Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-20 / 274. szám

1963. november 20. 4 Szombat Gyermeknevelési előadások, fogadónapok a szülői munkaközösségek programjában Mennyivel jobb lenne! A gyermeknevelési kérdéseknél, a pályaválasztási gondokról, az ifjúságvédelemről és a munkára nevelés módszereiről tanácsko­zol; november 18-án, Szarvason a járási nőtanács pedagógiai bi­zottsága Az ülésre meghívták az általános iskolák szülői munka­közösségeinek elnökeit is, hogy közösen megbeszéljék a tenniva­lókat. Az elmúlt évben végzett mun­kált Kitulják Andiásné, a járási pedagógiai bizottság elnöke érté­kelte és ismertette az ez évi fel­adatokat. A résztvevők hozzászó­lásaikban elmondották tapaszta­lataikat és javaslataikat is. A fő kérdés az volt, hogyan kell együttműködn|e a pedagógiai bi­zottságnak és a szülői munkakö­zösségeknek, hogy jobb eredmé­nyeket érjenek el a fiatalok ne­velése terén. A legtöbb szülői munkaközösség munkatervet ké­A téli hónapokban több idő jut mindenütt a szakmai tovább­képzésre, különféle előadások rendezésére. A KIOSZ megyei titkársága is elkészítette prog­ramját, melynek célja, hogy elő­segítse a megye kisiparosainak szakmai továbbképzését és politi­kai tudatformálását. Az egyik legnagyobb jelen tősé­Három hét az NDK-ban Élménybeszámoló Békéscsabán, a TIT székházában November 26-án, délután fél négykor ankétet tartanak a TIT országjárás vezetői a társulat székhazában. Az IBUSZ-szal kö­zösen szervezett száz ország-világ­járó társasutazások tapasztalatai­ról tartanaik beszámolót. Ezt kö­vetően doktor Gerő László mű­egyetemi tanér, az Országos Mű­emléki Felügyelőség Tudományos Osztályának vezetője előadást tart A műemlékek megismerteté­se az országjárásokon címmel. Este hét órai kezdettel Három hét az NDK-ban címmel Furák György tanár tart élménybeszá­molót. Előadását diaíilmek vetíté­szített, s ezekben különböző elő­adások megtartása szerepel. Töb­bek között előadást tartanak a tél folyamán a „Serdülő kor prob­lémái”, „Hogyan segítheti a szü­lői ház a gyermeket a tanulás­ban?”, „Hogyan szerettessük meg a munkát?” és ezekhez hasonló témákkal. Van olyan kezdeménye­zés is, hogy az iskolákban a szü­lők részére fogadónapokat tart egy- egy tanár, így jobban kialakul a kapcsolat a szülők és a nevelők között. A II. számú általános is­kolában a nőtanács kezdeménye­zésére a szülők közül felelősöket választottak ki, akik egy-egy fel­adat ellenőrzését vállalták. Töb­bek között egy szülőkből álló csoport az iskola tisztaságára ügyéi és segíti a diákok, illetve az ifjú vöröskeresztesek tisztaság- mozgalmát. Egy másik csoport az úttörőkkel tartja a kapcsolatot és segíti munkájukat. gű rendezvény a gázvezetókszere- lő-tanfolyam, amelynek előadói az Építéstudományi Intézet mérnökei lesznek. Ezt a tanfolyamot a me­gye három városában tartják meg. Ma, szombaton délelőtt Békéscsa­bán, délután Gyulán kezdődik el a tanfolyam', későbbi időpontban, előreláthatóan 1966 januárjában pedig Orosházán. A lakosság igé­nyeinek jobb kielégítésére rádió-, televíziószerelő tanfolyamot szer­veznek Békéscsabán és Oroshá­zán, ahol a kisiparosokat főváros! ' szakmérnök-előadók vezetik be e szakma elméleti és gyakorlati is­mereteibe. A szakmai felkészült­ség színvonalának emelésére ezen­kívül háztartási kisgépjavító, szo­bafestő és mázolló, továbbá női szabó szaktanfolyamokat rendez­nek a megyében budapesti ós he­lyi előadók közreműködésével. A kisiparosok politikai tudat- formálásának elősegítésére a já­rási csoportoknál a téli hónapok­ban KlOSZ-akadémiákat és TIT- előadássorozatokat rendeznek. A tervek szerint a népszerű propa­gandád ö ad ás-sorozatot a jövő év januárjától márciusig tartják meg valamennyi járási csoportnál. A békéscsabai járási csoport veze­tősége a legjobb békéscsabai aktí­vák száméra pártoiktatást is szer­A hozzászólók közül többen említették a szakközépiskola lét­rehozásának szükségességét, mely Szarvason nagyon időszerű lenne. Néhányan javasolták, hogy a pá­lyaválasztást már az általános is­kola felső tagozatában meg kel­lene kezdeni és a gyerekekkel, szülőkkel erről a témáról többet beszélni, hogy mire a továbbta­nulásra kerül sor, kialakuljon a kép egy-egy iskolában, hogy álta­lában milyen szakmák iránt van nagyobb érdeklődés. Szó volt a szülői munkaközösségek és a nő­tanácsok közötti kapcsolatról is. A résztvevők elmondották ezzel kapcsolatos tapasztalataikat és javaslataikat, hogy a nőtanácsok, a nőbizottságok hol, milyen se­gítséget nyújthatnak munkájuk­ban. Elhangzott olyan javaslat is, hogy a pályaválasztást elősegíte­né egy képességvizsgáló tanács létrehozása, amit vagy megyei, vagy járási szinten lehetne meg­alakítani. A tanácskozáson részt vett és hozzászólt a járási tanács műve­lődésügyi osztályának képviselője, aki a munkára nevelés tapaszta­latairól és a tv-oktatás eddigi eredményeiről tájékoztatta a résztvevőket. Elmondotta, hogy az iskolákban kilenc televíziós ké­szülék áll rendelkezésre és hat is­kolában rendszeresen igénybe is veszik az oktatás e formáját. K. J. ítéletet nem hozott a bíróság. A tárgyalás mégis tanulságos abban az ügyben, amelyben a beosztott, függelemsértésf elkövetve, tettle­gesen bántalmazta felettesét, a fő. mérnököt. Petri Mihály áll a bün­tetőtanács előtt szomorúan, mond­hatom azt is, hogy megbánva tet­tét. ... Ősz elején a Békéscsabai Kö­töttárugyár mikrobuszában. vagy hatan igyekeztek Budapestről Bé­késcsaba felé. Köztük az üzem fő­mérnöke és az egyik technikusa is. Mint ahogy szokott lenni: aki­nek kedve volt beszélgetni, az be­szélgetett, akinek nem, az éppen énekelt, vagy a kis busz ablakából a világot nézte. A tehetséges tech­nikus — mert még most is ezt ál­lítja a főmérnök — beszélgetni akart. És mert a főmérnök mellett ült, vele beszélgetett. Addig nem is volt hiba, amíg a különböző technológiai eljárásokról, a terme, lésről, tehát a munkáról volt szó, de amikor Petri Mihály — talán a fiatal kora miatt — nyeglén, bántóan az üzem vezetőire tett el­fogadhatatlan megjegyzéseket, ak­kor a főmérnök közbeszólt: — Petri elvtárs, válogassa meg a szavait, és ezt kikérem az üzem vezetőinek a nevében! A szesz hatására, vagy másért, a technikus fenyegetett. S a fe­Tatarozzák a drezdai központi pályaudvart A drezdai központi pályaudvar acél vázát olaj zöldre festik: az ADN beszámolója szerint kereken 80 tonna festéket használnak fel a 250 méter hosszú, 130 méter széles épület festéséhez. A pálya­udvar a háborúban súlyosan meg­sérült, úgyhogy teljesen újjá kel­lett építeni. A szó és a tett mindig éles fegyvere volt a mozgalomnak és szükséges is. hogy a kommunisták bánni tudjanak vele. Nekünk most is nagyon fontos, hogy a sza­vak segítsenek feltárni a valósá­got, hogy a kommunisták bátran és szabadon cseréljenek véle­ményt minden fórumon, különö­sen a párttaggyüléseken. Mégis van, aki attól tart, hogy szavait nem tudja majd eléggé egybe­fűzni, nem lesz sziporkázó, köztet­szést kiváltó a mondanivaló, és ezért a háttérben marad. Van, aki azt mondja: „Mindent vállalok, ha tenni kell, de a szónokolás nem az én mesterségem”. Mondanunk sem kell, hogy nem a szépen csiszolt, de semmit­mondó szavak vagy cikomyás, közhelyekkel tűzdelt körmonda- tok hiányoznak az ilyen megbe­széléseken. Hiszen a legcsillogóbb szakmai és politikai ismeretet tükröző beszéd is hiteltelenné vá­lik annak szájából, aki ezzel fej­tetőre állítja az igazságot, mert a szónoklat mögött nem bizonyít a tett. Egy pártmunkás mondta el a történetet: Termelőszövetkezeti párttag- gyűlésen volt, ahol az agronómus pontról pontra jegyezte az egyéb­ként szőrmentén bíráló megjegy­zéseket. Gondosan felírt mindent. Majd felállt — a tekintetek felé­je fordultak — és tételről tétel­re választ adott a miértekre. Nem állította, bogy a hiba nem hiba, nyegetés vége: „Súlyos testi sér­tés” — jogi nyelven, a gyakorlat­ban pedig arcul ütötte a felette­sét, akinek dobhártyája felszakadt és — .az orvosszakértő szerint is — egy életre kéül viselni a nyo­mát. Hallgassuk a büntetőtanács el­nökét : — Mennyit ivott útközben? — Nem tudom. (Itt kezdődik a baj.) — Néhány pohárral méglis meg­ivott, ha nem emlékszik a meny- nyiségre?! — Tisztán ittam Cserkeszőlőn a bort, nem számoltam hány pohár­ral... Különben is csak arra em­lékszem, hogy ott beszálltunk a buszba és még arra, hogy Békés­csabán leszálltam... Tehát a tettes vallomása szerint a bűncselekményt, a függelemsér­tést és a súlyos testi sértést tuda­tán kívül követte el. De altkor most mi is kérdezünk a bíró mel­lett: Ha egy kéz azért emelkedik fel, hogy üssön, annak kell-e okának lenni? Ha a kéz ütött, mi váltotta ki ezt? A sértett is és a vádlott is állítja, hogy a munká­ról, az üzem vezetőiről volt szó. Az is „áll”, hogy a főmérnök fi­gyelmeztetése után jött a düh, ami arculütésben csattant... De elkép­zelhető, hogy a vezető iránti tisz­de szépen okát adta mindennek. Mint egy sikló, úgy surrant tova a szakmai kibúvók rengetegében, s az ember hovatovább azt hit­te, hogy minden fogyatékosság törvényszerűen elkerülhetetlen. Beszélt, beszélt. S azt hitte, hogy a szakmai fogások labirintusába a magasröptű elmefuttatások zeg-zugaiba nem tudják őt kö­vetni az emberek. És ekkor tör­tént valami. Egy szófukarnak vélt fogatos azt találta mondani: mi­ért kapott az egyes brigád pré­miumot a kukoricatörésért, ami­kor még lábon áll a kórójuk? Milyen szakmai ellenőrzés az, ahol meg lehet tenni az ilyen huncutságot? Amikor a mondó­kába kezdett, az elöl ülők nem is fordultak hátra, mint a jelentő­sebb személyek hozzászólásainál. De az egyszerű és félreérthetetlen beszéd — amely egy pillanat alatt megcáfolta az előbbi szakember tótágas-logikáját — robbant, mint a puskapor, s egyszeriben feléje irányultak a tekintetek. Hányszor megesik, hogy a be" széddel egyébként hadilábon ál­ló emberek rátapintanak a dolog lényegére, új nézőpontot adnak a vitának, s az egyszerű hétközna­pi logikával helyes mederbe te­relik a gondolatokat Mennyivel jobb lenne, mennyivel gyorsab­ban ismerhetnénk fel tennivaló­inkat az életben, a munkában, ha ezek a „szürke felszólalók” gyak­rabban hallatnák a hangjukat. Deák Gyula telet, megbecsülés esetén ilyen cselekmény megtörténik? Még ha a pohár alját többször is megnéz­te a technikus! Szerintünk nem! Az viszont, hogy fiatalos nagy­képűségből, nyegleségből, gátlás­talanságból került most Petri Mi­hály a bíróság elé — ezt valljuk. A folyosón beszélgetek a fő­mérnökkel. Állítja, hogy az, aki megütötte őt, kitűnő szakember, mindig jól dolgozott, igazán és megfelelő színvonalon lehetett ve­le tárgyalni a munkáról, a terme­lésről és sajnálja az esetet. Tehát nincs itt bosszúról vagy másról szó, csupán arról, hogy Petri Mi­hály a józanságát elveszítve, tisz­teletlenségét kimutatva vezetői iránt — cselekedett. Bűnt cseleke­dett! A bíróság végighallgatja a ta­núkat. Valamennyien ugyanazt mondják, nem kivétel a sértett tanú sem és a vádlott sem- Nincs tagadás, nincs „erőlködés” a tény bizonyítására. Bár ítéletet nem hoz a bíróság az ügyben — mert további orvosi vizsgálatra van szükség —, az ítélet mégis meg­születik a munkatársakban, a köz­véleményben, mert érzelmeink és indulataink kifejezésének nem le­het módja a tettleges bántalma­sével illusztrálja» vezett, s ebben huszonketten vesz­nek részt. , ESŐBEN. SÁRBAN EGÉSZSÉGÉT VÉDI A WELLINGTON GUMICSIZMA 416 zás! Varga Tibor A BÉKÉS MEGYEI TANÁCS ÉPÍTŐIPARI ÉS TATAROZÓ VÁLLALAT felvételre keres KŐMŰVES, LAKATOS, BURKOLÓ, VlZ- VEZETÉKSZERELÖ, PARKETTÁS, FES­TŐ SZAKMUNKÁSOKAT ÉS SEGÉD­MUNKÁSOKAT a megye területén végzett építkezéseire, szerződéses időtartamra is. Jelentkezni lehet a munkahelyeken vagy a vállalat köz­pontjában. Békéscsaba, Kétegyházi út 1921/2. 531 Sokféle téli szakmai tanfoiyamot és előadássorozatot szerveznek Függelemsértés — a bíróság előtt

Next

/
Thumbnails
Contents