Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-12 / 240. szám
1965. október 12. 4 Kedd Grandiózus építkezés Kelet-Szibériában Az elmúlt vasárnap ünnepi díszbe öltözött a Trefort utcai kultúrotthon Békéscsabán. Igaz, nem volt virág meg lobogó, az „ünnepet” sok-sok egyenruhás diák és diáklány adta, akik azért gyűltek össze, hogy tanúbizonyságot tegyenek arról, hogyan készülnek szakmájukra, milyen állattenyésztő, tejkezelő lesz belőlük. Valamennyi diák, valamennyi iskola köziül legjobban a békési gimnazisták drukkoltak, ott ült az emelvényen, a versenyzők között Bérezi Éva negyedikes s a verseny tábláján neve mellett min- denütt 5—5—5 pont, mindenből a legkiválóbb. Végül {elcsattant a taps — első lett a vetélkedőn, es kapott kétnapos külföldi utazást is meg könyvet, meg sok-sok ölelést az osztálytársaktól vakációból, s ahogy elmondja, nem keli sajnálni, aki vállalta, mert hiszen jókat aludtak napközben a szénán, míg jött az esti munka. Három órakor kelni? Hát a nap is kel már akkor nyáron! Régen voltam diák. S azt hiszem, azért nem értjük meg mindig a mai fiatalokat, mert hiába látom magam előtt, hogy keményen és szívósan képesek dolgozni, a régi szemlélettel elképzelhetetlen. hogy egy gimnazista (!) trágyát hordjon és tehenészked- jen. Nekik? Természetes. Mint ahogy természetes a vasas meg erdész szakközépiskolákban az olajos ruha, a sáros bakancs, mert számukra a könyv, a tankönyv azt jelenti: okosan, ügyesen elsajátítani mindent, szinte természetesen fordul a munka félé, amely természetes igénye a gondolkodó, tanult embernek. Bizonyíték erre a kis gimnazista, akitől megkérdeztem: „Hogyan erezné magát, ha úgy tanulna, mint hajdan én, hogy csak könyv, füzet, toll és ceruza volt az iskolai eszköz?” S a válasza: „Nem is tudom elképzelni.” Ahogy beszélgettünk, sokan odagyűltek a lányok, fiúk közül. Nem szóltak bele, hallgatták Évát, de a végén csak nem állta meg egy „drukker” osztálytárs, hogy még ne jegyezze: „Tetszik tudni, milyen jó érzés az, amikor először bízzák rá az emberre egy szövetkezet féltve őrzött tehénállományát? Amikor egyedül hagyják, hogy tanulása, gyakorlata alapján lássa el a jószágokat? A legszebb érzés!” A kelet-szibériai Angara folyó energiakészleteit évi 70 milliárd kilowattórára becsülik. Ez meghaladja Japán összes vízienergiaforrásait együttvéve. Jelenleg az Angara medencéjében új iparvidék alakul ki. Az Angara, amelyet a Bajkál, ez a hatalmas természetes víztároló szabályoz, nem ismeri sem a tavaszi áradásokat, sem a vízhiányt. A szakemberek szempontjából az Angara vízi erőművek építéséhez ideális folyam. Energiakészleteit tekintve túlszárnyalja Kelet-Eu- rópa legnagyobb folyóit — a Volgát, a Kámát és a Dnyepert együttvéve. Mái' megkezdte működését a 660 000 kilowatt kapacitású irkutszki és a 3,6 millió kilo- wattos bratszki erőmű. A tervben további vízi erőművek építése szerepel, Az Angara-menti tajgák mélyén óriási vasérc-, bauxit. és más hasznos ásványkészletek rejlenek. Az erdőkincsek valóban egyedülállóak. E zöld óceán csaknem hárommilliárd köbméter kiváló minőségű faanyagot tartalmaz. Ennek kétharmad része a híres angarai fenyő, amely a világpiacon igen keresett cikk. A krasznojarszki határvidéken és az irkutszki területen, ahol az Angara végigfolyik, rengeteg fa-, kitermelő és fafeldolgozó vállalat is keletkezett. A hagyományos fűrészárun kívül, amely most Igar- kán keresztül kerül a világpiacra, a Szovjetunióval kereskedelmet folytató országok 1970-re több mint 20 különféle kiváló minőségű faipari terméket — cellulózt, papírt, kartont, különböző rendelte, tésű farostlemezeket és fűrészárukat, nyersbútort, épületfát, stb. kaphatnak. Amikor a folyosón beszélgettünk, mér egészen nyugodt volt. Nyugodt? Lényegében nem volt ő izgatott a verseny alatt sem. Tudott. S a tudást kemény munkával, szorgalommal szerezte. Képes volt afra, hogy a szakközépiskolai tapasztalatokat összegezze, hogy elmondjan néhány olyan dolgot, amit négy esztendő alatt tapasztalatként összeszedett. S ebből a tapasztalatból következtetni lehet sok mindenre. Miről is beszélt? Arról, hogy negyedik esztendeje már annak, hogy elhatározta, kiköt az állattenyésztés mellett. Akkor szervezték meg ezt szakközépiskolai formát, és jóformán azt sem tudták, hogy hogyan is képezik majd öltét, s mi is az a négy plusz kettő? Első évben a növény- termesztésben tevékenykedtek a gyakorlati idő alatt, aztán már másodiktól kezdve jött az istálló. Elképedve nézek a 17 esztendős lányra. Olyan törékenynek látszik, s nem nagyon akarom elhinni, hogy másodmagával „igazi” tehenészeket helyettesített a nyáron. „Alig látszottunk ki a kosár mögül, amit etetéskor emeltünk be a teheneknek, de megszoktuk” í— mondja kedvesen. Meg trágyázni, meg fejni, meg etetni, vigyázni mindenre, amire egy tehenész természetesen, gondolom én, férfi — vigyázni, ügyelni tud. És ment nekik. A gyakorlat helyett rendes helyettesítés lett a nyári amit már előttük tapasztaltak, s tankönyvekbe szedtek, de csak azért, hogy műveltek legyenek, s amit dolgoznak, az olyan legyen, ahogyan elképzelték. Hát igen, sokat változtak a mai gimnazisták az utóbbi , négy év alatt, s ez most nem a módszerekre, nem a tananyagra vonatkozik elsősorban, hanem arra, hogy megtalálták a mai középiskolások a munka, az élet és a tudás kapcsolatát. Közelebb került az iskolapad a munkaasztalhoz vagy a munkahely az iskolapadhoz? Mindegy. Az ő figyelmük Nem szabad mosolyogni ezen, hiszen, aki mondta, az tizenhét éves, s mikor lelkesedjen az ember, ha nem ebben a korban? Mégis, benne- van minden e néhány szóban. Benne van az, hogy ma már tanulás nélkül nincs jól végzett szakmunka, de benne van az is, hogy munka nélkül üres a tanulás. Nem a gyerekek ismerték fel, de ők látják hasznát, ők már beleszülettek ebbe a dialektikus egységbe: tudás és munka, tudomány és tevékenység egymástól elválaszthatatlan. Ádám Éva Anyanyelviikön tanulnak a nemzetiségi dolgozók gyermekei A nemzetiségi oktatási intézmények háiózata az elmúlt esztendőkben számottevően fejlődött. Jelenleg összesen ötvenhárom német, román, szerb-horvát, szlovák, illetve szlovén óvodában mintegy 1700 gyermeket foglalkoztatnak, a nemzetiségi tannyelvű általános iskolák száma 25 — ezekben csaknem 2400 kisdiák tanul. Ezenkívül 290 nyelvoktató iskola működik, több mint 25 000 diákkal. Az általános iskola elvégzése után a nemzetiségi gyermekek három német, egy-egy román, szerb- horvát és szlovák gimnáziumban folytathatják tanulmányaikat anyanyelvükön. Az idén hét egyetemen, tizenhárom főiskolán, illetve felsőfokú technikumban és három szakiskolában készülnek választott hivatásukra az érettségizett nemzetiségi fiatalok. A többi között anyanyelvükön szerezhetnek képesítést a Szibériában lesz a Szovjetunió első nemzeti parkja Elkészült az a tervezet, amelynek alapján a legközelebbi 15 esztendő folyamán a Bajkál-tónál létrehozzák a Szovjetunió első nemzeti parkját. A Bajkál a világ legnagyobb édesvíztároló medencéje. Csaknem 23 000 köbkilométer vizet tárol, ötször annyit, mint Európa és Ázsia összes nagy és közepes tavai együttvéve. Ebben a medencében több mint 1200 állatfaj él, közülük 708 másutt sehol sem fordul elő. A tervezet a Bajkál medencéjét óriási természetes „kombinátnak” tekinti, anjely a térség legértékesebb kincsét, a tiszta édesvizet soproni óvónőképző német tagozatán, a szarvasi óvónőképző román, szerb-horvát és szlovák tagozatán, a Budapesti Tanítóképző Intézet nemzetiségi tagozatain, a Szegedi Tanárképző Főiskola román és szlovák tanszékén, valamint a tudományegyetemek megfelelő nyelvi tanszékein. A községfejlesztési tervről, város költségvetéséről tanácskozott a békéscsabai tanácsülés Tegnap délelőtt tartotta ülését a békéscsabai városi tanács. Ezen először tájékoztató jelentést hallgattak meg a tanácstagok az őszi mezőgazdasági munkák állásáról, majd sor került a város 1966. évi költségvetési tervezetének megtárgyalására és a, községfejlesztési terv elfogadására. A városi tanács ülésén mindkét tervjavaslatot elfogadták. Eszerint Békéscsaba jö. vőre 3 millió 957 ezer forinttal többet költhet, mint 1965-ben. Kü_ Ionosén jelentős emelkedés mutatkozik a szociális, egészségügyi ágazat, valamint a kulturális rovatokon. A .községfejlesztési tervben ! 966-ban is elsősorban a lakosság érdekében végzett munkák szerepelnek; így járdaépítésre 700 ezer, a napközis tábor továbbfejlesztésére 250, a szennyvízcsatorna építésére 400 ezer, valamint az V. kerületi rendelőintézet építésére 310 ezer forintot fordítanak. Békéscsaba községfejlesztési terve szerint 1966-ban 6 millió forinttal fejlesztik a várost. Ehhez számíthatjuk azt a másfél millió forint tervezett társadalmi munkát is, amit bizonyára a lakosság örömmel és szívesen végez el városának fejlesztéséért. Füstfüggönnyel az atomok ellen Amerikában megállapították, hogy az atomsugárzás leküzdésére a íüstfüggöny igen alkalmas. Megfelelő sűrűségű füst rétegekkel jelentékenyen csökkenteni lehet nemcsak az atomok kisugárzását, de a sokk-hullámok erejét is. Erre a célra füstgerjesztő készülékeket konstruálnak. Pillantás a csehszlovák mező ra i. állítja elő. Ez a víz egyre inkább technológiai nyersanyaggá válik. I A tervezet előirányozza továib- | bá a Bajkál környéki termelőerők j minden eszközzel való fejlesztését, ugyanakkor biztosítja a tó egyedülálló természetvilágának teljes megőrzését. A Bajkál környéki nemzeti park létrehozásénak két változata van: egy 13 000 és egy 40 000 négyzetkilométernyi területre kiterjedő változat. A nemzeti park területén kempingek, motelek, penziók építését irányozzák elő, amelyek évente 500 000 turistát fognak ellátni. D. L. Nagy a csodálkozás a halszáikás fejőállás láttán. Egyetlen kérdés, miért válhatott be itt ez a fejési módszer? A válasz: a fejőál- láet üzemeltető tehenészek magas fokú műszaki szemléletén alapulhat. Fotó: Dupsi tanúsítja az import tekintélyességét. A csehszlovák emberek jól élnek. A tasovi termelőszövetkezetben — Brno mellett — a traktorosok éves szinten 25—26 ezer koronát keresnek. A tehenészetben 30 ezer, a hizlaldában pedig 28 ezer korona jövedelemhez jut az átlagosan dolgozó szövetkezeti gazda. Ebből a család összkomfortosán él. A csehszlovákok gazdálkodása arra épül, hogy a termelőszövetkezetben — lehetőleg önálló háztáji gazdaság fenntartása nélkül — mindenki találja meg számítását. A csehszlovák mezőgazdaság pillére néhány évvel ezelőtt a kisüzem volt. A szövetkezeti szervezés időszakában a nagyüzemi termelés egyik évről a másikra nem váltotta be a hozzá fűzött reménye, két. Sok-sok háztáji lehetőség kihasználatlanul maradt. Az anyagi érdekeltség eivének akkoriban nem a mai értelemben szereztek érvényt. „Virágzott” mezőgazdaságuk, akár csak a mienk 1951—53- as években. Amíg nálunk a termelés kisüze. mi, háztáji lehetőségeinek kihasználását is szorgalmazzuk, addig a csehszlovákok a háztáji gazdálkodás fenntartásának kérdését ma már a szövetkezeti gazdák legfelsőbb fórumára, a közgyűlésre bízzák. A Cseh-medencében és a Morva fennsíkon ritka a háztáji A Csehszlovák Szocialista Köz. A lakosság lélekszáma a szántótársaság mezőgazdaságának fej. föld nagyságával és hozamával lettsége jóval az ipar mögött van. nincs összhangban. Csehszlovákia A Kisalföld északi része, a Morva, élelmiszerbehozatalra szorul. Az gazdálkodás. A szlovákiai részen fennsík és a Cseh-medence az egye. üzletekben bolgár szőlő, magyar viszont már vannak gazdák, akik dűli alkalmas terület élelmiszer alma, konyhakerti zöldség, bor, a háztájiban szarvasmarhát is és ipari nyersanyag termelésére, csemegeszalámi és sok egyéb cikk tartanak. (Az ország szarvasmar-