Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-04 / 260. szám

1965. november 4. Csütörtök Megrázó dráma a Pentagon előtt Inkább az önkéntes halál, mint a vietnami háború... A Dél-Vietnamiból érkező jelen­téseik a harci tevékenység némi csökkenéséről számolnak be. Ugyanakkor a Saigontól 280 kilo­méterrel északra levő Cam Ranh öbölnél lázas ütemben folyik az amerikaiak legújabb légitámasz­pontjának építése. A repülőtérre, amely háromkilométeres kifutó­pályával rendelkezik, hétfőn meg­érkeztek a FüLöp-szigetékről az el­ső amerikai vadászlbombázők. Az öböl környékén jelenleg is több mint tízezer amerikai és dél-ko­reai katona dolgozik a támaszpont erődítéseinek építésén. McNamara amerikai hadügymi­niszter kedden bejelentette, hogy John A. Heintges altábornagyot nevezték ki Westmoreland tábor­nok, a Dél-Vietnamban állomáso­zó amerikai csapatok főparancs­nokának helyettesévé. Heintges 52 éves, 1936-ban végezte el a West Point-i katonai akadémiát és a második világháborúban részt vett az észak-afrikai, szicíliai, olaszországi, franciaországi és né­metországi hadjáratokban. Kedden délután öt órakor, a munkaidő végeztével az amerikai hadügyminisztériumból, a Penta­gonból távozó katonatisztek és tisztviselők megrázó drámának váltak szemtanúivá: az épület fő­bejáratával szemben benzinnel leöntötte és meggyújtotta magát egy karján kisgyermeket tartó férfi. Az odarohanók kiáltásaira a lángban álló ismeretlen a gyer­meket a földre dobta. Mire a kö- rülállótoaik a lángokat sikerült kioltani, a férfi olyan súlyos égé­si sebeket szenvedett, hogy kór­házba szállítás közben meghalt. A vizsgálat megállapította, hogy az önkéntes tűzhalált választó férfi a 31 éves Norman Morrison, há­romgyermekes családapa a paci­fista Quaker-mozgalom tagja, aki Baltimore-ból érkezett Washing­tonba. A gyermek, Morrison más­fél éves kislánya,. sértetlen ma­radt. Morrison özvegye később újság­íróknak elmondta, hogy férje ön­kéntes tűzhalálával, amelyet több dél-vietnami szerzetes példájára választott, tiltakozni kívánt az Egyesült Államok vietnami hábo­rújával járó hatalmas enjber- veszteségek és szenvedések ellen. Amerikai hírügynökségek sze­rint Morrison több alkalommal részt vett a Pentagon épülete előtt a Johnson-kormányzait vietnami politikája ellen tartott tüntetése­ken. F oly latódnak a kommunistaellenes intézkedések Nyilatkozatok az indonéz eseményekről . A baloldali és kommunista erők ellen Indonéziában folytatott kampány keretében újabb intéz­kedések történtek. Így Sjarib Thaj-ib dandártábornok, felsőok­tatási miniszter bezáratott 14 egyetemet és kollégiumot, és élbo- csáj tóttá az oktatásügy területén dolgozó összes kommunistákat. Hasonló kommunistaellenes in­tézkedések vannak folyamatban más minisztériumokban és kor­mányhivatalokban is — közük a nyugati hírügynökségek. A borneói kormányzó az indo­néz belügyminisztérium utasí­tása alapján érvénytelenítette a L A szovjet—francia kapcsolatok egészségesen fejlődnek Couve de Murville nyilatkozata ^Cpuve MttcviUe külügymi- rjfczter tó^ky.ából visszatérve a francia raaionak adott nyilatko­zatában összefoglalta a szovjet vezetőkkel ’folytatott megbeszélé­seinek eredményét. — A leglénye­gesebb — mondotta —, hogy kap­csolataink, találkozásaink folyta­tódnak, továbbra is kicseréljük nézeteinket, és igyekszünk a lehe­tőségeknek megfelelően politikán­kat ^összehangolni. A miniszter hozzáfűzte,- a . szovjet—francia egyetértés az :európai problémák rendezésének alapfeltétele. ■ Párizsban nagyon pozitívan ér­tékelik a külügyminiszter szovjet- unióbeli útját, A miniszter meg­győződött róla — írja a degaulle- isrta Nation —, hogy Franciaor­szág és a Szovjetunió nézetei több pontban, egyeznek, mint gondolni lehetett. A francia— «zovjet kap- csolatok jő irányban, fejlődnek... A francia megfigyelők kiemelik, hogy Grcmi ko tavaszi párizsi lá­togatása óta határozott fejlődés mutatkozik a Szovjetunió és Fran­ciaország viszonyában és a közös nyilatkozatban is kifejezésre jut. Egyes francia kommentárok rá­mutatnak, hogy az európai biz­tonság és Németország kérdésé­ben, émely a megbeszélések kö­zéppontjában állott, a nézeteltéré­sek ellenére bizonyos közeledés észlelhető. Erre utal Tabouis asz- szony a Paris Jourban, amikor aláhúzza a Szovjetunió és Fran­ciaország együttműködésének fon­tosságát a „német kockázattal” szemben. ___ r P er az Egyesült Államok Kommunista Pártja ellen Washington A washingtoni körzeti bírósá­gon kedden délután folytatódott áz Egyesült Államok Kommunista Pártja elleni provokatív per: Wil­liam Jones bíró két ízben is elha­lasztotta az érdemi tárgyalás kez­dőiét, hogy, „tanulmányozza a hát­teret”. Az új per része a párt ölen 1959 óta folytatott üldözési kam­pánynak és arra irányul, hogy ki- kéáyszerítse a kommunista párt „külföldi ügynökként” történő nyilvántartásba vételét, az 1950- es, úgynevezett nemzetbiztonsági törvény alapján. Ha ez sikerülne, a párt; egész tagságát azonnal vád alá lehetne helyezni „erőszakos felforgató tevékenység” címén egy másik kommunistaellenes tör­vény, az úgynevezett Smith-tör- vény alapján. Gus Hall, a párt egyik vezetője sajtónyilatkozatában nevetséges koholmánynak nevezte a párttal szemben támasztott vádakat és kijelentette: ez a per kétségessé teszi a szemben állás jogát, azt a jogot, hogy az amerikai állampol­gárok a demokrata vagy a repub­likánus párton kívül más párthoz is csatlakozhassanak. Gus Hall megállapította: a kommunista párt tekintélye az elmúlt időszak­ban megnövekedett. A párt nem szervezi ugyan az „ostoba és ag­resszív” vietnami háború elleni tiltakozó kampányt, de tevéke­nyen támogatja azt. Az amerikai igazságügyminisz­térium mindenáron elmarasztaló ítéletet akar kikényszeríteni a perben. Egy hasonló per folya­mán, 1962-ben a minisztérium már kivívta az ilyen döntést, ezt azonban később a fellebviteli bí­róság megsemmisítette. kommunista képviselők mandátu­mát az összes helyi törvényhozó testületekben. Az AP megemlíti, hogy a központi indonéz parla­ment felfüggesztett kommunista képviselői között van Luk man és Njoto, az Indonéz KP két vezető­je, akik emellett a kormány tag­jai is. Colombo A Ceyloni Kommunista Párt Központi Bizottsága egyhangúlag elfogadott határozatban fejezte ki aggodalmát és tiltakozását az In­donéz Kommunista Párt, valamint más demokratikus indonéz szer­vezetek ellen foganatosított intéz­kedések miatt. Mint a határozat megállapítja, az indonéziai reakciós erők szét akarják bomlasztani a N as alkom­at, a demokratikus és antá imperi­alista nemzeti frontot, céljuk el­szigetelni a munkásság és paraszt ­ság tömegszervezeteit. A határozat felhívja a figyel­met Sukamo elnöknek és a kor­mány több más tagjának beszé­deire, amelyekben sürgették a megbékélést és a nemzeti egység helyreállítását. A Szovjetunió és az USA különjavaslata az atomfegyverek terjedésének megakadályozására Az ENSZ ülés* New York Az ENSZ kedden megnyílt szo­kásos évi megajánlási értekezle­tén rekordösszeg gyűlt össze a szervezet műszaki segélyprogram­ja és különleges pénzügyi alapja számára — de még mindig jóval kevesebb, mint amennyire a költ­ségvetés szerint szükség van. A költségvetés szerint az Egyesült Nemzetek Szervezetének 200 millió dollárra van szüksége 1966-ban és még több mint 50 millió dollár hiányzik. A Szovjetunió képviselője, Fe­dorenko közölte, hogy kormánya az idén ugyanolyan összeggel kí­ván hozzájárulni az ENSZ-prog- ramok végrehajtásához, mint ta­valy. Fedorenko rámutatott, hogy a Szovjetunió kétoldalú szerződé­sek alapján igen jelentős segélyt nyújt számos afro-ázsiai és latin­amerikai országnak, elsősorban az iparfejlesztés területén. A Szov­jetunió segítségének az a célja, hogy erősítse ezeknek az orszá­goknak nemzeti függetlenségét. A szovjet kormány ugyanakkor ér­tékeli az ENSZ segélyprogramjai­nak jelentőségét is. A nyugati hírügynökségek je­lentése szerin JÉL genfi leszerelési értekezleten r^Pl vevő nyolc el nem kötelezett ország határozati javaslatot készít elő az atomfegy­verek elterjedésének megakadá­lyozásáról. A közgyűlés 1. szá­mú politikád bizottsága kedden befejezte a vitát erről a kérdésről, de 24 órával elhalasztotta a sza­vazást, hogy lehetővé tegye egy esetleges kompromisszumos javas­lat kidolgozását. A kérdésben, mint ismeretes, a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok külön határozati javaslatot nyújtott be a bizottság elé. A két tervezet között az az alapvető kü­lönbség, hogy az amerikai terve­zet lehetővé tenné a NATO kere­téiben létrehozandó közös atom- erő valamilyen formáját, ami vég­eredményben a tilalom megkerü­lését jelentené, és atomfegyverhez juttathatna olyan államokat, köz­tük Nyugat-Németországot, ame­lyek ma nem rendelkeznek azzal. A szovjet tervezet viszont kizár­ja az atomfegyverek elterjedésé­nek ezt a formáját is. Az AP tudósítása szerint Csa- tordai Károly, az 1. számú bi­zottság elnöke kijelentette, hogy a nyolc el nem kötelezett ország tárgyalásai eredményt ígérnek. Az elnök éppen e megbeszélések foly­tatása érdekébén javasolta a bi­zottság munkájának szerdára ha­lasztását Húzódik az osztrák kormányválság — Klaus elhalasztja amerikai útját Becs A harmadik hetéhez érkező osztrák kormányválság légköre továbbra sem enyhült. A koalíciós pártok ismételt tárgyalásokon sem tudnak megegyezni az új válasz­tások időpontjában — bár az első választási plakátok mái- megje­lentek a házak falán. Ugyanakkor heves viták foly­nak a jelenlegi ideiglenes kor­mány hatásköréről. (A köztársasá­gi elnök a választásokig a lemon­dott Klaus-kabinetet bízta meg az ügyek vitelével.) A feszült belpolitikai helyzet miatt Klaus kancellár elhalasztot­ta erre a hétre tervezett amerikai útját. A kancellár útközben Lon­donban találkozott volna a brit kormányférfiakkal, Washington­ban pedig Johnson elnökkel és Rusk külügyminiszterrel. Érte­sülések szerint a kancellár de­cemberben az eredetileg tervezett­nél rövidebb időre utaznék az Egyesült Államokba, ahol az ENSZ közgyűlésén is fel kíván szólalni. J. Golovanov: A Jezsuita bukása □okumentumregény 9. hátán végigfutott a Valerij hideg... Most tehát „az áru” megvolt, csak „vevőt” kellett keresni. Prohorovnak nem akaródzott mindent saját kezűleg csinálni, mert így könnyen le lehet buk­ni. De aztán megfelelő emberre akadt egy Inozemcev nevű Metro-alikalmazott személyében, aki ugyan elég együgyű fickó volt, de talán épp ezért vakme­rő, ami erre a célra nagyon is jó. Anatolij megbízta, hogy ke­ressen fel egy Moszkvában dol­gozó jó nevű amerikai újság­írót. . Az újságíró viszikivél kínálta Inozemcevet, majd rágyújtott a pillájára és hátradőlt karosszé­kében, hogy kényelmesen végig­hallgassa. Inozemcev felajánlot­ta az együttműködését. Mi érté­kes honvédelmi anyagot adunk önnek, Ön pedig. Nos, természe­tesen nem ingyen. Kezdetnek, tessék, ez a boríték. „Csak nem tart a szovjet felderítés ilyen ostobának? — gondolta magában az amerikai újságíró. — Mit vétettem, hogy egy ilyen hülyét küldtek a nya­kamra? — Figyeljen ide, kedvesem — mondta az újságíró most már fennhangon, miközben pipafüst­je szinte glóriát szőtt a feje fö­lé —, én magától természetesen semmiféle levelet nem veszek át. Ha maga vagy a barátai közölni óhajtanak velem valamit, ami honfitársaimat érdekelheti, ké­rem, tegyék ezt élőszóval. Aztán majd eldöntőm, mihez fogok az információkkal. Addig is nem óhajtana egy pohárka „Fehér lo­vat”? Világmárka. Nos, egy bú­csúpohárral... Prohorov magánkívül volt. — Egy rohadt állat ez a jenki — kiáltott fel, rá se nézve Ino- zemoevre. — Az ölébe hullik va­lami, ő meg nem kap utána, az ökör! És akkor jött a kiállítás. Ana- tolij először Inozemcevet küld­te oda. Inozemcev ki is ment Szokolnyikibe, körüljárta a ki­állítást, este pedig jelentette Prohorovnak: — Teli van a biztonsági szol­gálat embereivel, semmit se le­het csinálni. A valóságban (később beval­lotta) egyetlen detektívet se lá­tott. Csak egyszerűen inába szállt a bátorság. Ott akarta hagyni Anatolijt. Aztán kiment maga Prohorov. Sokáig tanulmányozta a terepet, és megkockáztatta a dolgot. Si- _ került. Az „ügyintéző” értelme­sebbnek bizonyult az újságíró­nál. — Én most nem veszek át ma­gától semmit! S hozzá szeretném tenni, hogy rendkívül ostobán hangzik — mondta Anatólijnak Sklyton, miközben a Szokol- nyiki parkban sétálgattak. — Többé nem találkozhatunk, ezt jól vésse az agyába. Adjon ne­kem egy teleíonszámot. És ne siesse el a dolgot. Gondolkoz­zék! Olyan telefon legyen, ami nem kelthet feltűnést. Ha talál ilyet, értesítsen. Még egyszer találkoztak, Ana- tolij megint csak a levéllel jött, Sklyton megint visszautasította. Aztán mesélt neki Sabolinról, az „izékről”. Sklyton nem szakí­totta félbe, hallgatta. „Egy ilyen beszélgetés nem lehet veszélyes — gondolta. — A fickó valóban érdekes lehet, nem szabad kien­gednem a kezemből...” E beszélgetések Szokolnyiki- ben szinte szárnyakat adlak Prohorovnak: menni fog a dol- log! Levelet írt Rigába a Skly- tonnal létrejött találkozásairól: „Megoldottam az 1. számú prob­lémát”. Prohorov félt, hogy Sabolintól szerzett értesülései elkallódhat­nak, ezért lemásolta azokat és elküldte Orszkba. „Ügy vigyázz rá, mint az életedre” — írta Kuznyecovnak. A telefonhívás azonban nem jött, bármily tü­relmetlenül is várta. Sklytont ekkor már kétségek gyötörték: „És akkor mi lesz,

Next

/
Thumbnails
Contents