Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-27 / 280. szám
tlMő. november 87. 4 Szómba i Túl a munka Akiknek munkája az időjárás függvénye — Egymillió tégla a szabadban — A karbantartóktól függ a következő szezon „Besugárzott” kaviár A Békés megyei Tégla- ét, Cserépipari Vállalat gyvlai gyáregységében majdnem 9 millió téglát égettek ki eddig az idén. Ez 101 százalékos tervteljesítést .jelent. Az itteni dolgozók. munkáját nagyban befolyásolják a külső körülmények, hiszen a csapadékos időjárás megnehezítette a kitermelést, másrészt a nyers áruk szárítása is a szabadban történik. S mivel az időjárási viszonyok ebben az évben nem nagyon kedveztek, a száraz, napsütéses napokon jól szervezett, szorgalmas munkával kellett a jó lehetőségeket Iáhasználni. Hogy mennyire szivükön viselik a gyulai téglagyár dolgozói a termelés ügyét, annak jellemzésére minden dicsérő szónál ékesebb bizonyíték két számadat. Egy óra alatt átlagban 6319 téglát préseltek, s ebben a vonatkozásban a vállalat második legjobb üzemének bizonyultak-. Ugyanakkor gépállás és egyéb körülmények miatt a hasznos munkaidőnek mindössze 4.9 százalékában szünetelt a termelés. Az állásidő csökkentésében eszerint a vállalati átlagnál kétszerié jobb eredménnyel dicsekedhetnek. E hónapban befejezték a nyerstégla-termelesf, s a soron hőstetkezö feladat: kiégetni a mostanig felhalmozott mintegy 5 millió téglát. Az égetőkemence teljes kapacitással üzemel, s erre azért is szükség van. mert majdnem egymillió nyers tégla — a szántószínek telítettsége miatt — a szabad, ég alatt vár sorsára. A csapadékos, havas, fagyos ősz bizony nem könnyíti az itt dolgozók munkáját. s nem tesz jót a felhalmozott nyers árunak. A téglagyár dolgozói most ázott vannak, hogy kiküszöbölve a zord időjárás nehézségeit, mielőbb feldolgozzák a felhalmozott nyers árut. Az utolsó mohikánok. Pupeczni Marin és Ad amcsik I.úsxló av. idén készült nyers téglák utolsó darabjait szedik a gép alól. Teljesítményük azonban folyamatosan 5200 tégla óránként. A lerakóbrigád asszonyai elhelyezik a nyers árut a szárító- s/.inekben. A hal brigád tag mindegyike 8 ezer téglát mozgatott meg nap mint nap. Fotó: Malmos A TASZSZ hírügynökség jelentése szerint, az úgynevezett kardoshal nemi érését siettetni lehet alacsony frekvenciájú hang „besugárzásával". Ennek következtében emelkedik az ikra-, vagyis a kaviártermelés. A „besugárzási'' naponta háromszor, esetenként húsz-harminc másodpercig végzik. dandárján... A karbantartók munkájától függ, hogy zavartalan lesz-e a jövő évi termelés. Eddig jelesre vizsgáztak a TMK-sok. Hídvégi János lakatos 1041 óta a vállalatnál dolgozik. Az ő szaktudása a munka legjobb biztosítéka. Kállay Kornél: Termelésszervezés szikeseken Most jelent meg a Mezőgazdasági Könyvkiadó fenti című kötele A több mint egymillió kataszteri holdat kitevő hazai szikes es szikes jellegű területek szakszerű hasznosítása elsőrendű népgazdasági érdek, de az ezeken működő gazdaságok (termelőszövetkezetek, állami gazdaságok) számára is szinte létfontosságú probléma. A könyv úttörő munka, mert a hazai szakirodalmunkban ebben a témakörben ez ideig összefüggő szakkönyv nem jelent meg. A könyv az igen bőséges ismeret- anyagot négy fő fejezetben tárgyalja: 1. A gazdálkodás alapismeretei szikes talajokon. 2. Gazdálkodás öntözetlen szikeseken, 3. Gazdálkodás öntözött szikeseken. 4. A termelésszervezés alapvető irányelvei vegyes (szikes és nem szikes) talajú mezőgazdasági nagyüzemekben. A rendkívül szerteágazó anyag könnyebb áttekintését szolgálja a könyv végén található összefoglalás, amelyben a szerző az egyes fejezetekben tárgyalt részletkérdések legfontosabb következtetéseit közli. Különös értéke a munkának, hogy a könyvben egyrészt olyan üzemi adatok szerepelnek, amelyeket a gyakorlatban dolgozó szakemberek mindennapi munkájukban közvetlenül felhasználhatnak, másrészt a bemutatott módszerek alkalmasak arra, hogy a különböző adottságú szikes gazdaságokban a termelést tudományos alapokon, a lehelő leggazdaságosabban szervezzék meg. * 1 2 3 * 5 Értekezés az értekezletről A jó beszámoló három ismérve V Á hozzászólás aranyszabályai „Egyik értekezletről ki, a másikra be.” Szövetkezeteink, vállalataink felelős beosztású vezetői, az irányító szervek dolgozói, mozgalmi tisztségviselők panaszkodnak, hogy néha ijesztő mértékben összetorlódnak a különféle értekezletek. Ilyenkor az ember jóformán nem jut hozzá, hogy voltaképpeni munkájút elvégezze. Még az a legszerencsésebb eset, ami a minap történt az egyik vezető emberrel. Egyszerre, egy- idöben két különböző értekezletre volt hivatalos. Mit lehet ilyenkor tenni? Egyiket lemondta a másikra való hivatkozással; a másikra — .sajnos —• nem tudott elmenni az egyik miatt. Valójában megmentett egy értékes délelőttöt a termelőmunkának. Nem aat akarjuk állítani, hogy a termelésnek vagy éppen a mozgalmi’ életnek ilyenfajta megbeszéléseim „haditanácsaira” nincs szükség. Távol álljon tőlünk, hogy lebecsüljük egy-egy értekezlet fontosságát vagy szembeállítsuk bizonyos szintű vezetők tanácskozásait a mindennapi munka más jeliegű tevékenységével. Hiszen éppen közéleti demokratizmusunk terébélyesedése, a vezetés kollektivitásának gyakorlati alkalmazása eredményezi (részben) az értekezletek számának túlburjánzását. Afféle demokratikus gyermekbetegség ez. Mégis tenni kell valamit túl- tengései ellen. Az értekezletek, tanácskozások, megbeszélések, ülések, gyűlések és konferenciák hovatovább túl sokat foglalnak le az emberek értékes idejéből. Az értekezletek különböző fajtáinak gondos tanulmányozása lévén felismertük, hogy a legtöbb ilyen összejövetel — bár fontos kérdésekkel foglalkozik — túl hosszú! Ha az előadó és főként a hozzászólók — dicséretes önuralommal! — mondanivalóikat a szükséges tömörséggel terjesztenék elő: rengeteg időt nyernének, így nem az értekezletek számát mérsékelnénk, hanem a terjedelmét kurtítanánk. Gyakorlatilag miképpen? A rövidség illusztrálására mi is pontokba szedtük tanácsainkat. Következzék tehát a jó beszámoló három alapismérve: 1. — A jó előadó keveset beszel es sokat mond. A hallgatóságot úgysem lehet sokáig áltatni. Akinek füle van a muzsikához, rögtön kiérzi, ha a zenészek nem a melódiát viszik, csak „vakerálnak”. Hogy rokonszenvet keltsünk magunk iránt; igyekezzünk mondanivalónk lényegére koncentrálni. A hallgatóság csak a tiszta dallamra fülel. 2. — Amennyiben a hallgatóságtól távol eső kérdésekkel hozakodik elő valaki — nagyon nehéz helyzetbe sodorja saját magát. Hogy az értekezlet „aktív” legyen, a résztvevők érdemben nyilvánítsák véleményüket, annak alapfeltétele: olyan téma, amely érdekli a jelenlevőket. Ami elevenbe vág. 3. ’ — Ne hagyjuk számításon kívül, hogy a résztvevőknek fejlett kritikai érzékük van. Ha tehát előadásom (beszámolóm) közben feltűnően sokan alszanak, beszélgetnek vagy kifejezéstelen tekintettel a semmibe révednek, az nem a hallgatóság fegyelmezetlenségét jelzi, hanem kizárólag az én elhibázott koncepciómat, S mivel minden tanácskozás sava-borsa a vita, nem lesz hiábavaló, ha ide iktatjuk a jó hozzászólás öt aranyszabályát is; 1. — Csak akkor beszélj, ha valami újat tudsz mondani, ami eddig még nem hangzott ei. 2. — Bármennyire csábit a lehetőség, hogy nyilvánosság élőit csillogtathatod retorikai képességeidet és fölényes tárgyi tudásodat — ha csak nincs valami eredeti szempontod —, állj ellent a kísértésnek. 3. — Mondanivalód magvas fogalmazásával add értésére a jelenlevőknek, hogy értelmes, jó képességű felnőtteknek tartod őket, nem pedig kisiskolásoknak, akiknek mindent háromszor kell a szájukba rágni. 1. — Ha azzal,., akarod kezdeni, hogy „Az én meglátásom szerint...” — akkor el se kezd! Senki se kíváncsi a meglátásaidra, kizárólag a szóban forgó ügyet előbbre vivő, ötletes javaslat érdekli a többieket. 5. — Előfordulhat, hogy többségi vélemények kialakításánál a korábban elhangzott felszólalást kell megerősítenünk. Ilyenkor bár helyes, hogy „csatlakozunk az előttünk szólóhoz”, de azt bőven elég egyetlen mondatban az érdekéitek tudomására hozni. Tiszteljük egymás értékes idejét és a népgazdaság drága — munkaidejét. Akiknek az a fela- adatuk, hogy a gép mellett dolgozzanak, azoknak munkanorma szabja meg az időbeosztásukat. Akiknek az a dolguk, hogy egy- egy értekezleten döntsenek fontos kérdésekről, szintén kötelességük takarékoskodni a rendelkezésükre álló munkaidővel. (ajda )
