Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)
1965-11-16 / 270. szám
A MEGYEI PÁ RT B tZO T TSÁG^É S^A^MEG Y E I TANÁCS LAPJA \ XX. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM 1965. NOVEMBER 16., KEDD _________• A ra: 60 fillér Az újítási feladattervek készítése idején A kisiparosok idei termelésének, javító és szolgáltató tevékenységének értéke eléri a 71 millió forintot KIOSZ megyei választmányi és titkári értekezlet Békéscsabán Az újítómozgalom tervszerű irányításának fontos eszköze az újítása feiadatterv, amelynek kidolgozása kormányrendelet - szerint minden iparvállalat számára kötelező. Üzemeinkben az 1966. évi tervekkel együtt — a műszaki fejlesztés részeként — most állítják össze az újítási feladattervet is. Azokat az új, megoldásra váró műszaki, munkavédelmi, szervezési és egyéb eljárásokat tartalmazza ez, amelyeket leginkább az újító- és feltaláló tevékenységgel, a műszaki és fizikai dolgozók közvetlen, bevonásával segíthetünk» A korszerűbb és gazdaságosabb termelést szolgáló feiadatterv elkészítése körültekintő munkát kíván, mégis az elmúlt években több vállalatnál tapasztaltuk, hogy nem fordítanak rá kellő gondosságot. A műszaki előrehaladás érdekében tanácsos levonni néhány tanulságot. Az újítási feladattervék elsősorban akkor célszerűek, ha a vállalat műszaki fejlesztési tervéből indulnak ki és azzal összhangban állnak. Gondos műszaki és gazdasági elemzés előzze meg összeállítását és elsősorban azokat a feladatokat tartalmazza, amelyek megoldásának módja és eszközei még nem tisztázódtak, vagy műszaki hatásfokban és gazdaságosságban jobbat kívánnak a jelenleginél. A feladattervekben szerepelhetnek olyan célok is, melyeket közvetlenül nem tartalmaz ugyan a műszaki fejlesztés terve, de megoldásuk a jobb munka (anyagfelhasználás csökkentés, importanyag-megtakarítás, minőségjavítás, jobb energiahasznosí- tás stb.), vagy a dolgozók nagyobb biztonsága miatt szükségesek. Az elemzés ugyanakkor vizsgálja azt is, hogy az újítás milyen értékű ráfordítás mellett fogadható el, mert ennek különösen, a minőség javítását szolgáló célkitűzések esetében igen nagy a jelentősége. Több 1965-re készített feladattervben találtunk olyan pontokat, amelyek túl általánosak voltak, vagy illuzórikus távlati óhajokat tartalmaztak. Óvakodjunk az ilyen „célkitűzésektől”, mert de. Moszkva A Magyar—Szovjet Baráti Társaság háromtagú küldöttsége Varga Gyulának, a Zala megyei párt- bizottság első titkárának vezetésével hétfőn délben Moszkvából repülőgépen hazautazott Budapestre. A küldöttség tíz napot töltött a Szovjetunióban, ebből az utolsó négy napot Grúziában. A magyar delegátusok részt vettek moralizáló hatással lehetnek az újítómozgalomira. Ehelyett tanácsos inkább azt rögzíteni, hogy az egyes témákkal miért foglalkoznak s hogy a cél elérése milyen gazda, sági eredményt jelent a vállalatnak. Fontos megjelölni a feladattervben azokat a határidőket is, melyekre az újítás megoldását kitűz, ték, hiszen a későn beadott műszaki megoldások elfogadása a fo. lyamatos termelést gátolhatná, ezért bevezetésük bizonytalan lehet. Az újítási feladattervek elsősorban akkor mozgósító erejűek, ha tartalmazzák az anyagi ösztönzőket, a megoldás utáni nép- gazdasági eredményt és az újítás titán várható díjazást. Jelentős ösztönzést biztosíthatunk és jobban segíthetjük a fontosabb célok megoldását, ha a feiadatterv egyes pontjaira céljutalmakat tűzünk ki. (Kerüljük a túlságosan alacsony — 100—200 forintos — különdija. zásokat, mert ezek anya® ösztönzés helyett nevetségessé tehetik a feladattervet.) Egyes pontokra több megoldási javaslat is érkezhet. A különdáj ilyenkor azt illeti meg, aki a műszaki hatásfok vagy gazdaságosság tekintetében a legjobbat javasolta. Az eddiginél nagyobb nyilvánosságot kellene teremteni az újítási fcladattervefcnek. Legtöbb vállalatnál még ma is elegendőnek tartják, hogy termelési tanácskozáson vagy műszála, anké- tom ismertessék, és utána néhány példányban kifüggesszék, aztán csak akkor veszik ismét elő, ha fél vagy egy év múltán számot kell adni teljesítéséről. A nyilvánosság hiánya a fő oka, hogy megyénkben is a beadott és elfogadott újításoknak mindössze 30—40 százaléka szerepel az újítási feladattervekben. A népgazdaságnak, a válaiaitok. nak és a dolgozóknak egyaránt érdeke, hogy tovább javuljon az újítások és az újítási feladatter- vek népszerűsítése és hatására a dolgozók öntevékeny mozgalma az eddiginél jobban szolgálja a műszaki előrehaladásit, a biztonságos munkát. Kovács András a moszkvai november 7-i ünnepségeken, Grúziában tanulmányozták az ottani baráti társaság munkáját, ellátogatlak ipari üzemekbe, szovhozokba. Vasárnap este V. M. Sztriganov, az OSZSZSZK művelődésügyi miniszterhelyettese, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság első elnökhelyettese búcsúvacsorát adott a küldöttség tiszteletére. Az április 1-től szeptember 30- ig tartó időszak munkáját értékelték tegnap a KIOSZ megyei választmányi és titkári értekezletén Békéscsabán. A tanácskozáson részt vettek a megyei tanács, a Hazafias Népfront megyei bizottságának, az iparitanuló-inté- zet és a Társadalombiztosítási megyei Igazgatóság képviselők Megjelent az ülésen Kellner Gyula, a KIOSZ országos központjának kiküldötte is. Planter Lajos, a KIOSZ megyed titkára beszámolójában a nemzetközi és a belpolitikai helyzet ismertetése után a KlOSZ-alapszei- vezetek és a megyei titkárság félévi munkáját értékelte. Idézve az 1964 decemberi párthatározatot elmondotta, hogy a határozat végrehajtásából a kisiparosoknak is részt kell vállalniuk. Elsősorban azzal, hogy jobb minőségben, határidőre elégítik ki a lakosság igényeit, az árakat és a rendelkezéseket pontosan betartják, az állampolgári és egyéb kötelezettségeiket időben teljesítik. A megye kisiparosainak együttérzését bizonyította, hogy az árvízkárosultak megsegítésére 160 ezer forintot gyűjtöttek össze. A megye területén 215 aktíva segített abban, hogy az akció sikerrel záruljon. Az idei tervek értékelésével kapcsolatban megállapította, hogy a megye kisiparosainak idle! termelése, javító és szolgáltató tevékenysége előreláthatóan értékben eléri a 71 millió forintot. A statisztika szerint jelenleg a lakosság javító-szolgáltató szükségletének mintegy 47 százalékát a kisiparosok látják él. Ezt jelentősen segítette — mint mondotta — a múlt évben kiadott 22. számú módosító törvényerejű rendelet. A kisiparosok munkájának megbecsülését bizonyítja az is, hogy a legutóbbi hat hónapban tíz községi tanács végrehajtó bizottsága tárgyalta a kisiparosok munkáját, helyzetét, feladatait. Mindegyik ülésen igen pozitívan értékelték munkájukat. A „Kisiparosok a lakosság szolgálatában” mozgalom egyre jobbam terjed. Ebben elsősorban a békéscsabai és az orosházi szervezet ért el legjobb eredményeket. A békéscsabai járási csoport ennek keretében rendezte meg az idén áprilisban a kisipari kiállítást, melynek sikerét az is bizonyítja, hogy több mint háromezer látogatója volt. Amint a beszámolóban elhangzott, az elmúlt fél évben több kisiparos kapcsolódott be a KETI -keretében az exportcikkek gyártásába és az importpótló tevékenységbe. Békéscsabán és Orosházán a kisiparosok különleges alkatrészeket készítenek a békéscsabai forgácsolónak és a gyulai harisnyagy árnak. Nagy gondot fordítanak a szak- i mai utánpótlás nevelésére. Az idén a tervezett 210 tanulóval szemben a megyében 260 tanulót j szerződtettek a kisiparosok, s jelenleg 637 tanulót képeznek. Annak idején — január 1-én lesz négy éve — a kisiparosok örömmel üdvözölték a kisipari nyugdíjbiztosítás bevezetését. A megyéből már most 150-en részesülnek kivételes nyugellátásban, akiknek az elmúlt fél évben 216 ezer forintot fizettek ki. Állandó szociális segélyben 88-an részesülnek. A legutóbbi fél évben 126 ezer forintot kaptak, ezenkívül 10 ezer forint gyorssegélyt osztottak ki az arra rászoruló beteg, idős kisiparosoknak. A KIOSZ megyei titkársága, járási és helyi csoportjai a jövőben is nagy gondot fordítanak a szakmai továbbképzés szervezésére, így például a közeljövőben Békéscsabán, Gyulán és Orosházán gázvezetékszerelö tanfolyamat rendeznek, ezenkívül Békéscsabán és Orosházám fővárosi szakmérnökök közreműködésével rádió_ és televíziószerelő tanfolyamokra is sör kerül. A vitában felszólalók közül többen beszéltek a szakmai utánpótlás neveléséről. Vannak ugyanis olyan szakmák — mint például a kádár, gumijavító, műszerész, lakatos, órás, cserépkályhás —, ahol igen kevés a tanulók De nehéz ex x lecke...! j száma: Az igényeket viszont csak akkor lehet a jövőben jól kielégíteni, ha megfelelő lesz az utén- I pótlás. Csaknem valamennyi hozzászóló beszélt a kontárokról, s szinte egyöntetűen . úgy foglaltak állást, hogy a hatósági és pénzügyi szervek erélyesebben járjanak el velük szemben. Kellner Gyula javasolta, hogy az exporttermelésben több kisiparos vegyen részt. Felszólalása után Béré nyi Józsefnek, a KIOSZ megyei titkárság gazdasági felelősének kitüntetést adott át 10 éves munkásságáért. Ezután Planter Lajos megyei titkár adta át a vándor- zászlót, pénz- és tárgyjutalmat a féléves versenyben legjobb eredményt elért szervezetek képviselőinek. A járási csoportok közül első a békéscsabai, második a gyulai, harmadik az orosházi lett. A helyi csoportok versenyében első Vésztő, második Battonya, harmadik Tótkomlós. A megyei választmányi és titkári értekezletet a közeljövőben taggyűlések követik a szervezeteknél. Az első taggyűlést a békéscsabai járási csoportnál rendezték tegnap, hétfőn este. A taggyűlésen Kellner Gyula, a KIOSZ központjának kiküldötte mondott előadást, majd Csepregi Károly, a járási csoport titkára tartottá meg beszámolóját. A taggyűlés végén tárgy, és könyvjutalmat osztottak ki a legjobb aktívák között; Fotó: Malmos Az MSZBT küldöttsége hazautazott Moszkvából