Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-24 / 277. szám
1965. november ti. 5 Szerda Az a bizonyos öt ven százalék Jó ismerősök, ha hosszabb idő múltán találkoznak, hamar egymásnál! szegezik a kérdést: — És mennyit keresel? A válasz többnyire ez: csak 1500-at... vagy csak 2000-et.- Meglepődne a kérdezett, ha barátja válaszát így nyugtázná: vagyis összesen 2200 körül, vagy summa sum- márum, tehát 3000-et. Nos, hogy kettőjük közül ki tudja jobban? Ennek eldöntésére idézzük tanúnak a statisztikai adatokat. Kezdjük talán azzal, hogy minden 1 forint kifizetett munkabér- után 50 fillér a társadalmi juttatás. Ez azt jelenti, hogy a munkások és alkalmazottak jövedelmének felét kitevő összeget fordít a társadalom szociális és kulturális juttatásokra. Ennek évenkénti értéke meghaladja a 35 és fél milliárd forintot. Vegyük sorra, hogy mire mennyi jut és hogyan kerül a lakossághoz ez a sok milliárd? A gyerekek eltartásához három- milliárd 274 millió forinttal járul hozzá az állam. Ebből terhességi és anyasági segély 190 millió, gyermekfej-juttatás 70, csecsemőkelengye 53, az ösztöndíjak összege évente 140 millió forint. A legutóbbi vizsgálatok szerint a bölcsődék évi fenntartásának összege 252,8 millió volt. Ebből a szülők 39,6 millió forintot fizettek, a többit: 213,2 milliót az állam vállalta magára. A napközi otthonok 1029,5 millió forintos költségeiből 290,5 milliót térítenék a szülők, 733 milliós állami hozzájárulással szemben. Családi pótlékra 1,3 milliárd jut, és ez most további 300 millióval még emelkedett. Mibe kerül az egészségvédelem? Évente 6833 millió forint. Ebből csak a táppénz 1770, a gyógyszer 1037, a kórházak és klinikái! fenntartása 3170 millió forint. Üdültetésre évente majdnem 300 millió forintot fordít az állam. Ebből az összegből 480— 500 ezer ember pihen, nyaral az ország legszebb vidékein és egyenként 556 forint hozzájárulást kap költségeihez. A könyvtárak, a rádió, a színházak, a televízió, a mozik, fenntartásához 6—700 millió forintot ad az állam. Nyugdíjra, szociális otthonokra és segélyekre 5506 millió forint jut. Munkaszervezési és munka- lélektani tanulmányok igazolják: az egészséges embert jellemző munkaképesség helyreállítása néhány órán túl egész rövid pihenővel, másrészt a pihenőidőben étkezéssel biztosítható. Ezért az üzemi étkezés rendszere és annak fejlesztése hasznos és fontos az egész társadalom szempontjából. Ennek költségedre évente 1000 milliót fordítunk. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint több mint 180 ezer ember, az összes munkások közel tíz százaléka él munkásszálláson. A szállások évi fenntartási költsége 327,2 millió forint. Ebből 22,9 százalékot térítettek a lakók, a többit, 252,3 milliói az állam fedezte. Jelentősek azok a juttatások is, amelyeket a munkabérrel együtt kapnak a dolgozók. Ilyenék a hűségjutalom, a nyereség- részesedés, a fizetett szabadság, a fizetett ünnepnap, a fizetett étkezési idő, és a tanulmányi idő kedvezmény. Ezekre együttvéve 12112 millió forintot fordít a társadalom. A felsorolás korántsem teljes. Az is igaz, hogy a részesedés az említett összegekből nem mindig azonos a különböző rétegek számára. Az azonban bizonyos: az ötven százalék, ha borítékon kívül is, de mindenki számára jelentős jövedelem. D. K Pályaválasztás Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán szó esett az oktatónevelő munka kérdéseiről, az iskolareform-törvény értékeléséről, a szakemberképzésről. Jövőnk szempontjából lényeges kérdés, hogy kik fogják, hogyan fogják folytatni a szocializmus felépítését. Az eddig is úgy volt, hogy az utódok átvették a tapasztalatokat és továbbfejlesztették, így öröklődtek a tapasztalatok évszázadokon keresztül. Napjainkban azonban többről van szó. A technika fejlődése nyomán a termelés olyan magas szinten folyik, hogy túl kell lépni az egyéni ismeretek átadásának ősi formáján. Az ipar, a mezőgazdaság, közlekedés, a mindennapi életünk területeit meghódította a fejlett technika. Az emberiség olyan hatalmas éredményeket halmozott fel, hogy egy emberöltő alatt képtelenség minden területet megismerni. Egy-egy szakterület eredményeinek , elsajátítása is nagy megterhelést jelent a felnövekvő nemzedéknek. A társadalom követeli — és jogosan követeli — az oktatásügytől, hogy már az iskolában le kell rakni a szakképzés alapjait. Az if jóságnak 1 nemcsak meg kell ismerni, hanem tovább is kell fejleszteni szakmájuk eredményeit. Ebhez magas fokú szakismeretre és magas fokú szocialista tudatra van szükség, amely úgy foglalható össze, hogy kommunista szakembereket kell nevelni. Ennek a feladatnak elvégzése elsősorban az iskolára hárul. E feladótokkal párosulnak az olyan erkölcsi tulajdonságok, mint a munka szeretete, a közösségi élet és egyéni érdek szinkronja, a társadalmi tulajdon megbecsülése és védelme, a szakmai műveltség megszerzése iránti vágy stb. A technika fejlődése, az auto- matizálódás, a modern termelőeszközök egész sora olyan tévhitet is eredményezhet, hogy a jövő Háromszúzliarminchúrom kilométer balesetmentesen Még alig hajnalodik, de már útban találja az ember, amint kopott aktatáskájával hóna alatt munkahelyére, az Endrődi Dózsa Tsz-be igyekszik. Tizenegyedik éve járja ezt az utat Nádasdi Vince, a tsz gépkocsivezetője minden nap, gyalogosan. 1949-ben ült először volán mellé, még egészen fiatal volt, amikor a gépkocsit, a hosszan kígyózó országutat megszerette. Szőkébb hazájától, Endrédtől sokáig dolgozott távol, a családalapítást követően azonban egyre inkább hazakívánkozott szeretteihez. Így került a Betonépítő Vállalattól haza, a Dózsa Tsz-hez, még 1954-ben. A tsz épA BÉKÉS MEGYEI VEGYESIPARI VÁLLALAT felvételre keres: ' LAKATOS, MOTORSZERELŐ, ASZTALOS, VILLAMOS MOTORTEKERCSELÖ, KÁRPITOS szakmunkásokat. Jelentkezés a vállalat központjában: Békéscsaba, Temető sor 8 szám. pen akkor döntötte el, hogy a j — Hogy miért nem volt balszállítások meggyorsításának ér- ' esetem soha, annak sok mégelőződekében gépkocsit vásárol, melynek lebonyolításával az újonnan belépő Nádasdi Vincét bízta meg a vezetőség. Így lett vásárlója, majd mindjárt vezetője is az SA 42-9l-es rendszámú tehergépkocsinak. A tsz-nél eltöltött 11 év alatt megjárta Szegedet, Budapestet, Szekszárdot, Debrecent, Nyíregyházát, Salgótarjánt, Dorogot és ki tudná mind felsorolni, amerre útja vezetett, ahová a tsz áruit szállította fáradhatatlanul. Tény, hogy ez idő alatt 333 ezer kilométert vezetett és ami dicséretére válik, balesetmentesen! Ezért kapta meg a napokban a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumtól a Balesetmentes Közlekedésért jelvényt, és az ennek viselésére jogosító igazolványt. Ezenkívül a tsz vezetősége és pártszervezete külön pénzjutalomban részesítette. Nádasdi Vince azonban nemcsak a balesetmentes vezetésben tűnik ki, hanem a napi munkában is. Bizonyíték erre az, hogy általában évenként meg van a 750—800 munkaegysége. Jelenleg is már 650-en felüli munkaegységet tudhat magáénak. — A balesetmentes vezetésnek mi a titka? — kérdeztük tőle. je van. Röviden kifejezve józanság, normális, kiegyensúlyozott családi élet, nagy óvatosság és nem utolsó sorban udvariasság szükséges hozzá. Igaz, voltak már forró pillanataim, de az a tudat, hogy van feleségem és van egy hétéves kisfiam, akik a leghosz- szabb útról is visszavárnak, olyan erőt, önmegtagadást és vigyázatos- ságot szülnek és érlelnek bennem, melynek hatása alatt vagyok mindaddig, mig a volán mellett ülök. Bizony nagyon sok gépjárművezető magáévá tehetné ezeket a tulajdonságokat. Akkor talán nem lenne annyi baleset országútjainkon, mint napjainkban sajnos előfordul. Sztanyik Károly emberének nem kell dolgozni. Tény, hogy a nehéz fizikai munkát elvégzik majd a különböző gépek, de munka nélkül, magas szintű szakmai tudással rendelkező munkás nélkül megállna az élet, megszűnne a fejlődés. A magas szintű szaktudáshoz magas szintű általános műveltség kell. Napjainkban (és a jövőben még inkább) egy-egy szakma ismereteinek elsajátítása legalább érettségi képesítést kíván. Ebből az is következik, hogy nem minden érettségizett fog szellemi munkát végezni. A zömnek a termelésben kell jövőjét megtalálnia. A társadalom feladja a rendelést- az oktatásügynek. Jelenleg ez az arány azt jelenti, hogy 80 százalék a termelés részére és 20 százalék a szellemi élet területére. Napjainkban az iskola nem teljesíti a kötelezettségét, mert csak 50 százalékban elégítjük ki & termelés szükségleteit. A mai ifjúság — főleg középiskolákban — a nem fizikai irányú ambíciók és motivációk nyomán, amikor leérettségizik, nem találja helyét, mert mindenki az adminisztratív utat keresi. Bombázzák az olyan munkaterületeket, ahol adminisztratív munkát végezhetnek (OTP, IBUSZ, biztosító, bank stb.), de ezek a területek is telítettek, nem tehetséged, hogy mindenkit felvegyenek. Az érettségizett fiatal elóbb- utóbb a termelés területén helyezkedik el. De csalódással és megfelelő szakmai ismeret nélkül. Ezért már az iskolában fel kell készíteni a tanulókat a szakmai szeretetne, az egyéni képességek alapján irányítani kell a termelés területeire és mar az iskolában meg kell ismertetni az alapvető szakmai ismeretekkel. A szakmai ismeretek terén külön hangsúlyt kívánnak a mezőgazdasági szakismeretek. Nagy gondot kell fordítani a pályaválasztási munkában arra, hogy megoldódjék a mező- gazdaság munkaerő-utánpótlása. Fejlődésünk alapvető pontja, hogyan sikerül biztosítani a mező- gazdaság munkaerő-szükségletét. Az utóbbi 10 évben az ipar hatalmas méretekben fejlődött. Üj városok, kombinátok, gyáróriások nőttek. Az idősebb generáció nem tud eleget tenni a jelentkező igényeknek. Arra sincs tehetőség, hogy nyugdíjas tsz-tagokból nagy udású szakembereket neveljünk. A megoldást a fiataloknál ke” megtalálni a szakemberképzés és a pályaválasztás útján. Ehhez hozzá kell számítani, hogy fejlődőben van a mezőgazdasági ipar. A belterjesség felé haladunk. Számításba kell venni, hogy a mezőgazdaság szakosodása, a fejlődő feldolgozóipar differenciálódása szakembereket igényel. Az ipar, a mezőgazdaság fejlődése, társadalmi életünk minden területe igényli a szakembere : tömegét. Az oktatásügynek fel kell készülnie az igények kielégítésé a szakember-utánpótlás megoldására és különös figyelmet kell szentelni a mezőgazdaság kérdéseinek. Ezért indokolt, a szakemberképzést biztosító iskolák szervezése. Ezen túlmenően átgondolt és alapos pályaválasztási munkára van szükség. Feltétlen változtatni szükséges — és ez nagyban múlik a pályaválasztási munka minőségén — a mezőgazdasági arányokon. Jelenleg az általános iskolát végre* t tanulók közül Békéscsaba városban 9,6 százalék. Gyulán 0,8 6zá - zalék, Orosházán 0,9 százaié; ment a mezőgazdaságba. De var: nak ennél kirívóbb példák is Olyan járásokban, ahol ipar a!\g van, ahol túlnyomórészt mezőgazdasági munkával foglalkoznak, elenyészően kevés tanuló ment a mezőgazdaságba. Például a mező- kovácsházi járásban az általános iskolát végzettek 2.7 százaléka, a szarvasi járásban 5 százaléka, a sarkadi járásban 6,5 százaléka, a békési járásban 5,8 százaléka. A középiskolák területén ehhez hasonlók. vagy még rosszabbak az eredmények. A pályavá'asztási munln az oktatásügy nagyon fontos feladatává tett. Ha figyelmen kívfi' hagyjuk a társadalom igényeit, hr elhanyagoljuk, nem alapvető kérdésnek tartjuk az iskolarendszer formálásában, a tanulók irányításában. felkészítésében a „megrendelést” és teret engedünk a helytelen ambícióknak, adminisztratív túltermelésbe esünk. Ez pedig nem kívánatos, mert más igények rovására megy. Ezért a pedagógusoknak, a szülőknek, az üzemek vezetőinek és dolgozóinak sokat kell törődniük azzal, hogy ifjúságunk társadalmunk fejlődésé szolgálva hogyan keresse és találja meg jövőjét, életcélját, hivatását. Mizó Mihály Pénzbírság a munkavédelmi előírások megszegése miatt A Töviskesi Állami Gazdaságban a tehenészetben dolgozók pihenő és várakozó helyiségét, valamint a környékét nem tartották rendben. A rossz villanykapcsolókat és a szennyvízakna fedelét nem javították ki, ami veszélyeztette a dolgozók testi épségét. Elmulasztották a szennyvízgyűjtő- akna és a szemétgyűjtő takarítását. A hiányosságokat a havi szemlén feltárták ugyan, de változtatás nem történt Ugyancsak ebben az állami gazKözületek részére Ipari elektromos hűtőszekrények, pultok és berendezések, konyhaipari feldolgozógépek és konyhaipari felszerelések, valamint presszógépek folyó évi szállítása érdekében keresse fel vállalatunk mintatermét, ahol vevőszolgálatunk minden műszaki kérdésben rendelkezésre áll. MÜÁRT VÁLLALAT, Budapest, VI., Rudas László utca 18. 693 daságban súlyos üzemi baleset történt, amiben az egyik agro- nómus ittassága is közrejátszott. Az agronómus — többszöri figyelmeztetésre — csak két hét múlva vett fel baleseti jegyzőkönyvet, akkor is el akarta kendőzni az igazságot. Amikor ezért a szakszervezeti bizottság munkvédelmi felügyelője figyelmeztette, durva hangon támadt rá. Az SZMT munkavédelmi felügyelője a gazdaság két mulasztást elkövető területvezetőjét, valamint az agronómust pénzbírsággal sújtotta. Gondoskodó* a férfiakról Egy japán város magisztrátusé rendeletet hozott, amely felhatalmazza a polgármestert, hogy megbüntesse azokat az asszonyokat, akik ízetlen ebédet főznek a férjüknek.
