Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-23 / 276. szám
19G5. november 23. 5 Kedei Falusiak a képernyő előtt — Téli falusi esték — A tv mezőgazdasági szakfilmsorozata A gyulai értelmiségi klub és bemutatóterem kedvelt találkozóhely Fényes Péter munkareceptje: nem ismerni a tétlenséget! NOVEMBER 25-ÉN este 18.25 órakor kezdődik a televízióban az idei mezőgazdasági szakfilmsorozat. A 12 filmből álló műsor első filmjének címe: „Fertőző állatbetegségek”. A filmek témái még változatosabbak, átfogóbbak, mint a múlt esztendőben. Az idei — immár negyedik sorozatban — az állattenyésztés legfőbb gondjain kívül szó esik a nagyüzemi növényvédelem legfontosabb tennivalóiról, a gépesítés, villamosítás néhány jelentős eseményéről, a rétek, legelők és lejtős területek helyes, szakszerű műveléséről, sőt a méhészetről is. A Rádióújság hetenként előre közli majd a filmek címét, csütörtöki adásidejét, s a vasárnapi ismétlések időpontját. Tavaly tízezrek nézték szervezetlen és vitatták meg az egyes adások mondanivalóját s az azzal kapcsolatos helyi gondokat, feladatokat. A Művelődésügyi Minisztérium irányításával a különböző társadalmi és tömegszervezetek — Hazafias Népfront, TIT, KISZ, Népművelési Intézet, stb. — voltak a szakfilmek csoportos megtekintésének szervezői. Ebben az évben nincs ilyen központilag irányított szervezés. Remélhető azonban, hogy a tsz-klubok, művelődési otthonok most sem lesznek zárva a szakfilmek adásának időpontjában. Sőt, a hírek szerint az idén is sokfelé szervezik a helyi művelődési szakemberek és szakvezetők a filmek csoportos nézését és felkészülnek a filmet követő helyi vitára. Ehhez segítséget nyújt- a Mezőgazdasági Könyvkiadó által Szerkesztett tájékoztató, amelyben minden televíziós szakfilmhez ajánlanak 2—3 szakkönyvet. Ezenkívül — a múlt évi jó tapasztalatok eredményeként — az idén is hetenként közöl olyan riportot a Magyar Mezőgazdaság című szaklap, amely a televízió szakfilmjéhez kapcsolódili, kiegészíti, friss adatokkal bővíti annak mondanivalóját. A SOROZAT egyes filmjei nem tartoznak szervesen egymáshoz. Csak feladatuk azonos: gyarapítani a téli időszakban a mezőgazdaság dolgozóinak, a nagyüzemek irányítóinak szakismereteit, terjeszteni a jól bevált módszereket, okos kezdeményezéseket. Ez egyúttal azt is lehetővé teszi, hogy egy-egy tsz-ben általános, vagy speciális szempontok szerint szervezzék a szakfilmeket közösen néző csoportokat. Azoknak, akik az egész mezőgazdaság iránt érdeklődnek, ajánlatos és hasznos megnézniük mind a 12 filmet. Ugyanakkor az állattenyésztők az állatbetegségekről és a helyes takarmányozásról szóló filmeket nézhetik meg közösen, a növénytermesztők a növényvédelemről, a rét- és legelőgazdálkodásról szóló adásokat és így tovább. Csak javára válik a szövetkezeteknek, ha igénybe veszik, kihasználják a szemléltető oktatásnak ezt a fejlett módszerét. ÉRDEMES külön szólnunk a televízió másik műsoráról, a Téli falusi estékről is. Ez tavaly jelentkezett először és az volt a feladata, hogy segítséget adjon a falusi politikai oktatáshoz, az időszerű agrárpolitikai, gazdaságpolitikai feladatok, módszerek ismertetéséhez és megoldásához, illetve alkalmazásához. Olyan jó visszhangja és kedvező hatása volt a sorozatnak, hogy az idén folytatják. Péntek esténként felváltva jelentkezik majd az általános politikai tanfolyammal, külön 45 perces adásban. A Téli falusi esték ebben az évben hétrészes sorozat lesz. Mindegyik előadást bőven gazdagítják majd filmbetétek, rajzok, grafikonok. A Téli falusi esték először december 10-én, pénteken este 19 órakor jelentkezik: Hont János, a földművelésügyi miniszter első helyettese tart előadást a mező- gazdasági termelés néhány anyagi-műszaki feltételéről. Utána december 17-én dr. Soós Gábor miniszterhelyettes a talajadottság és a termelési szerkezet összefüggéseiről, január 7-én Keserű János miniszterhelyettes a korszerű eljárásokról és eszközökről, január 14-én Tóth Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezető-helyettese az anyagi ösztönzésről, január 21-én dr. Di- mény Imre, az MSZMP KB mező- gazdasági osztályának vezetője az időszerű feladatokról, problémákról szól a televízióban. 1966. január 28-án a népgazdaság helyzetéről, feladatairól, február 4-én pedig a nemzetközi helyzetről lesz előadás. BŐVEN LESZ tehát lehetőség, hogy a televízió segítségével is gyarapítsák tudásukat, ismereteiket a mezőgazdaság dolgozói, irányítói és azok, akik érdeklődnek a falu élete iránt. A szarvasi állami zeneiskola igazgatójánál;, Láng Gusztáv zongoraművésznek szervezésében az Országos Filharmónia november 17-ón nagy sikerű operaest keretében megkezdte Szarvason bérleti hangversenyeit. A kitűnő postás szimfonikus zenekart Va- sady-Balogh Lajos vezényelte. Az est szólistái kivétel nélkül tudásuk legjavát adták. Werner Mária a tőle megszokott bravúrral, felejthetetlenül énekelte ko- loratúr áriáit. Eszenyj Irma Alig egy hónapja, hogy megnyílt a gyulai természettudományos bemutatóterem és értelmiségi klub. Történt-e benne azóta valami? Az aránylag rövid idő miatt bizonyára nem sokat mondhatna erről a vezetője. Első pillanatban erre gondoltunk, mikor nemrég Békéscsabám, a TIT megyei székhazában összetalálkoztunk Fényes Péterrel, a gyulai városi TIT-titkárral, aki egyben a bemutatóterem és az értelmiségi klub felelős irányítója is. Érdeklődésünk során azonban kiderült, hogy ez az élénk tekintetű, örökmozgó szőke fiatalember nem véletlenül került a városi ismeret- terjesztés, valamint a maga nemében országosan is újszerű bemutatóteremmel kombinált klub élére. Nála, úgy látszik, ismeretlen fogalom a tétlenség. Nem csupán elvben ismerte el, hogy a város új kulturális intézményének mindkét részében életinek, mozgalmasságnak kell lennie, hanem arra törekedett, hogy a munkaterv ilyen értelemben mielőbb a gyakorlatban is realizálódjék. A kísérletezésekhez jól felszerelt teremben például minden hónapban e|y-egy fizikai, illetve kéAzucenája valódi drámai feszültséget teremtett. Sebestyén Sándor mély énekkultúráját a nagyon érthető szövegkiejtése még élvezetesebbé tette. Matray Ferenc tisztán szárnyaló tenorja jól beleillett az együttes . magas színvonalú produkciójába. Balassa Imre közvetlen hangú konfe- ransziéja fokozta az est bensőséges hangulatát. Szarvas és környéke zenekedvelő közönségének felejthetetlen élményben volt része. rniai bemutató estre kerül sor. Ehhez reprezentatív jellegű szakelőadás és filmestek kapcsolódnak. Szakkörök is működnek, így többek közt; biológiai, fizikai, mezőgazdasági és kémiai szakikör. A gyulai TIT a gimnáziumban és a kertészeti technikumban levelező hallgatók részére matematikából, biológiából, kémiából, fizikából és mezőgazdasági szakismeretből rendszeres konzultációk at szervezett, a felnőttoktatás megkönnyítésére. A bemutatóterem programjához hasonlóan a klubé is gazdag, változatos. Nincs hét, hogy ne lenne benne valamelyik értelmiségi rétegnek, helyesebben „szakterületnek” találkozója. Orvosok, pedagógusok, mérnökök, képzőművészek, írók, agronómusok és más értelmiségiek, azok hozzátartozói, ismerősei stegyéb érdeklődők látogatnak oda tartalmas és egyben baráti, családias hangulatú együtt- létre. Hasonlóképpen klubszerű keretek között, rendszeres időközökben találkoznak a gyulai értelmiségi klubban előadások hallgatása és egészséges vitákban való részvétel céljából amatőrfilme- sek, filatelisták, a művészi dzsessz kedvelői és mások. A társasjátékok kedvelőinek a tábora is alakul már. Érdekességként minden hét keddje „kártyanap”. Miként az elején említettük, alig egy hónapja nyílt meg a bemutatóterem, s a klub, és már mozgalmas élet zajlik falaik közi. Az intézmény létének és működésének hatása azonban nemcsak látogatottságának növekedésében mutatkozik, hanem olyan közvetett eredményben is, hogy Gyulán az üzemek, intézmények, termelőszövetkezetek részéről mind nagyobb az érdeklődés az ismeretterjesztő, kulturális és szakelőadások uránt. Érthető örömmel közölte tehát Fényes Péter titkár beszélgetésünk befejezéseként, hogy a különböző TIT-előadásók- ra kötött szerződések száma kétszáz fölé emelkedett. H. R. K. M. Sikeresen kezdte vendégszereplését megyénkben az Országos Filharmónia Csodálatos régészeti leletek a Hérault folyó medrében Agdo francia városka múzeumában két termet tartottak fenn a Hérault folyó medréből kikerült ókori régészeti leleteknek. A két terem már kevésnek bizonyult. Gyors ütemben halmozódnak fél az eddig 21 településről előkerült etruszk, görög, rhodoszi, római és ibériai ámformák, egyiptomi, föníciai és római horgonyok, ókori kereskedők bélyegét viselő ólom-, réz- és ónrudak. Mindezek , a leletek rendkívül jó állapotban > maradtak a Hérault torkolata közelében, a lelőhely agyagja jelentősen hozzájárult az épségben maradásukhoz. III. OSZTÁLYÚ KÁLYHACSEMPE különféle színékben, nagy mennyiségben kapható a Szarvasi Vas_ Fémipari Ktsz központi telepén, cA néma Leaejitz A Békés megyei Jókai Színház e napokban Heltai Jenő: A néma levente című vígjátékét játssza a megye községeiben. Az előadást Vass Károly rendezte, díszlettervező Suki Antal, jelmeztervező Vágvölgyi Ilona, Képeink az előadás három jelenetét idézik. Balra Zilia és Agárdi Péter (Stefanik Irén, Horváth László). Középső képünkön Zilia (Stefanik Irén), Monna Mea (Mátyás Jolán), Gianetta (Cseresnyés Rózsa) és CaHotta (Bállá Olga) társaságában. Jobbra Mátyás király és Beatrix (Kardos Gábor, SzerUirmay Éva.)
