Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-13 / 241. szám

1563. október 13. 2 Szerda Stewart Moszkváiba készül Angol—amerikai nézeteltérések London „Komoly nézeteltérések” tárul­tak lel a nukleáris politika kérdé­sében Stewart brit külügyminisz­ter és Rusk amerikai külügymi­niszter tanácskozásain — hangoz­tatták kedden az angol kormány­hoz közelálló londoni források. A Times washingtoni tudósító­ja szerint Stewart és Rusk tár­gyalásain lényegében ez a kérdés vetődött fel: „vajon elérkezett-e az idő arra, hogy átfogóbb meg­állapodásra törekedjenek a Szov­jetunióval, vagy pedig a NATO jelenlegi állapota megköveteli, hogy minden erőfeszítést az At­lanti Szövetség megszilárdítására összpontosítsanak, feláldozva még a kelet—nyugati megbékélés le­hetőségét is?” Londonban rámutatnak, Gromi- ko szovjet külügyminiszterrel folytatott múlt heti eszmecseréje alapján Stewart megerősítve lát­ja a genfi leszerelési tárgyalások­ból levont következtetését: a Szov­jetunió nem hajlandó olyan meg­állapodást aláírni a nukleáris fegyverek elterjedésének megaka­dályozásáról, amely nyitva hagyná az utat a nyugatnémet részvétel­lel megalakítandó NATO-atom­haderő létrehozása előtt. A brit külügyminisztériumhoz közelálló források azt jósolják, hogy Stewart még karácsony előtt Moszkvába látogat és utazásának hivatalos bejelentésére rövidesen sor kerül. (MTI) Letartóztatták Unfung alezredest A Reuter a djakartai rádió köz­lése alapján jelentette, hogy hét­főn Közép-Jáván letartóztatták Untung alezredest, a „Szeptember 30. mozgalom” vezetőjét. Untung alezredes Tegalból Semarangba akart menekülni, amikor az indo­néz hadsereg két katonája a helyi lakosság segítségével elfogta. A djakartai rádió keddi adásában közölte azt is, hogy október 9-én Djakarta közelében elfogták La- tif ezredest, a mozgalom egy má­sik vezetőjét is. (MTI) Amerikai politikusok a kelet-európai országokkal fennálló kapcsolatokról Washington Az amerikai kormány felelőt­len kísérleteknek nevezte egyes magáncsoportok arra irányuló törekvéseit, hogy elriasszák az amerikai cégeket a kelet-európai országokkal folytatandó kereske­delemtől. Ez a nyilatkozat abban a most nyilvánosságra hozott le­vélben olvasható, amelyet Rusk, McNamara és Connor kereskede­lemügyi miniszter intézett hat amerikai dohányvállalathoz, ame­lyek bizonyos csoportok nyomá­sa ellenére sem voltak hajlandók beszüntetni dohányvásárlásukat Jugoszláviától. A levél hangoz­tatja: „a kormány a kelet-euró­pai államokkal — beleértve a Gáspár Sándor felszólalása a VI. szakszervezeti világkongresszuson Eltérő vélemény a négy nagyhatalom között az indiai—pakisztáni tűzszünet felülvizsgálásában New York Jól tájékozott ENSZ-körökben úgy tudják, hogy a négy nagyha­talom a Biztonsági Tanácsban előbb a tanács tá'jéSöZódó jellegű üflését tervezi, mielőtt az indiai— pakisztáni tűzszünet felülvizsgálá­sa tárgyában' hivatalosan összeül­ne a Biztonsági Tanács. Gromiko megbeszélései az ENSZ-ben New York Gromiko szovjet külügyminisz­ter hétfőn a Szovjetunió ENSZ- képviseietének épületében talál­kozott U Thant főtitkárral. A ta­lálkozón részt vették: Szingh In­diái külügyminiszter, Kiprianu ciprusi külügyminiszter, továbbá az ENSZ-közgyűlés ülésszakán részt vevő guineai, uruguayi, irá­ni, japán, norvég, jugoszláv, ar­gentin, burmai és mali küldöttség vezetője, valamint Ukrajna dele­gációjának vezetője, Fedorenko, a Szovjetunió állandó ENSZ-képvi- selője és a szovjet küldöttség más tagjai. Gromiko hétfőn találkozott Baz- zaz iraki miniszterelnökkel és kül­ügyminiszterrel, valamint megbe­szélést folytatott Bhutto pakisztá­ni külügyminiszterrel. (MTI) Fenti körök szerint a négy nagyhatalom között eltér a véle­mény a tekintetben, hogy vajon szükség van-e arra, hogy az ENSZ-főtitkárnak a tanács vissza­menő hatállyal engedélyt adjon a szeptember 20-i tűzszünet felül­vizsgálására. Nagy-Britannia és az Egyesült Államok véleménye szerint a szükséges felhatalmazás máris megvan, a Szovjetunió és Fran­ciaország viszont szükségesnek tartja a felhatalmazás megerősí­tését ahhoz, hogy a tűzszüneti el­lenőrző csoportot kibővíthessék. Az AFP Rawalpindiből adott híre szerint a pakisztáni hadsereg főparancsnoka hétfőn kijelentet­te: „a pakisztáni hadsereg a szük­séges átcsoportosítás után készein áll arra, hogy szembenézzen az el­lenséggel, ha az újból elköveti a hi­bát, hogy Pakisztánt erőpróbára kényszeríti”. Pakisztáni hivatalos körök sze­rint az indiai csapatok hétfőn a kelet-pakisztáni Kusihtia körzeté­ben öt órán át „provokáció nél­kül” tűz alatt tartották a határ­vidéket. Egyéb harcokról újabb jelentés nem érkezett. (MTI) A VI. szakszervezeti világkong­resszuson kedden délelőtt felszó­lalt Gáspár Sándor, a SZOT főtit­kára, a magyar küldöttség veze­tője. Gáspár Sándor bevezetőben méltatta a Szakszervezeti Világ­szövetség húszéves tevékenységét, majd hangsúlyozta, az elhangzott két. beszámoló gondolatmenetével és alapvető megállapításaival a magyar szakszervezeti küldöttség teljesen egyetért. Különösen egyetért a beszámolónak a Szak- szervezeti Világszövetség jellegét meghatározó megfogalmazásával. Az SZVSZ valóban csak úgy tölt­heti be a nemzetközi életben vál­lalt szerepét, ha a dolgozók de­mokratikus osztályjellegű, haladó tömegszervezeteként lép fel. Az V. Szovjetuniót is — folytatott, nem szakszervezeti világkongresszus hadi jellegű árukra kiterjedő ke- 1 óta dtelt évek eseményei igazol­! ták az akcióprogram helyességét, reskedelmet úgy tekint., mint j Maga az élet parancsoló'n köve­amély teljesen összeegyeztethető , teli. hogy a nemzetközi munkás­nemzeti érdekünkkel”. (MTI) I osztály egységakcióinak új lehe­Varsó | tőségeit és útjait keressük. Mint Három fontosabb hadműveleti terület alakult ki Vietnamban Kubában járt amerikai diákok a bíróság előtt New York New Yorkban most folyik a per három amerikai diák ellen, aki­ket azért állítottak bíróság elé, mert 1963-ban a külügyminiszté­rium tilalma ellenére Kubába lá­togattak. A perben kihallgatott tanúk vallomása azonban nem a diákok i,bűnösségét”, hanem az FBI üzel- meit bizonyítják. Hétfőn az egyik tanú, Richard Riemann kijelentette, hogy ő is részt vett ebben az utazásban és­pedig mint az FBI ügynöke. Az­óta — mondotta — minden kap­csolatot megszüntetett az ameri­kai igazságügyminisztériummal és az FBI-vel is. A tanú kijelentette: ha valami törvénysértés történt, akkor azt a kormány követte el. Egy másik tanú, Hyman Gins­berg, szintén beismerte, hogy mint az FBI ügynöke vett részt egy 1962 decemberében megtartott ülésén, amelyet egy Kubába te­endő illegális utazás előkészítésé­re szerveztek. (MTI) Saigon Vietnamban az utóbbi napok­ban három fontosabb hadműveleti terület alakult ki. Az egyik a kö­zép-vietnami fennsíkon Ankhe városától 30 kilométernyire, Sai­gontól mintegy 460 kilométernyi­re északkeletre fekszik. Itt az 1. amerikai gyorshadosztály több mint 5000 katonája és néhány ezer dél-vietnami zsoldos folytat több mint 350 helikopter beveté­sével „tisztogató akciót”. Ugyancsak „átfésülő és felmor­zsoló” hadművelet van folyamat­ban a Saigontól északra fekvő Ben Cat környékén, az úgyneve­zett „vasháromszögben”, az utób­bi hetek partizán támadásainak színhelyén. Itt is nagy amerikai és dél-vietnami egységek vadász­nak minden lényegesebb siker nélkül a „láthatatlan” partizánok­ra. Hírügynökségi jelentések sze­rint az amerikaiak ezen a vidé­ken leromboltak egy falut, ame­lyet — amerikai katonai szóvivő szerint — a szabadságharcosok tá­maszpontul használtak fel, Egy harmadik hadműveleti te­rület most van kibontakozóban Saigontól déli-délnyugati irány­ban. Egyelőre csak szórványos lö­völdözések fordultak elő, de kedd­re virradó éjjel az amerikaiak lé­gierőt és tüzérségi erősítéseket irányítottak ebbe a térségbe is. B—52-es amerikai bombázók Saigontól mintegy 32 kilométer­nyire északnyugatra kedden újabb bombatámadást intéztek a szabadságharcosok feltételezett állásai ellen és megkísérelték megsemmisíteni utánpótlási vona­laikat. Kedden délelőtt újabb 300 ausztráliai katona érkezett Sai­gonba. Ezzel 1800 főre emelkedett az amerikai intervenciósokat tá­mogató ausztrál egységek létszá­ma. (MTI) mindenben, itt is reálisan kell a helyzetet megítélni és célkitűzése, inket meghatározni. Az adott vi- szönyokkal kell számolni, keres­ni kell a kapcsolatok felvételét vagy kiszélesítését a világ ama dolgozóival és munkásszervezetei­vel, amelyek ma még kívül esnek az SZVSZ hatókörén. Az SZVSZ- nek és valamennyi tagszervezeté­nek kötelessége és hivatása segí­teni azokat a munkástömegeket és szervezeteket, amelyek nem is­merték fel még az osztályharcos cselekvés szükségességét és a munkásszolidaritás erejét. — A jelenlegi világhelyzetben a nemzetközi munkásosztály egysé­ges fellépése szükségesebb, mint valaha. Az amerikai imperialis­ták szennyes és tömeg gyilkos há­borút folytatnak a hős vietnami nép ellen, amelynek nagyszerű helytállása, áldozatkészsége és bátorsága méltán váltotta ki a vi­lág valamennyi becsületes dolgo­zójának cselekvő szolidaritását A dolgozók száz és százmilliói áll­nak harcoló vietnami testvéreik oldalán és felemelik felháborodott, tiltakozó szavukat az amerikai ag- resszorok embertelen bűncselek­ményeivel szemben. A magyar dolgozók mélységes testvéri szoli­daritásáról biztosítjuk a vietnami nénet, a vietnami szakszervezete­ket — mondotta. — A nemzetközi helyzet ve­szélygócai között külön hangsúly- lyal kell szólnunk a nyugatnémet revansiota és militarista törekvé­sekről. A mi hazánkat egy ember­öltő alatt két ízben sodorta pusz­tító háborúba a német imperializ­mus, mérhetetlen szenvedést okozva a magyar népnek. Érthető tehát, ha népünk akaratát kife­jezésre juttatva tevékenyen támo­gatunk minden olyan erőfeszítést, amelynek célja, hogy gátat emel­jen a német militarizmus agresz- szív szándékainak útjába. — Az SZVSZ — véleményünk szerint — helyesen, a dolgozók létérdekeinek megfelelően foglal állást a béke és a háború nagy kérdéseiben. Ebben a tevékeny­ségben az SZVSZ és tagszerveze­tei mindenkor számíthatnak a masyar szervezett dolgozók támo­gatására. A SZOT főtitkára ezután a szocialista országok szakszerveze­teinek munkájáról, illetve a ma­gyar szakszervezetekről beszélt. *4tHs\9LY 29. Ugyanezen a napon az N-i spe­ciális alakulatnál a század ügye­letes ideges kapkodással állította össze a kihallgatást. Kiigazítot­ta a sort, és harsány hangon je­lentett a századparancsnoknak. A tiszt meghallgatta a jelentése­ket és kérelmeket, minden kato­nánál némán időzött néhány másodpercet, és minden jelen­téshez csak ennyit fűzött: — Igen... Világos. Joós, aki eltávozást kért, fur­csállta ezt a választ, idegesítette a két kurta szó. De fegyelmez­te arcvonásait és késedelem nél­kül, a többiekkel egyszerre haj­totta végre a balra át-ot. Nyugtalanította az is, hogy a parancsnok ezúttal nem érdek­lődött az eltávozás szükségessé­ge felől, nem kérdezte, hogy hová? Miért? Miért most? Csak annyit mondott: „Igen, világos.” Jobban szerette volna, ha felte­szi a szokásos kérdéseket, hiszen körültekintően felkészült a vá­laszra. A mosdóban még han­gosan is begyakorolta a kihall­gatás előtt. A válasz így hang­zott volna: „A nagynéném beteg. A szü­leim halála óta ő nevelt... Na­gyon aggódom... Rákja van... A kórházból hazaküldtek, ahogy ez ilyenkor lenni szokott...” De hát a kérdés nem hangzott el, így a válasz is kimondatlan maradt. Az eltávozási engedélyt meg­kapta, és borotválkozás közben akaratlanul is kiszökött a szá­ján a szó. — Rák...* — Mi bajod? — kérdezte egy mellette mosakodó katona. — Hagyj borotválkozni. El­vágom a pofámat — vetette oda válasz helyett. Az ügyeletes tiszt előtt folyé­konyan mondta el a szabadsá­golt katona magatartásának sza­bályait és bemutatta az utazás­hoz szükséges pénzt. Csaknem végigfutotta az állomáshoz veze­tő utat, és idejében meg tudta váltani a jegyet. A vonaton ki­fújta magát, elszívott egy ciga­rettát, majd behunyt szemmel kedvenc gondolataiba mélyedt. Nyolcsoros autósztrádák népe­sedtek be előtte hosszú, lapos gépkocsikkal. Amint a vonat fé­kezett, ő gondolatban beletapo­sott egy Jaguár pedáljába. A ko­csi rugózva állt meg, végigradí­rozta öt-hat méteren az úttestet. Kilépett a kocsiból és néhány lépcsőfokot átugrálva, magas te­raszra jutott. A teraszt átlátha­tatlan, buja növények övezték minden oldalról, hosszú fürtök­ben csüngött le róluk a gyü­mölcs és a virág. A teraszba kék-fekete csempézésű, tágas fürdő volt süllyesztve, és a fe­kete villogásé, kristálytiszta vízben egy lány fürdőt* arany­halak között. — Helló!—kiáltott fel a lány felé. — Honnan vetted a hala­kat? A lány kimászott a vízből, és felé szökdécselt. Pikkelyes für­dőruháján csillogtak a vízcsep- pek. — Csak addig hozattam őket, amíg fürdők. Szeretek halakkal fürödni — kacagta felé, és öle­lésre tárta a karját. — Nem bírom a pikkelyeidet. Vesd le a pikkelyeidet — utasí­totta ő tettetett szigorral. A lány kigombolta fürdőruhá­ját, és hagyta, hogy ölelkezés közben lassan a földre csússzon. Joós teniszcipőjének talpa alatt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents