Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-24 / 277. szám
1S6S. NOVEMBER ít, SZERDA Ära: 60 fillér XX. ÉVFOLYAM, 277. SZÄM Világ proletárjai, Korszerű gyártástechnológiát A „mit” és a „hogyan” viszonya a gazdasági életben is elsőrendű jelentőségű. E két, tömören jellemző kérdőszó mögött az ipari fejlődés egész horizontja elfér. Az egyik kérdés arra vár választ: mit gyártsunk, a másik pedig: hogyan. Ami az előbbit illeti: a valóságban is a közvélemény előtt zajlik: az új gyártmányokat nemcsak a hivaial- béli minőségellenőrök, hanem mindnyájan, vásárlóként vagy felhasználóként kontrollálhatjuk. A műszaki fejlődés másik nagy folyama, a gyártásfejlesztés viszont többé-kevésbé az ipari színfalak mögött történik. Esetleg csak néhány napihírből értesülünk egy-egy új gép, eljárás alkalmazásáról, ám a végeredmény: a gyártástechnológia korszerűsége vagy költségeket mérséklő hatása mégis valamennyiünket érint, mert ettől függ, milyen lesz az új, illetve a régi, megszokott gyártmány. Világszerte valóságos technológiai forradalom zajlik. Nemcsak a késztermékek színvonalában, hanem előállításuk módjában is mindjobban éleződik a nemzetközi verseny. Ez nyilvánvalóan következik abból, hogy egyre inkább a gyártási eljárás szabja meg a termékek előállítási költségeit, fogyasztó'. ..elérhetőségét”, exportpiaci versenyképességét stb. Olyan, az évszázad egész technikai előretörését magába sűrítő módszerek vesznek íészt a versengésben, mint például az automatizálás. Mi is törekszünk az automatizálás gyorsabb, hatékonyabb alkalmazására. Az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság külön Automatizálási Állandó Bizottságot alakított, s az itt működő, kiváló szakemberek fejlesztési javaslatait jóváhagyta a kormány gazdasági bizottsága is. A javaslatok olyan előnyöket érvényesítenek (természetesen távlatilag) a magyar népgazdaságban is, amelyeket így rögzít az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságának egyik elemzése: az automatizálással elérhető munkaerőmegtakarítás átlag 40 és 80 százalék között mozog, ami nyilvánvalóan erőteljesen befolyásolja a termékek előállítási költségeit. Az Automatizálási Állandó Bizottság hat, erre legalkalmasabb iparágban (az alumíniumiparban, a vegyiparban, a vaskohászatban, az öntödei, a híradástechnikai és az élelmiszeriparban) kidolgozta az automatizálás hozzávetőleges fejlesztési arányait. íme néhány jellemző adat: a távlati terv szerint 1980-ban egy munkásra a vegyiparban átlag mintegy 250 ezer, a vaskohászatban 50 ezer, a híradástechnikában 74 ezer forint értékű műszer és Mitomatikaelem jut majd. Nem ok nélkül időztünk ilyen hosszasan a gyártástechnológia e legkorszerűbb ágánál: az automatizálásnál. Mindenekelőtt kétségtelen, hogy a gyártás- technológia fejlesztésében az élvonalbeli eljárásokig is sok még a teendőnk. Azért érdemes külön utalni erre, mert vannak olyan, jobbára műszaki körökben terjedő vélemények, amelyek hajlanak arra, hogy a gyártástechnológia egész korszerűsítését az automatizálás, a programvezérlésű szerszámgépek, általában: a jövő „számlájára” vigyék át. Ebből, és sok egyéb okból is adódik, hogy jelenleg iparunk műszaki fejlesztésének gyenge pontja a gyártástechnológia. Iparvállalataink műszaki fejlesztési munkájában — és a vállalati fejlesztési költségekben is! — az elmúlt négy-öt esztendőben 20 százalékot sem ért el a technológia tökéletesítéséért tett erőfeszítés. A technológia ilyen másodla- gosságát több iparágban az is kifejezi, hogy rendszerint hiányzik e témakör külön kutatási-fejlesztési terve és a gyártási eljárások színvonalának emelésében jobbára nem vesznek részt a leghozzáértőbb műszaki szakemberek. Nem irányulnak következetesen ilyen célokra az üzemek újítási feladattervei sem. Ami az okokat illeti, mindenekelőtt talán arra a szemléletbeli tényezőre kell utalnunk, amely a gyártási eljárásokat kizárólag új beruházásoktól, „fentrőF jött pénztől teszi függővé. Kétségtelen, hogy sok eljárást nehéz pénz nélkül átszervezni, bár egész sor vállalat példája jelzi, hogy úgynevezett önköltségcsökkentő hitelekből, tehát saját erőből még ilyen feladatok is megoldhatók. A gyártástechnológia azonban számtalan „apróbb”, de hatásukban jelentős üzemi ötletekkel, módszerekkel, esetleg „házon belüli” újításokkal, találmányokkal vagy a műszaki dokumentációból nyert külföldi tapasztalatok átvételével is korszerűsíthető. Egyetlen példa: a bőriparban kidolgozott új eljárással az úgynevezett utáncserzéshez 30 —40 százalékkal kevesebb cserzőanyag kell és a bőr minősége ugyancsak jelentősen javuL A „házi” ötletek gyarapítása, a gyártástechnológia magasabb rangra emelése jobb pénzügyi támogatást is feltételez. Célszerűnek látszik például a vállalatok műszaki fejlesztési alapjából meghatározott hányadot ilyen célokra elhatárolni, valamint a technológiák korszerűsítésében részt vevő szakembereket előre átgondolt feladattervekkel és a teljesítésért járó jutalmakkal jobban ösztönözni e kimagasló jelentőségű tevékenységre. Vállalatok az őszi betakarításért A megyei mezőgazdasági operatív bizottság határozata, alapján a megyei tanács vb mező- gazdasági osztálya megbeszélést folytatott több olyan vállalattal, amejy szabad kapacitású szállítójárművel rendelkezik, hogy bocsássák ezeket a mezőgazdaság rendelkezésére. A Debreceni Talajjavító Vállalat szarvasi üzemegységével megállapodtak abban, hogy 37 vontatót pótkocsival és 38 Sz—100-as traktort küldenek azokba a termelőszövetkezetekbe, ahol a betakarításban, szántásban legsúlyosabb a iemaradás. A Tarhosi Növényvédő Állomásról 10 vontató kerül néhány napon belül a termelőszövetkezetekbe. Mivel a szállítási igényt az előbb említett gépek nem elégítik ki, most újabb tárgyalásokat kezdtek az erdőgazdasággal, a vízügyi igazgatósággal és az AKÖV-vel szállítójárművek átcsoportosítására. Hét autót nyertek •j megyénkben A legutóbb megtartott autónye- remény-betétkönyvek sorsolásán megyénk könyvtulajdonosai közül heten nyertek gépkocsit. Most három Wartburg, két Trabant, egy Moszkvics és egy Simca 1000-es gurul majd országútjainkon. Az autók közül három Békéscsabára, kettő Gyulára, egy-egy Battonyá- ra és Csabacsűdre került. Az eddigi sorsolásokon összesen 71 gépkocsit nyertek megyénkben, a legutóbbi sorsolásra így ez a szám már 78-ra emelkedett. Emberét, gépek küzdelme 70 vagon cukorrépáért A téliesre fordult időjárás két és fél—három hold szedetlen répát talált a nagybánhegyesi Aranykalász Tsz határában. A szövetkezet gazdái megmentik a téli fagytól az értékes termést. Kedden, november 23-án többen szedték a cukorrépát, három Belorusz traktor, három pótkocsival pedig szállította. A Chovanyecz- brigád tagjai: Kocsis Mátyás, Czi- bula Dániel, Benikó Mihály és Dobra Lajos rakodtak az Antal Pál, Szőke Bálint, Chovanyecz András és Czibula Árpád traktorosok vezette vontatóra. Az Aranykalász Tsz határában 23-án még 70 vagon cukorrépa várt elszállításra. Az emberek kemény küzdelmet vívtak a félázott földdel, amelyben 25—35 centiméterre süllyedt a traktor. Mivel ilyen süppedős talajon egy vontatónak még egy üres pótkocsi vonszoldsa is teljes igénybevételt jelent, két MTZ-traktort kötöttek egymás végébe, s így vontatták a félig megrakott pótkocsit. A cukorrépát a magyar- bánhegyesi vasútállomás répaátvevő helyére szállították. Csaknem 16 millió forint mezőgazdasági termelési hitel két hónap alatt Az Országos Takarékpénztár és a SZÖVOSZ szeptemberben vezette be az új hitelformát, a háztáji termelés növelését elősegítő mezőgazdasági hitelt. Az OTP Hí. telezési Főosztályának tájékoztatása szerint az első hónapban 400 kérelemre hárommillió forintot folyósítottak. Októberben megnégyszereződött ez a mezőgazdasági httelforgalom, 1960 kérelmező 12,8 millió forintot vett fel. A legtöbb kölcsönt, 444 igénylőnek, 2,2 millió forintot, Szabolcs megyében adták ki. Hajdú megyében 297 kérelmező kétmillió forintot kapott, míg Békés megyében 248 háztáji gazdaság fejlesztésére igényeltek és utaltak ki 2,1 millió forintot. A vidékein a kölcsönök többségét szőlő és egyéb gyümölcsös telepítésére, tenyészállatvásárlásra, méhészkedésre, sertéshizlalásra adták. A fővárosban ugyancsak gyümölcsös telepítésére, zöldségtermesztésre, baromfitenyésztésre, ólak vásárlásé, ra folyósították a hitelek nagy részét. Az érdeklődők nagy száma arra enged következtetni, hogy a tavaszra megélénkül a forgalom. Az OTP egyébként nem zárta le a mezőgazdasági hitelkereteket. A télen is felhasználható beruházásokra ezután is folyamatosan adnak mezőgazdasági kölcsönt. A művelődésügyi tárca 1966 os fejlesztési, beruházási tervet A művelődésügyi tárca jövő évi fejlesztési, beruházási terveiről tájékoztatták az MTI munkatársát a minisztérium tervfőosztályán. Elmondották, hogy 1966- ban az óvodai helyek száma előreláthatólag háromezerrel növekszik. A következő esztendőben 395 általános iskolai tanterem készül el, s ebből több mint 150 társadalmi erőforrások felhasználásával, részben állami támogatással valósul meg. A már meglevő középiskolák .anteremellátottságának javítása, hoz jelentősen hozzájárul, hogy jövőre újabb 215 középiskolai tanterem építését fejezik be, többek között Kecskeméten, Békéscsabán, Gyulán, Szarvason, Szentesen, Bicskén, Polgáron, Heves községben, Oroszlányban, Salgótarjánban, Vácott, Kunhegyesen, Vasváron, Debrecenben, Kazincbarcikán, Miskolcon. Egyidejűleg megkezdik új középiskolák építési munkáit is. A népművelési hálózat fejlesztése és a felsőoktatás területén is jelentős beruházások folytatása, illetőleg megkezdése szerepel az 1966. évi tervben.
