Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-20 / 274. szám
1965, november 20. 6 Szombat CSALÁD-OTTHON így őrizzük meg a frizurát Az első foghúzástól — a laser sugárig — Fejezetek a fogorvoslás történetéből — A fogaik betegségiéi és a fogfájás feltehetőéin. már az ősember életét is megkeserítették. Ezt bizonyítják azok a régészeti leletek, amelyeknél még ma is világosain felismerhetők a régen lezajlott fogbetegségek. Az ősember fogfáj dalmának orvoslása feltehetően a megfigyelés és a véletlen összekapcsolódása révén alakult ki. Észrevette az ember, hogy a gyermekek fogai bizonyos idő után kihullanak, sőt azok helyett másik fogak nőnek. A fájós fog kiütése vagy kitörése s az előbbi megfigyelés adhatta az első alapot ahhoz, hogy a fogakat el is lehet távolítani a helyükről. Igaz, hogy ez nem egészen fájdalmatlan, de kibírható és aránylag rövid ideig tar« A legrégibb műtét A fogeltávoMtás az egyik legrégibb operatív beavatkozások közé tartozik. A iájdalomcsiniapitió és érzéstelenítő szerek megismerése előtt bizony igetn kellemetlen élményt jelentett egy fájós fog eltávolítása. Hérodotosz már említést tesz arról, hogy az egyiptomiaknál ismerték a fogorvost”. Memphisben az ókori falfestményeken a foghúzás műveletét ábrázoló jelenetek láthatók. Az időszámításunk előtt a IV. századból való szanszkrit szöveg már ismerteti a foghúzáshoz szükséges eszközöket. Cicero HL Aescutepiust — az első római foghúzó — „fogorvosnak” tartja. Ezek szerint a régi rómaiaknál a fogorvoslás már „specializált” foglalkozás volt. Az érzéstelenítő anyagok felismerése óriási lépést jelentett a fogorvosi és a sebészeti beavatkozások terén. 1S44. december Ifl-én fedezte fel egy angol fogorvos — Horace Weis — a kéjgáz (nitrogénoxi- dul) érzéstelenítő hálását. Másnaip saját bölesességíogát huzattá ki segédjével, s a kéjgázbódulat alatt semmi fájdalmat nem érzett. Ettől kezdve gyors ütemben találták fel a különböző érzéstelenítő hatású anyagokat, az étert és a kloroformot. 1085-ben Hals- tedt felfedezi az injekciózásra is alkalmas kokaintartalmú anyagot, amely az érzőideg közelébe juttatva, a fájdalomérzést kikapcsolja. Kuruzslók, csepűrágók, bűvészek A fogorvoslás hőskorában kuruzslók, vásári csepűrágók, bűvészek, felcserek és borbélyok gyakorolták a fogak kihúzását, amely művelet a szó szoros értelmében vett foghúzás volt. Addig, amíg az egyes fogak és gyökereik formáit pontosan nem ismerték, nem voltak a fogeltávolítás céljának megfelelő eszközök sem. Ekkoír még az volt a cél, hogy gyorsan, pillanatok alatt elvégezzék a szükséges beavatkozást, Kalinyin emlékezete Kilencven éve, 1875. november 20-án született Mihail Ivanovies Kalinyin. A fémesztergályos szakmát tanulta. Egész fiatalon kapcsolódott a forradalmi munkásmozgalomba . 1896-ban tagja lett a Lenin alapította „Harci Szövetség a Munkásosztály Felszabadítására” csoportnak. Több ízben letartóztatták és száműzetésbe küldték. Az 1905-ös forradalomban a pőtervári munkások már vezetőjüknek ismerték el. 1917- ben a Pravda szerkesztőségének tagja volt. Részt vett a felkelés előkészületednek megszervezésében. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után a pé- tervári szovjet elnökeként dolgozott. Az intervenció idején front- szolgálatot teljesített. 1938-tól haláláig, 1946-ig a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának elnöki tisztét töltötte be. Nagy jelentőségű nevelői munkássága. Szóban és írásiban nagy hatású tevékenységet fejtett ki a szovjet ifjúság és ezzel az egész szovjet nép kommunista öntudatának, szocialista hazaszeretetének, áldozatkész szellemének! kialakításában. hogy a fajdalmatJaouak nem nevezhető művelet idejét lerövidítsék. A gyors munka valóban pillanatnyi fájdalmat idézett csak elő, de minden esetben súlyosan roncsolt sebek maradtak vissza a szinte kitépett fogak helyén. Az 1840-es években John Tomes angol fogorvos és egy francia műszerész megalkották az első, kíméletesebb fogeltávoiításra is alkalmas műszereket, fogókat. (A foghúzás egyébként, mint kifejezés, teljesen helytelen, hiszen nem lehet egy fogat, ha még olyan rossz is, a helyéről csak úgy egyszerűen kihúzni! A helyes megnevezése e műveletnek a fogeltávoh'tás, amelyet bizony gyakran végeznek a fogorvosok. Tavaly több mint 2 400000 fogat távolítottak el hazánkban.) De mit lehet tenni, hogy a fogak eltávolítását és az esetleg vele járó fájdalmat elkerüljük? Minden fogat nem lehet megmenteni, de ’/an lehetőség arra, hogy a fogeltávolítások száma csökkenjen. A fogak betegségei közül a fogszuvasodás hatására romlanak el annyira a fogak, hogy azokat már csak eltávolítani lehet. Ha a fogszuvasodás folyamatét megelőzzük vagy megállítjuk, akkor biztosra vehető, hogy a fog megmenthető. A fogszú a fogak kemény állományát roncsoló folyamat, amely üreg, lyuk képződésével jár. Ha a lyukas fogat előzetes Dü’jsztítáea után betömjük, akkor legtöbbször sikerül a szuvasodás terjedésének megállítása, azaz a kérdéses fog élettartamának meghosszabbítása. A lyukas fogak tömésére feltehetően' a fog üregébe szorult keményebb ételrész adhatta az öttetet, Fogtömés — drágakővel Hippokirátesz még nem ismeri a fogak tömését, 6 a kezelésre a fog ki- égetését ajánlja. Az első írásos feljegyzést Cornelius Celsustói találjuk, az időszámítás előtti 25. évből. Szerinte vászonba burkolt palactarabkákat kel‘l a fog üregébe szorítani. Később drágakövet, csontot, vasat, üveget, ólmot, cint használtak a fogak tömésére. 850—890 körül már cementszerű anyagokat is használtak e célra. A 3$VH. században pedig apró arany-, ezüst-, vagy ólomdarabkákat nyomkodtak a lyukas fog üregébe. Az ólmot szerették legjobban, mert azt hozzá lehetett simítani a lyuk széléhez. Innen származik a ,,plo>mb” szó is, amely átvitt értelemben magát a tömést jelenti és sokak ma is használják e kifejezést. A sző eredete az ólom kémiai nevére, a, „Plumbum.”-ra vezethető vissza, éppúgy, mint a ,,plombőr” elnevezés, amely a tömés készítőjét jelentette. A XIX. században alacsony olvadáspontú fémek fonó, megolvasztott olvadékát egyszerűen beleöntötték a tömendő fog üregébe. Ez a „kezelés” az akkori feljegyzések szerint is igen erős önuralmat követelt a „betegektől”, akik természetesen hangosan ordítottak a művelet alatt és után. Az 1860-as évektől kezdve az aranyból készített tömések kezdtek elterjedni, s ezeket még ma is alkalmazzuk. Ma már a tömőanyagok széles skálája ismeretes, amelyek segítségével tartós, jó tömések készíthetők; A fenséges úr fogait reszelte A tömések készítésekor — amitől ugyancsak sokan félnek — a fog fúrására is sor keiül. Ezáltal a szuvas fogrészek eltávolíthatók és a szuvas üreget a tömés rögzülését elősegítő formájúvá alakítják, A fogak kemény anyagának forgácsolását kezdetben kis kézi kaparókkal, vésőikkel, reszelő kkel végezték. V. Károly fogorvosa, Vesalius is ilyen kis reszelékkel reszelte királya fenséges fogait. A reszelő- ket a kézi hajtású fúrók, majd a Morrison által megszerkesztett lábbal hajtható fúrógép szorította ki a használatból. Ezt a „masinát” viszont az elektromos meghajtású, 6000—8000-es fordulatszámú fúrógép szorította ki. Ma már légturbinás, percenként 300 ezres fordulatszámú szuperkészülékek és a speciális gyémántfúrók birtokában szinte pillanatok alatt elvégezhető a lyukas fog szükséges fúrása. A fúrógép lég- vagy vízhűtése tetszés szerint állítható, a fog nem melegszik fel fúrás közben, s ezért a fúrás művelete alig érezhető. Kísérleteznek az ultrahang és a laser sugár fogászati fel- használásával is. Műfog rozmáragyarból Ez mind szép, de hogyan pótolják a már hiányzó fogaikat? Miért van erre szükség — s mióta készítenek és hordanak az emberek hamis fogakat? A hiányzó fogakat úgy pótolják, hogy a foghiány helyére mutogat készítenek. Erre egyrészt kozmetikai okokból, másrészt a táplálkozás miatt van szükség. Az ősember még nem törődött esetleg hiányzó fogának pótlásával, erre csak jóval később, az ókorban élő leszármazottai gondoltak először. Elsősorban a foghíjasság okozta szépséghiba, a csökkent értékűség és az öregség leplezése céljából, tehát hiúsági okok miatt használt az ókori ember mű- vagy hamis fogakat. A XVHI. század végéig a fogpótlások csak a kozmetikai hiányosságok leplezését célozták. Eire a célra kezdetben a könnyen megmunkálható anyagokat, fát, csontot, állati fogakat használtak. A biblia megemlíti, a fából készíteti műfogakat, amelyekhez hasonlót egyébként az egyiptomi múmiák szájában is találhatták. A talmud olyan fafogakról tesz említést, amelyek vékony aranylemezzel voltak beborítva, s ezeket a „müfogakat” a fog helyére szorították. Juvenalis írásából derül ki, hogy régi rómaiak is használtak már müfogakat. Említést tesz egy nőismerőséről, aki — mint írja — fogait este éppúgy leveti, mint selyemruháit. Előszeretettel alkalmazták az emberi fogakat is műfogak készítéséhez. Ezenkívül e célra elefántcsontot, víziló- és rozmáxagyarat, igazgyöngyöt, üveget és porcelánt is alkalmaztak. Európában a porcelán felfedezése után ezt az anyagot alkalmazták a műfogak készítéséhez. Kezdetben egy darabból, majd később minden egyes fogat külön égettek ki porcelánból. Még ma is alkalmazunk porcelán műfogakat protézisekhez. A XIX. század végétől az esztétikai hiányosságok pótlása mellett, fontossá vált a rágóképesség helyreállítása is. 183^-ben Nelson Goodyear felfedezi a kaucsuk vulkanizálását és fia 1855-ben szabadalmat vált ki a kaucsuk fogászati felhasználására. Ez forradalmi változást jelentett a fogpótlások készítésében, mert ezáltal a meny- nyiség- és minőségjavulás szinte ugrásszerű volt. A kaucsuk egyeduralma csak a ma használatos kitűnő fogászati műanyagok bevezetésével ért véget. Az első foghúzástól a fejlődés köny- nyen lemérhető, remélhetőleg ez a fejlődés tovább is folytatódik a betegek hasznára. Dr. Kiss Dezső A darázs Szüretre megy a darázs A tokaji hegyre félre vágja kalapját S dudorássza egyre Szőlő leve zamatos! Nem vagyok én italos! Csak ezt danolássza, Míg a hegyet mássza. Egy nagy présház kapuján Vígan belökődiik Hogy a mustban térdig jár. Azzal se törődik. Csíp ez a must, te darázs. Olyan, akár a parázs! Be ne rúgjál tőle Hamis ez a lőre! Azt zümmögi a darázs. — Kád szélire dűlve — Egy szál cigány kéne most Aki hegedülne! Addig táncolt, bokázott, Nadrágja is elázott. Fellökték a vonatra, Hazavitték Csopakra! Z. Rács fJttts Nagy méreg a nőknek, hogy vasárnap nincs nyitva fodrászüzlet, s remekbe készült kontyukat nincs, aki megfésülje. Halász Erzsébet, a békéscsabai Szent István téri fodrászüzlet dolgozója megoldotta ezt a „keleti kérdést” egy hajhálóval és két csipesszel, íme az 'egyszerű művelet lefekvés előtt: Fenti képünk szerint a hálót fordítva, széleit a fül mögé szorítva a frizurára helyezzük. A homlokba fésült tinccsel ellenkező oldal felé áthajtjuk (2-es kép), simáin megkötjük, a harmadik csücsökkel összecsavarva a fejtetőre tesszük. Először egy (3-as kép), majd ellenkező oldalról még egy csipesszel lazán meg- tűzzük, s reggel ilyen a frizura! Fotó: Kocziszky {jqer ekek ! Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: Picasso spanyol származású festőművész, aki Francia- országban telepedett meg. A helyes megfejtésért a következők kapnak könyvjutalmat: Vandlik Ilona, Békéscsaba, I., Bartók Béla út 36.; Tamás Margit, Endréd, Bajcsy-Zsilinszky út 7.; Oláh Ernő Vésztő, Várkotnyi. utca 26. Következő rejtvényünk: Ki volt az illegális Szabad Nép című lap első főszerkesztője? A rejtvény megfejtését november 24-ig küldjétek be a következő címre: Békéscsaba, SzabadCjj-lqqelem, ! ság tér 17. Békés megyei Népújság. A nyílt levelezőlapra ragasszátok rá a szelvényt! Rejtvényünkhöz még annyit fűzünk hozzá: a Szabad Nép első főszerkesztőjének nevét bármelyik veterántól vagy községetek, iskolátok párttitkárától megtudhatjátok, s aki néhány sort is ír a mártírhalált halt főszerkesztőtől, az sorsolás útján külön jutalomban részesül. REJ5VÉ\YSXELVE\Y 1965. november 20.
