvileg korlátlan beavatkozási lehetőségeit korlátozni kénytelen, mert a termelőerők mai színvonalán képtelen volna mindent központilag el. dönteni és ennek megfelelően utasításokat adni. E jogkört korlátozni azért is célszerű, mert a gazdaságossági elv és az egyéni kezdeményezés megvalósulását csakis így biztosíthatja. A szocialista országokban a fel- szabadulást követően viszonylag fejletlen termelőerőkkel — és háborús pusztítás után — kezdték meg a szocializmus építését nagyfokú centralizáltság mellett. A jelenlegi fejlettségi fokon ez a centralizáltság fékezné a termelőerők további fejlődését. A szocialista országokban ezért általános jelenség a vállalatok önálló, »ágának növelése. Hasznos ifjúsági TITsorozat Jaminában Kéthetenként, vasárnap délelőttönként Békéscsabán, a jami- nai V. számú általános iskolában, folyama,tosan, nagy sikerű ifjúsági TIT-elöadásokat tartanak általános iskolások számára. Legutóbb vasárnap, november 28-án délelőtt Sásdi András tanár tartott előadást. amelynek keretében az ifjú hallgatók földrajzi ismeretei bővültek. Ezt követően — s valamennyi ismerettel'j esztö előadás elhangzása után — a témával kapcsolatos ismeretterjesztő film vetítésére került sor. Az össznépi tulajdonból következik, hogy az önállóság fokozása mellett az állam fenntartja magának a vállalatok alapítását, összevonását vagy megszüntetését, a vezetők kinevezéséi és felmentését, valamint a vállalati tevékenység ellenőrzését. Ezen abszolút követelmények mellett biz. iosílani kell az egész népgazdaság összehangolt fejlődését. Ez a feladat különféle módszerekkel és eszközökkel oldható meg. A mechanizmus-vita középpontja, ban éppen ezek a módszerek és eszközök állnak. A z össznépi tulajdon koncep- oiója lehetővé teszi egységes fejlesztési terv kidolgozását, amely viszonylagosan a leggyorsabb ütemű növekedést biztosíthatja és biztosítani hivatott a dinamikus népgazdasági egyensúlyt, Az egységes népgazdasági terv tehát a potenciális lehetőségek kihasználásának záloga, a vállalatok gazdasági tevékenységének iránytűje. A vállalatok ebből tájékozódnak az előirányzott szerkezeti változásokról, a rendelkezésre álló erőforrásokról és a központi akarat legfontosabb célkitűzéseiről. A terveket azért dolgozzák ki, hogy azokat végre is hajtsák. A végrehajtásban döntő szerepe van a potenciális lehetőségeknek, ezért a terv fontos feladata, hogy helyesen mérje fel azokat. Vonatkozik ez népgazdasági és vállalati tervekre egyaránt. Amíg azonban a népgazdasági tervnek a lehetőségek perspektivikus növelése áll a középpontjában, a vállalati terv. ben a fejlesztéssel egyenrangú szerepet kapnak az egyszerű újratermelés kérdései is. A vállalatok központi tervszerű irányítása a szocialista építés kezdeti szakaszában a tervutasítások rendszerére épült, amelynek keretében a vállalatok szerepe a tervszámok kialakításába va. ló beleszóláson túl lényegében az utasítások végrehajtására szorítkozott. A tervek kialakításánál ti. pikussá vált az alkudozás, a vál-. Úriatok lehetőleg kevesebb feladatot és több eszközt igényel tele, A végrehajtásnál elmosódtak a gazdaságossági elemek, nem volt kielégítő az önálló kezdeményezés és a műszaki színvonal növelése. "Pártunk már az ötvenes évek * közepén felismerte e problémát, s ennek nyomán sok intézkedés történt a vállalati tevékeny, ség javítására. így például a terv. mutatók számának csökkentése, az igazgatók hatáskörének növelése, nyereségrészesedést rend. szer bevezetése, új árrendszer, műszaki fejlesztési alap és eszköz, lekötési járulék bevezetése stb. Ezek az intézkedések — bár a szó- cíalista táborban gyakori a példái mutattak és követésié találtak — nem bizonyultak eléggé hatékonyaknak. mert hiányzott azokból az átfogó jelleg. A gazdasági beíolyásoiás eszközei. közül különösen az árrendszert, a pénzügyi és hitelrendszert és az anyagi érdekeltség rendszerét kell kiemelni mint legfontosabbakat. Az alkalmazott módszerekben az időik folyamán sok változás történt, anélkül, hogy az eszközök felhasználása kellő hatékonyságú lett volna. Ennek oka az egyes intézményekben rejlő belső okokra, a gazdasági befolyásolás különféle módszerei között keletkezeti ellentmondásokra és a tervmutatők felbontásán alapuló és a gazdasági emelőket párhuzamosan alkalmazó központi irányítási rendszer közötti ellentmondásokra vezethető visz- sza, A tervutasítások és a gazdasági emelők esetleges ellentmondása esetén az utasítás az erősebb. Ez az oka annak, hogy noha Magyarországon már évek óta hangsúlyozzuk, miszerint a teiv nem fétis, a gyakorlatban mégis nehéznek, sokszor lehetetlennek bizonyult az utasítások parancs, jellegét a szükséges rugalmasság, gal összeegyeztetni. akran hibákra vezetett a központi irányítás beavatkozása a részletfeladatok meg. oldásába. Emellett nem volt biztosítható a rugalmasság, amely pedig a változó feltételekhez és követelményekhez való gyors alkalmazkodás előfeltétele. Ebből fakadt az a helyzet, hogy a vállalatok gyakorlatilag mint termelő- apparátusok működtek, gazdálkodási tevékenységük viszont igen szűk körre korlátozódott. Gazdaságpolitikánk alapjaiban helyes célkitűzéseit az eddiginél következetesebben, szervezetteb. lien kell végrehajtanunk. A végre, hajtás megszervezésének kulcs- pontjai a népgazdasági terv és a vállalatok, ebből folyóan a köz. ponti irányítás és a vállalati tevékenység olyan összhangja, amely képes a maximális hatékonyságot biztosítani. A munkamegosztás mai fokán az elkülönült vállalatok összehangolt együttműködése jobban biztosítható a vállalatok egymás közötti kapcsolatai útján, mint központi tervutasításokkal. Népgazdasági szinten a tervszerűséget az eddigitől eltérően a fő arányok betartására, a lényeges strukturális változások előirány-! zására és végrehajtására célsze. | rfl értelmezni. A vállalatok terv-| szerű tevékenysége ebbe beleilleszkedve csak úgy biztosítható.! ha tervüket a népgazdaság igé-! nyeinek megfelelően, de önállóan j dolgozzák ká. maguk gondoskod- j nak ennek koordinálásáról, maguk • szervezik termelőtevékenységük mellett értékesítő és beszerző tevékenységüket is. — Messze van-e még Bedó ! Ugye, nem kössük le az előadást? Hajtson gyorsabban, sofőr bácsi...! A gépkocsivezető nem válaszol, összehúzott szemmel figyeli az utat. A reflektor sugarában fehér hópelyhek táncolnak-libbennek, mint a gyulai Erkel-együttes könnyű lábú lányai. „Messze van-e még Bedő?” — Ahol ma, kedden este fel kell lépni, mert várja a kis l'alu közönsége a táncot, a dalt, a szép verset, szép muzsikát... Több órás késés... Bedó. Még mindig ülnek ott harmincán, reménykedve. Messziről gyalogoltak be. Hátha... Hiába, nem lehet már ma. — Ee ugye eljönnek valamelyik nap — kérik, őszinte szemmel néznek. — Eljövünk. Az elmaradt fellépés csalódása rátelepszik a harminc táncos, éneke«, versmondó hangulatára. — Lesz még alkalom, gyerekek, megyünk Debrecenbe alukálni. hogy holnap frissek legyetek. Mindenki szórakozzon addig, de az sem árt, ha a tankönyvét veszi elő — mondja vidámító hangon Varga András igazgató, a csoport A helyesen felfogott kritika, a lehetőségek felhasználása és a vezetők megértése ismét pontot tett cikkünk nyomán egy ügyre. Még augusztus 20-i számunkban megírtuk, hogy az OVF Vízügyi Építő Vállalat gyulai főépítésve- letőségén lehetetlen helyzet uralkodik a munkásszálláson. Akiket érdekelt, s akik elolvasták, emlékeznek még arra, hogy megemlítettük: nincs jóformán semmi azon a munkásszálláson, ami arra engedne következtetni, hogy ott egy kicsit is jól érezheti magát a munkában kifáradt, pihenésre, egy kis szórakozásra vágyó munkásember. Aztán megnéztük — ígéretünkhöz híven — egy hónap múlva is, de változásnak nyoma sem. Október 21-én aztán levelet kaptunk a budapesti központtól, amely arról értesített, hogy intézkedtek a hiányok megszűnte- lése érdekében. Végül egy üzenet, majd egy telefon: jöjjön ki az újság és nézze meg. hogyan hozta rendbe a főépítésvezetőség a munkásszállást. November 26-án eleget tettünk a hívásnak, s örömmel láttuk, hogy az augusztus 20-i cikk címe nem is volt olyan rossz — értettek belőle. Dr. Benedek Antal irodavezető ltalauzol végig az ismert szobákon. Éppen a tett pillanatában érkeztünk, az ablakokra rakták a függönyöket, az asztalokon poharak, vizeskancsók, sőt egyik-• másikban már presszó-föző; eltűntek a szegek, helyükbe szekrényeket állítottak, s kiosztottak a szobákba — a munkások kívánsága szerint — rádiókat is. Az ebédlőben kényelmesen tálalhatnak maguknak az emberek, a szobák falát, az ajtókat, ablakokat átfestették, bevásároltak ágyelö-szőnyegeket, csempe- kályhákat állítottak be, amit előre fűtenek, s mire megjönnek az egész nap hidegben, esőben vezetője. Megnyugodnak. Halk kis csoportok alakulnak; táskarádió dünnyög; kártyacsomag kerül elő — meg szép számmal tankönyvek. — Tessék szíves elmondani nekem, mi volt az első világháború kitörésének igazi oka — kérdezősködik az egyik diáklány. Lassan többen is odatömörülnek, hallgatják a magyarázatot... Csak két kislány: Kotroczó Ilonka és Korcsok Terika hallgatnak. Alusznak mind a ketten. Nem csoda: az utazás előtti éjjelen úgysem tudtak, féltek, hogy éppen ők maradnak le. Ördög Attila, az együttes szóló, táncosa, lehunyt szemmel dől hátra az ülésen. Kotroczó Julianna műszaki rajzoló, filigrán, karcsú lány veszi pártfogásba. Citrommal kínálja. Végre Debrecen. Gyors mosdás. Néhány vicc még, aztán alszik az együttes. * Az első fellépés Polgár-Folyáson. Hajdú-Bihar északi csücskének kis elszigetelt községe. Végtelen hóborította síkságon haladt keresztül a busz, míg odatalált a csoport. Ahogy lassít a jármű, dolgozó munkások, kellemes meleget találnak. A gyalulatlan. kecskelábas deszkaasztalokat folyamatosan kicserélik, s a lóca helyett is a legtöbb szobában már kényelmes székeket láttunk. A klubszobát berendezték, van televízió, biliárd, könyvek, rádió s kényelmes, fűtött az egész helyiség, ahol nyugodtan ultizhatnak is, ha éppen kedvük tartja. Most aztán kénytelenek vagyunk egy kicsit visszafordítani a múltkoriban elhangzott panaszok élét, mert íme, a .vállalat minden megtett, hogy pótolja a cikkben felvetett hiányosságokat, viszont nekik is lehetne panaszuk. Űk nem mondták, de nem volt nehéz kitalálni: a szobák egyíke-másika nagyon rendetlen. Van olyan munkás, aki nem vételezett se poharat, se szőnyeget, nem vállalja a felelősséget. Miért? Ki viszi el? Mitől félnek? Egyszerű húzódozás ez attól, hogy valamire vigyázni laelljen? De hát saját holmijuk is van. S nem kívánhatják a vállalattól. hogy „csak úgy” felszerelje őket mindennel. Ez végeredményben mégiscsak nem kemény pénzzel megfizetett szálloda, hanem szállás, ahol vállalni kell a közös vagyonért egy kis felelősséget is. S a rend. Egyik-másik szobában példás. A falakon képek, könyvespolc, itt olyan munkások laknak, akik a vállalati segítség mellett maguk is vigyáznak a rendre, s maguk is otthonossá akarják tenni egész heti szállásukat. Másutt bizony ételmaradéktól a csizmáról lehullott sárig minden megtalálható. Egy kicsivel több megbecsülést, egy ki. csivel több gondosságot, s akkor véglegesen elmondhatjuk: a gyulai munkásszálláson minden rendben van! De ehhez kell a munkások rendszeretete és felelőssége is! (ádám) apró gyerekek kocognak mellette, s lelkendezve kiabálják: — Megjöttek! A kicsi kultúrház előtt állunk. Lámpái szerényen világítanak, mégis messzire látszik... A sötét pusztaságból apró. imbolygó fények villognak elő, s egy örökkévalóságnak tetszik, míg ideérnek. Bekecses, kucsmás, szik-szítta emberek, asszonyok, tíz-tizenöten is egy viharlámpa fényében. Letopogják a havat. — Hát csak el tudtak érni ebben az időben olyan messziről? — ismerkedik egy bácsi. — Maguk is eljöttek..; — Ja, hogy csak mi gyalog «m, meg öt kilométerről. Százötven férőhelyes ha van a kis terem, de háromszázan zsúfolódnak be erre az alkalomra... A színpad kicsi — s kicsit rozoga. A zenekar közvetlen előtte, a nézőtéren helyezkedik el. Pontosabban a nézők között. Álmos szemű kisgyerek nézi közelről a piros mellé- nyes zenészeket. Nemigen lehet erre ilyeneket látni. A függönyt kézzel húzzák, így is megakad sokszor, de nem baj. Molnár Károly a járási Hazafias Népfront bizottsága nevében üdvözli az együttest a román—magyar barátsági est keretében. — A teljes állampolgári egyenjogúság szép jegyében adom át a színpadot együttesüknek, akik a baráti népek művészetéből, tánKazár Mátyás T)(Íh('('ílI, daLLal 7t(>a jdú-dVt lut t'ba k
