Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)

1965-10-09 / 238. szám

1963. ok to bír 9. 3 Szombat Kedvező eredménnyel járt a harmadik negyedévi ellenőrzés Huszonnégy vagon gabona terven felül, 600 ezer forint bevétel súlytöbbletből Néhány nappal ezelőtt fejező­dött be a zsadányi Búzakalász Termelőszövetkezetben az 1965. évi gazdálkodás eddigi eredmé­nyednek számbavétele — közölte Szilágyi Lászlómé főkönyvelő. Az ellenőrzés kedvező eredménnyel lárt. A 'közös gazdaság terven fe­lül 24 vágom kenyérgabonát adott az államnak. Ezenkívül az állattenyésztésben jelentős több­letbevételt érnek el. Az eddigi adatok azt tanúsítják, hogy a sertéshizlalás 600 ezer forint ér­tékű súlytöbbletet biztosított a szövetkezetnek. A tsz 110 kiló he­lyett 130 kiló súlyban adja át a sertéseket. Jó eredménnyel járt ebben az évben a baromfitartás is. Amíg két évvel ezelőtt 15—20 ezer pecsenyebaromtit értékesí­tettek, addig 1965-ben 32 ezret adnak közfogyasztásra. Terven fe­lül 19 ezer mapoebaromfit szeret­tek volna felnevelni, ebihez azon­ban nem kapták meg a szükséges támogatást. Ennek ellenére ba­romfitermékből 1 millió forint körüli terven felüli bevételre szá­mítanak. Az ellenőrzés során azt is meg­állapították, hogy a szövetkezeti gazdák tervezett jövedelme bizto­sított. Egv-egy munkaegységre a terv szerinti 40 forintot kifizetik. A nem munkaegységre jutó, de tervezett 2,4 millió forint — pré­mium és az alkalmazottak bére — szintén biztosított azon túl, hogy a közös gazdaság tartalékalapját az év eleji 1 millió forintról 2 mil­lióra növelik. Kombájnudvar 10 ezer köbméter földből Megvalósult a Körösladányi Gépjavító Állomás rekonstrukciója Az elmúlt két esztendőben há­rom és fél millió forintot költött a Gépállomások Békés megyei Igazgatósága a körösladányi üzem rekonstrukciójára. Elkészítették a nagy szerelőcsarnok harmadik hajóját, a zárt mosót és a pótal­katrészraktárt, valamint az épü­lethez vezető nagy teherbírású bekötő utakat. Ezzel a legszüksé­gesebb épületek és utakaKörös- ladányi Gépjavító Állomáson ren­delkezésre állnak. Jelenleg a sze­relőcsarnok körül dolgoznak az útépítők. A gépjavító állomás területén külön kambájnudvart rendeztek be. A területet feltöltöttek. Kere­ken 10 ezer köbméter földet szál­lítottak ide és egyengették el bo­gárhátúra, hogy a téli csapadék károkozás nélkül juthasson le a területről — közölte Czinege Gá­bor főmérnök. Vállalkozásban egyesülnek a tsz-építőbrigádok a szeghalmi járásban Hosszú vita után egyezség jött létre a tsz-építőbrigádok egyesíté­sére a szeghalmi járásban. Hét termelőszövetkezet közgyűlésén most, októberben vitatják meg az építőbrigádok megszüntetését és egy járási önálló vállalkozás lét­rehozásának támogatását. Január 1-től — terv szerint — hét szö­vetkezet kőművesei, ácsai egye­sülnek, hogy a szeghalmi járás termelőszövetkezetei összes épít­kezési feladatát 1966-ban ellát­hassák. Az építővállalkozás ge­rincét a füzesgyarmati Aranyka­lász Tsz jelenleg is igen jól mű­ködő brigádja alkotja. sége és szervezettsége. Kibonta­kozik a kúltúríorradalom, átala­kul a falu. A társadalom tagjai­nak óriási többsége szocialista vi­szonyok között dolgozik, megvál­toztak munka- és életkörülmé­nyed. Az emberek azonban gon­dolkodásukban, erkölcsi felfogá­sukban, világnézetükben sok min­dent hordoznak magukkal, amit korábbi létfeltételeik alakítottak ki, amit az elmúlt rendszer nép­ellenes, uralkodó ideológiája plán­tált beléjük. kJ sm hagyható figyelmen kí- vül az sem, hogy társadal­munk nincs izolálva a külvilág­tól. S a világban gigászi küzde­lem folyik a szocializmus és a kapitalizmus között. S a kapita­lista világ, az imperializmus erői minden eszközt és utat felhasz­nálnak, hogy gátat emeljenek a szocializmus terjedésének, aláás­sák, felibomlasszák a szocialista országok társadalmi rendjét, visz- szafordítsák őket a kapitalizmus útjára. Az imperializmus egyet­len pozícióját sem adja fel harc nélkül. Nem mond le céljairól: a kapitalista restaurációról, a nem­zeti felszabadító, antiimperialis- ta, demokratikus és szocialista küzdelmek elnyomásáról. Ebben a törekvésében a háborús agresz- sziő, a provokációk, a népek elleni erőszak eszközeit párosítja fő­ként a szocialista országokkal szemben, az eszmei-politikai fel­lazítás taktikájával. S ezzel szá­mot kell vetni. Az imperialista hatalmak ideológiai diverziója nem marad teljesen hatás nélkül a nu társadalmunkra sem. A tudatban a lét tükröződik, de az, hogy hogyan, magának a tu­datnak az állapotától is függ. Ah­hoz, hogy a tükörkép valósághű legyen, a tükröt is csiszolnunk, gonddal, hozzáértéssel finomíta­nunk kell. Csak a marxista világ­nézet elsajátítása teszi lehetővé az emberek számára, hogy meg­felelően tájékozódjanak a társa­dalmi élet szövevényes, gyakran ellentmondó jelenségei, folya­matai között. Ennek a világnézetnek fényé­" ben kirajzolódik a jelensé­gek valódi, lényegüknek megfele­lő ábrázaita; erre épül a megin­gathatatlan szocialista meggyőző­dés, ebből merít új meg új ösz­tönzést munkához és harchoz a dolgozó ember. A szocialista tudatosság aktív szerepet játszik. A marxizmus-le- ninizmus a cselekvés vezérfonala. Társadalmi méretekben a szocia­lista forradalom tudományos alapja, amely a párt és a kor­mány határozataiban konkretizá­lódik. A marxista-leninista világ­nézet fejlesztése, a szocialista épí­tés gyakorlatával összekapcsolódó felvilágosító, propagandamunka jelentősége társadalmunkban nő. Ez a dolgozó emberek aktivizálá­sának, a szocialista építés sikeré­nek elengedhetetlen feltétele. Az emberek tudata, politikai meggyőződése, világképe, erkölcsi felfogása meghatározza reagálá­sukat a valóság jelenségeire. A kapitalizmusból a szocializmusba való átmenet útján járó magyar társadalom vívmányai, eredmé­Gépesített kukoricabetakarítás Négy átalakílott CK—3-as és CK—4-es kombájn végzi a kukorica betakarítását a szarvasi ORKI csabacsüdi kerületében. A levágott szárat szállítószalag továbbítja a kombájn után akasztott pót­kocsiba. Fotó: Esztergály Keve Országj áráson j A knkoricaszárítás módszerével ismerkedtek járási és szövetkezeti föagronémusaink Bács megyében OKTOBER 4-EN REGGEL kü­lönautóbusszá 1 28 járási és szövet­kezeti főagronómus kelt egy há­romnapos tapasztalatcsere-útra megyénkből. Első állomásuk Bács megyében a csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezet volt, ahol a kukoricaszárítás hideglevegős módszerével ismerkedtek. A 6500 holdas közös gazdaságban az iránt is érdeklődtek, hogyan tör­ténik a földek művelése, a jöve­delem elosztása. Szalai József gyulai származású agronómus el­mondotta, hogy munkaegységen­ként garantáltan 42 forintot osz­tanak az idén, emellett a termés 10—20 százalékát kapják a nö­vénytermesztők a kukorica műve­léséért, betakarításáért attól füg­gően, hogy az egyes táblákon el­végezték-e a vegyszeres gyomir­tást. Az 1000 hold szőlőt készpénz­részesedésért művelik. Summa nyel, a távlatokat ismerő, a tör­ténelmi haladás ügyéért küzdő emberek jogos büszkeségének for­rásai. Őket társadalmunk előfor­duló visszásságai harcba szólítják, míg a kispolgári-polgári beállí­tottságú embereket arra késztetik, hogy alkalmazkodjanak az anti- szocialista tendenciákhoz, azok haszonélvezői legyenek. A marxizmus-leninizmus ter­jesztése, a szocialista tudatosság fokozása elválaszthatatlan a szo­cialista építés gyakorlati munká­jától. Elválaszthatatlan, mert a marxizmus tanításai a dolgozó tömegek harcai és munkája révén valósulnak meg. S a formálódó szocialista valóság tényei a szocia­lista meggyőződést igazolják és erősítik, kihúzzák a talajt a pol­gári-kispolgári ideológia alól. Ezért fontos a párt és a kommu­nisták felvilágosító szava, gyakor­lati szervező munkája. Szüntelenül meg kell ismertetnünk tehát a marxizmus tanításait és azokat a szocializmus magyarországi építé­sét szabályozó gazdasági, társadal­mi, politikai határozatokat, terve­ket és törvényeket, amelyekben ezek a tanítások testet öltenek. kJ agy erőforrás, lendületet adó mozgósító tényező a tu­datosság: a jövő előrelátása, az elvégzendő feladat társadalmi je­lentőségének felismerése, annak megértése, hogy az egyén és a dolgozó kollektíva teljesítményé­nek építőkövei hogyan emelik magasba a jövő megálmodott és megtervezett társadalmát. Ezért elengedhetetlen a párt ideológiai nevelő munkájának fokozása. 'summárum: a dolgozok tagonkénti évi jövedelme 13—14 ezer forint között mozog átlagosan. A CSÁVOLYI EGYESÜLÉS Tsz-ben is vegyes gazdálkodás fo­lyik. A régi hagyományokhoz hí­ven elsődleges a gyümölcs- és a szőlőtermesztés, emellett szép számú állatállományt tartanak, amelynek igyekeznek bőségesen biztosítani a takarmányt. A széna szárítását 9 hideglevegős beren­dezéssel végzik. Miután a szénát betakarították és megszárították, a berendezéseket a kukorica szá­rítására használják. A terv sze­rint egy szénaszárító-berendezés beépítési költsége 78 ezer forintba kerül, ezzel szemben ők 25—30 vagon kukorica szárítósára 8—10 ezer forint költséggel oldják meg a berendezést házilagosan. Egy- egy hússzor hét méter szélesség­ben annyi öt-hat méter magassá­gú' oszlopot állítanak fel, mint amennyi egy húsz méter hosszú, 2,5—3 méteres szélességű góré- hoz szükséges. Az oszlopokat át­kötik, aztán teljes magasságban bevonják kerítésdróttal. A bera­kodás úgy történik, hogy e hatal­mas kutrica oldalain és végein másfél-másfél méter vastagságú rétegben kerül a csöves kukorica, hogy a ventillátor által fúvott leve­gőből minél kevesebb menjen ve­szendőbe. Ugyanúgy, mint a szé- naszáirításnál, itt is használnak tíz-tizenkét darab 3 méternyi ma­gas kürtőket, s e kürtők tetején is IV2 méter vastagságban terítik el a csöves kukoricát. Amennyi­ben a kukorica nem fogy el, téli­re jő vastagon befedik kukorica­szárral, s ott tartják tavaszig vagy a felhasználás időpontjáig. Idő­közben műszerrel ellenőrzik a kukorica nedvességét, s amennyi­ben szükséges, a szérűfelelős be­indítja a ventillátorokat, s üze­melteti mindaddig, amíg a kuko­rica el nem éri a megfelelő szá­razsági fokot. EBBEN A SZÖVETKEZETBEN már második évben hasznosítják a hideglevegős berendezéseket a kukoricaszárításra, s érdekesség­ként említették meg, hogy egeret egyáltalán nem találtak az ilyen — viszonylag nagyon olcsó és nagy mennyiségű kukorica táro­láséra alkalmas kutricában. Egy­szerűen elűzte őket a ventillátor által fejlesztett nagy légnyomás. A szövetkezet agronómusa és gé­pészmérnöke arra hívta fel nyo­matékosan megyénk agronómu- sainak figyelmét, hogy amennyi­ben hasonló módon akarják a ku­koricát szárítani, ügyeljenek ar- I ra, hogy a termést mind a négy | oldalon és a tetején is úgy helyez­zék el, hogy az másfél-másfél mé­ter vastagságú záróréteget képez­zen, emellett szigorúan be kell tartani a ventillátor működésének szabályait. GYORS KÖZVÉLEMÉNYKU- TATAST végeztünk megyénk já­rási és szövetkezeti íőagronómu- sai körében, miután megtekintet­tük ezt a szárítóberendezést. Ál­talában jónak, hasznosnak tart­ják ezt. Annyira, hogy az egyik járási főagronómus szerint ezt a tapasztalatcsere-értekezletet nem most, hanem legalább szeptem­ber elején kellett volna megszer­vezni, mert most már elég rövid az idő a szárítóberendezés elkészí­tésére. Annál is inkább, mert terv szerint járásonként bemutatót kell tartani a hidegievegős széna- szárító-berendezéssel rendelkező szövetkezeti vezetők számára. El­hangzott olyan vélemény is, hogy a kukorica szárításának ez a módja elsősorban azokban a szö­vetkezetekben előnyös, amelyek takarmánykeverő üzemmel ren­delkeznek, s a darálás sürgeti a kukorica szárítását. Hozzátették, hogy hasznos ez abban az esetben is, ha sürget a kukorica betakarí­tása és tárolása a búzavetés miatt. Az újkígyós! Aranykalász Tsz már korábban kipuhatolta vala­honnan a kukoricaszárításnak ezt a módszerét, s ha a csávolyi Egye­sülés Tsz-nél valamivel drágábban is, de már készített egy ötvenszer nyolc méter szélességűt. Az Aranykalász Tsz egyik agronó­musa, aki a tapasztalatcserén részt vett, elmondotta: az a meg­gondolás vezette őket, hogy ez a szárítási és tárolási módszer elég­gé olcsó, s nagy biztonsági érze­tet ad az, hogy a kukoricatermés­ben nem eshet kár a tél folyamán. BEMUTATOTT MEGYÉNK SZAKEMBEREINEK a csávolyi Egyesülés Tsz gépészmérnöke egy szervestrágya-szóróra szerelt ku- kurioavető gépet is. Ez a konstruk­ció vetés közben holdanként 36-- 40 kg szerves trágyát szór a ku­koricasorokra. Főleg olyan táb­lákban alkalmazták, amelyekből Hungazinnal irtották ki a gyomot. Az ilyen táblák 45—50 mázsa cső­termést ígérnek. A felszerelés fcb. 2,5 mázsa kukorica árába kerül, ezzel szemben a többlettermés legalább nyolc mázsa. Csávolyról Kalocsa környékére és a martónvásári kutatóintézetbe vezetett megyénk szakembereinek útja. Az ott szerzett tapasztala­tokról lapunk következő számá­ban számolunk be. K. I,

Next

/
Thumbnails
Contents