Békés Megyei Népújság, 1965. november (20. évfolyam, 258-282. szám)

1965-11-16 / 270. szám

A MEGYEI PÁ RT B tZO T TSÁG^É S^A^MEG Y E I TANÁCS LAPJA \ XX. ÉVFOLYAM, 270. SZÁM 1965. NOVEMBER 16., KEDD _________• A ra: 60 fillér Az újítási feladattervek készítése idején A kisiparosok idei termelésének, javító és szolgáltató tevékenységének értéke eléri a 71 millió forintot KIOSZ megyei választmányi és titkári értekezlet Békéscsabán Az újítómozgalom tervszerű irá­nyításának fontos eszköze az újí­tása feiadatterv, amelynek kidol­gozása kormányrendelet - szerint minden iparvállalat számára köte­lező. Üzemeinkben az 1966. évi tervekkel együtt — a műszaki fej­lesztés részeként — most állítják össze az újítási feladattervet is. Azokat az új, megoldásra váró műszaki, munkavédelmi, szerve­zési és egyéb eljárásokat tartal­mazza ez, amelyeket leginkább az újító- és feltaláló tevékenységgel, a műszaki és fizikai dolgozók közvetlen, bevonásával segíthe­tünk» A korszerűbb és gazdaságosabb termelést szolgáló feiadatterv el­készítése körültekintő munkát kí­ván, mégis az elmúlt években több vállalatnál tapasztaltuk, hogy nem fordítanak rá kellő gondos­ságot. A műszaki előrehaladás ér­dekében tanácsos levonni néhány tanulságot. Az újítási feladattervék elsősor­ban akkor célszerűek, ha a válla­lat műszaki fejlesztési tervéből in­dulnak ki és azzal összhangban állnak. Gondos műszaki és gazda­sági elemzés előzze meg összeállí­tását és elsősorban azokat a fel­adatokat tartalmazza, amelyek megoldásának módja és eszközei még nem tisztázódtak, vagy mű­szaki hatásfokban és gazdaságos­ságban jobbat kívánnak a jelenle­ginél. A feladattervekben szere­pelhetnek olyan célok is, melye­ket közvetlenül nem tartalmaz ugyan a műszaki fejlesztés terve, de megoldásuk a jobb munka (anyagfelhasználás csökkentés, importanyag-megtakarítás, minő­ségjavítás, jobb energiahasznosí- tás stb.), vagy a dolgozók nagyobb biztonsága miatt szükségesek. Az elemzés ugyanakkor vizsgálja azt is, hogy az újítás milyen értékű ráfordítás mellett fogadható el, mert ennek különösen, a minőség javítását szolgáló célkitűzések ese­tében igen nagy a jelentősége. Több 1965-re készített feladat­tervben találtunk olyan pontokat, amelyek túl általánosak voltak, vagy illuzórikus távlati óhajokat tartalmaztak. Óvakodjunk az ilyen „célkitűzésektől”, mert de. Moszkva A Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság háromtagú küldöttsége Var­ga Gyulának, a Zala megyei párt- bizottság első titkárának vezeté­sével hétfőn délben Moszkvából repülőgépen hazautazott Buda­pestre. A küldöttség tíz napot töltött a Szovjetunióban, ebből az utolsó négy napot Grúziában. A magyar delegátusok részt vettek moralizáló hatással lehetnek az újítómozgalomira. Ehelyett taná­csos inkább azt rögzíteni, hogy az egyes témákkal miért foglalkoznak s hogy a cél elérése milyen gazda, sági eredményt jelent a vállalat­nak. Fontos megjelölni a feladatterv­ben azokat a határidőket is, me­lyekre az újítás megoldását kitűz, ték, hiszen a későn beadott mű­szaki megoldások elfogadása a fo. lyamatos termelést gátolhatná, ezért bevezetésük bizonytalan le­het. Az újítási feladattervek első­sorban akkor mozgósító erejűek, ha tartalmazzák az anyagi ösz­tönzőket, a megoldás utáni nép- gazdasági eredményt és az újítás titán várható díjazást. Jelentős ösztönzést biztosíthatunk és job­ban segíthetjük a fontosabb célok megoldását, ha a feiadatterv egyes pontjaira céljutalmakat tűzünk ki. (Kerüljük a túlságosan alacsony — 100—200 forintos — különdija. zásokat, mert ezek anya® ösztön­zés helyett nevetségessé tehetik a feladattervet.) Egyes pontokra több megoldási javaslat is érkez­het. A különdáj ilyenkor azt il­leti meg, aki a műszaki hatásfok vagy gazdaságosság tekintetében a legjobbat javasolta. Az eddiginél nagyobb nyilvá­nosságot kellene teremteni az újí­tási fcladattervefcnek. Legtöbb vállalatnál még ma is elegendő­nek tartják, hogy termelési ta­nácskozáson vagy műszála, anké- tom ismertessék, és utána néhány példányban kifüggesszék, aztán csak akkor veszik ismét elő, ha fél vagy egy év múltán számot kell adni teljesítéséről. A nyilvá­nosság hiánya a fő oka, hogy me­gyénkben is a beadott és elfoga­dott újításoknak mindössze 30—40 százaléka szerepel az újítási fel­adattervekben. A népgazdaságnak, a válaiaitok. nak és a dolgozóknak egyaránt érdeke, hogy tovább javuljon az újítások és az újítási feladatter- vek népszerűsítése és hatására a dolgozók öntevékeny mozgalma az eddiginél jobban szolgálja a mű­szaki előrehaladásit, a biztonságos munkát. Kovács András a moszkvai november 7-i ünnep­ségeken, Grúziában tanulmányoz­ták az ottani baráti társaság mun­káját, ellátogatlak ipari üzemek­be, szovhozokba. Vasárnap este V. M. Sztriganov, az OSZSZSZK művelődésügyi mi­niszterhelyettese, a Szovjet—Ma­gyar Baráti Társaság első elnök­helyettese búcsúvacsorát adott a küldöttség tiszteletére. Az április 1-től szeptember 30- ig tartó időszak munkáját érté­kelték tegnap a KIOSZ megyei választmányi és titkári értekezle­tén Békéscsabán. A tanácskozá­son részt vettek a megyei tanács, a Hazafias Népfront megyei bi­zottságának, az iparitanuló-inté- zet és a Társadalombiztosítási megyei Igazgatóság képvise­lők Megjelent az ülésen Kellner Gyula, a KIOSZ országos központ­jának kiküldötte is. Planter Lajos, a KIOSZ megyed titkára beszámolójában a nemzet­közi és a belpolitikai helyzet is­mertetése után a KlOSZ-alapszei- vezetek és a megyei titkárság fél­évi munkáját értékelte. Idézve az 1964 decemberi párthatározatot elmondotta, hogy a határozat vég­rehajtásából a kisiparosoknak is részt kell vállalniuk. Elsősorban azzal, hogy jobb minőségben, ha­táridőre elégítik ki a lakosság igényeit, az árakat és a rendelke­zéseket pontosan betartják, az ál­lampolgári és egyéb kötelezettsé­geiket időben teljesítik. A megye kisiparosainak együtt­érzését bizonyította, hogy az ár­vízkárosultak megsegítésére 160 ezer forintot gyűjtöttek össze. A megye területén 215 aktíva segí­tett abban, hogy az akció siker­rel záruljon. Az idei tervek értékelésével kapcsolatban megállapította, hogy a megye kisiparosainak idle! ter­melése, javító és szolgáltató tevé­kenysége előreláthatóan értékben eléri a 71 millió forintot. A sta­tisztika szerint jelenleg a lakos­ság javító-szolgáltató szükségleté­nek mintegy 47 százalékát a kis­iparosok látják él. Ezt jelentősen segítette — mint mondotta — a múlt évben kiadott 22. számú mó­dosító törvényerejű rendelet. A kisiparosok munkájának megbecsülését bizonyítja az is, hogy a legutóbbi hat hónapban tíz községi tanács végrehajtó bi­zottsága tárgyalta a kisiparosok munkáját, helyzetét, feladatait. Mindegyik ülésen igen pozitívan értékelték munkájukat. A „Kis­iparosok a lakosság szolgálatában” mozgalom egyre jobbam terjed. Ebben elsősorban a békéscsabai és az orosházi szervezet ért el legjobb eredményeket. A békés­csabai járási csoport ennek kere­tében rendezte meg az idén áp­rilisban a kisipari kiállítást, mely­nek sikerét az is bizonyítja, hogy több mint háromezer látogatója volt. Amint a beszámolóban el­hangzott, az elmúlt fél évben több kisiparos kapcsolódott be a KETI -keretében az exportcikkek gyártásába és az importpótló te­vékenységbe. Békéscsabán és Orosházán a kisiparosok különle­ges alkatrészeket készítenek a bé­késcsabai forgácsolónak és a gyulai harisnyagy árnak. Nagy gondot fordítanak a szak- i mai utánpótlás nevelésére. Az idén a tervezett 210 tanulóval szemben a megyében 260 tanulót j szerződtettek a kisiparosok, s je­lenleg 637 tanulót képeznek. An­nak idején — január 1-én lesz négy éve — a kisiparosok öröm­mel üdvözölték a kisipari nyug­díjbiztosítás bevezetését. A me­gyéből már most 150-en részesül­nek kivételes nyugellátásban, akiknek az elmúlt fél évben 216 ezer forintot fizettek ki. Állandó szociális segélyben 88-an része­sülnek. A legutóbbi fél évben 126 ezer forintot kaptak, ezenkívül 10 ezer forint gyorssegélyt osztottak ki az arra rászoruló beteg, idős kisiparosoknak. A KIOSZ megyei titkársága, já­rási és helyi csoportjai a jövőben is nagy gondot fordítanak a szak­mai továbbképzés szervezésére, így például a közeljövőben Békés­csabán, Gyulán és Orosházán gázvezetékszerelö tanfolyamat rendeznek, ezenkívül Békéscsa­bán és Orosházám fővárosi szak­mérnökök közreműködésével rá­dió_ és televíziószerelő tanfolya­mokra is sör kerül. A vitában felszólalók közül többen beszéltek a szakmai után­pótlás neveléséről. Vannak ugyan­is olyan szakmák — mint példá­ul a kádár, gumijavító, műsze­rész, lakatos, órás, cserépkályhás —, ahol igen kevés a tanulók De nehéz ex x lecke...! j száma: Az igényeket viszont csak akkor lehet a jövőben jól kielé­gíteni, ha megfelelő lesz az utén- I pótlás. Csaknem valamennyi hoz­zászóló beszélt a kontárokról, s szinte egyöntetűen . úgy foglaltak állást, hogy a hatósági és pénz­ügyi szervek erélyesebben járja­nak el velük szemben. Kellner Gyula javasolta, hogy az export­termelésben több kisiparos ve­gyen részt. Felszólalása után Bé­ré nyi Józsefnek, a KIOSZ megyei titkárság gazdasági felelősének kitüntetést adott át 10 éves mun­kásságáért. Ezután Planter Lajos megyei titkár adta át a vándor- zászlót, pénz- és tárgyjutalmat a féléves versenyben legjobb ered­ményt elért szervezetek képvise­lőinek. A járási csoportok közül első a békéscsabai, második a gyulai, harmadik az orosházi lett. A helyi csoportok versenyében első Vésztő, második Battonya, harmadik Tótkomlós. A megyei választmányi és tit­kári értekezletet a közeljövőben taggyűlések követik a szerveze­teknél. Az első taggyűlést a bé­késcsabai járási csoportnál ren­dezték tegnap, hétfőn este. A tag­gyűlésen Kellner Gyula, a KIOSZ központjának kiküldötte mondott előadást, majd Csepregi Károly, a járási csoport titkára tartottá meg beszámolóját. A taggyűlés végén tárgy, és könyvjutalmat osztottak ki a legjobb aktívák között; Fotó: Malmos Az MSZBT küldöttsége hazautazott Moszkvából

Next

/
Thumbnails
Contents