Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-05 / 234. szám
1985. október 5. 3 Kedd Változatos programok a TIT klubjaiban A TTT békéscsabai értelmiségi klubjában e hónapban is nagyszámú, érdeklődésre számot tartó esemény lesz. Többek között október 8-án. megrendezik a földrajzi és a fizikai szakosztály klubelőadásét Egy év a Déli-sarkon címmel, október 11-én pedig a zenei szabadegyetem hallgatóinak összejövetelén Sárhelyi Jenő az európai hangszeres zene kialakulását ismerteti. Sokan várják dr. Buga László október 13-1 előadását, melyet A pszichológiai feszültség ártalmai címmel tart, a2 Ország-Világjárók Baráti Köre klubfoglalkozásán pedig dr. Vasvári Artúr skandináviai útiélményeit ismerteti október 22-én, A békési járási klub műsorán október 11-én Martincsek Kázmér, a TIT közgazdasági szakosztálya megyei titkárának előadása szere- pel, a gyomai klubban A békés egymás mellett élés lehetősége címmel Hugyik András, a párt gyomai járási bizottságának titkára tart előadást. A gyulai és a mezőkovácsházi klub októberben több csillagászati előadást rendez, Szeghalmon pedig a pedagógiai szakcsoport előadói konferenciájára kerül sor október 29-én, ez alkalomból Bencsik Endre, a TIT pedagógiai szakosztályának megyei elnöke beszél a munkatevékenység személyiségfejlesztő hatásáról. \ m m m mm-m m m m m m • m-m~m m m- m m Színház Október 2-án, szombaton este Gyulán mutatta be először színházunk Ábrahám Pál: Viktória című nagyoperettjét. Kodolányi: Földindulás című színműve mellett hosszú ideig ez az operett is műsoron lesz a Jókai Színház tájhelyein. Felső képünkön Romvári Gizi Ach-Wong szerepében, bal oldali képünkön: Barcza Éva (Viktória) és Bánffy Frigyes (Webster követ). Alsó felvételünkön Déry Mária és Széplaky Endre, a darab egyik jelenetében. Az operett rendezője Daniss Győző, koreográfusa Gyuricza Ottó volt Az ideológiai munka az életből fakadó gondokhoz kapcsolódik Beszélgetés Tódor Istvánnal, az orosházi pártbizottság osztályvezetőjével Az ideológiai munka nem valami levegőben lógó, elvieskedő tevékenység. Nem kell tudósnak lenni senkinek ahhoz, hogy megközelítse. Milyen problémák megoldása tartozik az ideológiai munka szférájába? Nagyon is a mindennapi életből fakadó dolgok ezek. Például az, hogy lehet-e kapni a piacon olcsó és jó minőségű zöldséget, vagy nem; van-e elegendő új lakás, vagy egyelőre nincs, stb. Az ilyen és ehhez hasonló kérdésekhez megannyi vélemény kapcsolódik s végeredményben az ezekre a kérdésekre adott válaszokon dől el, hogy mellénk tudunk-e állítani embereket, vagy sem. Ezekről a dolgokról beszélgettünk Tódor István elvtárssal, az orosházi városi pártbizottság propaganda, és művelődésügyi osztályának vezetőjével. Tódor elvtárs elmondotta, hogy éppen a fenti alapra építi a városi pártbizottság azokat a tennivalókat, melyek az ideológiai munka fokozásában várnak a pártszervezetekre. — Mégis, közelebbről mi ez az alap? — kérdeztük. — A meglevő gondok mellett a megváltozott társadalmi helyzet. Orosházán is kedvező feltételei vannak a szocialista tudat formálásának. A város forradalmi hagyományokban gazdag. Ehhez hozzájön, hogy az utóbbi hót esztendőben nagyon jelentős változások következtek be a társadalmi szerkezetben. — Milyen változások? — Nézzük először a felnőtt keresőképes lakosság összetételét. Míg 1957-ben a lakosság 17 százaléka dolgozott csak az iparban és a közlekedésben, addig most 38 százaléka dolgozik. Ugyanez idő alatt a mezőgazdasági foglalkoztatottság 50 százalékról 30 százalékra csökkent, az egyéb kategóriákba (pedagógusok, más értelmiségiek stb.) tartozó lakosság aránya pedig 33 százalékról 32-re. Mindebből megállapíthatjuk, hogy míg 1957-ben az ipar csak kiegészítő ágazatot jelentett Orosházán, ez most gyökeresen megváltozott, döntő súlyú lett. De itt van mindjárt a bökkenő: az emberek gondolkodása nem változott párhuzamosan a megváltozott társadalmi és gazdasági helyzettel. Ezért van annyi meg nem értés, türelmetlenség egyes általános és országos gondok iránt. Utalok itt a rossz lakás- helyzetre, amely Orosházán, sajnos, az átlagosnál is rosszabb. De ezeken túl kedvezőtlenül befolyásolja még a szocialista tudat kialakítását sok más olyan tényező is, amelyeknek megoldása kizárólag rajtunk múlik. — Orosházán például ml? — Nálunk például az a fura ellentmondó helyzet, hogy nagy zöldségtermesztő vidék vagyunk és mégsem lehet elegendő zöldségfélét kapni a boltjainkban. Ez aztán különböző problémákat szül az ideológiai fronton is. A munkások és más, bérből élő alkalmazottak kérdezik: miért nem vásá- : rollhatnak olcsón zöldséget, amikor annyi terem a környéken? Miért vannak rászorítva a maszek kertészek drágább áruinak a megvásárlására? Ugyanakkor látják, hogy a termelőszövetkezetek sem arra törekednek, hogy minél olcsóbban adják áruikat. Nemrég nagy vita volt azon, hogy a Szabadság Tsz nyithat-e zöldségboltot vagy sem. A MÉSZÖV nerá engedélyezte a bolt megnyitását, mondván: a város zöldségellátása biztosított. Ez nem így van. Földről ugyan árusíthatnak á szövetkezetek s legtöbbjük meg i is teszi a piacokon, de kultúrál- j tább körülményék között nem árusíthatnak. — A fenti gond enyhítésében is van az ideológiai munkának szerepe — vetjük közbe. — Abban, hogy a szövetkezetek nagyobb igyekezettel törekedjenek a „maszek árak” letörésére. Persze, ehhez biztosítani kellene számukra a kereskedelmi lehetőséget is. — Igen. Ezért is harcol a párt- bizottság és valószínű, találunk megoldást rá. A helyzet egyelőre az, hogy nagyabb mértékben növekedett a kereslet, mint a kínálat, vagyis a piaci felhozatal. Ez abból származik, hogy növekedett az ipari munkások és más, bérből élők száma városunkban. Egyszóval, ezek a negatív jelenségek is természetesen befolyásolják az ideológiai munkát, de alapvetően mégis a pozitívumok határozzák meg. — Mikre gondol kézzelfoghatóan, Tódor elvtárs? —- Arra, amire sokan bizony nem gondolnak városunkban. Általában az emberek az életnék csak az árnyoldalait veszik észre. A mi egyik feladatunk pedig az, hogy a másik oldalt is észre- vetessük. Mi ez a másik oldal? Hogy csak néhány példát említsek: Orosháza évi ipari termelési értéke ma már eléri az egy- mdlliárd 300 millió forintot, a mezőgazdaság pedig évente 300 millió forint értéket ad az országnak. Még sohasem volt városunk történetében olyan év, mint az idei, amikor 16 mázsás átlagtermést takarítottak be búzából a termelőszövetkezetek. Együttvéve 130 vagonnal többet adtak el az államnak a tervezettnél. S ami ennek emberi vonatkozása: 10 ezer katasztráüs hold kalászost mindössze 60 ember aratott le. Valamikor a lakosság fele foglalkozott az aratással, s az ebédhor- dók serege lepte el a dűlőket. Ezt is észre kell vétetni az emberekkel. S azt is, hogy ez a fejlődés hogyan hatott a lakosság életszínvonalára. — Tudna adatokat is mondani erre? — Már mondom is. Az elmúlt öt esztendőben 17 ezer 155 forintról 18 ezer 324 forintra emelkedett a munkások évi átlagkeresete. Emellett új üzemek kapcsolódtak a termelésbe. Éves átlagban 60 millióval több munkabért fizetnek ki most, mint hét évvel ezelőtt. Egy-egy családból többen is dolgoznak. Kétezer-ötszáz tv-elő- fizető van a városban, rádió gyakorlatilag minden családnál van. Ezenkívül 1300 bejelentett motorkerékpár (ennél több Berva és más kismotor), 400 személygépkocsi van. Az OTP 76 millió forintról mutat ki takarékbetét-állományt és 1100 autónyeremény- betét-könywel rendelkeznek az orosháziak. — Mindig akad olyan, ami miatt egyesek elégedetlenkednek. Főleg akkor, ha nem értik meg a szóban forgó dolgot. Van ilyen jelenség Orosházán is? — Akad — feleid Tódor elvtárs — és ennek egy kicsit az is az oka, hogy az egész pártmunkában háttérbe szorult a politikai, ideológiai tevékenység. Túlságosan a gazdasági kérdések felé fordultunk — bár ez nagyon fontos —, de indokolatlanul elhanyagoltuk a politikai munkát. Még olyan fontos „területről” is elfeledkeztünk, mint a szocialista brigádmozgalom. Azaz életre hívtuk ugyan a brigádokat, de a velük való törődés már sok kívánnivalót hagy maga után. Kétszázharminc szocialista brigád vagy a cím elnyeréséért küzdő kollektíva van Orosházán, melyek 2800 dolgozót tömörítenék magukba. Feltétlenül szükséges többet foglalkozni velük, nagyobb segítséget adni számukra, hiszen a szocialista tudat formálásának nagyon fontos támaszpontjai a szocialista brigádok. Meg kell vallanunk, hogy ezt még a párt- bizottság is eddig kissé figyelmen kívül hagyta. A vállalatvezetőktől, pártszervezeti vezetőségektől és nem utolsósorban a szakszervezeti vezetőségektől pedig azt kérjük, hogy az anyagi ösztönzés mellett több erkölcsi támogatást is adjanak a szocialista brigádoknak. — Emlékszem, volt olyan időszak, amikor egy vállalat igazgatója felhívta szerkesztőségünket és kérte, hogy írjanak egy kiváló munkásbrigádról, mert nagyszerű újításuk révén megérdemlik a népszerűsítést. Sajnos, ez ma már ritkán fordul elő. — Igen. Sokszor még azt is sajnálják, hogy Oklevelet állítsanak ki, pedig még a sajtó népszerűsítő hatását is többször igénybe kellene venniük. Tehát ebben is van még bőven tennivalónk. — És milyen káros nézettel lehet még találkozni a városban? — Sok a különmunka, a fusizás, a társadalmi munkához való helytelen hozzáállás, a „mit fizetnek érte” szellem burjánzott el. Elharapódzott a társadalmi tulajdon herdálása, az anyagi előnyök hajszolása. Vagyis a szocialista erkölcsi felfogás még nem gyökeredzett meg az emberek gondolkodásában. Baloldali nézettel is találkozunk, például a párt szövetségi politikájának értelmezésében. Az elvi tételeket ugyan elfogadják, de annál több a probléma azok gyakorlati megvalósításában. Sokan nem értik: mi az, hogy mindenkit a munkája alapján kell megítélni. Akkor most már nincs semmi különbség a párttag és pártonkívüli között, mondják. A másik probléma. A szövetségi politika kétoldalú. Az egyik oldala a fenti zöldséggondokhoz kapcsolódik, vagyis megértetni a parasztsággal: a munkások azért is segítették az átszervezést és segítik most is a szövetkezeteket, hogy évről évre jobb legyen a város ellátása. A másik oldal: a parasztság most is várja a munkás- osztály támogatását. Az átszervezés idején munkástömegek mentek vidékre segíteni. Sajnos, ezek a tömegek azóta sem találkoztak az általuk meggyőzött parasztokkal, a kapcsolat tehát a két osztály között csak formális, s a vezetők kapcsolatára szorítkozik. A pártbizottság ezért elhatározta, hogy megvizsgálja: milyen módszerekkel lehet fejleszteni, élővé és állandóvá tenni a két szövetséges osztály közötti kapcsolatot Orosházán. Ezekben is sokat tud segíteni a pártsajtó, s mi szeretnénk is felhasználni az ideológiai munka intenzívebb segítésére mutációs lapunkat. Elmondotta még Tódor elvtárs, hogy nemrégiben a pártbizottság napirendre tűzte az ideológiai munka feladatait, és ezen a megbeszélésen sok fontos intézkedés született. Többek között elhatározták, hogy a közeljövőben megvizsgálják a szakszervezetek és a KISZ tevékenységét abból a célból, hogy ezek a tömegszervezetek is behatóbban tudjanak fog- ' átkozni a dolgozók nevelésével. Varga Dezső
