Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-13 / 241. szám
•65. október 13. 4 Szerda A termelési feladatokon túl A szocialista címért versenyző brigádok helyzete a békéscsabai szőnyegszövőben SZÖVETKEZETÜNKBEN ez év I mintegy 75—80 százalékát, igen január első napjaiban tíz szocia- I büszkék lehetnek dolgozóink az lista címért versenyző brigád alakult 103 taggal, így mindössze ki- lenchónapos múlttal rendelkezik a mozgalom. A szocialista munkaversenynek eddig is nagy hagyományai voltak szövetkezetünkben, de most egy olyan mozgalom kibontakozásának vagyunk tanúi, melynek célja túlnő a közvetlen termelési feladatok jobb végrehajtásán, s mind eredményesebben segíti elő az új szocialista embertípus formálását A brigádok tagjai a munkaversenyben vállalt kötelezettségeiket rendszeresen és kiemelkedően túlteljesítik. Kizárólag export minőségű szőnyegeket szőnek s az eltelt kilenc hónap alatt külföldi vevőtől reklamáció nem érkezett. Ha arra gondolunk, hogy 24 államba exportáljuk termelésünk Rugalmasabban Ez év őszén több termelőszövetkezet vásárlás útján pótolja a takarmánymórlegsóbőd hiányzó kukoricát. Azok a gazdaságok, melyek megfelelő tartalékkal rendelkeznek, saját anyagi for- ráisaikat fordítják erre a célra. A megkülönböztetett hitelpolitikában részesülő szövetkezetek u^armányvásárlási helyzete viszont nem megnyugtat». Az átlagosnál gyengébben vagy korábban mérleghiánnyal dolgozó tsz-ek éves költségvetési tervükbe állították a takarmányvásárlásra szánt összeget. Ezt az MNB a terv felülvizsgálata során saját erő híján hitellel támogatta. Most mégis az a helyzet, hogy a vásárlásra kényszerült gazdaságok még nem kapták meg a korábban jogosnak tartott hitelt. Az MNB Mezőgazdasági Igazgatóságának különös rendeletéi is vannak, melyek végső soron — lévén most szó a gyengébb adottságú gazdaságokról — hátráltatják a takarmánygond megoldását. A szövetkezet kitől vegyen takarmányt, kinek adjon ezért előleget, ha nem éppen tagjainak, vagy egy másik szövetkezetnek. A bank éppen ezen az előlegen akad meg, noha a termelésszervezés más területein az előleg folyósításának nincs akadálya! A hangsúly tehát most azon van, mikor vásárolja a termelőszövetkezet a takarmányt? A háztáji kukorica törésének időszakában számára kedvező áron, vagy pedig egy későbbi időpontban több költséggel? A megkülönböztetett hitelpolitikát — a takarmányvásárlás esetében — a bariknak is rugalmasabban kellene kezelnie, hogy a segíteni akarás valójában céljához vezesse a szövetkezetei. A sok közül ez is egyik módja a gazdasági erősödés szorgalmazásának; —■sifc. elért eredményekre. Az anyagtakarékosság terén igen jó eredményt tudnak felmutatni a békési Hámán Kató, Tye- reskova és Béke perzsaszőnyegszövő brigádok, valamint a békéscsabai Dobó Katica perzsabrigád. A megengedett 15 százalék helyett 6—10 százalék között mozog a hulladék. Ez forintösszegjben igen komoly értéket képvisel, annál is inkább, mivel általában import gyapjúfonallal dolgozunk. A békéscsabai Petőfi és József Attila brigádoknál — miután ezek torontáli szőnyeg szövő brigádok — még minimálisabb az anyaghulladék. A BRIGÁDOK TAGJAI nem szigetelődnek el a kollektívában, hanem egyéni felajánlásokat is tesznek és a szocialista munkaverseny egyéni vállalásaiba is bekapcsolódnak és pontosan tudják, hogy mit és miért: csinálnak. A szocialista munkaverseny és a brigádmozgalom állandó és biztos tartalékforrása szövetkezeti terveink valóra váltásának. Azonban ez a forrás nemcsak a gazdasági fejlődésnek, hanem a társadalmi, szellemi életünknek is táplálója. Természetesen brigádjaink nem minden teljesítménye mérhető le számszakilag. Csak a tudatformálás és a szocialista kötelezettségvállalás folyamatában érlelődő új munkaerkölcs eredményei vetíthetnek jól látható képet brigádjaink hétköznapi életéről. NÉHÁNY PÉLDÁVAL szeretném érzékeltetni — a teljesség igénye nélkül — azokat a tetteket, amelyeket statisztikai számadatokkal mérni nem lehet. A csabai Dobó Katica brigád rendezte meg többek között az anyák napját, valamint nyugdíjasaink első találkozóját. Védnökséget vállaltak egy nehéz körülmények között élő vidéki kismama fölött és most szervezik gyermekének névadó ünnepségét, mely, ha megvalósul — első ilyen megmozdulás lesz szövetkezetünkben. A brigád tagjai kivették részüket a nyári ünnepi könyvhétből, amikor is mintegy 300 Ft értékű könyvet adtak el. A brigád minden egyes tagja részt vesz a most első ízben szervezett munkásakadémián. A békési Tyereskova brigád tagjai egy szociális gondozottat segítenek erkölcsileg és anyagilag. A másik két szocialista címért versenyző békési brigáddal együtt a tarhosd gyógypedagógiai intézetet látogatják, ahol is megjelenésükkel szeretetet is elhintenek a kis lakók között. A nyári szünidő alatt kivettek az intézetből egy kisleányt és szülei helyett szülők voltak. A három békési brigád több tagja rendszeres véradó, és párt-, valamint KISZ-sze- mináriumon képezik magukat. A csabai Petőfi brigád tagjai házi főzőtanfolyamot szerveztek. 5 A nemzetközi gyermeknap alkalmából 30 gyermeket láttak vendégül filmvetítésre és finom kakaós uzsonnára. Üzemlátogatásokat, kollektív mozilátogatásokat szerveznek és mindnyájan részt vesznek a szövetkezeti bizottság által szervezett munkásakadémián. SOROLHATNÁM TOVÁBB a csabai József Attila, a gyulai Erkel Ferenc brigádok társadalmi tevékenységét, melyek mind azt mutatják, hogy helyesen értelmezik a hármas feladatot: szocialista módon élni, gondolkodni és dolgozni. Az élet azt is igazolta, hogy rendkívüli esetekben elsőként számíthatunk a brigádok munkájára. Nem egy szocialista címért versenyző brigádtag támogatta a szövetkezeti bizottságot, amikor arról volt szó, hogy emberi kötelességünk segíteni árvíz sújtotta embertársainkat. Komoly szerepük volt abban, hogy szövetkezetünk dolgozói 23 360 forintot adtak a bajba jutottaknak. Túljutottunk egy sor kezdeti nehézségen, szép eredményeket értünk él, de közben nem sikerült három brigád feloszlását megakadályoznunk. Rá kellett jönnünk, hogy a brigádtagok sem feltétlenül hibamentesek: rászorulnak ók is a nevelésre, a tudatformálásra. A brigádtagoknak éppen a megkívánt erkölcsi színvonaluk alapján tudniuk kell, hogy nemcsak a szűk brigádnak, hanem egy nagyobb közösségnek is tagjai. Feladatvállalásuk nem a szövetkezet többi tagjaitól való elkülönülést célozza, hanem éppen azt, hogy példamutatásukkal az egész kollektívát mozgósítsák a szövetkezetben. A SZOCIALISTA CÍMÉRT versenyző brigádok tagjai akkor végeznek jó munkát, akkor élnek és dolgoznak szocialista módon, ha nemcsak példát mutatnak, hanem azt is elérik, hogy példájukat minél többen követik. Szabó László szőnyegszövő szöv. biz. titkára Akinek az isten hivatalt adott... ... annak a felelősséget is vállalnia kell. Az eredeti közmondást kissé átalakítottuk. (Régi bölcsességek olykor elavulnak, felváltják őket új igazságok; s némely közmondásra ráfér a korrekció.) Újonnan szerkesztett mondásunk viszont nagyon is elevenbe vág. A vállalatok, üzemek, szövetkezetek ügyintézői és vezetői között vannak olyanok, akik csak a „hivatalt” vállalják szívesen, a hozzátartozó felelősséget kevésbé. Mire gondolunk? Bizonyára nem egy esetben tapasztalták már, hogy mikor ügyes-bajos dolgukkal, esetleg valamilyen termelési prob, lémával bizalommal fordultak az illetékeshez, a válasz rögtöni elutasítás volt. Pedig az ügy sokszor nem tűr halasztást, a termelés fo. lyamatosságát, esetleg a dolgozók jogos igényét érinti. Hiszen éppen ezért igényeltük az illetékes vezető döntését, intézkedését. Az elutasítás oka pedig nem az egyetértés hiánya, nem elvi kifogás, még csak nem is rosszindulat. Egyáltalán nem. Csupán kényelmesség és óvatosság. Mert ugye attól még senkinek semmi baja nem lett, hogy egy szalma- szálat nem rakott keresztbe, pedig megtehette volna. De, ha keresztbe teszi, mit lehet tudni? Hátha valakinek, valahol nem tetszik? Hogy a közösség, esetleg a népgazdaság érdeke éppen a cselekvést kívánja? Nos, ha így van, akkor majd a felsőbbség előbb- utóbb úgyis utasít, hogy mit kell tenni. Akkor majd megteszi. Addig meg csak várjon az a népgazdaság. Más kérdés, hogy milyen véleményt lehet alkotni arról az emberről, aki a hatáskörébe tartozó ügy elintézését nem elősegíteni. hanem hátráltatni igyekszik. Közben pedig jóindulatáról biztosít — legalábbis ő úgy véli —, amikor az íróasztal mögül ránk hunyorít és így szól: „Sajnos, komám, nem tudok semmit se tenni, de ha szereztek valahonnan egy papírt — az más! Akkor máris minden el van intézve”. Gondoljuk csak meg: önálló hatáskörrel, döntési joggal rendelkező, hozzáértő ügyintézőről, vezető, ről van szó. Egyetért az üggyel, támogatja? Mellékes. Elvileg ellenzi, komoly kifogása van ellene? Nem számit. Csak papír legyen. Ha van, akkor elintézi, ha nincs, akkor csücsül nyugodtan egy helyben. Ez a bizonyos papír bűvös varázsige, csodálatos kulcs, olyan, mint a mesében a „szézám tárulj”. A csoda magyarázata egyszerű. Ha írott utasítás van a hátam mögött, nem én vagyok a felelős, hanem az, aki a papirost aláírta. A döntést tehát sikerült áthárítani másra, a felelősséget leráztam a nyakamról. Kényelmes szemlélet S helyenként képes megfertőzni a termelőmunka élő, lüktető organizmusát. Hatására az önállóan gondolkodó és cselekvő emberekből valamiféle óvatos hivatalnok válik, aki csak arra ügyel, hogy minden oldalról le legyen fedezve. Mindnyájan tudjuk, hogy bármiféle vállalat, gazdasági apparátus működésében érvényesül bizonyos szervezeti forma, ügyrendi szabályzat. Félreértés ne essék; nem azok ellen beszélünk, akik ragaszkodnak az előírt ügymenet betartásához, akik — nagyon helyesen — nem avatkoznak olyasmibe, amihez semmi közük sincs, akik nem szegik meg az előírásokat, hűségesek a tervfegyelemhez. Kizárólag olyanokról van szó, akik nem merik vállalni saját munkájukért a felelősséget. A döntés lehetőségét elhárítják maguktól, minden apró-cseprő ügyben is a felsőbbséghez szaladnak. Gazdasági életünk irányításában éppen az utóbbi időben olyan szel. lem kezd tért hódítani, mely fokozott önállóságot biztosít mindenkinek, a középfokú és alacsonyabb vezetők számára is — egyidejűleg növelve felelősségüket.' Reméljük, ez a törekvés mindjobban terebélyesedik, lehetetlenné téve azoknak a működését, akik nem képesek önálló felelősségvállalással ellátni hivatalukat. V. J. Pillantás a csehszlovák mezőgazdaságra II. TERMELŐSZÖVETKEZETEK, ÁLLAMI GAZDASAGOK ÉS TERMELŐK RÉSZ ERE 2 mra-es belföldi és 3 mm-es hol gór kertészti reg minden mennyiségben beszerezhető A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET MG SZAKUZLETEBEN Orosháza, Ady Endre u. 1. Telefon: 537. 2077 V. Michal, a suchdoli kultúrotthon vezetője figyelemre méltó dolgot tárt fel küldöttségünk előtt. Az ő falujukban minden tsz-gaz- da tanul. A traktoros addig nem ülhet kombájnra, de még egy mánk traktorra sem, amíg annak kezeléséből nem tett vizsgát. A borjúnevelőtoen csak azután kaphat munkát a dolgozó, ha az ismereteket eredményesen elsajátította. A tanulásban a tsz közgyű lesi határozata anyagilag is érdekeltté tette a gazdákat. A szakmunkát különpótiékkal fizetik. A hazai termelőszövetkezetek ben igen kevés helyen ösztönzik s suchdoli példához hasonlóan a szakmunkás-bizonyítvány megszerzésére, az újabb ismeretek elsajátítására a szövetkezeti embereket. Bár az FM-nek van ezzel kapcsolatban javaslata, de a tsz- ek közgyűlése ezt többségében elvetette. (Talán ezért is van kevés szakmunkása a magyar mezőgazdaságnak!) A suchdoli szövetkezet azért lett erős, gazdaságilag megalapozott, mert a szövetkezet vezetőJO&et Trousil. a Szocialista Munka Bőse derült hangulatban beszél munkájáról. Vidámsága érthető, hiszen Trou- sll addig újított a 112 férőhelyes tehénistállón, amíg a fizikai munka nehezétől megszabadította önmagát és munkatársait. Fotó: Dupsi legfontosabb lépésre a mezőgazdasági termelés gépesítésére, a sége a legnagyobb és egyben a gazdasági felszerelésekkel való bánásra, a gépek gazdaságos kihasználására anyagi érdekeltség mellett tanította meg az embereket. A csehszlovák mezőgazdaság fejlődésére jellemzők a következők. Országos szinten — amint arról a Földművelésügyi Minisztériumban Drahoda elvtárs, a szövetkezeti főosztály vezetője is mondotta — 1960—63 között 23 százalékos termelésemélkedést értek el. A kalászosok országosan 22.2 mázsa hektáronkénti hozamot adtak 1964-ben. A burgonya 156 mázsával, a cukorrépa 293 mázsával fizetett ugyancsak hektáronként. Egy koca után évente 12.3 malacot neveltek fel. A baromfiak átlagos tojáshozama országosan 127. Ha termésátlagaikat a mienkéhez viszonyítjuk s hozzávesszük a nálunkénjil mostohább Természeti adottságokat, el kell ismernünk a csehszlovák mezőgaz- laság jó helyzetét. Azokat a gazdaságokat, melyeket a Földművelésügyi Minisztérium segítségével megnézhettünk, az élenjáró módszerek terjesztőiként emlegették. Jártunk Vysovice-ben, Olmoc- tól néhány kilométerre. Ez egy olyan szövetkezet, amely a kondorosa Dolgozókhoz hasonlóan kitüntetett gazdaság. Ebben a tsz- ben találkoztunk Jozef Trousil elvtárssal, a Szocialista Munka Hőse kitüntetést viselő tehenész-
