Békés Megyei Népújság, 1965. október (20. évfolyam, 231-257. szám)
1965-10-31 / 257. szám
Rt BIZ OTT SÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA mS. OKTÓBER 31., VASÁRNAP Ara: 80 fillér Jl XX..ÉVFOLYAM, 257. SZÁM Világ proletárjait Taggyűlési tanulságok As ember a természettől adottad is állandóan többet akar, csak nem mindig tudja, hogy ezt a többet hogyan érheti eh Ennek a célratörő tevékenységnek a tudatát és a hogyanját hivatottak elmélyíteni a mostani taggyűlések, amelyeken az ideológiai munka vitelét és javításának kérdéseit tárgyalják a kommunisták. Jó néhány helyen megtartották már a tanácskozásokat és ezekből a tapasztalatokból is kialakult a kép: a taggyűléseken részt vevő párttagok helyesen látják azokat a tennivalókat, amelyek a Központi Bizottság ideológiai irányelveinek realizálásából reájuk hárulnak. Ennek megértése végeredményben a taggyűlések legfőbb célja s ezt a célt sikerült elérni az eddigi tapasztalatok szerint Ugyanakkor mindez nem jelenti azt, hogy semmi kívánnivalót nem hagynak maguk után a taggyűlések. Néhány helyen élőifordult, hogy a téma súlyának nem megfelelő, úgyszólván „könnyed” szervezéssel készítették elő az ideológiád munkáról szóló tanácskozásokat és ezért sem a részvétel, sem a vita nem sikerült úgy, ahogyan az szükséges lett volna. Néhol meg a titkári beszámolót nem előzte meg a kollektív megbeszélés, emiatt aztán a beszámoló csupa általános igazságokat tartalmazott, de nem érintett, vagy csak felszínesen érintett helyi ideológiai problémákat így volt ez a kondorosa Vörös Október Tsz taggyűlésén. Ugyanakkor meg kell mondani, hogy az ilyen hiányosságok ellenére is, mint Kondoroson, a párttagság politikai érettsége mégsem engedte „zsákutcába” jutni a taggyűlést, a hozzászólások termelékennyé és eredményessé tették a tanácskozást. Miért? Mivel tették azzá? Azzal, hogy arról szóltak, amiről szólniuk kell az ideológiai elveket konkretizáló taggyűléseknek. Hossz zsargonnal élve: azt „hozták ki”, ami valójában tartalmát adja annak, hogy helyileg hogyan lehet javítani az ideológiai munkát. Mégegyszer aláhúzzuk, hogy — helyileg. Mert ugyan mit ér a legmagasabb röptű beszámoló, a legmélyebben szántó gondolat is, ha az csupán elméleti kérdések halmaza, s mint ilyen épp úgy elmondható Békéscsabán, mint ör- ménykúton. Az elmélet, csak általános irányelveit adhatja egy-egy feladat megoldásának, de ahhoz, hogy valóban megoldjuk e feladatot, éppen a helyes irányelvek segítségévei előbb fel kell ismernünk a helyi sajátosságokból, körülményekből adódó valóságos helyzetet. Éneikül a legnagyobb jóakarás ellenére is groteszk helyzetet teremthetünk és esetleg magunk válunk helytelen nézetek terjesztőivé. Közelebbről érintve a dolgot: ha egy beszámoló csupán a járási instrukciókat adja vissza mechanikusan, akktor óhatatlanul előfordul, hogy olyan községekben, termelőszövetkezetekben is hangot ad káros jelenségek bírálatának, ahol pedig elő sem fordulnak ezek a káros jelenségek, s ez szükségtelen. És sorolhatnánk a példákat tovább, hogy számos okból is helytelen nem a konkrét helyi problémákra alapozni a beszámolót, illetően a vitát. Éppen azt szükséges boncolgatni a taggyűléseken, hogy mi a helyzet a mi szövetkezetünkben, üzemünkben vagy hivatalunkban a párttagok aktivitásával, politikai éberségével, az ideológiai kérdésekkel kapcsolatban? Hogyan áll nálunk a párttagság, s az egész közösség szocialista erkölcse, munkához való viszonya, magánéletben! magatartása? Vannak-e nacionalista megnyilvánulások nálunk, ha vannak, igyekszünk-« leleplezni azok károsságát? Érvényesül-e szövetkezetünkben a demokrácia, ha nem minden esetben, akkor mi ennek az oka, mi sérti meg, hogyan tudjuk elérni az állandó érvényesülést? Milyen kispolgári s egyéb káros nézetek hatnak még munkahelyünkön s küzdünk-e ellenük állhatatosan? Akadályozza-e valami az egységes szövetkezeti osztály kialakítását községünkben, ha igen, akkor konkrétan micsoda és hogyan szüntethetjük meg ezt a visszahúzó erőt? Az ilyen kérdésekre épülő elemzés a jó taggyűlések titka, ahogyan ezt a tapasztalatok bizonyítják, S ez nem is lehet másképp, mert az ideológiai munka sem jelent mást, mint a hétköznajri kérdésekre adott marxista—leninista válaszadást. Eredménye a taggyűléseknek, hogy ezt a tanulságot leszűrték mindenhol a párttagok s kellő rangra emelték a politikai munkát. Az ideológiai irányelvek jó megértése révén került előtérbe ott, ahol már megtörténtek a taggyűlések, hogy még a termelés szervezését segítő munka sem „gazdasági” feladat a pártszervezetek részéről, jóllehet, ezt sok helyen operatív gazdasági teendőnek tekintették, hanem éppen- hogy a dolgozók politikai nevelését jelenti. Hiszen, ha a politikai nevelő munka jó és hatásos, ez mindenképpen megmutatkozik a termelésben. Am ott is, ahol már megtörténtek a taggyűlések, ezzel a ténynyel nem zárulhatott le a Központi Bizottság ideológiai irányelveinek realizálása. Éppen ellenkezőleg: a taggyűlésekkel kezdő, dik meg a mindennapos, úgynevezet „aprómunka” a helyi viszonyok szabta úton, melyet a taggyűlések határoznak meg A helyi sajátosságokon túl közös e tevékenységben éppen az, hogy mindenütt egyaránt főfeiadattá vált az emberek szocialista tudatának formálása, politikai nevelése. Y, d. A Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei Igazgatóságának Jelentése a megye 1965. 1—Ili. negyedévi gazdasági, szociális és kulturális helyzetéről A termelőágazatok eredményei-1 jában bekövetkezett főbb váltó- ben, az egészségügyi és oktatási zásokat az alábbi adatok jellem- helyzetben 1965 első kilenc hónap- [zik: Ipar 1965. I—III. negyedévében a megye szocialista iparának termelése la százalékkal volt több, mint 1964 első kilenc hónapjában. A termelés növekedésének üteme nagyobb volt, mint az országos. A szocialista iparon belül az állami ipar termelése 11, a szövetkezeti iparé 28 százalékkal növekedett a megyében. Az állami iparban azokból a fontosabb cikkekből, amelyekből az országos termeléshez viszonyítva is jelentős mennyiséget állítottak elő — általában jóval többet termeltek, mint az előző év megfelelő időszakában. Az 1965. I—III. n. évi termelés az 1964. I—III. az országos Cikk negyedévi %-ábam term Kőolaj 91,4 9,9 Földgáz 196,6 10,4 Egetett tégla 101,5 9,4 Égetett cserép 104.5 33,0 öblösüveg 189,8 36,5 Öntött síküveg 581,2 68,8 Kötöttáru 124,3 11,4 Liszt 122,6 8,3 Takarmánykeverék 112,6 9,3 Cukor 81,3 21,3 Kolbászfélék 111,7 10,9 Vágott baromfi 101,6 19,5 Feldolgozott tojás 112,2 16,1 Gyümö'cskonzerv 119,7 3,4 Főzelékkonzcrv 112,3 11,7 származott. A szocialista iparban együttesen 2/3 részben eredmé. nyezte termelékenység növekedése a terméstöbbletet. A megye ipari exportja 1965- ben tovább nőtt. Az első kilenc hónapban kiszállításra került termékek értéke 25 százalékkal volt több, mint egy évvel korábban. Általában javult az exportra gyártott cikkek minősége, növeke dett az áruk választéka. A szocialista iparban foglalkoztatottak száma 33 759 fő, számuk esv év alatt 4 százalékkal, ezen belül a munkások létszáma csak- hem 5 százalékkal növekedett A munkások átlagos havi keresete 1477 forint volt, valamivel több, mint 1964 első kilenc hónapjában. Építőipar A megyei székhelyű szocialista építőipar termelése 1965 első három negyedévében 1 6 százalékkal több volt, mint az előző év azonos (Folytatás a 2. oldalon.) Az állami ipar a termeléstöbbletet csaknem teljes egészében termelékenység növelésével érte el (98%). A szövetkezeti iparban (hóziiparral együtt) viszont 76%- han a létszámtöbblet fedezte a termelés növekedését. A szövetkezeti iparon belül a KISZÖV irányítású ipari szövetkezetek termeléstöbblete 61 százalékban termelékenység növekedésből és 39 százalékban létszámtöbbletből Ülésf tartott a ma gyei termelőszövetkezeti tanács Október 30-án délelőtt rendes ülést tartott a megyei termelőszövetkezeti tanács. Csatári Béla elvtárs, a megyed tanács vb. megbízott elnöke tájékoztatta a tanács tagjait a legutóbbi ülésen hozott határozatok végrehajtásáról. Elmondotta többek között, hogy a hozott intézkedések nyomán azóta megyénk három termelő- szövetkezetében működik már takarmánykeverő üzem, s előreláthatólag egy-két éven belül még további, megfelelő adottságokkal rendelkező, húsz szövetkezet létesít takarmánykeverőt. A takar- mányhiánnyal rendelkező termelőszövetkezetek kukorica vásárlására hozott intézkedésekkel kapcsolatban elmondotta, hogy eddig 57 vagonnal vásároltak a gyenge terméskilátásokkal rendelkező szövetkezetek. Csatári elvtárs beszámolt az Országos Termelőszövetkezeti Tanács október 1-i üléséről is. ElCsomós István eivtárs, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának vezetője tájékoztatta a termelőszövetkezeti tanács tagjait a szövetkezetek gazdálkodásának háromnegyed évi felméréséről, az elért és a várható termésered mé- ményekről. A felmérés szerint mintegy 48 millió ‘forint többlet- bevétel mutatkozik megyénk termelőszövetkezeteiben, ennek ellenére mintegy húszmillió forint kieséssel és 8 termelőszövetkezet 11 millió forintos mérleghiányával kell számolni. Harmadik napirendi pontként Blaskovics Péter, a megyei tanács felvásárlási osztályának vezető- helyettese ismertette az ez évi felvásárlás eredményeit, hiányait és a jövő évi termelési szerződések eddigi állását. Az elhangzott tájékoztatókat vita követte. Megnyílt az aíre-ázsiai külügyminiszteri értekezlet Algír Magyar idő szerint szombaton 14 órakor, kétórás késéssel megkezdődött az Algíri Club Des Dines kongresszusi termében az afro-ázsiai országok külügyminisztereinek értekezlete. Nyugati hírügynökségek szerint az ülésen 47 ország küldöttsége van jelen. (MTI) flz oktatásügy Fdűszerü kérdéseiről lámpáit az országgyűlés kulturális bizottsága Az országgyűlés kulturális bizottsága szombaton Gosztonyi János elnökletével ülést tartott a parlament Goblein-termében. Részt vett az ülésen Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke is. A képviselőket Ilku Pál művelődésügyi miniszter tájékoztatta az oktatásügy időszerű kérdéseiről. Az ülésen felszólalt Benke Lajos né, dr. Dési Frigyes, Elek László, Giczi Ferenc, dr. Hák- lár Mária, Halmágyi Ivánná, Kaszás Imre, Molnár József, Pióker Ignác és Valkó László képviselő. (MTI) Megyei küldöttértekezletet tart a nőtanács Békéscsabán mondotta többek között, hogy kidolgozás alatt van az űj munkaegységnorma és az új jövedelemelosztási forma, továbbá a termelőszövetkezetek munkaversenyének egy újabb módszere. Ennek lényege, hogy a gyengébb természeti és talajadottságokkal rendelkező szövetkezetek is díjazásban részesülhetnek megfelelő eredmények elérése esetén. A második napirendi pontként Megyei küldöttértekezletet tart november 4-én Békéscsabán a városi tanács dísztermében a megyei nőtanács végrehajtó bizottsága. Az ülésen dr. Pásztor József- né, a nőtanács elnöke mond megnyitót, majd Boros Gábomé megyei titkár beszámol a nőtanácsok tevékenységéről, és ismerteti a további feladatokat. Ezután megválasztják a megyei nőtanács és vb tagjait, valamint az országos kongresszus küldötteit. Az ülésen összesen mintegy kétszáz küldött és vendég vesz részt
